Kelet-Magyarország, 2002. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-11 / 35. szám

2002. február 11., hétfő HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Merényire emlékeznek A Jósa András Múzeum Baráti Körének tagjai legköze­lebb ma találkoznak, ahol Huszka József Emlékezés Merényi Oszkárra című előadását hallgathatják meg az érdek­lődők. 0 Várják a donorokat A Magyar Vörös- kereszt megyei szervezete kihelyezett véradást szervez ma a bökönyi egész­ségházban 8—12-ig és a tiszakerecsenyi általános iskolában 14-18-ig. 0 Ütősegyüttes koncertje A nyíregyhá­zi városi művelődési központ hangver­senytermében szerdán 19 órakor kezdő­dik a Talamba ütősegyüttes koncertje. NÉZŐPONT A híd elkészült, lehet robbantani Balogh József A szicíliai rendőrség mintegy másfél millió eurót kobzott el egy olasz maffiafő­nöktől. Giuseppe Madonia (alvilági bece­nevén Piddú) már 1992 óta börtönben ül, ahol életfogytig tartó szabadságvesztését tölti. Mint olvasom, előtte már nyolc évig körözték. Ez volt a múlt hét egyik legjobb híre számomra. Miért? Mert ha igaz, hogy utá­nozzuk Nyugat-Európát, lehet, hogy mi is eljutunk egyszer oda, hogy igazságszol­gáltatásunk elkobozza azt a vagyont a magyar maffiózóktól, amit épp olyan bű­nös úton szereztek, mint Piddú a maga vagyonát. INem tudom, hány újságoldalt töltene meg csak a felsorolása azoknak az esetek­nek, amelyekről a bűnüldözésen és igazság­szolgáltatáson kívül mindenki tudja, hogy az a vagyonszerzés gengsztermunka, cini­kus és országot felháborító erkölcstelenség volt, mégis egyik kezünkön megszámolhat­juk, hányán kerültek miatta a vádlottak pad­jára. Hol vannak a Tocsik-szerű ügyek a Konexushoz, a Budai Hengermalomhoz, a Csillebérchez képest? És hol vannak ezek a nagy ügyek az élelmiszeripar, a cementipar, a cukoripar, a mosószergyártás, a növény­olajipar privatizációjához, a Postabankhoz, a bank bécsi fiókjához, s pláne az olajmaf­fia ügyeihez képest? Nemrég szinte naponta láttuk-hallottuk Nógrádi Zsoltot, Pallag Lászlót a tévében, rádióban, s akkor joggal hihettük, ha las­san is, de csak kiderül az igazság, meg­tudjuk, kiknek a zsebébe vándoroltak azok a milliárdok, amelyeket 1990 előtt társadalmi tulajdonnak hívtunk. Téved­tünk, úgy tűnik, abban a parlamenti bi­zottságban egyedül Pallag akarta kideríte­ni az igazságot. Mára már Katona Béla szavai sem igazak, aki titokminiszterként azt mondta: megkezdődött a híd verés a politika és az alvilág között. Sajnos, rég felépült már az a híd. Ideje volna felrobbantani még mielőtt lejár az a nyolc év, amit az olaszok a legfőbb maffiavezérkar, a kupola tagjának esetében példaként mutattak. Elvonókúra Ferter János rajza Az iskola házi feladata a gyermekvédelem Szociális feladatokat is kénytelenek ellátni az intézmények"hogy csökkentsék a hátrányokat Minden lemaradás pótolható Balázs Attila illusztrációja Nyíregyháza (KM - Sz. J.)- Tizenkét főiskolai oktató számtalan segítő közreműkö­désével elkészítette, dr. Ven­ter György kandidátus pedig megszerkesztette azt a tanul­mányt, melynek középpontjá­ban az iskolai gyermekvéde­lem helyzete áll. Az elemzést a Megyei Közok­tatási Közalapítvány kezdemé­nyezte, s a főiskolai szakembe­rekben jó partnerre talált. Amint azt Venter György elmondta: évek óta törekszik arra az intéz­mény, hogy kutatásokkal, célirá­nyos tapasztalatszerzésekkel ala­pozzon meg fontos megyei dön­téseket. Ez a hamarosan kiad­vány alakjában is megjele­nő munka hiánypótló, de új is követi hamarosan, méghozzá a 14 év alatti fogyatékosokkal foglalkozó. Harmóniát teremteni Lapozzunk bele a vaskos dol­gozatba! A jelzőrendszerek közül a legfontosabb az iskola, mint szervezett, jó értelemben véve konzervatív