Kelet-Magyarország, 2002. március (62. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-16 / 63. szám
2002. március 16., szombat MEGYEI KÖRKÉP /15 NEMZETI ÜNNEPÜNK KÉPEKBEN Nyíregyháza, Petőfi tér A hála virágai az Északi temetőben az 1848- as sírkertben Mátészalka, ünnepi műsor Tóth Ferenc dandártábornok köszönti a vendégeket Holland vendégek Nyíregyháza (KM) - Middenből érkezett vendégek tartottak előadást a biztonságos lakókörnyezet kialakításáról a megyei rendőr-főkapitányságon csütörtök délután. Az előadásból kiderült, hogy már az épületek tervezésekor eldőlhet, melyik ház lesz később betörés helyszíne és hogyan előzhető meg a bűnözés elterjedése. Még többen is tanulhatnának hitelből Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a hallgatóknak csak egynegyede élt a lehetőséggel Az érdekes előadásokat sokan hallgatják Sipeki Péter felvétele Budapest, Nyíregyháza (KM - N. I. A.) - 2002. január 31-én, a tanulmányi félév végével, lezárult a magyar hallgatói hitelezés történetének első fejezete. A január 30-i pótfolyósításban részesülőkkel, illetve a külföldi ösztöndíjasokkal együtt 70.355 első félévre érvényes diákhitel-szer- ződést kötött a Diákhitel Központ Rt. (DK Rt.). Igazi sikertörténetté vált tehát a diákhitel hazai bevezetése, hiszen az első igénylési lapok szeptember 3-i beadásától az első félévre érvényes határnapig, december 15-éig a jogosult egyetemi, főiskolai hallgatók közel negyede (21.72%) adott be érvényes igénylést, és jutott összesen 7.1 Mrd Ft összeghez. Huszonegyezer forint A hitelfelvevők aránya - az adott jogosultakhoz viszonyítva - legmagasabb a nappali tagozaton tanulók (27,36%), az elsőévesek (35%), illetve a 18-24 éves korosztály (71%) között volt. A legnépszerűbb választott összeg a havi 21 ezer Ft (88,2%), ezt követi a 15 ezer Ft (8,84%), illetve a 10 ezer Ft (2,97%). A Diákhitel Rt. a 2001/2002 tanév első félévében Baranya megyében volt a legnépszerűbb, hiszen az ottani állandó lakhellyel rendelkező jogosultak közel harmada (31,68%) élt ezzel a lehetőséggel. A Győr-Moson-Sop- ron megyeinek viszont csak a hatoda (16,48%) vette eddig igénybe a diákhitelt. Pécs az élen A tanintézetek közül a legtöbb szerződést a legnagyobb létszámú egyetemeken, főiskolákon tanuló hallgatókkal kötötte a DK Rt., de közülük is kiemelkedik a Pécsi Tudományegyetem, ahol 6.537 hallgató, a jogosultak 27,42%-a, kérte a Diákhitel folyósítását. Nem ők vezetik azonban a jogosultak számához viszonyított hitelfelvételi arány rangsorát, hanem a viszonylag kisebb létszámú intézmények, közülük is első a Budapesti Kommunikációs Főiskola (40,65%). Érdekességként megemlíthető, hogy kari szinten a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Közgazdaságtudományi Kara hallgatói között a hitelfelvételi arány (62.64%) majd háromszorosa az országos átlagnak. A nagy létszámú tanintézetek közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (17,70%), illetve a Gábor Dénes Főiskolán (10,69%) a hitelfelvételi arány az országos átlag alatti. Az okok között az előbbinél a kredit-rendszert (a 11. félévtől már nem vehető igénybe a diákhitel), az utóbbinál nagy számú, munkája mellett tanulót (tehát már önálló jövedelemmel rendelkezőt) lehet feltételezni. A megyében egynegyed Az államilag finanszírozott képzésben résztvevők hitelfelvételi aránya (24,49%) nagyobb volt, mint a költségtérítéses képzésben résztvevőké (17,06%). Ennek oka egyrészt az lehetett, hogy akik költségtérítéses képzést vállaltak, jó előre átgondolták, és biztosították ennek finanszírozását is, illetve a havi folyó- sítású diákhitel eddig nem biztosította a sok helyütt a félév elején fellépő nagyobb kiadások fedezetét. (Ez utóbbiak számára jelenthet segítséget az a januári kormányrendelet, amely februártól lehetővé teszi a tanulmányi félévre előre, egy összegben történő igénylést is.) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a jogosultakon belüli hitelfelvétel aránya 25,19 százalék, ami azt jelenti, hogy a hallgatóknak csak egynegyede élt a lehetőséggel. A Nyíregyházi Főiskola hallgatói közül 1860-an él; tek a lehetőséggel, ez a létszám 24,31 százaléka. A sztráda hiánya később visszaüt A befektetők első kérdése: hogyan lehet eljutni - figyelmeztet Lengyel László Nyíregyháza (KM - Sz. J.)- Nem lehet az ország jelenlegi gazdasági állapotát más szempontból, mint politikaiból vizsgálni. Meg is tette a rövid elemzést a napokban Nyíregyházán Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. vezérigazgatója, aki hozzátette: korántsem pesszimista az ő nézőpontja - inkább reálisnak nevezné. A politika sanszai Meg is magyarázta állítását: a magyar gazdaság jelenlegi esélyei meghatározzák a politika sanszait. Hazánk a recesszió felé tart és ennek belső okai vannak - kezdte eszmefuttatását az előadó. Az, hogy a gazdasági növekedés 3,1 százalékkal elindult felfelé, az a Bokros-csomag eredménye volt, hamarosan az üzleti szféra révén 4,5-5,5 százalék lett belőle, mi több, fel lehetett volna menni a csúcsnak számító 7 százalékra. De jött az orosz válság, ami lehúzta a gazdasági növekedés számait. 2000 tavaszáig újra felfelé mozdult a trend, a csúcs 6,6 százalékon megállt, s onnan csúszik lefelé, noha a világban közben konjunktúra volt. Most 3,2 százalékon áll a növekedési mutató. Ezt nehéz lesz megmagyarázni - jósolta a közgazdász-politológus, aki sokat sejtetően hozzátette -, bár az okok tudottak... Véleménye szerint az üzleti szektor három tényező hiánya miatt nem tudott tovább növekedni: az első ezek közül a pótlólagos tőke- beruházás hiánya. A tőke számára elfogytak a vonzó régiók és effektive a munkaerő. Ami különben nem mobil. Annak ürügyén, hogy három és fél óra alatt ért Budapestről Nyíregyházára, Lengyel László Racskó Tibor felvétele megemlítette a sztrádát. Az, hogy nem épül, szerinte büntetlenül nem lehet csinálni. Mert a befektetők első kérdése: hogy lehet valahová odajutni? A középvállalkozások- Ha valóban jók voltak a gazdasági feltételek, akkor a sztrádával el lehetett és kellett volna érni az ukrán határt. Az autópálya mellé a külföldi azonnal odahelyezi a tőkét. Nem a magyar dolgozó képzettsége a fő probléma, hanem az infrastrukturális hátrányok. Ez nemcsak Szabolcsban gond, hanem a Dél- Dunántúlon is. A magyar munkaerő meg még csak nem is noszogatható azzal, hogy mozogjon a munkahelyhez. A másik gond, hogy a tőke világosan jelezte: szüksége van a kis- és középvállalkozások beszállítói programjára. Ezt azonban a Fidesz sem teremtette meg. Sőt. Kétszer emeltek minimálbért és leértékelték a forintot. Ezek az említett ígéretes réteget érintették hátrányosan. Nem találkozott össze az exporthordozó és a beszállítói kapacitás. A következmény: a következő tőkebeáramlás elmaradt. A gazdasági növekedéssel kapcsolatos kijelentésekkel így pedig kifejezetten komolytalanok vagyunk az EU-nak. Az új kormány adóslevelei A harmadik tényező: a mai oktatási, egészségügyi és a szociális rendszerünkkel nem lehet növekedést elérni. 500 ezer ember van, aki meg sem jelenik a foglalkoztatási monitoron. Láthatatlanok. Az értelmiségi munka- nélküliségnél (hiszen a felsőoktatás őket termeli) pedig aztán nincs szörnyűbb. A jövőképünk sem ad túl sok okot a derűlátásra - folytatta az előadó -, ugyanis dekonjunktúra van Nyugaton, legfeljebb az adhat reményt, hogy az USA-ban élénkülés jelei mutatkoznak - de eredmények ebből csak jövőre várhatók. Van esélyünk újra növekedési pályára állni úgy 4,5 százalékos eredménnyel.- Aki azonban most dobálózik az ezermilliárdokkal, csak a saját zsebére támaszkodhat, mert aki kormányra kerül, adósleveleket talál a kasszában. Egy kérdésre válaszolva, miszerint megengedhet-e magának az ország egy olimpiát - Lengyel László elmondta: ne vágjon bele senki olyan projektbe, amiről már tudott, hogy nem fogja megkapni. A NOB csak néz minket, hiszen pontosan tudják: a következő olimpia még csak nem is a mi kontinensünkön lesz, s ebben az a cinikus, hogy ezt nem tudják például Vásáros- naményban. A világ fentről Sipeki Péter felvételei t
