Kelet-Magyarország, 2001. december (61. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-17 / 293. szám

2001. december 17., hétfő Kelet« Magpiország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Karácsony Csengerben December 20- án 17 órakor karácsonyi hangversenyt rendeznek Csengerben a Zeneiskolában. 0 Ajándék a segítőknek A Római Ka­tolikus Nyugdíjas Egyesület ma, 17-én 14 órai kezdettel karácsonyi ünnepsé­get tart a nyíregyházi plébánián. 0 Játszóház Máriapócson Pénteken, 21- én 13 órától játszóházba várják a gye­rekeket a máriapócsi művelődési ház­ban, ahol gyöngyözni tanulnak, illetve ab­lak-, ajtódíszeket készíthetnek. Matematika, egy másik síkon Marik Sándor M a emléktáblát avatnak a tornyospál- cai iskolában hajdani diákjuk, Bereznai Gyula tiszteletére. Öt évig járt ott a refor­mátus elemibe, aztán útja messze veze­tett. Matematikusként futott be karriert; tanszékvezető' főiskolai tanárként megkap­ta a tudományág egyik legértékesebb elismerését, a Beke Manó-díjat. Nem titkolom, elérzékenyültem a hír hallatán. Bereznai Gyula tanárom volt a főiskolán, tőle tanultam a matematikai analízist, a differenciál- és integrálszámí­tást. Ma is emlékszem jellegzetes tekinte­tére. Képes volt egyszerre két vagy több dologgal teljesértékűen foglalkozni. Mi­közben beszélt, sokszor - belül, egy má­sik síkon - matematikai feladatot oldott meg, s annak feszült gondolatai is tükrö­ződtek szemében. Ha a főiskoláról gyalo­gosan hazafelé tartott a Ságvárira, legin­kább szakirodalmat olvasott - egy más vi­lágban járó szórakozott öregúrnak tűnhe­tett azok szemében, akik nem ismerték. Holott nagyformátumú ember volt egy több ezer éves, ám folytonosan fejlődő, megújuló tudományterületen. Egy évtizede búcsúztunk tőle örökre; elsőként elemi iskolájában ért meg a gon­dolat: a jeles matematikusnak emléktáblát kell állítani. Sokáig többnyire mártíromsághoz kötő­dött az ilyen gesztus. Örvendetes, hogy újabban az alma materek az életmű alap­ján gondolnak mind többet így jeles diákjaikra. A döntés nem könnyű, mert nagyon fontosak az arányok és nem lehet csupán helyi mércét állítani; az igazi ér­téket az egyetemesség adhatja. Bereznai Gyula esetében egyértelmű a helyzet. Nem mindennapi egyéniség, iga­zi nagyműveltségű tanár volt, aki nem­csak a matematikában volt jártas, hanem a fizikában, a kémiában és a bölcseleti tudományokban is. Sok ilyen tudós ta­nárra van ma is szükség a minőségi köz­oktatás megteremtéséhez. S ha már nem élnek közöttünk, idő múltával szép tisz­tességünk emlékezni rájuk. Úgy, ahogyan teszik ezt ma Tornyospálcán is. Mondd, Pistike! Mivel javítottad ki a matek egyesedet?... Ferter János rajza Esély az országnak, esély a megyének Beszélgetés Sabine Kroissenbrunner osztrák attaséval az európa uniós csatlakozásról Sabine Kroissenbrunner Kovács Éva felvétele Kovács Éva Nyírbátor (KM) - Sabine Kroissenbrunner az osztrák nagykövetség attaséja, az eu­rópai uniós ügyek felelőse október óta dolgozik hazája budapesti nagykövetségén. Az attasé a közelmúltban Nyírbátorban járt, egy Európai Unióval kapcsolatos verseny zsűrijének volt a tagja. Itt kér­tük beszélgetésre.- Nagyon fontosnak érzem, hogy szóljunk az emberekhez, el­sősorban a fiatalokhoz, hogy nemcsak tanítsuk őket, de elér­jük: az Európai Unió minden­napjaik, gondolkodásuk része le­gyen. Ők az a korosztály ugyan­is, amely a csatlakozás előnyeit leginkább élvezheti majd. Kell hogy érezzék, az Európai Unió­ban a döntések nem tőlük füg­getlenül, távol, a fejük fölött, a politika által születnek, de tud­ják, hogy lehetőségük és esélyük is van arra, hogy a dolgok me­netébe beleszóljanak, azoknak aktív közreműködői legyenek. Tudniuk kell azt is, hogy nem­csak az egyénnek, de az ország­nak, s benne az Önök megyéjé­nek, Szabolcs-Szatmár-Beregnek is új kapukat nyithat meg az unió. Ez a régió, az ország kele­ti csücske különösen fontos sze­repet kaphat.