Kelet-Magyarország, 2002. április (62. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-13 / 86. szám
2002. április 13., szombat Kelet «»Magyarország HÉTVÉGE / 8 A művészi megújulás jegyében Jyladarassy György festőművész útja azt igazolja, hogy az igazi művésziét nem ismeri a polgári kötöttségeket, mert a művésznek egész nap az alkotásra kell koncentrálnia, számára nem létezik más, mint a művészet. Mada- rassy György kiforrott alkotóként települt át Romániából Magyarországra 1988-ban. Ott elsősorban figurális munkák kerültek ki a keze alól, amelyek olykor expresszív erőt, máskor a groteszk szemléletet sugározták. Mada- rassy György nem alakított ki olyan festői rendszert, ami egy idő után gúzsba köti a szemléletet. Ebben a tekintetben Picasso magatartását követi, aki azt vallotta, hogy a művészet, a művészi magatartás lényege a megújulás. Tavasz I. Tavasz II. Tavasz III. Elek Emil felvételei MÚZSA Ady Endre Őrizem a szemed Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Világok pusztulásán Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled. Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S őrizem a szemedet. Szétszóródott a család a nagyvilágban Míg el nem fogtak, nem is tudtam, hogy Magyarországon vagyok; a családomról semmi hír Györke László Szinte naponta adunk hírt arról, hogy illegális határátlépőket fognak el a végek őrei. A külföldiek aztán vagy maradnak, vagy visszaadják őket annak az országnak, ahonnan érkeztek. Ha maradnak, valamennyi időt mindenképpen a nyírbátori idegenrendészeti fogdában töltenek. Nem szívesen beszélnek sorsukról. Némelyikük nyelvi nehézségek miatt, hiszen például Szomáliái tolmács mindössze egy van Magyarországon, ő is Budapesten él. Egy orosz - nevezzük Ivánnak - azonban meglepően közlékeny. Míg mesél, el-elcsuklik a hangja. Orosz, csecsen- Én magam orosz vagyok, feleségem viszont csecsen származású. Krasznodárban laktunk. Eltávozhatnak... A hivatal dönt arról is, hogy a külföldieket nyitott közösségi szálláson helyezi el (elsősorban családokra, nőkre, gyerekekre gondoltak). Elsősorban azokat az állampolgárokat, akiknek a származási országba való visszaküldése valamilyen oknál fogva lehetetlen. A nyitott közösségi szállás 150 személy elhelyzésére alkalmas. Változó a létszám, tíz és tizenhét között mozog ezekben a napokban. Hamarosan azonban létszámnövekedés várható, hiszen a befo- gadotti státus felülvizsgálatára várókat közösségi (esetleg magán-) szálláson helyezik el. Liptai Árpád vezetőtől megtudom: a szállás „lakói” 8 és 21 óra között eltávozási lehetőséget kaphatnak ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással. Ezzel aztán sokan visszaélnek. Magyarán: nem térnek visz- sza a szállásra. Jelenleg - többek között - egy öttagú örmény család tartózkodik a nyitott szálláson, akik már hosszabb ideje várnak a döntésre. A határsértők döntő többsége valamelyik nyugat-európai országba akart kijutni. Döntő többségük nem szeretne visszatérni hazájába. Ahogy mondják, nem azért vállalták a sok kockázattal járó, hosszú és bizonytalan kimenetelű vándorlást. Cselgáncsedző voltam, megélhetési problémákkal nem küszködtünk, bár szerényen éltünk. Feleségem szülei Csecsenföldön laktak. A háborús helyzet miatt hívtuk az idős szülőket, jöjjenek hozzánk. De ők - ez jellemző a csecsenekre - hallani sem akartak arról, hogy elhagyják szülőföldjüket. Nem akartuk őket magukra hagyni, különösen feleségem ragaszkodott hozzá, így aztán mi költöztünk hozzájuk. Eleinte nem volt komolyabb probléma. Természetesen mint edző, nem tudtam a háborús körülmények között a szakmában dolgozni. Felcsaptam hát kupec- nek: alapvető élelmiszerekkel, liszttel, cukorral, krumplival kereskedtem. Találkoztam