Kelet-Magyarország, 2002. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-05 / 4. szám
2002. január 5., szombat Kelet«» Magyarország HÉTVÉGE /9 Tanulás a szenvedélye Kovács Éva Nyírbátor (KM) - Bizonyára sokan vannak, akik még emlékeznek a képre, amelyet a Magyar Televízió 1-es csatornája nem is oly régen mutatott: Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben fogadta azokat a diákokat, akik az India fővárosában, Bombay- ban tartott nemzetközi kémiai diákolimpián sikeresen szerepeltek. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a fiatalok hazánk büszkeségei, akik dicsőséget hoztak az országnak, s megérdemlik a lehető legnagyobb elismerést. A tudósítás végén bemutattak egy riportot is. Toka LászlóJ az olimpia második helyezettje élményeiről nyilatkozott. A riportból akkor nem derült ki, hogy Toka László nyírbátori.- Már általános iskolás koromban rendszeresen versenyeztem. A nyírbátori 1-es számú általános iskolába jártam, sokat köszönhetek szüleimnek, anyukámnak, s tanáraimnak, közöttük is Gurcsó Ildikónak, Vida Ferencnek és Lénárt Zoltánnénak. A versenyeken nemcsak részt vett, de többnyire előkelő helyezéseket szerzett a fiatal diák, akit éppen egy kémia versenyen elért országos második hely után hívott meg a híres budapesti Apáczai Csere János Gimnáziumba Villányi Attila, a kémiaoktatás egyik legnagyobb tekintélye. Toka László rászolgált a bizalomra: nemcsak sikeresen felvételizett, de négy éven keresztül ott volt a legjobbak között. Kitűnő osztályzattal végezte a IV. osztályt is. Nehezen hihető, hogy érettségi után ennek ellenére nem volt könnyű a hogyan továbbról döntenie. Mint mondja, jobban tudta azt, hogy hová nem, mint azt, hogy hová kellene jelentkeznie.- Nemigen volt elképzelésem, azt mondhatom, kizárólagos alapon döntöttem. Hiába versenyeztem rendszeresen matematikából, fizikából és kémiából is, nem gonToka László A szerző felvétele doltam azt, hogy ezen a területen kell továbbmennem. Hosszas vívódás után a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karára jelentkeztem, s hogy a dolog ne legyen annyira egyszerű, francia tagozaton, francia nyelven folytatom tanulmányaimat. A jövőmmel kapcsolatban nagyon is sok tervem van. Kutatni szeretnék, a jövő érdekel. Toka László szívesen emlékszik vissza a Bombayban töltött napokra. Mint mondja, hatvan országból összesen 240 gyermek mérte össze tudását, nem túlzás azt állítani, hogy a világ legjobb kémiás diákjai. Közöttük a négy apáczais, akik rengeteg tanulás, hosszas felkészítés és önnön tehetségük okán végül felállhattak a dobogóra.- India érdekes volt, Bombay gyönyörű. A versenyzők tiszteletére rendezett fogadásra egy ötcsillagos szállodában, a legelőkelőbbnek, legdrágábbnak számító Táj Mahalban került sor. Olyan helyen, ahová földi halandók csak degeszre tömött zsebbel térhetnek be. Nagyot téved aki azt hiszi, Toka László afféle tanulós, zárkózott könyvmoly. Szó sincs erről! Igazi mai fiatal, vidám, jó humorú fiatalember, sorra adja és veszi a poénokat, számára a tanulás szórakoztató szenvedély, de nem a minden. Nyáron barátjával együtt egy hónapot töltött Franciaországban, ismerkedett annak szépségeivel, s rendszeresen sportol, tollasozik. Űj hobbija a bridzs, amire - akárcsak a versenyzésre - egyik kedves tanára beszélte rá, aki nemcsak bridzsmester, de sakk- nagymester is, s aki Laci logikáját megismerve úgy nyilatkozott, e téren is komoly jövője lehet. Hogy jóslata nem áll messze a valóságtól, azt igazolja, hogy a bridzsben máris mesterpontjai vannak! Toka László egy percre sem unatkozik. Most éppen a nagytávolságú vezetékek jövőjéről, egy újfajta technikáról ír cikket egy olyan szakmai lapba, amely az országban mindössze húsz példányban jelenik meg, s amelyet kizárólag a nagy telekommunikációs cégek első számú vezetőihez juthatnak el. Akik a mában a jövőt jelenthetik. Aki mostantól az euró verésére készül Gaál Ferencet váratlanul érintette, hogy új megbízatása miatt át kellett rendezni eddigi életét Galambos Béla Nyíregyháza (KM) - Új év, új tervek - szokásos lózung így év elején, hallani is úton-útfélen. Vannak