Kelet-Magyarország, 2002. február (62. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-07 / 32. szám
KM-reprodukció 2002. február 7., csütörtök Kelet Magyarország KULTÚRA /8 HÍREK 0 Tárlat Soltész Albert kiállítása nyílik a Jósa Andás Kórházban február 8-án 14 órakor az intézmény rehabilitációs osztályán. 0 Fotóművész Jindrich Streit cseh fotóművész mutatkozik be a Városi Galéria emeleti kiállítótermében február 8-án 15 órakor. Előtte egyórás előadást tart az érdeklődőknek. 0 Koncert A Dongó együttes február 7- én Fehérgyarmaton és Vásárosnamény- ban, 8-án Rakamazon és Nyíregyházán lép a gyermekek közönsége elé a Filharmónia ifjúsági sorozatában. A hangversenyeken bemutatják a CD-ket is. Új vizsgatípus érettségizőknek Nyíregyháza (KM) - Az államilag elismert angol egynyelvű ELC vizsgarendszer kétnyelvűsítésének elfogadásáról született döntés január végén. A kétnyelvűsítési kiegészítő vizsgarész csak az ELC-vizsgához kapcsolható. A kétnyelvű angol bizonyítvánnyal rendelkezőknek az adott nyelvből nem kell érettségi vizsgát tenni. Nyelvszakos tanároknak ELC-vizsgára felkészítő tréninget is szervez a nyíregyházi TIT Nyelviskolája. A nyelvvizsga-bizonyítványt az Európai Unió országában továbbtanuláshoz és munka- vállaláshoz is elfogadják. FEHÉRGYARMAT Társasági Füzetek 12. AMEDKO BOROS CSÓNAK1IA/.ÁS \ II \l ÁL I IÁN Csónakutazás Amedeo Boros Csónakutazás a halál után című könyve, amelyet j a Kölcsey Társaság adott ki, új magyarázatát adja a csekei csónakalakú fejfáknak | AZ OLVASÁS ÉVE Széchenyi: Alaszkai vadászat Nyíregyháza (KM) - A Magyar Könyvklub Széchenyi Zsigmond életművét közreadó sorozatának következő darabja az 1935 augusztusától októberig tartó alaszkai vadászat naplója. Majdnem hetven év távlatából már meg tudjuk állapítani, hogy az életműben egyre nagyobb rangot kap az irodalom, a stílus, ahogyan megíródtak ezek a művek, és kisebb jelentőségűvé válnak az adatok és információk. Alaszka közelebb került hozzánk, ahogyan zsugorodott a világunk; a szerző személyisége, írói zsenialitása azonban nem veszített nagyságából: Széchenyi Zsigmond könnyedsége és eleganciája, utánozhatatlan mesterkéletlensége nagy írót és nagy példát ad a mi korunknak is. Eddig a következő kötetek jelentek meg: Hengergő homok, Elefántország, Két kecske. Következik a: Csui..! KM-reprodukció Gazsó Gyöigy kocsmáros voll Nyíregyházán A népszerű színművész a 33. Magyar Filmszemlén megkapta a legjobb férfialakítás díját Nyíregyháza (KM - N. I. A.) - A Vén bakancsos fináléja után Gazsó Györgyöt ünnepelte kedden este a közönség a Móricz Zsigmond Színházban, amikor Tasnádi Csaba igazgató egy üveg pezsgővel köszöntötte a színművészt a 33. Magyar Filmszemlén a legjobb férfi alakításáért járó díj elnyerése alkalmából. OjOVL (37Az elismerést az Ébrenjárók és a Kísértések című filmekben nyújtott alakításáért éppen azokban a percekben ítélt oda számára a filmes szakma. Vonaton érte a hír- Éppen a Nyíregyháza felé tartó Intecityn ültem, amikor telefonált egy ismerősöm és közölte a jó hírt. Rettenetesen örültem neki. Az volt a furcsa, hogy hirtelen egyedül voltam, és nem volt kinek ordítanom egyet, ezért lázas telefonálásba kezdtem. Hívtam a rendezőt, a szüléimét, a barátaimat. Majd hívtak, hogy vegyem át este a díjat, mire én közöltem: Nyíregyházán leszek kocsmáros a Vén Bakancsosban. Több díjat vettem már át életemben, jó felmenni a színpadra, amikor mondják a neved. Ez most kimaradt, a rendezőt kértem meg, vegye át helyettem a Legjobb férfi alakításért járó elismerést.- Mennyire volt meglepetés számodra ez a díj?- A sajtóbemutató és a szakmai vetítés után több filmes nagy név és ismerős jött oda gratulálni az alakításomért. Már akkor sejteni lehetett, hogy ez a film sikeres lesz. Három szálú történet- Mivel indokolták az elismerést?