orosz tisztekkel, akik között kettő valamikor az én tanítványom volt. Mészárlás- Az árubeszerzés nem volt könnyű, a hegyeken keresztül vezetett az út. Csakhogy ez volt a fegyvercsempészek útvonala is. Dagesztánba, meg Abháziéba adták el a fegyvert. Én is elmentem velük. Ekkor kezdődött a baj. Egy alkalommal az erdőben ránk támadtak, elvették az árut. Ez még nem volt elég: apósom fejét - szemünk láttára levágták. De még ezzel sem érték be a banditák: tizenkét éves kislányomat megerőszakolták. Engem úgy megvertek, hogy csak napok múlva tértem magamhoz. Az volt a szerencsém, hogy halottnak hittek, mert máskülönben végeznek velem is.- Amikor megtudták, hogy életben maradtam, megüzenték: ha elkapnak, kivégeznek. Három évig bujkáltam - feleségem még mindig otthon rejtőzködik valahol -, a megbecstelenített kislányomat megpróbáltam kijuttatni Nyugat-Európába. Utolsó információim szerint Németországban van. A kisebbik kislányom - még ötéves sincs - pedig úgy tudom, Olaszországban tartózkodik. Szélnek eresztettek- Az idén januárban - miután eladtam mindent: a juhokat, az üzletet, sőt barátaim is sok mindenüktől megváltak, hogy segítsenek - végre összegyűlt a háromezer-ötszáz dollár. Ennyiért vállalták, hogy eljuttatnak lányaimhoz. Előbb Bakuban, majd Odesszában várakoztattak, volt a csoportban mindenféle náció, de a legtöbb afgán. Aztán Ukrajnában utaztattak hosszú napokig. Valamikor február közepén aztán szélnek eresztettek bennünket. Míg el nem fogtak, nem is tudtuk, hogy Magyarországon vagyunk. így kerültem ide. A lányaimról, a feleségemről azóta semmi hírem... Szigorúbb szabályok január óta Tóth Zoltán őrnagy, az idegenrendészeti osztály vizsgálati alosztályának vezetője arról tájékoztat, hogy idén január elseje óta érvényben lévő jogszabály szerint a korábbi közösségi szállás, ahol az illegálisan hazánkba érkező külföldieket tartották, lényegében kettévált. Az idegenrendészeti fogda (jelenleg 28-an tartózkodnak itt ázsiai, afrikai és európai országokból) a határőrség hatáskörébe tartozik, s mint neve is jelzi, innen nincs eltávozási lehetőség. Itt úgynevezett visszautasítási őrizetben tartják a határsértőket. Mivel a migráns csoportok többnyire harmadik ország állampolgárai, a határőrség megvizsgálja a határsértés körülményeit a szomszédos (ahonnan a jelek szerint érkeztek) országbeli kollégákkal együtt, s a visz- szafogadási egyezmény (korábban: toloncegyezmény) alapján visszaadják. Feltéve, ha megvan a fogadókészség a szomszédok részéről. Az idén például az ukrán határőrök egy negyvennyolc menekültből álló csoportot fogadtak vissza még januárban, azóta 101 elfogott határsértő átvételét tagadták meg. Román viszonylatban sem működik igazán hatékonyan az egyezmény. Ha a migránsok maradnak, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Észak-Alföldi Regionális Igazgatósága vagy kiutasítást előkészítő, vagy idegenrendészeti őrizetet rendel el a Nyírbátori Határőr Igazgatóság idegenrendészeti fogdájában. A menekültjogi eljárás jelenleg négylépcsős, és akár másfél-két évig is elhúzódhat. Ennek háttere, hogy a határozat ellen fellebbezhetnek. Nevezetességeink A Szent László utca 42. szám alatt Kisvárdán a Weiner Leó Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola található, ahol mintegy nyolcszázan sajátíthatják el a művészetek legkülönböző ágait. Már az 1910-es években megörökítették képeslapon, mint a település egyik jellegzetes épületét. Valószínűleg a századfordulón épülhetett, tulajdonosa Nagy Benő mérnök, építész volt, aki közreműködött az Orsolya-rendi épület tervezésében és kivitelezésében. Néhány évi lakatlanság után, a kilencvenes évektől szolgálja a zenei kultúrát Elek Emil felvétele Jólesik a tavaszi napsütés