- Tisztában vannak-e mindez­zel, értik-e az unió lényegét a fia­talok?- Válaszul utalnék arra az összegzésre, amelyet egy hivata­los EU-s közvélemény-kutató iro­dánk fogalmazott meg, s amely­ből egyértelműen kiderül: a fia­talok úgy látják, az EU jó esély arra, hogy békés, nyugodt életük lesz, munkát találnak maguk­nak, a személyeknek joguk van a szabad vándorlásra. Utazhat­nak, így esélyt szereznek arra, hogy tanuljanak, szakmát szerez­zenek, a legjobb oktatásban ré­szesüljenek. A felsoroltak tükrö­zik mindazokat a lehetőségeket, amelyek valójában rendelkezé­sükre állnak. A tények és a köz­vélemény-kutatások egyaránt azt mutatják, minél többet utaznak, minél tájékozottabbak az embe­rek, annál nyitottabbak, annál toleránsabbak is egymás iránt. Az Európai Unió esélyt ad arra, hogy közösen harcoljunk a diszkrimináció, a gyűlölködés, a fajgyűlölet ellen. Az EU ugyanakkor a kisebbségek szá­mára is esélyt teremt, bebizo­nyítja, hogy igenis léteznek kö­zös érdekek, közös értékek. Vannak kritikus pontok- Jó ideje folyik a vita arról, érett-e hazánk a csatlakozásra? Önnek mi a véleménye?- A válasz kétoldalú. Tény, hogy vannak közös kritériumok. Az országjelentés elkészült, tar­talma nyilvánosságra került. Magyarország értékelését a meg­lévő szabványok, kritériumok szerint fogalmazza meg. Az or­szágjelentésből kiderül: Ma­gyarország esetében a felkészü­lést illetően nagy előrehaladás történt, az ország jó ütőn van, halad az unió felé. Léteznek per­sze kritikus pontok is, melyek­nek az Önök hazája tudatában van, és olyan jeleket mutat, ame­lyekből kiderül, igyekszik azokat megoldani. Szerintem ez is az érettség jele. Másik, hogy nem­csak az uniónak, de a leendő ta­gországoknak is lehetnek elvárá­sai. Nemcsak az a kérdés, hogy a csatlakozni kívánók készen áll- nak-e, hanem az is, maga az unió készen áll-e arra, hogy be­fogadja ezeket az országokat. Amíg tehát a tagjelöltek készü­lődnek, aközben az EU is végzi a dolgát, teljesíti a házifelada­tokat.- Ön egy ideje Magyarorszá­gon él. Tetszik-e Önnek az or­szág, vannak-e kifogásai?- Nincs semmi, amit Ma­gyarországból nem szeretek. Igaz, még a tanulási szakaszban vagyok, különböző véleményeket hallgatok meg. Nagyon tetszik, hogy az emberek vendégszere- tőek, aktivak, nagy érdeklődést mutatnak az Európai Unió iránt. Tetszik a kultúra minden ága, no és a konyha. Érdekesnek ta­lálom, - bár az osztrákoknak és a magyaroknak közös történelmi szakaszai vannak - hogy az Önök hazája mégis egy teljesen más világ. A magyarországi kul­túra, művészet, irodalom, a nyelv mind-mind olyan értéke­ket képvisel, amely nemcsak Önöknek érték, de komoly több­letértéket jelent majd magának az egész Európai Uniónak is. Beruházás és támogatás A Nyíregyházi Főiskola Tár­sadalmi Tanácsának legutób­bi ülésén Balogh Árpád rek­tor tájékoztatta a tanács tag­jait a főiskolai beruházásról, az építkezés megindulásáról. Pataki József, a Társadalmi Tanács elnöke javaslatot tett fiatal főiskolai oktatók és tu­dományos dolgozatot készítő hallgatók támogatására. Az ötletet a résztvevők egy­hangúlag támogatták Sipeki Péter felvétele Mese és nosztalgia Bállá László Me Leghalt Tóth Sándor borbélymester. Élt 92 évet. Távoztával családunkban egy legenda végére került pont. Negyvenöt éven át (mióta az a bizonyos műhely megnyílt) ugyanannál a borbélynál nyi- ratkoztam. így aztán egy idő múlva a hajvágás több lett szá­momra, mint a testi higiénia ápolásának egy művelete. Sa­játos szertartássá vált, egy ré­gi barátság melengetésévé, együttes emlékezéssé az elil­lant évekre, évtizedekre. Persze, mi sem természete­sebb, mint az, hogy - mihelyt eljött az első nyiratkozás nap­ja - fiamat, majd az unokámat is Sándor mester (nekik: Sanyi bácsi) kezére adtam. Ez viszont nem ment mindig simán. A két-három éves legénykék nem érezték magukat biztonságban az ollók, borotvák, zümmögő nyírógépek furcsa világában; a nyiratkozás általában rettene­tes sivalkodással kezdődött, és Sanyi bácsinak minden embe­ri varázsát latba kellett vetnie, hogy megszülessék az első fri­zura. No de dicséretére legyen mondva, ez minden esetben si­került is neki; tudott a gyere­kek nyelvén beszélni, s azután ezek is hűséges vendégei lettek - néhány évre. Az első „elhidegülés” azért rosszul esett Sanyi bácsinak. Mikor a nagyfiam legénysorba cseperedett, fitymálni kezdte az idős mester tudományát; először csak mondogatta, hogy nem tud igazán modern frizu­rát csinálni, azután fogta ma­gát, és egy másik műhelyben keresett egy magakorú bor­bélyfiút, Sanyi bácsinak pedig kissé elszontyolodva kellett el­könyvelnie, hogy egy fővel csökkent vendégeinek a száma. A kisebbik fiam hűtlenségét azonban néhány év múlva már egyszerűen tudomásul vette. Hanem ezt az elpártolást - mint kitűnt - könnyebb is volt elviselni, mert rövid idő múl­va ismét Sanyi bácsi vendége lett a jól fésült férfiak korába lépő nagy fiam. És a visszapár­tolt vendég magával hozta a fiát is: az unokámat. Most a családból megint hár­man nyiratkoztunk Sanyi bá­csinál, és csak ki kellett várni az időt, hogy a kisebbik fiam is elérje azt a kort, mikor újra tisztelni kezdi a nagy tapaszta- latú mester tudományát. Csak­hogy az évek gyorsan peregtek, és Sanyi bácsi, már a hetvene­diken túl, nyugdíjba ment. De ez nem okozott fennakadást. Most már hazajárt hozzánk, nem azért a kis pénzért, hanem barátságból. Ám egyszer csak - elmaradt. Telefonált. Közölte terhes már neki házhoz járni megértésünket kérte. Megértet tűk, hisz túljárt már a nyolcva nádikon, de fájlaltuk a távolma radását, mert akkorára már a nyírógépe alá nőtt a kisebbik fiúunokám is, és de szép lett volna, ha ő is végigcsinálja ezt a családunkban már hagyomá­nyossá vált folyamatot. Először aláveti magát a mester ízlésé­nek, azután elpártol, majd visszatér... Ar Lm az öreg mester most végképp itthagyobb bennün­ket. Ennek az unokámnak már csak mese lesz Sanyi bácsi. Ne­ki mese. Nekünk nosztalgia. Kedvező keresetek Nyíregyháza (KSH-Malakucz- iné Póka Mária) - Az alkalma­zásban állók havi bruttó átlagke­resete 2001 első kilenc hónapjá­ban átlagosan 20 százalékkal ha­ladta meg az előző év azonos idő­szakáét. A versenyszférában az átlagosnál valamivel nagyobb (22 százalékos), a költségvetési szer­veknél mérsékeltebb (18 száza­lékos) emelkedés volt. A megyei keresetek a nagyobb növekedés ellenére továbbra is számottevően elmaradnak az or­szágostól. A lemaradás a ver­senyszféra szellemi foglalkozású alkalmazottainál a legnagyobb, amiben a vállalkozói szféra ki­sebb versenyképessége is szere­pet játszik. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében 2001 első kilenc hónap­jában az alkalmazásban állók ha­vi bruttó átlagkeresete közel 73 ezer forintot, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 56 ezer, a szelle­mi foglalkozásúaké pedig 98 ezer forintot tett ki. (Az előbbieknek megfelelő nettó összegek 49 ezer, 40 ezer és 63 ezer forintra rúg­tak.) A fizikai foglalkozásúak leg­többet (átlagosan havi nettó 53 ezer forintot) továbbra is az energiaszektorban, legkeveseb­bet (33-34 ezer forintot) pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendég­látás ágban, valamint az oktatás­ban kerestek. A szellemi foglal­kozásúak havi nettó átlagkerese­te a feldolgozóiparban a legma­gasabb (83 ezer forint), a szál­láshely-szolgáltatás , vendéglátás ágban pedig a legkisebb (50 ezer forint). A havi nettó átlagkereset az előző év azonos időszakához vi­szonyítva az országost meghala­dó mértékben, 18,2 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak vizsgált időszakra országosan jel­lemző 9,9 százalékos növekedé­se mellett. Eltekintve az orszá­gos és a megyei fogyasztási struktúra különbségeitől minte­gy 8 százalékos megyei reálkere­set-növekedés adódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom