Kelet-Magyarország, 2002. március (62. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-13 / 61. szám

Ferter János rajza 2002. március 13., szerda Kelet« Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Ügyfélszolgálat A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazga­tóság március 14-én kihelyezett ügyfél- szolgálatot tart Vásárosnaményban fél 9-től 12 óráig a polgármesteri hivatal­ban, Mátészalkán 9-től 13 óráig az Esze Tamás Művelődési Központban. 0 Matolcsi emléktábla Az „Együtt íu- nyogmatolcsért” Mozgalom tagjai emlék­táblát avatnak március 15-én, délelőtt 11 órától a Kövérudvar mögött. Az ün­nepi műsort követően minden érdeklő­dőt baráti beszélgetésre várnak a műve­lődési házba. NÉZŐPONT A településeink adóforintjai Dankó Mihály Amióta a civilizáció államformát öl­tött, az embereknek valamilyen módon adót kell fizetni. S bármennyire is moder­nizálódott a világ, a közterhek megma­radtak, legfeljebb a címke változott. Ma nincs robot, dézsma, de van gépjármű-, iparűzési-, kommunális vagy telekadó. Hogy miről jutott mindez eszembe: március 15-e nemcsak az 1948-49-es for­radalom miatt fontos dátum, eddig lehet például kamatmentesen a „súlyadó" első részletét befizetni. Emellett sok települé­sen a kivetett helyi adók felét is most ké­rik. S ez utóbbiakban van óriási szerepe az önkormányzatoknak. (Különösen konk­rétan, a családokat célzó kivetéseknél.) Mert, amíg egy gazdagabb, nagy telepü­lés bátrabban várja el lakójától a közte­herviselést, mit csináljon egy néhány száz lelkes kis falu, ahol mindössze harmincán rendelkeznek munkahellyel? Az állam szeretné, ha a helyi gondok megoldásából az ott élők jobban kiven­nék a részüket. A jelenlegi támogatási rendszer egyfajta kényszer is, hogy a la­kóhelyek, ha lépni, vagy egyáltalán élni akarnak, még tovább terheljék az amúgy is szegény népet. Nagy felelősség tehát egy-egy önkormányzati képviselőnek igent mondani, akkor, amikor tudja, majdnem üres zsebben kotorászik. Nehéz a mentességről is közmegelégedésre dön­teni. Se a drákói szigor, se a nagyvonalú­ság nem hoz igazi eredményt. Álivei Magyarországon önadózás van, mindenkinek tudnia kell, mikor, mennyit és milyen címen kell eleget tenni kötele­zettségének. De, ez nem merülhet ki ennyiben! Arról is fontos értesülnie, mire is költik az általa befizetett összeget. Saj­nos erről sokszor elfeledkeznek azok is, akik felhasználják a pénzt. Mert kényel­mesebb így, vagy nem tartják érdemes­nek, eléggé felnőttnek a lakót, hogy megértse döntésüket. Pedig az a bizonyos pénztárca könnyebben nyílna ki, ha az adót iskolára, útra, járdára költenék, mint ha a polgármester, a jegyző, netán a tes­tület tiszteletdíjára folyna el. „Amit átéltünk, álmainkban visszatér...” Árvízkárosult családok emlékei a gátszakadás egyéves évfordulója alkalmából Tákoson Györke László Tákos (KM) - Tákoson volt az első kapavágás, ott fejez­ték be leghamarabb az árvízi helyreállítást. Itt a házak 65 százaléka teljesen újjáépült. A többit helyreállították. Baráth Béla 26 évig dolgozott vízügyesként, a vásárosnaményi szakaszvédelem vezetője is volt egy időben. Megszokta, hogy minden eseményről percre pon­tos naplót vezessen. Feljegyzések időrendben Előveszi naplóját, belelapoz:- Tavaly február végén nagy esők voltak, plusz 6 fokot mér­tem. Március 3-án egész nap esett itt és fenn a hegyekben is, ahol plusz 4 fok volt; 4-én megál­lás nélkül zuhogott, s ami ilyen­kor ritka: dörgött-villámlott. Március 5-én reggelre Tiszabecs- nél 48 óra alatt 7 métert emel­kedett a Tisza. Tudtuk, igen nagy az árvízveszély. Tákosról 20-an mentünk ki még aznap a gátra. Hatodikán délután kikap­csolták a gázt, elrendelték a ki­telepítést, estére megérkeztek a buszok. Március 7-én hajnali négykor kezdett bejönni a víz a templom mögötti részre. Délben a községet elárasztja a víz; a mi udvarunkra délután jön fel, a 41- esen ekkor már átfolyik.