Kelet-Magyarország, 2002. január (62. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-24 / 20. szám

2002. január 24., csütörtök Kelet«» Magyarország KULTÚRA /8 HÍREK 0 Emberség és mű Magánkiadásban megjelent Katona Béla életművének bib­liográfiája. A karcsú kötet tartalmazza az elhunyt irodalomtörténész publikációinak jegyzéket. A bibliográfiát szerkesztette és kiadta: Katona Bétáné. 0 Forgatókönyvírás A Megyei Pedagó­giai Intézet Évnyitótól évzáróig címmel is­kolai ünnepségek színes bemutatására forgatókönyvíró pályázatot hirdet. A be­nyújtás határideje: február 15. 0 Szép beszéd A Szép magyar beszéd verseny megyei döntője március 6-án lesz Nyírbátorban, a Báthory István Gim­náziumban és Szakközépiskolában. Új szakok a főiskolán Nyíregyháza (MTI) - Két új, szülésznői és orvos diagnosztikai la­boratóriumi technikusi szak indul a 2002/2003. évi tanévben a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Karán. Ezt Csontos András, a nyírségi főisko­lai kar oktatási főigazgató-helyettese kö­zölte a szabolcsi megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatóján. A képzés helye, a jobb feltételek miatt a hajdú-bihari megyeszék­helyen lesz. Az új szakokat hároméves kép­zés keretében, a kormány anyagi támo­gatásával indítják. A hallgatók felsőfokú oklevelet szerezhetnek, s utána diplomáz­hatnak, s a további képzésük idejébe be­számítják majd a főiskolai hároméves kurzust is. A szülésznők majd diplomás szakápolók, védőnők és mentős tisztek le­hetnek, míg a technikusok orvos diagnosz­tikai analitikussá képezhetik tovább ma­gukat. Az új szakokra március 31-ig lehet jelentkezni. Felvételi vizsga nincs, a kö­zépiskolában szerzett pontokat megkétsze­rezve állapítják meg a felvételi sorrendet az intézmény vezetői. AZ OLVASÁS ÉVE jjjjjjjjjjj j j j j j j j j j j'j j j « Kalandos utazás <o o 3 T CL Nyíregyháza (KM) - Igen nehéz pontosan meghatá­rozni az ember megjelenésének ide­jét: a legvalószí­nűbb, hogy előde­ink 5-6 millió éve kezdtek elválni „unokatestvéreik­től”, a majmoktól. Távoli őseink ek­kortájt tették meg első önálló lépései­ket. Az emberszabá­sú majmokkal el­lentétben, akik eb­ben az időben több­nyire az egyenlítői erdőségek fáin él­tek Afrika keleti részén, eléggé elszigetel­ten a száraz szavanna szívében, az első em­bernek, a Homo erectusnak jelentősen meg kellett változtatnia életmódját. Mintegy másfél millió éve egy fejlettebb faj jelent meg: Afrikában született, s hamarosan meghódította a világot. Végül úgy 40000 éve a homo sapiens (a „bölcs ember”) bevégez­te a föld meghódítását, elérte Ausztráliát, és a Bering-szoroson átkelt Amerikába. Ez az ember beszél, eltemeti halottait, s vala­miféle istenhittel vagy legalábbis kezdet­leges vallási elképzelésekkel rendelkezik. Jól felszerelt számítástechnikai szak- tanteremben töltik a matematikai órát a 9. osztályosok a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnáziumban Elek Emil felvétele Énekóra A vajai általános iskolá­ba négyszázötven kis­diák jár. A roma tanu­lók az iskola létszámá­nak egynegyedét teszik ki. A három első osztályban több mint ötvenen ismerkednek a tudományágakkal. Ket­tőben 20-20, a har­madikban mindössze tizenegy tanuló vesz részt a foglalkozásokon. Képünkön Kun Csabáné ének órát tart az 1. a-soknak Nagy István Attila