Kelet-Magyarország, 2002. február (62. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-15 / 39. szám
2002. február 15., péntek Kelet i Magyarország HÁTTÉR / 3 0 Rézfúvósok Az Ewald Rézfúvős Kvintett ma 17 órakor a nyíregyházi Zeneiskola nagytermében koncertet ad. 0 Régiségvásár A nyíregyházi Hatzel téren kiállítás és vásár lesz szombaton és vasárnap reggel 7-től. 0 Véradás A tiszavasvári ICN szakszervezeti könyvtárában lesz ma 8-14 óra között véradás. NÉZŐPONT Budapest, a nemzet? Kovács Éva Hosszú hányattatás ér véget, ismét lesz Nemzeti Színháza az országnak. Oly sok vita, gödrözés és átépítés, érvek, ellenérvek és veszekedések után mégis épül, sőt rövidesen fel is épül a nemzet színháza, melyet máig a legnagyobb titkolózás övez. Titokban zajlanak a próbák, tilos a látogatás, a nyilvánosság, a helyszíni tudósítás is. Mindez akár ügyes reklámfogásként, az érdeklődés mesterséges fokozásaként is feltüntethető, bár sokak szerint nem az. Egy azonban tény: az építkezés a befejezéséhez közeledik, a színészek már próbálják a bemutatásra szánt darabokat, a szervezők elkezdték árusítani a jegyeket. Ráadásul nem is akármilyen formában! Bizonyára a régi időkre kívántak emlékezni azzal, hogy e célra a fővárosban, a Blaha Lujza téren állítottak fel egy ekhós szekeret. Az ötlet akár dicséretes is lehet, baj csak az, hogy mindössze ezen az egyetlen helyen lehet hozzájutni a bemutatásra szóló jegyekhez. Nem csoda hát, ha kezdetben kilométernyi sorok álltak a szekér előtt, többen hideg élelmet, meleg takarót és ülőalkalmatosságot vittek, szemmel láthatóan hosszú várakozásra számítottak. Türelmesek voltak, várták a sorukat. A kamerák előtt megszólalt az új Nemzeti Színház reklámfőnöke is. Boldog volt, szavaiból úgy sejlett, álmában sem számított ekkora érdeklődésre. Hangulatán még az a riporteri kérdés is csak hangyányit tudott rontani, amely azt firtatta, a vidéken élők hol vásárolhatnak belépőket. A megkérdezett ártatlan mosollyal az arcán, a világ legtermészetesebb hangján azt válaszolta: sehol, illetve ott ahol a pestiek. Azt azért még hozzátette: a sorban állók között számos vidékivel is beszélgetett, akik örömmel vállalták, hogy ha látni akarják az új nemzeti színházi bemutatót, akkor kétszer kell felutazniuk Budapestre. Egyszer a jegyért, egyszer meg magáért a darabért. A PR-főnök úgy érezte, ez teljesen természetes. Szerintem meg egyáltalán nem az. Mert a nemzet egy egész ország, együtt a főváros és a vidék, nem pedig annak egyetlen városa, Budapest. És ez akkor is igaz, ha a gyakorlat sajnos egészen mást mutat. Erős dohányos Ferter János rajza A KM TOP 100 Klub vendégei: Havacs István, Paládl Jenő, Nyéki Zsolt, Bagaméry Lajos, Pápai László, Merza Péter, Vincze István Építőiparunk nagyobb szerepre készen Az elmaradott térségben a helyi vállalkozók bevonásáért kaphassanak pluszpontokat (1.) Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - A közéleti szereplőktől és politikusoktól erőteljesebb érdekérvényesítést várnak a megye építőipari vállalatai - ezt egyhangúan fogalmazták meg a KM TOP 100 Klub legutóbbi összejövetelének vendégei. A gazdasági élet szereplői közül lapunk ezúttal az építőiparban érintett személyiségeket invitálta kötetlen, ám termékeny szakmai beszélgetésre. Ennek során súlyos kérdések, megoldásra váró problémák és kemény küzdelmeket ígérő feladatok kerültek szóba. Alvállalkozói szerepben Ahhoz a meglepő statisztikai elemzéshez már hozzászoktunk, hogy megyénkben, mint az ország egyik legelmaradottabb, legszegényebb térségében a hazai átlagnál rendre nagyobb az építkezési kedv. Az elmúlt év növekedési mutatói azonban hatalmas ugrást jeleznek, ám gyorsan hozzá kell tenni: ehhez egy természeti katasztrófának kellett bekövetkeznie. Az árvíz rombolása után több mint 700 új lakás épült fel megyénkben és mintegy másfél ezer épület felújítása is munkát adott. Ez a hatalmas beruházás állami költségvetésből táplálkozott, vagyis itt a kormány volt a megrendelő, tehát nem valós piaci viszonyokat tükröz ez a nagy élénkülés. Az árvízi újjáépítést rengeteg sikerélménnyel és legalább annyi keserű tapasztalattal élte Iparos kártya Nyíregyháza (KM) - Az iparosok és kisvállalkozók is részt vehetnek majd a Széchenyi-kártya programban, tájékoztatta lapunkat Géresi József az IPOSZ megyei szervezetének elnöke a szövetség országos vezetésének intenzív tárgyalásaira hivatkozva. Mire a VOSZ illetve a Kereskedelmi és Iparkamara által kezdeményezett, s a kormány támogatását kiváltó vállalkozói hitelkártya igénybe vehető lesz - erre előreláthatólag május-júniusban kerülhet sor - addig más országos szövetségek, így az IPOSZ tagjai számára is elérhető lesz a Széchenyi-kártya, amiért így nem kell VOSZ, vagy kamarai tagságot létesíteni. meg a helyi építőipar. Kezdjük a rossz ízű emlékekkel: a helyreállítási és újjáépítési munkákban a megyei cégek nem jutottak olyan szerephez, mint amilyenre felkészültségük alapján teljes mértékben alkalmasak lettek volna. Magyarán fővállalkozói megbízásoktól estek el, holott az alvállalkozói szintnél lényegesen fajsúlyosabb, s nem titok: nagyobb bevétellel kecsegtető munkákra is képesek lettek volna. Gyógyírt jelentett azonban, hogy a nagy magyar vállalatok mellett dolgozva nap nap után összehasonlíthatták a teljesítményeket, s az önbecsülésüket megerősítette: a „zászlóshajókhoz” képest sem végeztek rosszabb munkát, sőt! A beköltözőktől kapott visszajelzések szerint azok elégedettebbek voltak, akiknek helyi cégek húzták fel házaikat - fogalmazta meg a többiek nevében is Merza Péter, az Isobau elnök-igazgatója, és Paládi Jenő, a Nyírép Kft. ügyvezető igazgatója. Ezzel kapcsolatban a közbeszerzési eljárás általános gyakorlatát bírálta Havacs István, a Havacs Kft. ügyvezetője, aki szerint az irreális feltételek leginkább a kis- és közepes vállalkozásoknak, s főként a hátrányos helyzetű régiókban okoznak elviselhetetlen terheket. Megyére szabva Az előírások egy része teljesen fölösleges, a számtalan garanciával ma Magyarországon szigorúbb az eljárás, mint Nyu- gat-Európában - ott még előleghez is juttatják a kivitelezőket. Egyetértés övezte Paládi Jenő felvetését, mely szerint a pályázati kiírás feltételeit a megyére kellene szabni, érvényesítve a pozitív diszkrimináció elvét, amely más területen is fellelhető. A helyi vállalkozók a Nyíregyházi Főiskola ötmilliárd forintos fejlesztésénél is megerősítették kifogásukat: az előminősítési felhívás szubjektiven fogalmazható meg, azaz a feladathoz mért megfelelés egyénien bírálható el. A külső kivitelezőkkel nehezen veszik fel a versenyt, ezért indokolt lenne a közbeszerzési törvény módosítása: adott beruházásnál a helyi vállalkozók bevonásáért kaphassanak pluszpontokat a pályázók, főként ha elmaradott térségről van szó. A lemaradás ugyanis az előző rendszer aránytalan fejlesztéspolitikájának a következménye, ezért nem lehet esetünkben ma azt mondani: döntsön a piac! Kiváló lehetőség Itt került a figyelem középpontjába az érdekvédelem: a szakma erőteljesebb lobbizást vár a politikai illetve a közéleti köröktől, hogy pártállástól függetlenül lépjenek fel a helyi érdekekért. Több munkát kell megszerezni az itt dolgozó cégek számára! A megye hátrányos helyzete, lemaradása ne sérelmek felhány- torgatásához nyújtson eszközt, hanem összefogással elérhető célokhoz adjon támpontot. Aki ilyen érdekek mentén képes a kompromisszumra, azt senki sem fogja megalkuvással vádolni. Az építőipar a gazdaság belső motorja - ezt Varga Mihály pénzügyminiszter is meggyőzően levezette a hét elején Nyíregyházán hiszen nagy élőmunka-igényű, tehát a munkanélküliség kezeléséhez kiváló lehetőség minden, e szakmában indított program. Ezen túlmenően a gazdasági-társadalmi élet bármely területének fejlesztése építéssel kezdődik, legyen szó ipari, mezőgazdasági létesítményekről vagy akár szociális feszültségek enyhítéséről - fejtette ki Merza Péter. (Folytatás szombaton) „Logisztikai” kivitelező Kevés a munka, a piac pedig hullámzó. Ilyen gazdasági környezetben nehéz tervezni, mindenki a pillanatnyi helyzethez igyekszik minél gyorsabban alkalmazkodni. Ez is komoly tényező abban, hogy az érdek- egyeztetés és -érvényesítés nehézkes, nem igazán működik - adtak hangot hiányérzetüknek az építőipari szakemberek. Ezért is fájó, ha az értékesebb munkákat olyan külsős vállalkozók viszik el, akik aztán kvázi „logisztikai cégként” dolgoznak. A pályázat elnyeréséhez ígért emberek és gépek, eszközök töredékét vonultatják fel, szerepük lassan kimerül a szervezésben: a munka dandárját a helyi alvállalkozók végzik el. Ez az ellenőrzési, számonkérési hiányosságokra is ráirányítja a figyelmet. Plaza-tárlat Megyénk neves festőművészének, Huszár Istvánnak nyílt tárlata a NyirPlazában