azonban, akiknél ezeknek az elcsépeltnek tűnő szavaknak igazi jelentésük van. Egy sokak által ismert nyíregyházi közgazdász közéjük tartozik. Az ő szájából valóban felelősségteljesen hangzik e kijelentés. Gaál Ferencről van szó, aki a Magyar Pénzverő Rt. - közismert nevén a pénzverde - frissen kinevezett vezérigazgatójaként vág neki a 2002. évnek. Új megbízatásának előzményeiről, s az ahhoz kapcsolódó feladatairól az óév végén beszélgettünk a banki szakemberrel. Egykor az MNB Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Igazgatóságán (akkor még volt ilyen) indult a pályán. Egy negyedszázados kitérő után - amelynek bő évtizednyi mezőgazdasági érdek- védelmi munka után legutolsó, 5 évig tartó állomása az ABN- AMRO Bank megyei fiókigazgatói széke volt - most tulajdonképpen visszatért a Magyar Nemzeti Bank állományába. Tavaly október 1-jén - azután, Ajánlólevél A pénzverde vezetőjét keresve nem véletlenül esett rá a választás, az MNB elnöke előtt ugyanis a legkevésbé sem volt ismeretlen Gaál Ferenc munkabírása. Járai Zsigmonddal, aki akkoriban az ABN-AMRO vezérigazgatója volt, 5 évet húztak le együtt a kereskedelmi bankban. Mindezt olyan időszakban, amikor a bőségesen volt tennivaló a fiókok kialakítása és a pénzintézeti tevékenység felfuttatása terén. A nyíregyházi fiók eredményei - 5 év alatt sikerült több, mint meghétszerezni a hitelállományát - önmagukért beszéltek, aminek a bank vezetése is elismeréssel adózott. Gaál Ferenc hogy a kereskedelmi bank és addigi fiókvezetőjének útjai elváltak - azzal a feladattal lett az MNB Emissziós Főosztályának tanácsadója - debreceni munkahellyel -, hogy koordinálja és felügyelje a jegybank négy országos területi központjának és a hozzájuk tartozó kirendeltségeknek a munkáját. Egy hónap elteltével az MNB vezetése nem várt ajánlatot tett: ha vállalja, december 1-jével a bank leányvállalataként működő Magyar Pénzverő Rt. irányítását bízzák rá.- Ami váratlanul érintett a dologban, az nem a szakmai feladat, hiszen ahhoz rendelkezem a szükséges információkkal. Inkább az, hogy miután a pénzverő a fővárosban van, át kellett rendezni hozzá az egész eddigi életemet - utal a másfél hónappal ezelőtt meghozott döntése legnehezebb perceire Gaál Ferenc. Magyarázatként hozzáteszi: erősen kötődik Nyíregyházához és környékéhez, s nemkülönben - talán az átlagosnál is jobban - a családjához. Ezt a többgenerációs „kúria” kialakítása is fémjelzi a megyeszékhely közeli Homok-tanyán, amit úgy építettek fel, hogy a nagy Gaál család egymás közelében élhessen. A dolog eldőlt: a pénzverő vezérigazgatója most ingázik Budapest és Nyíregyháza között. A hétvégét itthon tölti feleségével és két lányával, hétfőn viszont irány a főváros az új munkahely és szombatig az albérlet. Nagy változások előtt áll most a pénzverde. Ez évtől ebben az rt-ben vonta össze az MNB az érmekibocsátást és az érmék kereskedelmét. A fúzióval kapcsolatos teendők irányítása, egy magas szinten automatizált, hatvan dolgozót foglalkoztató, közel két milliárdos árbevételű cég esetében - ahogy pestiesen mondják - nem semmi. Ám a következő öt évben ettől nagyobb horderejű változásokat kell levezényelnie Gaál Ferencnek. Eldöntött tény ugyanis, hogy új helyen, egy vadonat új pénzverő épül, amelynek megkezdődtek az előkészületei. A szintén az új „vezérre” bízott beruházást egyrészt a jelenleginél jóval nagyobb biztonság megteremtése, másrészt az euró bevezetésére való felkészülés indokolja. Ez utóbbi még azt is igényli a Magyar Pénzverőtől, hogy a pénzgyártási és emissziós tevékenységgel össz- függő technológiáját gyökeresen megújítsa.- Az euróérmék gyártása - ellentétben a bankjegyekkel - az Európai Monetáris Unió tagországainak saját feladata (az érmék „írás” oldala egységes, de a „fej” országonként más, nemzeti tervezésű). Ezért nekünk 2004-re képesnek kell lennünk arra, hogy az új pénzverőben az euró gyártása elindulhasson. Hát, ezt a magyar pénzverés történetében hatalmas váltást jelentő, örömteli feladatot kell megoldanunk, ami számomra is egy megkerülhetetlen nagy kihívás. - fejezte be az ingázó vezérigazgató. A Magyar Pénzverő Rt. A részvénytársaság az MNB százszázalékos tulajdonában lévő leánycég. Fő tevékenysé- ges a forgalmi pénzérme gyártás. A tulajdonos jegybank által megrendelt mennyiségű pénzérméket készíti. Folyamatos termelését indokolja egyrészt, hogy a növekvő gazdaságnak mind több érmére van szüksége, továbbá, hogy a forgalomban elkopott érméket folyamatosan cserélnie kell a jegybanknak. A „gazda” által adott feladata még a pénzverőnek, az MNB kibocsátotta emlékérmek verése, amelyeken a nemzeti sorsfordulókat, a legjelentősebb kulturális eseményeket örökítik meg. Mivel ezek az érmék aranyból, ezüstből készülnek sajátos tevékenysége a pénzverdének a nemesfém feldolgozás. További tevékenysége az rt-nek a saját érmekibocsátás (ez a piac vezérelte igények szerint tulajdonképpen kiegészíti a jegybank már előbb említett programját) és teljesen piaci alapon olyan érmék készítése, amelyet külső - például jubiláló cégek - megrendelésére bocsátanak ki. Az önálló magyar kitüntetések a szabadságharcból Nyíregyháza (KM) - 1849 januárjában (153 évvel ezelőtt), menekülés és csatazaj közepette születtek meg a magyar szabadságharc méltatlanul elfelejtett ereklyéi, az önálló magyar kitüntetések. (Ismert, hogy csaknem négy évszázadon keresztül 1527-től a mindenkori Habsburg uralkodó - egyszemélyben magyar király is - a Habsburg-birodalomban szokásos kitüntetéseket adományozta hazánkban is.) A szabadságharc kitüntetései, e szerény jelek, a dicső napokban a vitézség és a hazaszeretet, a nemzeti összetartozás, a nemzet elismerésének igazi magyar jelképei voltak. Nem véletlen, hogy az önkényuralom hadbíróságai súlyosbító bűnjelnek tekintették, ha az elítélt a magyar kitüntetés tulajdonosa volt. Dédapáink igen becses, rejtegetett ereklyeként őrizték. Sajnos, mára számbeliA Magyar Katonai Érdemrend Ideiglenes II. osztálya Rakovszky Sámuel leg nagyon megfogyatkoztak, és a nemzeti köztudatból is eltűntek, feledésbe merültek. HiánypóÜó, igen gazdag tartalmú, élvezetes stílusú és szép kivitelű kötet látott napvilágot a közelmúltban, dr. Makai Ágnes „Hű vitézségért” c. írása (Osiris Kiadó, Bp., 2001.). A szerző a nemzeti függetlenségért folyó harc szimbólumainak, jelvényeinek, a magyar kitüntetéseknek és a vele elismert hősöknek állít emléket. Bepillantást ad a magyar kormány szabadságharc alatti műhelymunkájába, megismerjük a magyar elismerési jelek létrehozására irányuló útkereséseket, olykor botladozó szándékokat. Látjuk a tudós katona, a hadügyminiszter Mészáros Lázár óvatos, kitartó és eredményes fáradozásainak gyümölcsét, az újoncokból, nemzetőrökből álló hadra kelt sereg lelkesítésére, buzdítására alapított magyar hadi kitüntetéseket. A debreceni Laky Károly ötvösműhelyében készült szerény jeleket a magyar kormány átmeneti, ideiglenes jelvényeknek tekintette, amiket később kívánt véglegesre kicserélni, Makai Ágnes számos talányról, rejtélyről lebbenti le a leplet, s állnak előttünk 48 szereplői a maguk hús-vér, emberi mivoltukban, akiket egy teljesen természetes emberi becsvágy vagy olykor a hiúság is motivált. A kötetben a szerző közreadja a kitüntetettek névsorát is, ami a mai ismereteink szerint a legteljesebb összeállítás. Megismerjük eleink legjobbjait, közülük 1200 olyan hőst, akik méltóak vala- mennyiőnk hálájára. Biztos vagyok benne, hogy a névsorban igen sokan megtalálják saját felmenőjüket. A nevek között találjuk pl. a 38 éves balkányi Jelics József főszázadost vagy a gávai Rakovszky Samu ezredest a 48. zászlóaljból, aki egyedüliként háromszor is elnyerte a Magyar Katonai Érdemrendet, kétszer a III. osztályt, egyszer pedig a II. osztályt. 1848/49 kitüntetéseinek az utóélete máig tart. Mészáros Lázár - Kossuth Lajos kitüntetéseiben gyökerezett (keresztforma, színek, konstrukció) a trianoni Magyarország kormányzója által alapított Magyar Érdemrend, amit az 1948-1949 között adományozott Magyar Köztársasági érdemrend vitt tovább, s ma az 1991 óta létező Magyar Köztársasági Érdemrendben él. S mint ilyenek, az össznemzeti jelkép- rendszerünk részei! Dr. Lakatos Sarolta főmuzeológus A Magyar Katonai Érdemrend Ideiglenes I. osztálya