felvétele Fontos, hogy a nemzetnek legyen himnusza A töprengő, magas homlokú férfialak egy hófehér klasszicista falfülke előtt áll Taxner-Tóth Ernő átadja az elismerést Kő Pálnak Racskő Tibor felvételei Szatmárcseke (KM) - Az idei magyar kultúra napja rendezvényén, a csekei refor­mátus templomban a Kölcsey Társaság emlékérmét (Mele- occo Miklós szobrászművész alkotása) Kő Pál Kossuth-dí- jas szobrászművész vehette át Taxner-Tóth Ernőtől, a társaság elnökétől. Az ünnepelt köszönő be­szédéből idézünk néhány gondo­latot. A község első eínbere Kölcsey Ferenc nevét én aggó­dó szeretettel ejtettem ki a szá­mon, azokban az időkben, amit talán úgy lehet meghatározni, hogy magamra találásom, eszmé- lésem ideje. Akkor ébredtem rá, müyen fontos, hogy egy nemzet­nek legyen himnusza, amikor egy villanásnyi időre a Himnusz lett a legfontosabb dallam az aj­kunkon. Ez 1956-ben volt, én ekkor 15 éves voltam és csak távolról kí­sérhettem édesapámat. Én vit­tem neki az események alatt va­lamicske élelmet, mert szinte ha­za sem tudott jönni a forradalom napjai alatt a községházáról. He­vesen, szülőhelyemen ennyi em­bert még az országos vásárokon sem lehetett látni, mint akkor 1956. október 23-án. Kölcsey szobra Lehettek vagy négyezren. Édesapámat választották meg a Forradalmi Munkástanács elnö­kének, a község első emberének. Amikor a Községháza elé értünk, elénekeltük a Himnuszt. A „Hozz reá víg esztendőt...” abban a pil­lanatban olyan igaznak, remény­telinek éreztem. Hogy utána mi következett, azt talán jobb is, hogy elképzelni sem tudtam. Most talán hihetetlennek hangzik, de kaptam egy szobor­ra szóló megbízást Francoise Mitterandtól. Azt kérte, hogy ké­szítsem el a Himnusz költőjének a szobrát. A történet még 1990- re nyúlik vissza. Ekkor Franco­is Mitterand magyarországi láto­gatása során meglátogatta a bu­dapesti két tannyelvű, francia ta­gozatos Kölcsey Ferenc Gimná­ziumot. A jó hírű iskola külső és bel­ső felújításra szoruló épületének folyosóján egy rozoga posztamen- sen meglátott egy koszos gipsz­fejet. Ferenczi István kiváló, egész alakos klasszicista már­vány szobrának nagyon rossz másolatát. Hosszan és csöndben állt a lepusztult, vonásait vesz­tett portré előtt, és azt mondta a mellette álló igazgatónőnek: - Tudja, kérem, én nem ilyennek képzeltem a Himnusz költőjét. Bátorfy Józsefné másnap ösz- szehívta a tanári kar rendkívü­li ülését és felvetette, hogy az idejáró gyermekek szülei közül bizonyára akad egy jámbor szob­rász. Azt igencsak kívánatos len­ne mielőbb előkeríteni. Mivel mindkét serdültebb gyermekem odajárt ebben az időben, Boldi­zsár és Virág is szaladt haza a jó hírrel. - Édesapa! Holnap vár az igazgatónő. Sződemeteri szoboravató A szobor ihlető modellje - költő a költőnek -, Jékely Zoltán atyai barátom lett. Az a karcsú­ság és fennköltség, ami Jékely- ből áradt engem régóta Kölcsey- re emlékeztetett. A töprengő, ma­gas homlokú férfialak egy hófe­hér klasszicista falfülke előtt áll, az azóta régi szépségét vissza­nyert szecessziós iskolaépület aulájában. Akkor, 1991-ben Svá- by Lajos Kossuth-díjas festő­művész, a Képzőművészeti Főis­Nemzetközi zeneszerzői versenyt hirdetnek Kecskemét (MTI) - Nem­zetközi zeneszerzői versenyt hirdetett Kodály Zoltán szü­letésének 120. évfordulója alkalmából