- Édesapám nem akarta el­hagyni a házat. Ő építette két ke­zével. Úgy vitték el csónakon. Ebbe aztán bele is betegedett, a mai napig nem tudta kiheverni a sokkot....- Március 8-án egy talpalatnyi száraz hely nincs Tákoson. Ha előbb vágják át a 41-est, nem lett volna ekkora a kár. Március 15- én ment le a víz az udvarról, 16- án voltak felmérni először a kárt, akkor kapcsolták vissza a villanyt, majd jött a fertőtlenítés.- A bontási engedélyt csak május 22-én adták ki. Az első ka­pavágást július 8-án tették. Az­nap a hőmérséklet 28 fok volt délután kettőkor. Az első brigá­dot az Épker vezetése elküldte a rossz minőség miatt. Németh Sándorék Baktárói már jól dol­goztak. November 12-én lett kész a festés, 14-én a parkettázás. Vé­Az újjáépült Tákos gül november 15-én, csütörtökön megtörtént az átadás. Rá két napra beköltözünk, mert gáz- szolgálatás csak 17-étől volt. Az­nap reggel mínusz 3 fokot mér­tem, nappal pedig plusz 12-t. Az építőkkel együtt ünnepeltük meg a nagy napot. A házzal elégedett vagyok. Sajnos, édesapámat azó­ta is kezelni kell... Utolsó percig remény- Én itt születtem, ezen a por­tán - mondja Buda Lajosné a ta­karos nappaliban. - Akkor itt egy nagy tornácos, L alakú ház állt. Hetvenkettőben újat építet­tünk. Akkor még benépesítettük a nagy házat, hiszen három csa­ládnak adott otthon. Nehéz sor­sunk volt. Édegapám odamaradt ’44-ben a háborúban. Nem is is­mertem.- Az utolsó percig nem hittük, hogy a víz eléri a házunkat, mert ’48-ban nem jött fel. Itt kö­töttek ki a csónakkal, itt főztek az udvaron, ide kötöttek be az is­tállóba... Esküvőre készült a fa­lu. Március 23-án lett volna. Már készítettük a csigatésztát, mikor - ez ötödikén volt - halljuk: óriá­si az áradás a Tiszán. Aztán 6- án, ugye, átszakadt Tarpánál. Koráh reggel még elmentem be­vásárolni. Több kenyeret vettem, mint máskor, mert még akkor is úgy gondoltuk, itt maradunk. A hét szép süldőt, az aprójószágot nem akartuk itthagyni. Meg, persze, a házat. De akkor már az udvaron kezdett emelkedni a víz. Néztem, mit hová tudnánk fel­rakni, ha mégis bejönne a víz. Estére már a kert és az utca fe­lől csak jött, jött a víz. Mondom a férjemnek, hogy most már Elek Emil felvétele menni kéne. De ő akkor még hallani sem akart erről. A tele­fon még ügy ahogy működött, felhívtuk a gyerekeket, hogy nagy a baj. Amikor a férjem le­tette a telefont, összekapta ma­gán a lajbit és azt mondta: no, akkor most már megyünk. De akkor már csak csónakkal lehetett kimenni innen. Az új ház nagyon jó, csak hát amit átéltünk, álmainkban vissza­visszatér... El akartak költözni Kiss Miklósék ketten ma­radtak a Bajcsy-Zsilinszky ut­cai új lakásban. A gyerekeket az ország más tájaira vetette a sors: fiuk Mohácson, lá­nyuk Sárbogárdon él.- Mohácsra szerettünk vol­na költözni - mondja Kiss Miklós. - De amikor először beszéltünk erről az újjáépíté­si biztosnak, azt mondta, hogy csak megyén belül lehet választani lakást. Mert a sza­bályt csak később változtatták meg. Lehet, hogy az az inter­jú is hozzájárult a módosítás­hoz, amit velem készítettek és a Kossuth Rádióban hangzott el. Azt mondtam: megvonták tőlünk a szabad költözés jo­gát.