Kelet-Magyarország, 2002. február (62. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-01 / 27. szám
2002. február 1., péntek Kelet* Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Ügyfélfogadás A Mozgáskorlátozottak Egyesülete értesíti sorstársait, hogy az ügyfélfogadási szünetet február 13-áig meghosszabbítják. 0 Borverseny A nyíregyházi Vasutas művelődési házban február 2-án 13 órától házi borversenyre várják az érdeklődőket, akik a szőlészeti, borászati előadást is hallhatnak. 0 Horgászközgyűlés A Nyírteleki Horgászegyesület ma délután öt órától tartja éves közgyűlését a helyi ifjúsági házban. NÉZŐPONT Pétetfillér a Galambos Béla Színt vallott Brüsszel, nem óhajtja az övéihez hasonló nagyvonalúsággal pénzelni az EU-hoz eztán csatlakozó, immár tíz ország között minket sem. Közzétette meglehetősen mellbevágó tárgyalási pozícióját az Európai Bizottság. E szerint jóval kevesebb pénzügyi támogatásra számíthatnak az unióba belépni vágyó országok mezőgazdái, a régebbi tagországokban élő társaiknál. Hogy mennyivel, az is kiderül az Európai Unió kormányának számító testület nyilatkozatából: a régi tagok juttatásainak egynegyedével indulna és a támogatás fokozatosan tíz év alatt érné utol azokét. A bizottság szerint ugyanis az új tagországok csatlakozása akkor nem kelt politikai ellenérzést a közösség fészekmelegén viszonylag remekül élő polgárokban, főként a gazdálkodó parasztokban, ha a „szegény rokonok" belépése nem terheli többletköltségekkel a 2006-ig elfogadott - kőbe vésettnek mind gyakrabban hangoztatott - közösségi költségvetést. Mivel ebben 42,5 milliárd euró szerepel bővítési költségként, 2004-ben akárhány országot is vesznek fel egyszerre az unióba, csak ennyit szándékoznak szétosztani közöttük, egy centtel sem többet. Ezért kell, mint mondják, kompromisszumnak létrejönni a belépéstől teljes jogokat igénylő jelöltországok, illetve azoknak a tagállamoknak az álláspontja között, amelyek keményen korlátoznák az új belépők részesedését a közös agrár- és regionális politikából. kínálat Reagálva a hírekre, itthon minden számottevő politikai erő megszólalt. Ki-ki vérmérséklete szerinti vehemenciával. Mivel egyrészt nem mi fújjuk a passzátszelet, másrészt még eztán kezdődnek minderről a kétoldalú tárgyalások, nekem a Brüsszelben minket hivatalosan képviselők véleménye a legszimpatikusabb: mind a mezőgazdaságban, mind a regionális politika területén ezek szerint nem valósulna meg az egyenlő elbánás elve. Főként nem teremtődnének meg a magyar gazdák számára az egyenlő verseny- feltételek. Ezt pedig egyszerűen nem tudjuk elfogadni. Kinek a zsebébe vándorolt a kötbér? A Forgách-kastélyból szálló, konferenciaközpont és lelki gyakorlóház lesz Siralmas állapotban a műemlék kastély a szerző felvétele Balogh József Mándok (KM) - Újra elkezdték a mándoki Forgách- kastély felújítási munkálatait. A kastélyt már 2001. augusztus 20-án át kellett volna adni, a munkálatok viszont majdnem egy évet szüneteltek. Kérdés: hova lett a kötbér, amit a felújítást végző vállalatnak kellett fizetni? így kezdődött az a levél, amit szerkesztőségünk kapott, majd azzal folytatta írója, hogy a község semmit sem látott ebből a kötbérből. Hogy hova lett, senki nem tudja. Nem elég az, hogy a község vezetői hagyták tönkremenni, most még hasznot is húznak belőle. Kérem önöket, segítsenek felderíteni a pénz hollétét, nehogy a korrupt vezetők zsebébe vándoroljon. Pénz és tulajdonjog A nem akármilyen vádakat megfogalmazó állításokat és kérdéseket a legilletékesebbnek, Sajtos István polgármesternek tettük fel. Elmosolyodott, aztán az volt a válasza: nem túlságosan tájékozott a vádak megfogalmazója, a kastély régen magán- tulajdonban van, az építkezés pedig akkor folytatódik, amikor a tulajdonosnak pénze van. Az egyik szárnyán a tető elkészült, most éppen a kastély középső részén dolgoznak. Sorsáról, a még ma is szívszorongató állapotának kialakulásáról beszélgettünk a polgármesterrel. Persze nem mentünk vissza Ádámig és Éváig, csak a rendszerváltásig.