- Az Ébrenjárók című alkotás az Egyetemen két éve végzett Miklauzic Balázs vizsgarendezése. Egy darabban látott, amikor meghívott egy meghallgatásra, így kerültem a filmbe - egyébként 1992-ben már játszottam Lukács Andor által rendezett Három nővérben melyet tavaly nyáron forgattunk. A mai Magyarországon játszódó történet három szádon fut. Én a negyvenes évei közepén járó Sándort alakítom - akit miután elbocsátották állásából mindent maga mögött hagyva nekivág az Adriának, ám rájön, hogy nem is olyan egyszerű, mert még a városból sem jut ki. Aztán van egy cigarettát reklámozó lány és egy villanyszerelő fiú. A három ember történetéről szól tulajdonképpen az egész. Sándor karaktere igen közel áll hozzám, ezért is volt könnyű eljátszani. Maga a film nagyon egyszerű eszközökkel mutatja meg azt, amit meg akar mutatni. Nagyon sok a közeli arc, a tekintet. Azt hiszem - s ezt a szakmai bemutató után megjelent kritika is megerősítette - az én alakításom azért tetszett, mert azt a lelki állapotot, mely ebben a figurában lejátszódott póztalan, őszinte és tiszta játékkal tudtam megmutatni, tisztán, belülről fogalmazva meg a Gazsó György a Mandátumban figurát. Ezt érzékelték is. Másrészt játszottam még egy epizód- szerepet a Kísértésekben. A kettőért együtt lettem én a legjobb férfi szereplő. A Bárka Színházban- Mennyiben változik meg ezt követően az életed?- Hét évig voltam tagja a nyíregyházi társulatnak, ettől az évadtól a Bárka Színházhoz tartozom, de játszom továbbra is a Móricz Zsigmond Színházban. Azt hiszem, s remélem, e díj után, melynek nagyon örülök, s mely a legnagyobb filmes elismerés ma Magyarországon egy színész pályafutásában, több filmrendező keres majd meg. De azért nekem továbbra is a színpad jelenti a legtöbbet. Mensáros-díjat kapott Udud István Fehérgyarmat-Budapest (Molnár Károly) - Különösebb hírverés nem előzte meg az országos vers- és prózamondó versenyt. Pedig a Mensáros László Vers- és Prózamondó Verseny nemzetközi jellege csak emelte a rendezvény rangját. A millenniumi vetélkedő-sorozaton a legjobbak között végző Udud Istvánt (tizenhármukat kiemelték) értesítették a lehetőségről. Öt verset vagy prózát kellett vállalni. Egynek olyannak kellett lenni, ami a híres színész, neves versmondó Mensáros László: Huszadik század című előadói estjének darabja volt. A ma már nyugdíjas pedagógus, többkötetes szerző, számtalan vers- és prózamondó verseny dobogósa ebből az összeállításból Juhász Gyula: Tavaszvárás című versét választotta. A térségi jelentkezők először Debrecenben vettek részt elődöntőn. Népes Mensáros-díj Udud Istvánnak volt a mezőny, de megyénkből a fehérgyarmati versmondón kívül más nem jelentkezett. Az ország különböző pontjain rendezett elődöntőkön két-két korcsoportban bizonyíthattak a versenyzők. Tizennyolc év alatti, illetve ettől idősebb kerültek össze. Debrecenben Kölcsey: Parainéziséből adott elő részletet. Sikerrel. Ez azt jelentette, hogy tovább jutott Budapestre. Olyan rangos mezőny gyűlt össze az ország különböző részeiben rendezett elődöntőkről, hogy a Várban még egy megmérettetésre került sor. A középdöntőt egy héttel a döntő előtt, a Magyar Kultúra Székházában rendezték. Itt ismét új produkcióval kellett szerepelni. Ez is sikerült, miként egy hét múlva a döntőbeli szereplés is. Országos első lett. A díjat a Madách Kamara Színházban adták át. A család ajándékaként egyedül Udud István kapott egy olyan, Mensáros László készítette összeállítást, amelynek megjelenését a művész halála megakadályozott. Ezt követően minden mások esztendőben megrendezik a Mensáros László Vers- és