Kelet-Magyarország, 2002. március (62. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-19 / 65. szám

2002. március 19., kedd Kelet« Magyarország háttér /3 HÍREK 0 Vetélkedő A víz világnapja alkalmából környezetvédelmi vetélkedőt rendeznek március 21-én 14.30 órától a Tiszavas- vári Szakközép- és Szakmunkásképző Is­kolában három csapat részvételével. 0 Közgyűlés A Pedagógus Természetba­rát Egyesület tartja közgyűlését március 22-én 18 órától a nyíregyházi helyőrsé­gi klubban (Színház u. 2.). 0 Tűzoltó vígestély A Nyíregyházi Hiva­talos Önkormányzati Tűzoltóság a hagyo­mányok ápolásaként Tűzoltó vígestélyt rendez március 23-án 19 órától a nyír­egyházi Zay Anna Egészségügyi Szakkö­zépiskola aulájában. NÉZŐPONT CSERVENYÁK KATALIN Tapsik és fülesek Amikor olyan emberrel találkozom, aki köszönés után rögtön valamelyik közös is­merősünket kezdi szapulni, leghamarabb az jut eszembe: vajon mit mondhat ez ró­lam az én hátam mögött... Na, jó, az szól­jon erre egy szót is, aki még nem csinált ilyet. Gyarló az ember, időnként elcsöp­pent egy kis gonoszságot. Ha viszont már csak akkor tud „őszintén" beszélni valaki­ről, ha az nincs ott, nagy baj van. Mosta­nában egyre gyakrabban tapasztalni hason­lót: meghívják ugyanazon téma két érin­tettjét egy műsorba, de azok nem hajlan­dók egy asztalhoz ülni. Úgy üzengetnek egymásnak a stúdió egyik sarkából a má­sikba, mint gondos anyuka a gyereknek a konyhaasztalon hagyott cédulán. Csakhogy míg utóbbi esetben az üzenet tárgya általá­ban a vacsora feltálalási helye, a végére pedig egy puszit is kanyarítanak, addig előbbinél a vélt, színlelt vagy valós sérel­mek nyújtanak alapot a külön ülésre. N/lostanában nagy divat lett a sajtó­ban üzengetni egymásnak. Az se baj, ha nem jön válasz. Sőt! A legjobb, mert ak­kor az utolsó vélemény marad meg az emlékezetben. Sosem fogom megérteni, miért nem lehet venni a fáradságot, egy asztalhoz ülni és tisztázni a félreértéseket, érvelni, vitázni, úriemberek módjára. Egy­más szemébe mondani a véleményt, de akkor már nincs helye a mellébeszélés­nek! Na, persze, a kockázat fennáll, hogy valamelyik félnek engednie kell. Nem sokkal könnyebb hát üres kapura célozni? Hacsak nem csámpás a csatár, akadályta­lanul belövi a gólt. Kérdés persze, kit győz le, akinek nincs ellenfele. De kell az egyáltalán a sikerélményhez? Az anekdotában szereplő nyúlnak sike­rült elhitetnie az erdő lakóival, hogy ő a legerősebb. Rettegtek is tőle valameny- nyien, kivéve az oroszlánt, aki nem volt ott az értekezleten. Meg is ette. Hát ezért sem ártana néha minden érintett félnek egy asztalhoz ülni. Talán a nyúl is jobban jár, ha időben a szemébe mondják: tapsifüles, nem is vagy te olyan erős... Amint látom apjuk, elkezdheted a kerti munkát Ferter János rajza Tavaszi lovasnyitány Akadálypályát telje­sít ifj. Gyurcsák Miklós kettes fogata a nyíregyházi Szil-Ko Kft. fedett lovardájában a hét végén rendezett viadalon Elek Emil felvétele Megemlékezés Vaja (D. M.) - II. Rákóczi Ferenc születésének 326. év­fordulója alkalmából megem­lékezést tartanak március 22- én 14.30 órától a vajai Vay Ádám Múzeumban. A koszorúzást követően 15.15 órától a nyíregyházi Barzó End­re Társaság kiállítása nyílik. A tárlatot megnyitja dr. Nagy Ist­ván Attila költő, újságíró. Ez alkalommal mutatják be a Vay Ádám Múzeum grafikai gyűjteménye III. (Térképek II.), Állam- és közigazgatás Ma­gyarországon az egyes történel­mi korokban c. kiadványokat és a Vaja c. kötetet. II Összefogás nélkül nem megy sokáig Az agrártárca vezetőjét az ágazat megyénket érintő aktualitásairól kérdeztük (2.) Galambos Béla Nyíregyháza (KM) - A me­zőgazdaságot eddigi pályafu­tása okán (üzemi, aztán kör­zeti, majd megyei főállator­vos) testközelből ismerő, most egy éve kinevezett föld­művelésügyi és vidékfejlesz­tési miniszterrel, a nagykál- lói dr. Vonza Andrással az agrárágazat néhány aktuali­tásáról beszélgettünk.