- A Forgách család kastélya volt, 1990-ben került az önkormányzat tulajdonába - kezdte a visszatekintést Sajtos István. - Sajnos, már akkor sem volt pénzünk a felújításra, szerencsére találtunk egy kettős állampolgárságú német vevőt, a Műemlékvédelmi Hivatal azonban nem adta hozzájárulását a tulajdonjog bejegyzéséhez. A vevő azt mondta, ő addig nem fektet be pénzt, míg a kastély nem az ő tulajdona, így a felújítás elmaradt. Ráday úr is megszólt Még ha csak ennyi történt volna. Időközben kétszer is felgyújtották, teljesen tönkrement a tetőszerkezet egy része, de az egész kastély siralmas állapotba került. Kaptunk is érte még Ráday úrtól is, hogy nem akarunk vele semmit se csinálni. Szerencsére ismét jelentkezett két vevő. Az egyik egy kanadai befektetői háttérrel rendelkező nyíregyházi lakos, a másik a Jeruzsálemi Lovagrend megbízottja volt. Elmondta, hogy nevelőotthont szeretnének a kastélyból kialakítani. Ez összevágott a mi elképzeléseinkkel, a falut sem zavarta volna, mert olyan gyerekek lettek volna a lakói, akiknek a szüleitől átmenetileg megvonták a felügyeletet. Innen jártak volna a mándoki iskolába, vagy középiskolába. Megegyeztünk velük és eladtuk névleges áron, de előtérbe helyeztük a felújítási kötelezettséget. Megkérték az építési engedélyt, s megkezdődött a felújítás. Ez 2000 telén volt. Aztán az egyik szárnyát, a falazatot rendbe tették, majd a munka leállt. Akkor erre 40 milliót kaptak, az pénz ennyire volt elegendő. Megpróbáltak újra pályázni, de aki ismeri a pályázati rendszert, tudja, hogy a pénzt mindig novemberben adják. Tehát sikerült nekik ismét bizonyos összegre szert tenni, ebből folytatja a Tamási székhelyű Jeruzsálemi Lovagrend alapítvány a felújítást. Perben az előző vevővel Összegezve: a kastély nem az önkormányzaté, az építkezés leállása miatt nem kaptunk kötbért, vagyis nem volt mit zsebreten- nünk, a többi stimmel. Sajnos még az előző vevővel is perben vagyunk, első fokon a kisvárdai bíróság hatmilliót ítélt meg nekik, fellebbeztünk, mert most nekünk a semmiért kellene fizetni hatmilliót. Bár van egy tartozásátvállalási szerződésünk a mostani tulajdonossal, tehát ha vesztünk másodfokon, a tartozást át fogják vállalni. A mi célunk az volt, hogy mentsük meg a kastélyt, s az önkormányzat úgy jöjjön ki ebből az ügyletből, hogy ne kerüljön plusz anyagiakba - mondta végezetül Sajtos István. A kastélyból egyébként kastélyszálló, konferenciaközpont és lelki gyakorlóház lesz. Reméljük minél hamarabb. Javult az EU megítélése a fiatalok körében Nyíregyháza (KM) - Itthon egyre többen gondolják úgy, hogy Magyarországnak az Európai Unióban a helye. Elsősorban a fiatalok között javult a csatlakozás megítélése az utóbbi időben. Ez derül ki abból a felmérésből, amelyet a GFK Piackutató Intézet végzett azokban az országokban, amelyek szeretnének belépni az unióba. A GFK piackutató intézet vizsgálata során kiderült, hogy amennyiben Magyarországon a csatlakozásról most lenne népszavazás, akkor a magyarok 61 százaléka szavazna igennel, 12 százaléka nemmel, a fennmaradó 27 százalék pedig bizonytalan. Ez így is kedvező változás a májusi állapothoz képest, amikoris csak 54 százalék mondott igent, viszont 15 százalék utasította el az uniós belépést. Javuló a trend a bizonytalanoknál is, hiszen tavaszhoz képest kevesebben vannak, akik még nem tudják, hogy mit gondoljanak. A kutatást a GFK szlovéniai leányvállalata kezdeményezte, és azt a módszert követték, hogy a válaszokat nulla és 200 pont között értékelték. A teljes elutasítás nulla pontot, a pozitív várakozás 200 pontot ért, a száz