közeg, ahol a szak­értő, érzékeny szemek fogéko­nyak az esélyegyenlőség terem­tette különböző hátrányokra, s megpróbálják az oltalmat, az egyensúlyt, a harmóniát megte­remteni vagy helyrebillenteni. A vizsgált iskolákba több mint ötvenezer tanuló jár, négyezernél több pedagógus kíséri figyelem­mel fejlődésüket. Igen sok gond vetődött fel körükben a gyermek- védelmet illetően, mégis csak minden harmadik intézményben folyik nevelési-fejlesztési kísér­let, s ugyanennyien vannak, akik ezt nem is tervezik. Ez azt jelzi, hogy szükség lenne külső szakér­tők bevonására. Megyénkben hatalmas feladat elé állítja a gyermekvédelmet - állapítják meg az egyik fejezet­ben - egy hatalmas problématö­meg, mely együttesen jelentke­zik. Történetesen az a tény, hogy nálunk az általános iskolás ko­rúak igen magas arányban van­nak jelen a szegények között. Ez jelentősen megterheli az iskolát, mivel az oktató-nevelő munka mint alapfeladat mellett a szociá­lis ellátó szerepet is fel kell vál­lalnia. A rosszul táplált, nincste­len családban (még ha az teljes is) cseperedők szükségszerűen lemaradnak tanulmányaikban, sőt gyakorta kikerülnek az is­kolarendszerből, csökkentve ez­zel még az esélyét is annak, hogy kedvezőtlen helyzetük javulhat. Kedvezményes, illetve ingyenes étkezés, iskolatej-akció, tan­könyvsegély, tanszertámogatás, a beiskolázás segítése, ingyenes táboroztatás, kollégium, diákott­hon - ezek jelentik a gyermek- védelem iskolai eszköztárát. Tanulságos adatok Az iskolák és az önkormány­zat között tehát sokszálú a kap­csolat, ám ennek ellenére - így a megállapítás - elgondolkodta­tó, hogy a gyermekvédelmi fele­lősök majdnem fele nem ismeri a településgazda vonatkozó ren­deletéit. Jól jellemzi a gondok termé­szetét, hogy szinte folyamatos az iskolák zömének kapcsolata a gyermekjóléti szolgálattal, a szo­ciális irodával, a családsegítő központtal. S hogy milyenek az iskolai gyermekvédelem személyi felté­telei? Tanulságosak ezek az ada­tok is. A szakemberek döntő többsége gyermek- és ifjúságvé­delmi felelős, valamelyest keve­sebb szabadidő-szervező és elenyésző létszámú gyógypedagó­gus végzi ezt a tevékenységet. Megdöbbentően alacsony a logo­pédusok száma, holott az időben nem kezelt beszédhibák a későb­biekben tanulást akadályozó, vagyis társadalmi mobilitást fé­kező tényezők. Egészen minimá­lis a fejlesztőpedagógusok, és az iskolapszichológusok száma. Pe­dig e speciális hozzáértők nélkül az iskola vágyott humanizálása csak óhaj marad. A szociálpeda- gógusok, szociális munkások egyszámjegyű jelenléte jelzi az űrt. A hátrányos helyzet, vala­mint a veszélyeztetettség keze­léséhez nélkülözhetetlen szakér­telemmel, szociális technikákkal, jogi ismeretekkel felvértezett szakemberek képzése ugyan már egy évtizedre visszamenően fo­lyik, de valamiért még nem ér­keztek meg a megelőzés elsődle­ges terepére, az iskolába. A tanulmánykötet külön fog­lalkozik az önkormányzatok gyermekvédelmi tevékenységé­vel, a gyermekjóléti szolgálatok szerepével, és a kisebbségi szo­cializáció folyamatával, valamint az iskoláskori magatartásproblé­mákkal és a gyerekek mássághoz fűződő viszonyával. A téma köré a megyei közok­tatási közalapítvány konferen­ciát szervezett, melyre február 27-én, Nyíregyházán, a Zeneisko­lában kerül sor. A CIGÁNYTANULÓK SZÁMA OSZTÁLYONKÉNT 1-4 5-6 7-8 9-10 11-12 osztály osztály osztály osztály osztály Forrás: Nyíregyházi Főiskola (Kutatási beszámoló) BALÁZS ATTILA FOTÓETŰDIE Kirándulás a mélyben A tengerek, folyók varázs- Nyíregyházi Állatpark akvári- latos világából adnak ízelítőt a umaiban készült képeink. Márványsügérraj tart a felszínre Sárga diszkosz-részlet szemtől szembe

Next

/
Oldalképek
Tartalom