- Ha már a piac szóba jött. Sokan borúlátóan tekintenek az agrárágazat fejlesztésére, attól tartva, hogy a beruházások ered­ményeként termelt árutöbbletet nem lesz hol eladnunk.- Dehogynem! Amikor az EU tagjai leszünk 400 milliós piac­ra kerülünk be. Ott már elenged­hetetlenül szükségesek lesznek az értékesítő szervezetek, ame­lyek létrejötte szépen halad: tá­mogatásunkkal több, mint 700 új típusú szövetkezetei és TÉSZ-t (Termelői Értékesítő Szervezet) alakítottak a termelők. A terme­lés teljes folyamatát nézve legelő­ször a földet kell rendbe tenni, mert az mindennek az alapja. W ............... Kikerülhetetlen az egyének szövetkezése. Vonza András Ehhez rendeltük oda a családi gazdaságok földvásárlását segítő kedvezményes hitelt. A kialaku­ló családi gazdaságoknak pedig szövetkezni kell majd, mert az érdekérvényesítő képesség sok­kal jobb, ha összefognak. Sajnos a mai magyar közállapotokban még rossz ízű a szövetkezet szó, ám nem tudunk kitérni a szük­ségszerűség elől, hogy az egyé­nek természetes módon szövet­kezzenek. A mezőgazdaságunk termékeinek 50 százaléka jelen­leg is exportra megy, ennek fele pedig az EU piacaira.- Stratégiai jelentőséget tulaj­donítok a keleti, különösen az orosz piacnak. Moszkvai tárgya­lásaim alapján most nagyon jó­nak tűnnek a lehetőségeink. A fel­vásárolt kukorica egy része már odament. Megnyílt Moszkvában két űj Metro Áruház, amely csak magyar hústerméket árusít. He­tente egyenként 100 ezer dollár forgalmat csinálnak. Meggyőződé­sem, hogy lesz lehetőség a többi minőségi magyar élelmiszer, így az alma értékesítésére is. Gazdák és unokák- A minőségi élelmiszereket versenyképesen előállító termelői réteget kialakítandó, a kormány a családi gazdaságokat támogat­ja. Úgy tudni, Szabolcs ezek lét­rejöttében a megyék élén áll.- A családi gazdaságok létre­jöttével egyrészt a gazdasági le­hetőségeket igyekszünk kihasz­nálni, másrészt a vidék polgáro­sodását segítjük elő. Ez utóbbi egyik legbiztosabb jele a dinasz­tiák létrejötte. A családi gazda­ságban ha a nagyszülő mezőgaz­dasági gépet vásárol, azt még az unokája is használhatja. E tekin­tetben tavaly nagyon jók vol­tunk, hiszen százmilliárd forint értékben valósult meg gépberu­házás, amire a mezőgazdaságban még nem volt példa. Ahhoz, hogy a vidéki Magyarországon élhető élet legyen, hogy ezáltal a vidék népességmegtartó képessé­ge javuljon, nagyon nagy szük­ség van a családi gazdaságok lét­rejöttére. A legjobb tudomásom szerint ez nagyon jó ütemben ha­lad, itt már 1200 körül tart a re­gisztráltak száma.- Jó, hogy fél hektáron is meg lehet élni fóliázva, de amikor tő­ke-, és földbirtok koncentráció megy végbe Nyugat-Európában, akkor mi hogy képzeljük el, hogy 15-20 hektáros családi gazdasá­gok versenyképesek lehetnek, bár a kiváló magyar izeknek valóban lehet piaci értéke? A hektár nem minden- Az eddig létrejött családi gazdaságok átlagos földterülete 60 hektár, míg az EU-ban a ha­sonlóké csak 30. Ugyanakkor ott a felső határ hétszáz, nálunk háromszáz hektár. Ez a különb­ség nem lehet akadálya a mi EU- konform termelésünknek, ezt a német tartományi miniszter kol­legáim is mondták nemrég.- Nem szabad megkötnünk magunkat a területnagyságnál, mert a lényeg az egységnyi terü­letről lehozott fehérje, illetve profit. Ebben viszont már ott van az egyéni képesség, a tudás, amely abban is tetten érhető, hogy az egyik ember háromszáz hektáron meggazdagszik, a má­sik viszont ugyanilyen körülmé­nyek között tönkremegy. Kiemelt célunk az, hogy min­denki tudja, miként kell ilyen körülmények között dolgoznia. Ezért támogattuk már tavaly is összesen 1,2 milliárd forinttal az oktatást-képzést, kutatás-fejlesz­tést, amit folytatni akarunk a csatlakozást követően is. Tudjuk, itt is vannak lemara­dásaink, de a többihez hasonlóan ezt is be fogjuk pótolni. Hiszen a siker érdekében egy szellemi felkészültséget, magas szintű szaktudást latba vetni képes gaz­datársadalom kialakítása a célunk. Csak földet nem vehetnek- Diszkriminációnak tartják viszont, hogy a társas gazda­ságok nem élvezik ugyanezt az előnyt.- Ez így nem igaz, mert a kedvezményes hitel-, és ka­mattámogatásból a földvásár­lás kivételével a kis és közép- vállalkozások - akár jogi sze­mélyek is - részesülhetnek. A nemzeti birtokpolitika lehető­séget teremt a társas vállal­kozásoknak is, mert vannak olyan növénykultúrák melye­ket ezekben lehet a leghaté­konyabban előállítani. Ma már ugyanis nem azt nézzük, hogy egy hektáron mennyi ku­korica terem, hanem mennyi növényi eredetű fehérjét tu­dok előállítani. Fél hektáron is el lehet tartani egy családot, ha például az illető fóliázik, de tíz hektáron sem, ha például azt kukoricával veti be. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy a mezőgazdaságban dol­gozók oktatását, továbbképzé­sét is meg kell oldani. A kidol­gozás alatt lévő nemzeti fej­lesztési tervben lesz az is meg­határozva, hogy a csatlakozást követő hat évben a kapott uniós támogatást milyen arányban fogjuk felhasználni erre a fontos területre. MEGKÉRDEZTÜK: MEGTERVEZTE MÁR A NYARALÁSÁT? Imádok horgászni, ami­kor csak tehetjük, sza­bad időnkben a folyó­vagy a tóparton pihenünk az élettársammal. A domb- rádi Tisza-parttól a vasme­gyeri horgásztóig bejárjuk a megyét, egyedül unal­mas lenne a víz mellett ül­dögélni, és várni a kapást. Most a ház körüli teendők az elsődlegesek, ha rend­ben lesz minden, talán egy külföldi útban is gondol­kozhatunk. Piszár András KARBANTARTÓ Minden évben elterve­zem, hogy végre elju­tok Spanyolországba. Sok jót hallottam már arról a vidékről, és érzem: hama­rosan beteljesülhet a vá­gyam. Mivel a munkahe­lyi elfoglaltságom mellett Sényőn futballozok, na­gyon nehéz beosztani a szabad időt. A bajnokság vége és a következő idény­re való készülés szinte egybeér, ez is nehézséget okoz a tervezésnél. Várnai Róbert biztonsági szolgálatvezető Az elmúlt évben olyannyira jól érez­tük magunkat Görögor­szágban, hogy újra Sarti lesz az úticélunk. Bará­tokkal megyünk, majd apartmanban pihenünk tíz napot július végén. Gyönyörű a tenger, cso­dálatos napokat töltöt­tünk el a mediterrán tá­jon! A párom nagyon sze­ret szörfözni, korábban bérelt, most viszont elha­tározta, hogy saját szörf­deszkán szeli a habokat. Tóth Mónika adatrögzítő A népes nyíregyházi ba­ráti társasággal azt tervezzük, hogy a nyáron közösen kikapcsolódunk a Balatonon. Még az nem dőlt el, hogy pontosan ho­vá megyünk, valószínűleg Siófok lesz a „befutó”. A munkahelyi váltótársam rugalmas, összeegyeztet­jük, hogy mikor, melyi­künk utazik el. A Balato­non kívül gyakran meg­fordulunk nyáron a Sóstón és a tarcali bánya­tónál is. Tugya János fitneszedző A lehetőségekhez képest az elmúlt években min­den alkalommal sikerült a családdal együtt külföldön nyaralni. Döntően tenger­parton pihenhettünk: ta­valy a húszfős baráti társa­sággal Horvátországban la­zítottunk. Idén a lakás- felújítás miatt kivételt te­szünk... Viszont idén is ott leszek a Tisza-túrán! Saját készítésű tutajjal teszem meg a Tiszabecs-Tokaj kö­zötti szakaszt. Járdán László sport­csarnok-igazgatóhelyettes

Next

/
Oldalképek
Tartalom