feletti indexérték azt jelzi, hogy a pozitív válaszok mennyiben haladták meg az elutasító válaszokat. Az adatlapok feldolgozása után kiderült, hogy az unió, mint szervezet, a magyaroktól 122 százalékos bizalmi indexet kapott, de hozzá kell tenni, hogy a fiatalok, az érettségizettek, az egyetemet végzettek és a fővárosiak ennél jobb véleményt formáltak. A csatlakozás gazdasági hatásáról a 138-as bizalmi indexszel a megkérdezett országok között a derűlátók közé tartozunk, e kérdésben is a fiatalok és a magas iskolázottságú emberek voltak jobb véleménnyel. Felkészültségünket illetően a bizalmi index idehaza 120 százalékos, tükrözve, hogy nagyon megoszlanak a vélemények. E kérdésben a cseh és a szlovén közvélemény fél év alatt borúlátóbb lett, míg érdekes módon, országukat a leginkább érettnek az EU-csatlakozásra a ciprusiak, a románok és a bolgárok tartják. A kutatók úgy látják, hogy a következő fél évben idehaza pozitívan változhat a megítélés, arra számítanak, hogy a bizonytalanok jelentős része áll majd át a támogatók táborába, ahogy a bővítés egyre inkább közelebb kerül. Általános megállapítás, szinte valamennyi országban jellemző volt, hogy a fiatalok jobban bíznak abban, hogy a tagság előnyeit élvezni fogják, az idősebbek ehhez kevesebb reményt fűznek. Ugyanígy az alacsony iskolázottságúak, kevéssé hiszik, hogy előnyt hoz számukra az uniós tagság, szemben a képzettekkel, akik lehetőségeik bővülését várják. ELETKEPEK A professzor magánya Oláh Gábor Salutas amicus - üdvözölt volt professzorom, hogy újból vizsgáztasson. Habogtam, hebegtem, mint akkor a vizsgáin, jobbnak láttam hát, ha magyarul folytatjuk a társalgást. „Na jó, ha elfelejtetted volna, üdvözöltelek. A pesti kopott körgangos társasház szobájában alig fértünk a könyvektől roskadozó polcoktól. A bezárt szobában bezá- pult a levegő, és állni látszott az idő. Hallottam, hogy betegeskedsz, atyai jó barátom, azért jöttem, hogy meglátogassalak és ezzel a kis szilvórium- mal boldog új évet is kívánjak - mondta. - Jól tetted, hogy jöttél, a megbízható barát a bizonytalanságban mutatkozik meg - idézte a régi igazságot. Majd folytatta „ut salutas, ita salutaris”. Amilyen a köszöntés, olyan a viszontköszöntés. Szavainak nyomatékaként, egy régi szép latin-magyar szótárral ajándékozott meg. Hogy élsz? - kérdeztem - Egyedül, hiszen tudod sohasem nősültem meg, most már nagyon bánom. Nincs senkim, csak a könyveim. Hetente egyszer feljön egy asszony, takarít, mos, bevásárol. Hideget eszem, néha lemegyek a szemközti kifőzdébe. Jó volna megszervezni, hogy ételt hordjanak, mert mi lesz, ha végleg leesek a lábamról. Menjek otthonba, hagyjam itt a könyveimet? Majd halálom után vihetik. Különben sincs nekem semmi bajom. Most még totyogok, motyogok, köhögök, igaz rezeg az inam, mozog a fogam, nem vagyok már semmi, de a fejem belülről még mindig jó. Restté vált a szemem, meg a fülem is, de ez legyen a legnagyobb bajom. Tudod, otthon a falunkban mindig csodáltam a falusi asszonyokat, hogy ráérnek naphosszat a kapuban ácsorogni, trécselni, és a dolgukat mégis elvégezték a házban, a jószágok körül és a kertben is. Ilyen vagyok én is, mindenre van időm. Látod most is fordítok, lektorálok, előadásra készülök. Jobb meggyújtani egy gyertyát, mint átkozni a sötétséget. Érdekelnek a világ dolgai is, de megvan ezekről a kialakult véleményem... Még jó, hogy nem kérdezi meg senki. Mintha a lábuk szárába szorult volna az emberek esze. Nem értik, hogy semmi sem, csak fekete, vagy csak fehér. Pedig ez a titkok nyitja. Látod, hogy elbeszélgettünk, meg sem kóstoltuk a szatmáridat. Ha nem jó, vihe- ted vissza. ÖN SZERINT Kérdésünk: Szükség van-e félévi bizonyítványra? Következő kérdésünk: Pályázzon-e Magyarország a 2012-es nyári olimpia megrendezésére? Szavazatát leadhatja: www.szon.hu
