Kelet-Magyarország, 2002. március (62. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-01 / 51. szám
2002. március 1., péntek Kelet« Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Alakuló ülés A Kárpátalja Szövetség nyíregyházi szervezete március 2-án 10 órakor tartja alakuló ülését a Start Szakiskolában (Nyíregyháza, István u. 3.), melyre várják a megyeszékhelyen és a környéken élő kárpátaljai elszármazottakat. 0 Orgonaest A nyíregyházi evangélikus nagytemplomban március 3-án 17 órakor kezdődik Kovács Szilárd szolnoki orgonaművész koncertje. 0 Cserebere A Móricz Zsigmond Könyvtár a nyíregyházi, Vécsey utcai fiókkönyvtárában könyv, lemez, poszter, játék és kártyanaptár cserebere akciót szervez március 1-jén 14 órától. NÉZŐPONT Megfejetlen póznák Lefler György lég a gólyák hazaérkezése előtt megszületett a döntés: a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta a másodfokú megyei bíróság jogerős ítéletét, miszerint az Észak- dunántúli Áramszolgáltató (Édász) Rt-nek nem kell fizetnie a Kemenesmihályfa közterületén áthaladó villanyvezeték használatáért. A Vas megyei település önkormányzatának felülvizsgálati kérelmére indított ügyben a Legfelsőbb Bíróság a napokban kimondta: az Édász semmilyen jogcímen sem köteles fizetni az önkormányzatnak. Az ügy előzménye, hogy a kemenesmi- hályfai önkormányzat egy - még a nagyon kerek évben, 2000-ben meghozott - alkotmánybírósági határozat nyomán úgy döntött: rendeletet alkot, amelyben az áramszolgáltatótól a területén átmenő vezeték használatáért díjat kér. Egészen pontosan, a villanyoszlopok darabonkénti 25 ezer forintos bérleti díjával számoltak volna. Az akkor precedens értékű perben a bíróság első fokon jogosnak ítélte a kemenesmihályfaiak igényét. No, ez az ítélet aztán nyomban lavinát indított el. Csupán Győr-Sopron megyében hét kistérségi társulás közel száz települése jelezte: pénzt kér az addig ingyen adott helyekért! Emlékezhetünk: a villanyoszlopok kis hazánkban sok helyütt rögvest felkiáltójelként magasodtak. Ám megyénk polgár- mesterei a kérdőjelet is jól látták a hirtelenjében pénzt ígérő pillonokban, amikor megkérdeztük őket, óvatosan fogalmaztak. És ráéreztek annak hátulütőjére is. - Azt semmiképp sem szabad elfelejteni, amennyiben az áramszolgáltatókat mégis sikerül fizetésre szorítani, alighanem a fogyasztókra hárítják át a költségeket - válaszolták. Emiatt nem is nyújtottak be ilyen igényt a Titászhoz. A feszültség nálunk a vezetékben maradt. A villanypóznák megfejetlen állnak Kemenesmihályfán. Pedig majdnem tőgyük nőtt. A kisebbséget kellene helyzetbe hozni, hogy jobban érezze magát, munkalehetőségei javuljanak Helyzetbe hozni a kisebbségeket Konferencia a hátrányos helyzetű fiatalok beilleszkedéséről Balogh József Kék (KM) - A megyei átlagfizetés 30 százalékát keresik, a munkanélküliség mindig 20 százalék fölött van, minden önkormányzat önhibáján kívül került hátrányos helyzetbe. A rétközi kistérségről van szó, Nyíregyházától 15-20 kilométerre. Dr. Kiss Lajos, a besztereci székhelyű jóléti alapítvány kuratóriumi elnöke nyitotta meg ezekkel a szavakkal azt a konferenciát, amelyet szerdán Kéken rendeztek, s egyben bemutatták a Rétközi Szakiskola és Népfőiskola intézményét, amelyet teljesen önerőből indítottak be, s az állami támogatás még ma is működésének mindössze kétharmadát fedezi. A MÁV, a Volán támogatást kap a gyerekek utaztatáshoz, az alapítvány semmit, pedig naponta utaztatja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóit, akik a környező községekből járnak Kékre, hiszen most 16, két év múlva pedig 18 év lesz a tankötelezettség ideje. Kitörési pontok Ezért különös fontosságú, hogy az alapítvány Brüsszelt célozta meg támogatásért, s miközben elnyert 71 ezer eurót, egy újabb pályázat elbírálás alatt áll, egy pedig most készül. A konferencia egyik előadója a megyei Fejlesztési Ügynökség igazgatója Gazda László volt, aki az elmaradott térségek, leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatásának kitörési pontjairól beszélt.- Elérkeztünk ahhoz a határponthoz, amikor el kell kezdeni felzárkózni, olyan pozícióba jutni, hogy állami, kormányzati és Európai uniós forrásokkal emelkedő pályára tudjuk állítani a megyét. A másik nagy feladat a kisebbséget, elsősorban a cigány kisebbséget többségi akarattal olyan helyzetbe hozni, hogy beilleszkedjen, egyre inkább jobban érezze magát, életkörülményei, munkalehetőségei javuljanak. Nincsenek erre varázsszerek, nagyon kemény munkával olyan programokat kell készíteni, amelyek révén munkahelyeket teremtünk, munkalehetőségeket biztosítunk, emeljük az oktatás, az egészségügy színvonalát, tehát olyan kereteket teremtünk, amely javítja a lakosság és kisebbség jövedelmi és életviszonyait. Olyan komplex programokról van szó, amelyek a gazdaságfejlesztés révén átalakítják a megye gazdaságszerkezetét, amikor el- ékezik ide a modem ipar, de ezzel együtt meg kell becsülni a közepes és kisebb technológiai igényességű ipart is, mert az munkahelyeket teremt és munkahelyeket biztosít. A mezőgazdaságot pedig olyan helyzetbe kell juttatni, hogy az ebből élők jövedelmi viszonyai közelítsenek a többi ágazat jövedelmi viszonyaihoz és a kisebb területen, 5-10 hektáron gazdálkodó is meg tudjon élni. Én azt vallom, hogy a családi gazdaságokat támogatni kell, de az nem lehet, hogy egy faluban legyen öt 300 hektáros gazda, a többiek pedig napszámosai legyenek. Gazda László kiemelten fontosnak ítélte a nagy térségi infrastruktúrák idehozását, mert azoktól várható jelentős segítség. Ilyen az M3-as, amelyiknek minél hamarabb el kell jutni az országhatárig, el kell indítani a nagytérségi infrastrukturális beruházásokat, mert ezek révén jutnak olyan jövedelemhez az önkormányzatok, a vállalkozók, az állampolgárok, amit nem láttak az elmúlt száz évben. Ha ezeket a programokat el tudjuk indítani, ha megkapjuk ezekhez a kormány támogatását, az állami támogatást, s ha ehhez társul az, hogy európai uniós forrásokat tudunk lehívni, akkor szerintem ez a megye felemelhető. A megye felemelhető Előadások, korreferátumok fogalmazták meg, mekkora erőfeszítésébe kerül az iskoláknak a halmozottan hátrányos fiatalok oktatása, mert igen sokan vannak közöttük, akik alig hajlandó tenni azért, hogy olyan szakmát tanuljanak, amivel munkához jutnak, vagy éppenséggel visszakerüljenek a munkába, s ezáltal jövedelemre tegyenek szert. Bár a konferencián lefestett kép nem volt szívderítő, a környék iskoláinak pedagógusai, az intézet oktatói és dolgozói úgy álltak fel az esemény végén, hogy ha jól együttműködik a szakiskola és népfőiskola a kistérség általános iskoláival, tanulásra, szakmaszerzésre foghatók azok a fiatalok, akik egyébként elkallódnának az oktatás számára. Feljövőben a barna kenyér Nyíregyháza (KM) - A fehér kenyér változatlanul kiemelkedő szerepet játszik a hazai étkezési szokásokban, a barnáé pedig érzékelhetően javult az elmúlt jó egy évtized során. Mindennapi fehér kenyerünk még mindig a leggyakrabban fogyasztott élelmiszer, 2001-ben heti átlag 5,3 alkalommal, szemben az 1989-ben mért 6,1-es középértékkel. A barna kenyér fogyasztásának gyakorisága viszont heti átlag 1,2-napról 1,5 napra növekedett a felnőtt lakosság körében ugyanebben az időszakban, a GfK Piackutató Intézet adatai szerint. Az étkezési szokásokat rendszeres mérése során megállapították, hogy a kétféle kenyér kedveltsége is megváltozott. Amíg az első felmérésnél a válaszadók 87 százaléka sorolta a fehér kenyeret a különösen kedvelt élelmiszerek közé, addig a tavalyi 86 százalék egyenletes képet mutat. A barna kenyeret szeretők aránya azonban a felnőtt lakosság 28 százalékról tizenkét év alatt 40 százalékra nőtt. A barna kenyér kedvelőinek aránya legnagyobb a magasabb iskolai végzettségűek, nagy jövedelmű háztartásban élők, budapestiek és Pest megyeiek körében. A 15 éves és idősebb népességet fontos szempontokból reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezés feltárta, hogy a nők között kevesebben kedvelik a fehér kenyeret, mint a férfiak. A barna kenyeret viszont több nő eszi szívesen, mint férfi. Ugyanígy a nők ritkábban esznek fehér, és gyakrabban barna kenyeret, mint a férfiak. A fehér kenyér fogyasztásának gyakoriságában a csökkenés a különböző társadalmi csoportokban egyenletes. Kivéve Budapestet, ahol 1989-ben a felnőttek átlagosan hetenként 5,5 alkalommal ették, tavaly azonban már csak 4,6-szor. ELETKEPEK Jj'j'jj YWTj , 'j S~sWFj "Jjyj J Áramszünet Pusztai Sándor Elsőként Kovács apuka emelkedett szóra, de azt a nyomdafesték nem bírná el, amikor a lakásra némaság és sötétség borult a meccs kezdete előtti pillanatokban. A tv előtt ülő férfi a levegőbe csapott, és a sör egy része némán loccsant a szőnyegre. Néhány perccel később, amikor az udvarra igyekezett, hatotta, amint a másik lakásban á férjével pöröl az asz- szony, mert a gyermek a kádban talpig habosán visít. A megbénult mosógépben ott ázik a ruha. Még lejjebb Mari néni, kezében gyertyával nézegette a mérőszekrény belsejét, mert még nem vette be az esti gyógyszereit, a gyertya fényénél pedig nem tudja megkülönböztetni a drazsékat. Visszatérve az elemlámpa fényénél találkozott a mindig kimért, ám most nagyon aggódó mérnökkel, aki azért ri- mánkodott, hogy a leállt számítógépben az adatok ne vesz- szenek el, mert akkor reggelre nem tud elkészülni a munkájával. Az áramkimaradás alig egy óráig tartott, a szolgáltató majd közleményben tudatja, mennyire sajnálja az esetet. Valahol leírták, hogy Magyarország jó hely, mert a feltételek már nyugat-európai szinten mozognak, de a gondolkodás még kelet-európai. Senki nem fog reklamálni, nem nyújt be keresetet, Bélu- ci egy ideig majd nem nézi a bedöglött tévét. Nincs baj, amíg valakinek nem jut eszébe forintosítani azt, hogy Kovács apuka menynyi pénzért mondana le a meccsről, Mari néni az esti gyógyszerről, ha kiderülne, a mérnöknek mekkora a kára, ha tudnánk, a kisgyermeket mennyi pénz tudná megnyugtatni, hogy majd merjen a kádban ismét félelem nélkül játszani. A szolgáltató nem ideges, konvertibilis valutában kapja az ellenértéket, az ügyfél pedig nem mehet a konkurenciához. De ha valaki egyszer nyugat-európai módon mer gondolkodni, ebben a forintnak nevezett, konvertibilis pénzben kell majd fizetni egy óráért, mondjuk néhány tucat milliót. Aranylakodalom Ötven évvel ezelőtt kötött házasságot Mailár Pál és felesége Nyírvasváriban. A házaspárt a jeles nap alkalmából három lányuk és azok családja köszöntötték Szavalóverseny a forradalom tiszteletére Kisvárda (KM) - A kisvár- dai Vári Emil Általános Iskola társadalomtudományi munkaközössége hagyományaihoz híven idén is megyei szavalóversenyt szervez a 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére. A március 13-án 13 óra 30 perckor kezdődő versengésen azok a felsőtagozatos diákok vehetnek részt, akik március 8-áig neveznek. Korcsoportonként egy iskolából két-két versmondó jelentkezhet az alábbi címen: Vári Emil Általános Iskola Könyvtára, 4600 Kisvárda, Mártírok útja 5. szám. A kötelező versek a Hírmondó újságban rosszul jelentek meg, ezért a félreértések elkerülése érdekében e helyütt is közöljük. Az 5-6. osztályos szavalóknak Csanádi Imre: Március ünnepére, a 7-8. osztályosoknak pedig Juhász Gyula'. Március idusára című versét kell elmondaniuk. A szabadon választható költeménynyel kapcsolatban a szervezőknek csupán annyi kikötésük van: a vers vidám hangulatú, vagy a tavaszt idéző legyen.