a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagó­giai Intézet. A második ilyen verseny nyi­tott, azon bármely ország zene­szerzője részt vehet. Nevezni le­het 15-25 perces, eredeti, új, ki­adatlan, nyilvános hangverse­nyen még nem szerepelt vonós­négyessel. A jelentkezés határ­ideje 2002. július 31. Jelentkezé­si lapot az intézet honlapjáról, a www.kodaly-inst.hu címről le­het letölteni; a nemzetközi zsűri döntését október 1. után lehet megtekinteni az interneten. Az első helyezett 10 ezer, a második és harmadik 5-5 ezer dollár jutalomban részesül. A dí­jakat 2002. december 15-én Buda­pesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében adják át, ekkor hangzanak el a nyer­tes művek is. - A legkiválóbb magyar művészek tolmácsolásá­ban megszólaló műveket a Ma­gyar Rádió élőben közvetíti majd - tájékoztatta az MTI-t Kéri Laura, a Kodály Intézet munka­társa. Elmondta: a Kecskeméten szü­letett Kodály Zoltán születési év­fordulójához kapcsolódóan, név­adója tiszteletére az intézmény másodszor hirdette meg a nem­zetközi zeneszerzői versenyt. Az első, öt évvel ezelőtti versenyre 38 országból 350 pályamű érke­zett, ekkor 15 magyar szerző kép­viseltette magát. Az öt évvel ezelőtti versenyre zenekari művel, oratóriummal és versenyművel lehetett nevez­ni. Az első díjat az angol Patric Stanford, a másodikat az ameri­kai Peter Knell nyerte, a har­madikat pedig egy fiatal magyar zeneszerző, Gulya Róbert. A nemzetközi zsűri a három díja­zotton kívül egy angol és egy ko­reai zeneszerző pályaművét di­cséretben részesítette. A legkivá­lóbb versenyműveket 1997. de­cember 16-án a Zeneakadémián mutatták be, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zeneka­ra és Énekkara tolmácsolásában; a koncert anyagát CD-n is meg­jelentették. Vandulek Márta, a budapesti Kodály Zoltán Emlékmúzeum igazgatója most, az MTI-nek nyi­latkozva, annak a reményének adott hangot, hogy hagyomány születik, s öt év múlva újra megrendezhetik a zeneszerzői versenyt. kola rektora avatta fel. Alkotó­társaim, mint már annyiszor Tö­rök Péter és Fazakas Gábor épí­tészek voltak. 1994-ben Kölcsey szülőhelye Sződemeter polgárai kerestek meg, kérésükre készült el - a könnyen letörhető kard nélkül - szobrom másodpéldánya. So­kan voltunk kinn az avatáson Magyarországról is, szép helyre került és szép volt maga az ün­nepség is. A szobor odakerülését emléke­zetem szerint többek között Muzsnay Árpád szorgalmazta. Köszönet neki érte. Mert minden szobor mellett egy barát áll. Ágh István, Lázár Ervin, Buda Ferenc, Nagy Gás­pár, Kányádi Sándor, Utassy Jó­zsef, Gyulai Líviusz, és folytat­hatnám a sort sokáig... A híres Kölcsey-szobor Spektrum Nyíregyháza (KM) - A francia idegenlégiót legen­dák és mítoszok övezik. Vannak, akik az ott szolgá­latot teljesítőket a világ leg­jobban kiképzett és legfe- gyelmezettebb katonáinak tartják, mások szerint jól megfizetett profi gyilkosok serege. A dokumentumfilm két egykori légionárius él­ménybeszámolója alapján azokat a félreértéseket pró­bálja meg eloszlatni, ame­lyek a köztudatban a légió köré szövődtek. Henrik Lar­sen hét évet húzott le ennél az alakulatnál, Brian Jacob­sen viszont a szerződésében vállalt szolgálati idő letelte előtt benyújtotta leszerelési kérelmét. (Január 24. 22.05)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom