Kelet-Magyarország, 2002. március (62. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-06 / 55. szám

2002. március 6., szerda ÁRVÍZI KRÓNIKA 2001 Március 3., szombat. A Kárpátokban átlagosan 60 milliméter csapadék hullik, Oroszmokrán 114 mm. Ehhez 40 milliméternek megfelelő hó is elolvad. Március 4.: A Tisza egyik kárpátaljai mellékfolyója, a Borzsa és az llosva patak elönti llosvát és környékét. __________ Március 5., hétfő. Rahónál a Tisza 575 centiméter (eddig 500 volt a maxi­mum). Reggel 9-kor Nyíregyházán összehív­ják a megyei védelmi bizottságot. Az azt követő sajtótájékoztatón Fazekas László védelemvezető közli: a helyzet kriti­kus: a Kárpátokban szakad az eső. A Tisza Tiszabecsnél vasárnap reggel és hét­fő reggel között több mint öt métert emel­kedett. Ugyanaznap este tizenegykor újra összehívják a védelmi bizottságot. Újabb rekordok várhatóak a Tisza felső szaka­szán. Helmeczy László, a védelmi bizottság elnöke azt kérdezi a szakemberektől: ekkora víztömeget meglehet-e egyáltalán fogni. A válasz nem túl optimista. A továb­biakban már a kimenekítés a téma. Rend­kívül kritikus a helyzet Tiszabecs és Kisar között. _______________________________ Március 6., kedd. Hajnali ötkor tetőzik a Tisza Tiszabecsnél 736 centiméterrel (+11). A reggeli órákban eléri a víz a gát­koronát Tiszabecs és Kisar között. Minden­felől érkeznek vízügyesek, katonák, határőrök, hogy segítsenek. A Túron nyolc körül a sonkádi híd közelében két helyen is átömlik a víz. Kispalád egyharmadát reggelre a tiszabökényi gátszakadás követ­keztében elönti a Batár és Palád patak. Délelőtt Túrricse és Csaholc közelében két suvadás keletkezik a Túr töltésén. Délután fél kettőkor átszakad a gát Tarpánál. Nem sokkal később ettől pár száz méterre újabb gátszakadás. Ekkor Tivadarnál 1014 centit mérnek, 56-tal töb­bet, mint valaha. A víz Tarpa, Gulács felé tart. A 41-es főút déli oldalán még hat te­lepülésnek, Tákosnak, Csarodának, Hetefe- jércsének, Jándnak és Tivadarnak kell menekülnie. Betegmentés a tarpai hegyről március 7-én Balázs Attila felvétele Március 7., szerda. Hajnalban a védelmi bizottság elnöke közli: a 41-es út északi oldalán is haladéktalanul meg kell kezdeni a kimenekítést Vámosatyáról, Tiszaadonyból, Tiszaszalkáról, Tiszavidről, Lónyáról, Mátyusról, Tiszakerecsenyből, Gergelyiugornyáról, Gelénesről, Bereg- darócről, Beregsurányból és Barabásról. A kimenekített településekről, lehetőség szerint, elhajtják a jószágot. A szárnyasok maradnak. Vásárosnaménynál a Tisza 944 cenitméterrel 12 órakor tetőzik. Kora délután a naményi polgárivédelmi központ­ban Jüttner Csaba, Vásárosnamény polgár- mestere közli: át fogják vágni a 41-es főutat. ______ Március 8.: Éjfélkor az egyik, háromkor a másik ponton (Tákostől keletre és nyugat­ra) átvágják a 41-est. A víz délelőtt 10 óra körül Vámosatyára ér. Veszélybe kerül Gergelyiugronya is. _________________________ Március 9.: A Tisza Záhonynál nyolckor 752 centiméterrel tetőzik nyolc órán át. A mentés folytatódik a beregi öblö- zetben, másodpercenként még mindig 100 köbméter víz zúdul a tájra. Tisza- mogyorósnál két helyen átszakad a nyári gát, szerencsére „csak” melléképületeket mos el. ____________________________________ Március 10.: Végre hozzáférhetnek a tarpai gátszakadáshoz, megkezdődhetett a terep előkészítése a szádfalveréshez. Tiszaszalkánál megnyitottak egy zsilipet, mely visszavezeti a vizet a Tiszába (a ki- ömlött 140 millió köbméterből 20 milliót.) Március 11., vasárnap. Tovább terjed a víz északi irányba: Tiszaadony, Tiszkerecseny kerül veszélybe. Kárpátaljai településeket (Haranglábot, Hetyent, Csonkapapitj is fe­nyegeti az ár. Beregsurányba, Tivadarba, Márokpapiba, Beregdarócra visszatérhet­nek az emberek ___________________________ Március 12.: Nagy erőkkel folyik a tarpai gát helyreállítása, hisz Kárpátokban újra esik, Tiszabecsnél már árad a folyó. A víz átlépte az országhatárt: elöntötte Haranglábot... ÁRVÍZ 2001 /8 Ma egy éve szakadt át a gát Tarpánál A szemtanú, Kerti Andor, a védelmi osztag vezetője a tragikus eseményre emlékezik Györke László Tarpa-Tivadar (KM) - Ma egy éve bekövetkezett az, amitől a Felső-Tisza mentén élők 1998 novembere óta a legjobban féltek: átszakadt a Tisza gátja Tarpa és Tivadar között két helyen. A tragikus eseményt lapunk ol­vasói számára Kerti Andor, a gát­szakadásnál dolgozó védelmi osz­tag vezetője eleveníti fel. Az előzmények- A vízügyi igazgatóság márci­us 5-én hajnali egykor riasztotta az osztagot, hogy teljes menetfel­szereléssel vonuljunk ki az árvíz- védekezéshez. Március 5-én, hét­főn a hegyekben újabb óriási eső hullott, és ez alaposan rátett az addig kialakult árhullámra. Rahó­nál 575 centimétert mértek, 75 centiméterrel többet az addigi maximumnál. Ebből már lehetett tudni, hogy a töltéskoronát meg­haladó szintre számíthatunk. W .................. A helikopterek már úton voltak, amikor az egyik pillanatról a má­sikra berogyott a töltés. Kerti Andor ..............................ff- Reggel fél nyolckor a 34 gép­kocsiból álló menetoszlop teljes felszereléssel Vásárosnaményban elfoglalta a szálláshelyet, majd in­dultunk ki a töltésre. Tarpa és Ti­vadar között egy 2700 méteres sza­kaszon az osztagunknak a már megkezdett töltésmagasítást kel­lett folyatni. Az igazgatóság ve­zetője úgy rendelkezett, hogy az osztag teljes váltólétszámmal azonnal menjen ki a gátra. Hét­főn délután egykor a víz a töltés lábánál volt. A víz kétóránként 50-60 centimétert emelkedett, nem lehetett leállni. Este Domb- rádról jött egy képzett ötventagú csoport, éjszaka pedig Budapest­ről az ÁBKSZ (Ár- és Belvízvédel­mi Központi Szervezet - a szerk.) osztaga és a győriek. Ez utóbbi­ak a Tivadar felőli, mi és a dom- brádiak a Tarpa felőli részen dol­goztunk. Másfél óra pokol- Súlyosbította a helyzetet, hogy az árvízvédelmi töltések előterét elszántották. A védelmi eszközökkel lehetetlen volt köz­lekedni a hatalmas sárban. Elő­fordult, hogy elsüllyedt a homok­zsákot szállító traktor, két má­siknak kellett kihúzni. Akkor még lépést tudtunk tartani a víz- szintemelkedéssel. Egész éjjel dolgoztunk.- Március 6-án hajnalban ér­te el a töltéskorona szintjét a víz és egyre csak emelkedett. Dél­előtt már 50-60 centiméterrel meghaladta. Ekkora víztömeget a homokzsákokból épített nyúl- gát tartott meg. Sőt, voltak olyan szakaszok, ahol már átfolyt a ho­mokzsákok fölött a víz, de eze­ket mindig sikerült korrigálni. A magassággal alapvetően nem volt gond. Viszont óriási terhe­lést kapott a töltés felső rétege, mely lazább szerkezetű, mint a töltésmag, hisz ezt a növények, férgek átjárják, az időjárás gyen­gíti. Ez a felső réteg kezdett át­ázni, szivárogni.- Tizenegy óra körül kezdett pokollá válni a helyzet. Rövid másfél óra alatt tizennyolc he­lyen suvadt le a töltésrézsű. Egyik pillanatról a másikra a töltéskoronaélből lecsúszott a harmada, fele. Ezeken a helye­ken a gát ellenállóképessége ab­ban a pillanatban a felére csök­kent. Azonnal megtámasztottuk a suvadásokat homokzsákokkal. A helybeli, környékbeli emberek látva a helyzetet, elmenekültek. Mi nem szaladhattunk el, oda­mentünk alá, elkezdtük homok­zsákokkal a megtámasztást. Volt olyan suvadás, ahol pillanatok alatt 15-20 centiméter átmérőjű vízsugár lövellt ki a töltésből, és elkezdett a rézsű lecsúszni. Hát ezt a látványt nem kívánom sen­kinek! Sikerült elzárni a sugarat, és elkezdtük kivezetni a vizet a lecsúszott részből, a sarat ellapá­toltuk, hisz arra nem lehet zsá­kot tenni, hogy megtámasszuk a meggyengült töltést. De alig kezdtük el az egyik megtámasz­tást, 40-50 méterre jött a másik. Volt két olyan suvadás, mely leg­alább 25-30 méter széles volt. Ebből akkora tömegű föld csú­szott le, amit homokzsákokkal már nem tudtunk megtámaszta­ni. Ezt csak hatalmas, köbméte­res zsákokkal lehetett volna a levegőből. A szakadás pillanata- A helikopterek már úton vol­tak, amikor fél kettőkor - éppen jelentettem Fazekas László vé­delemvezetőnek a pillanatnyi helyzetet -, az egyik pillanatról a másikra tőlem 10-15 méternyi­re 4-5 méter szélességben, más­fél méter mélységben berogyott a töltés. Borzasztó erővel zúdult ki a víz. Arra ott akkor már esé­ly nem volt, hogy meg tudjuk akadályozni a szakadást. A továb­bi védekezés értelmét veszítette. Az emberéleteket kellett menteni, hisz több mint kétszázan dolgoz­tak még a gáton. Miután az em­bereket kijuttattuk, maradtunk még öten-hatan a szakadásnál, de a töltésen már nem tudtunk ki­menni. Mentőcsónakot kértünk. Pillanatok alatt többszörösére szé­lesítette a nyílást a kizúduló víz. Egy szaktekintélyekből álló bi­zottság megállapította, hogy olyan talajmechanikai katasztrófa kö­vetkezett be, amit, sajnos, nem le­hetett kivédeni. Helyreállítás számokban November 30-án az újjáépítés zömmel befejeződik. Addig ösz- szességében 58,7 milliárd forint áramlott az árvízkárosult telepü­lésekre, elsősorban Beregbe. A végösszeg tartalmazza a védeke­zésre, az ellátásra, a fejlesztések­re, út- és gátépítésre fordított összegeket, a biztosítók 2,8 milli- árdját, az adományozók 1,3 milli- árdját is az újjáépítésen és hely­reállításon kívül. Összesen 713 la­kóházat építettek újjá, 1500 lakást kellett helyreállítani. A vásárlást 228-an, a kártalanítást 183-an vá­lasztották. Fejlesztésre 26 település 28 pá­lyázatot nyújtott be. A megrongá­lódott köz- és önkormányzati utak helyreállítására összesen 2,72 mil­liárd forintot, gátfejlesztésre pe­dig 8,7 milliárd forintot költöttek. Gulács Az Alkotmány utca Gulácson tavaly augusztus köze­pén még így nézett ki Györke László felvétele REKORDOK A Tisza Rahónál 2001. márci­us 5-én 16 órakor 575 centi­méterrel tetőzött, ez 75 centi­méterrel volt több az addig mért legmagasabb vízállásnál. Técsőnél ugyanakkor 742 cen­timétert mértek (+16), Tisz­abecsnél március 6-án 5 óra­kor 719 cm (+11), Tivadarnál 6-án 13 óra 10 perckor 1014 cm (+56), Vásárosnaménynál március 7-én 10 órakor 941 cm, (+18), Záhonynál március 9-én 752 cm (+1). ____________ A Túr Sonkádnál március 6-én 10 órakor tetőzött 622 centi­méterrel, ami 26-tal több az addigi rekordnál. ÚJJÁÉPÍTÉSI KRÓNIKA Március 15. Megkezdődik a károk felmérése, sok helyen még csónakról. ________________ Március 18. Gyorsmérleg: 215 lakóház dőlt össze, további 693 megroggyant, 1175 pedig veszélyeztetett. Ötvenhárom te­lepülésen összesen 2188 sze­mélyi tulajdonban lévő épület, 1040 melléképület, 85 önkor­mányzati, 119 egyéb (egyházi, mezőgazdasági, jogi személy tulajdonában lévő) ingatlan ká­rosodott. Az adatok még nem véglegesek. Folytatják a pótfel­mérést, a bejelentések folya­matosak. A megye 52 útja ká­rosodott: az átvágásokon, a fel­ázáson túl a nehéz járművek is kárt tettek a gyengébb alapú utakban. ____________ Március 28. A Megyei Helyreál- lítási és Újjáépítési Bizottság ülésén átveszik megbízólevelei- ket az újjáépítési biztosok. Április 4. Naponta átlagosan 30-35 romos épületet bonta­nak le. A legnagyobb kárt Gu­lács (131 romos lakóház), Tarpa (123), Tákos (54), Csaro- da (47), Jánd (42), Vámosatya (40) és Gergelyiugornya (35) szenvedte._____________________ Április 9. A négy legnagyobb karitatív szervezet - a Magyar Karitász, a Magyar Máltai, a Magyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat és a Vöröskereszt - Vásárosnaményban megállapo­dik: az átfedések elkerülése ér­dekében egyeztetik tevékenysé­güket ________________________ Április 10. Az első újjáépítési falugyűlés Csarodán, ahol a tákosiak is megismerhetik a vá­lasztási lehetőségeket (építés régi vagy új telken, vásárlás, kártalanítás, szociális otthoni elhelyezés). ________ Április 17. Hat építő cégből lét- rehozzák a Bereg Újjáépítési Közkereseti Társaságot, azaz a konzorciumot, melynek három megyebeli - Épker, Nyírép, Isobau - is tagja. ______________ Április 18. A magyar államot képviselő Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője és az árvízká­rosultak aláírják az első újjáépí­tési szerződéseket. A kárfelmé­rés adatai e napig: lebontottak 459 lakóházat (440-et el is ta­karítottak), további 140-et meg­figyelés alatt tartanak. _________ Május 4. A kiemelt építési ha­tóság kiadja az első tizennégy jogerős engedélyt. _____________ Május 8~."Az első kapavágás Tákoson (Épker), Gazdag Istvá- nék telkén. Még aznap további négy telken indul meg az újjá­építés. ________________________ Május 10. Gulács (Nyírép) hat portáján is megkezdődött a munka. E napig 504 házat bon­tottak le. ______________________ Május 15-17. Elkezdik a mun­kát Csarodán, majd Tarpán, később Jándon és Gergelyiu- gornyán is felvonulnak a kivitelezők. (Ekkorára 507 sé- rült lakóházat bontanak le.) Június 1. Nyíregyházán az egy­házi ingatlanok helyreállításá­ról, új szociális létesítmények építéséről írnak alá szer­ződéseket. A Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium 407,9 mil­lió forintot fordít új otthonok építésére, illetve a meglévők bővítésére. ____________________ Június 7. A kormány 500 millió forintot különít el az árvíz súj­totta települések fejlesztésére, melyet a Területfejlesztési Ta­nács később 261 millióval megtold.________ _________ Június 16. Kezdődik a második bontási kör, melyben újabb 260 ház tűnik el a föld fel­színéről. _____________ Június 23. Az első árvizes ház- avató Tákoson, a Gazdag Istvánék portáján...

Next

/
Oldalképek
Tartalom