Prózamondó Versenyt, melyre a Kárpát-medencéből várnak jelentkezőket. Farsangi öröm a klasszikus zenében Nyíregyháza (Papp Istvánná) - Február 5-én tartotta a Kelet-Filharmónia Kht. bérleti hangversenysorozatának soron következő „farsangi” ünnepkörrel kapcsolatos hangversenyét. Strauss ismert melódiáival nyitottak. A Denevér mintaoperettnek tekinthető, hiszen légköre vidám, szeretetre méltó, közvetlen anélkül, hogy a tréfa és jókedv csapongása közönségessé válna. A Szabolcsi Szimfonikus Zenekar ideális atmoszférát teremtett, amely megalapozta a koncert további hangulatát. Glazunov művéből a zenekar remekül megéreztette a népiességet, a mélyen és tisztán kibontakozó nemzeti jelleget. A Karnevál olyan zene, amely hozzáférhető minden hallgató számára. A Saint-Saens: az Állatok farsangja című humoros fantáziát kamarazenekarra és két zongorára írta farsangi meglepetésként egy gordonkaművész hangversenye alkalmából. A vonósokon kívül fuvolákat, klarinétot, xilofont és harmonikát alkalmazott, melyet itt szintetizátorral helyettesítettek. Az egyes állatfajták mögött jól felismerhetők a megfelelő emberi tulajdonságok, másrészt az ezeket ábrázoló dallamok olykor önmagunkért beszélnek, mint közismert zenei idézetek. (Offenbach: Orfeusz, Berlioz Fauszt elkárhozása, Rossini: Sevillai borbély) A zenekar szólistái könnyed humorral oldották meg feladataikat. A szerző a korabeli zongoraiskolások könyörtelen karikatúráját is bemutatja. A két kiváló zongora- művész Csoba Tünde, a Művészeti Szakközépiskola tanára, és Vasvári Tamás a Nyíregyházi Főiskola tanára, mindketten állandó szereplői a nyíregyházi hangversenyeknek, akik a zene nyelvén nagyszerűen tolmácsolták, briliáns technikai-, kifejező, szép zenei gondolataikat. Befejezésül Liszt és Dvorak Karneválját mutatták be. Ezek a legnépszerűbbek, a legvirtuó- zabbak. A Liszt-mű magyar táncdallamok színes forgataga. A fináléban „mikor én még legény voltam” népies dal feldolgozása szólal meg. Nagyon szép estét szerzett a közönségnek a zenekar, hiszen ez az úgynevezett könnyű műfaj ugyancsak komoly feladat elé állította a művészeket, ám határozottan kiváló megoldásokat hallottunk. Nagyon jó volt a műsorválasztás is, mert szinte minden hangszer kapott szóló szerepet. A karmester, Bartal László a megszokott határozott mozdulatokkal, magabiztosan vezényelt, lendületet sugárzott. A látvány habzsolása Nyíregyháza (Papp D. Tibor) - A világ megkettőzésének történeti folyamata, köztudottan a világ képi leképezésével kezdődött. Az első ábrázolási, másolási kísérletek készítése közben az emberős elgondolta a körülötte lévő létezőt, s miközben ábrázolni próbálta azt, fejében megjelent annak a képe. Csutkái Csaba szintén „csupán” képeket készít. Képeket a környezetről, a tárgyakról, az emberről. Ezek a képek azonban egzisztenciálisan befolyásolják azt akiről, néha azt amiről szólnak. A megjelenítés, az ábrázolás már régóta misztikus felhangokkal bír. Digitális fényképezőgépe minden határon túl habzsolja a látványt. A végtelen tengerpart kiszolgáltatottá válik és a kövek föltárják akarva, akaratlanul emberarcúkat. Az egyik nevet a jelenségen, a másik sír, van amelyik inkább bújna a habok közé vissza de Csutkái könyörtelen. Képbe kényszeríti a természet szabad játékait, átlényegíti őket. Már nem kövek, mohává borítottak vagy napégették, hanem képelemek. A kőhunyorítások, vicsorgások talán a nemtetszés jelei. De a kamera, amelyik a képet készíti könyörtelen. Megfosztja békés valójától a tárgyat és előttünk áll a Mű. A Pál Gyula Terem falain végig követhetjük ezt a folyamatot. Hogyan lesz a műteremrészlet máskor észre sem vett sarkából csendélet, az elkészült festményből egy másik kép.