- Amikor már kereshet­tünk volna házat az ország bármely pontján, akkor már nem lehetett visszalépni, hi­szen kész volt a ház alapja. Hát így jártunk. Szép a ház, jó a ház, csak hát jobban sze­rettünk volna a gyerekek kö­zelében lakni... Pályázat csatornáért Nyírbéltek (M. K.) - Változa­tos elképzelésekkel indult Nyír­béltek idei programja. A belvíz­elvezető-csatorna bizonyára rea­litás lesz 2002-ben. Ennek érde­kében ismételten adnak be pá­lyázatot, több szomszédos telepü­léssel közösen. A szociális föld­program révén is enyhülnek a foglalkoztatási gondok. Erdőgaz­dasági szakfeladatokkal tovább lehet fejleszteni az itteni lehető­ségeket. Tavaly vásárolt az ön- kormányzat egy mezőgazdasági gépet, pótkocsit, tárcsát. Ezzel biztonságossá és gyorsabbá lehet tenni az erdőben elvégzendő ápo­lási, tisztítási munkákat. Szere­pel a tervekben a Szent László Általános Iskola korábban épült egységének felújítása is. Szimulátor Baleseti kockázatok nélkül szerezhetnek a va­lóságoshoz hasonló körülmények között gyakorlati tapasztala­tot, a Nyíregyházi Főiskola repülőmérnöki szakos hallgatói a repülőgép-szimulátor kabinjában Sipeki Péter felvétele ÖN SZERINT giw'Bffia ........ Ha van nőnap, akkor legyen-e férfinap? Következő kérdésünk: Használt-e a város image-ének a Szexpo? Szavazatát leadhatja: rn.hu Másfélszeresére bővült a megyei székhelyű építőipari termelés Nyíregyháza (KSH - Mala- kucziné Póka Mária) - A me­gyei székhelyű építőipar 2001- ben rendkívül figyelemre mél­tóan növelte teljesítményét. Ebben az árvíz miatti intenzív lakásépítések, illetve épületre­konstrukciós munkák és a meg­előző évek viszonylag mérsékelt teljesítménye a meghatározó. A kilencvenes évek első felére jel­lemző rendkívül nagymértékű építőipari termelés-csökkenés 1997-ben erőteljesen élénkült, amit a növekedés lefékeződése, stagnálása, majd újbóli - eltérő intenzitású - emelkedése köve­tett. A négy főnél többet foglal­koztató megyei székhelyű építő­ipari vállalkozások 2001. évi ter­melése összehasonlító áron 51 százalékkal haladta meg az elő­ző évit. (Országosan ugyanezen időszak alatt 10 százalékos növe­kedés történt.) Az építőipari termelési érték növekvő részét, hattizedét a 49 főnél többet foglalkoztató vállal­kozások produkálták, melyek megkétszerezték termelésüket. Az építőipari dinamikát döntően a szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény ágazatba sorolt vállalkozások teljesítményének emelkedése idézte elő, melyek a termelési érték 85 százalékát ál­lították elő. Termelésük 1,6- szeresére nőtt. Az épületek építésének volu­mene 62 százalékkal - országosan 24 százalékkal - volt magasabb az előző évinél. Az egyéb építmé­nyek építésének volumene is szá­mottevő mértékben, 33 százalék­kal haladta meg az egy évvel ko­rábbit, amit a vasúti pályaudvar rekonstrukciós munkái és a köz­műfejlesztések gerjesztettek, de az előbbinél nagyságrenddel ki­sebb vízi létesítmények építése - az árvízvédelmi építmények épí­tésével összefüggésben - is lendü­letesen, 1,6-szeresére bővült. A megyei székhelyű építőipa­ri vállalkozások 2001. év végi szerződésállománya összehasonlí­tó áron az egy évvel korábbi 1,4- szerese, ami az építőipari dina­mika várható folytatódását jelzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom