Kelet-Magyarország, 2001. december (61. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-01 / 280. szám

2001. december 1„ szombat Kelet w Magyarország HÉTVÉGE / 8 TARLAT Az ősz festője A Maros megyei Dicsőszentmártonban született 1953. július 29-én Moldován Gyu­la. Gyermekkorát és diákéveit szülőfalujá­ban töltötte, majd Parajd, Erdőszent- györgy, Székelyudvarhely és Marosvásár­hely következett. Kisdiák korában felfigyel­tek rajztehetségére. A szülők akarata és a körülmények úgy hozták, hogy szakiskolá­val s utána a gimnázium esti tagozatával kellett megbirkóznia. Évekig vasesztergá­lyos, majd az udvarhelyi Matricagyárban technikus volt. 1973-ban jelentkezett első egyéni tárlatával Marosvásárhelyen, majd Parajd, Székely udvar hely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Vajdahunyad és ma­gyarországi kiállítóhelyek következtek. Moldován Gyula festményei arról a nyu­galomról és lelki békéről árulkodnak, ami az alkotó sajátja, amikor a szülőföld tá­jait, fenyveseit festi. Szereti az ősz külön­féle színeit, az elmúlásban is felmutatott szépséget. Holdfényes nap Homoródszentmártonl utca Zúzmara Racskő Tibor felvételei MÚZSA Dsida Jenő December A horizont ma ködökbe vesző, s a nagy világ egyetlen csöndes hómező. Pelyhet kavarva dudorász a szél és nagy titokról halkan meséket mesél. ...Merő szemekkel nézek lefele, mert énbennem talán most minden fekete, s reszkető térdem csöndben földet ér és megcsókolom a havat csak azért, - mert fehér. (1925) A paradicsom kertje lett a Nyírségben A nyíregyházi botanikus kert növényeinek zöme magyarországi felsőfokú intézményekből származik Óvodások a banánfát nézik Racskő Tibor felvételei Kovács Éva Kint már átvette az ural­mat a tél, a fák ágait puha hótakaró fedi. A madarak is didergőre fogták, s amikor egyik helyről a másikra röpennek, mintha minden új­ra, elölről kezdődne. Aztán lépünk egyet-kettőt, s máris a nyárban találjuk magun­kat. Mit a nyárban! Egyene­sen a trópusokon! Ehhez pedig nem kell ezer ki­lométereket utaznia senkinek, elég, ha kilátogat a nyíregyházi főiskola botanikus kertjébe. Ab­ba a gyűjteménybe, amelynek története egybeesik a tanárkép­ző főiskoláéval, s amelynek kez­detektől lelkes és szakértő irányí­tója és mindmáig motorja Boron- kay Ferencné, a kert vezetője. Üvegfalak között A megye és a város akkori ve­zetői segítettek abban, hogy 1972- ben a Sóstói parkerdőből 4,5 hek­tár területet a tanárképző részé­re átadjanak. A kert építését sok­rétű támogatás mellett 1974-ben kezdték el. Az építési és fejlesz­tési tervet a szegedi József Atti­la Tudományegyetem növényta­ni tanszéke készítette, majd a rendszertani terület, a tó és kör­nyéke, a sziklakért kialakítása következett. Rendszerbe szedve beültették a növényfajokat is, amelyek igencsak meghálálták a gondoskodást. Mintha csak ily módon is köszönni akarnák a tö­rődést, az évtizedek óta tartó sze­retet, legalább úgy nőnek, mint­ha saját hazájukban eresztettek volna gyökeret. Ha nem vigyáz, bizony alapo­san elázik az ember, mire átvág­ja magát az üvegfalak közé zárt esőerdőn, hogy elsőként a dinnyefa zöldjét csodálja meg. Azét a dinnyefáét, amelynek le­velébe régen az ételt csavarták, mert rájöttek, nagyban segíti az emésztést, jó gyomrot csinál. Rögtön mellette a cukornád ta­lálható. Negyvenfokos hőséghez, százszázalékos páratartalomhoz szokott, s amikor beérik, sajto­lás és erjesztés után lesz belőle hazájában, Kubában a legfino­mabbnak tartott kubai rum. Ki gondolná, hogy az első ká­vézók éppen a kecskék voltak? A legenda szerint a pásztorok azt vették észre, hogy kecskéik ál­landóan Ausztráliák, nyugtala­nok. A kecskenyájak őrzői a pa­poktól kértek segítséget, tőlük várták, fejtsék meg a titkot. A papok persze nem voltak restek, figyelni kezdték a kecskéket. Ar­ra lettek figyelmesek, hogy azok előszeretettel rágnak egy bizo­nyos növényt, mégpdig annak is a piros bogyóját. Megkóstolták hát ők is ezt a bogyót, és azt vet­ték észre, immár ők sem tudnak aludni, szinte ébren töltik az éj­szakát. A csokoládé növénye a kakaófa. Hazája a legmelegebb trópus, az egyenlítő környéke, ahol az év minden napján 35-40 fokban él. A legenda szerint ami­kor Kolumbusz Kristóf embereit A szépséges strelícía vendégül látták az indiánok, egy rendkívül finom itallal kínálták meg őket. A habzó itóka valójá­ban nem volt más, mint kakaó, méz, az orchidea „termése” a vaníliarúd, valamint a víz keve­réke, azaz folyékony csokoládé, amelyet a vendégek rögvest el­neveztek az istenek étkének. Egészen az 1700-as évekig kellett várni arra, hogy a habzó italból a holland apácáknak köszönhe­tően szilárd csokoládé legyen. A nyíregyházi botanikus kert növényeinek zöme magyarorszá­gi felsőfokú intézményekből származik, de élnek itt Kolozs­várról, Kassáról, Ungvárról, vagy éppen a holland Leidenből vagy az olasz Paduából szárma­zó különlegességek is. A világ botanikus kertjei között érvény­ben lévő megállapodásnak kö­szönhetően létezik az az úgyne­vezett magcsere füzet, amely egyfajta adatbankként is szolgál, s amelynek köszönhetően a nyír­egyháziak több mint kétszázöt­ven hasonló arborétummal tar­tanak állandó kapcsolatot. A „százéves férfi”- Nézze ezt a fát! - mondja lel­kesen Boronkayné. - Úgy tekint­sen rá, hogy ez valójában egy „százéves férfi”! Eszmei értéke több mint egymillió forint. Olyan, mintha az állatvilágban ősdinoszaurusz lenne. Közel 180 millió éve létezik, ezalatt köröt­te az egész világ megváltozott, kihalt egy csomó állat és nö­vény, ő azonban nemcsak hogy él, de mindmáig változatlan ma­radt. A nyíregyházi ősfa hímnemű, porzós, s udvarolni, megtermé­kenyíteni a debreceni botanikus­kertbe, az ottani lányősnövény­hez viszik, amikor a több mint egyméteres tobozszerű virágzata elvirít. Spórája, spermadozoidá- ja szabad szemmel is jól látha­tó, a növények, emberek és ál­latok világát együttesen alapul­véve a létező legnagyobbb. A tu­domány háromféle ősfát ismer, a szóban forgó szágó melett a kí­nai mammutfenyő és a szecsuáni páfrányfa tartozik ebbe a cso­portba. Megtalálható itt a világ legnagyobb fája, az eukaliptusz­fa is. Közvetlen szomszédságában a banán áll, az a paradicsomi nö­vény, amely egy időben született Ádámmal és Évával. Ha a banán hasznosíthatóságát nézzük, rög­vest kiderül: a bibliai párnak ak­kor sem lett volna sok gondja, ha más, egyéb növény nincs is körülöttük. A banán levelét kunyhók fedelének, szárát a szö­vés-fonás, a textilek alapanyagá­nak használták, de készült belő­le főzelék, sőt, liszt és keményí­tő is. Őserdő, trópusok, sivatag. Utóbbit a rengeteg kaktusz idé­zi, közöttük az alig láthatótól a méteres magasságúig közel két­ezerötszáz növény található. A kaktuszházban most csönd, béke és nyugalom van. Itt hat hóna­pig szinte semmi nem történik, a „lakók” ugyanis ennyi ideig pi­hennek. Amíg a kaktuszkavalká- dot csodáljuk, van idő eltöpren­geni azon, vajon miért éppen a legfélelmetesebb tüskékkel ren­delkező példányoknak adta a magyar köznyelv az anyósülés neveket? Pedig szegény kaktu­szok a tövisnövesztéssel nem tá­madni, sokkal inkább védekez­ni akartak, elérni, hogy a siva­tagi éhínségben és szomjúságban az állatok ne rágják meg őket. A parfümgyárak legbecsesebb növénye a jázmin. Nem véletle­nül. Éppen egy tonna jázminbim­bó kell ahhoz, hogy egy liter esszenciát nyerjenek. A nyíregy­házi botanikus kertben virító példánynak nem kell a kölnigyá­raktól tartania. Bizonyára ezért is ontja oly lelkesen illatát... Akik jönnek, nem mennek üres kézzel. Megtapasztalhatják azt a szeretetet, amely nemcsak az embert, de a növényeket is leginkább élteti. Ebben pedig nemcsak a természeti szépségek­nek, hanem az őket életben tar­tóknak, Boronkay Ferencnének és társainak van rendkívüli szerepe. Adománydollárok érkeztek Minnesotából A nyíregyházi botanikus kert nagy eseményre készül. A jövő évben nemcsak fennállá­sának harmincadik évforduló­ját ünnepli, de nevet is választ magának. Ráadásul nem is akármilyet! Tuzson Jánosnak, az európai hírű botanikusnak nevét veszi fel az intézmény, ezzel is emlékeztetve arra, hogy Tuzson János volt az, aki 1906-ban felfedezte Bátorligetet, az ottani őslápot, s ezzel bota­nikai szempontból európaivá tette Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét. Az erdélyi származású Tuzson János emlékének adóz­va már el is készült az a szé­kelykapu, amelyen várhatóan az eddiginél is többen lépnek majd át azért, hogy a nyíregy­házi növényritkaságokat meg­tekintsék. Évente húszezer vendéget je­gyez a statisztika, közöttük az óvodástól a főiskolásokon és egyetemistákon át a nyugdíja­sokig minden korosztály meg­található. Szerencsére nemcsak a hivatalos, de az önkéntes tá­mogatóból is igen sok akad. Volt példa arra, hogy egy Min­nesota államban élő magyar­hoz jutott el a Szabolcs megyei kert híre, s hogy ez a hír nem lehetett rossz, azt bizonyítja, hogy jókívánságaival megfű­szerezve háromszázötven dol­lárt küldött borítékban. Ez a pénz azóta már dolgozik, a me­diterrán esőfüggönyt készíttet­ték el belőle. Nevezete* ségeink Komoró szláv eredetű neve a XII. század végén feltűnik, de ekkor még nem volt lakott hely. 1311-ben Csicseri Jób és fiai lerombolták, lakóit elhur­colták. Az 1744. évi híradás az első, amely a reformátusok fa­templomáról tesz említést. A kelet-nyugati tengelyű temp­lomnak keleti vége a nyolc­szög három oldalával záródik, nyugati homlokzat előtti tor­nya 24 méter magas. A közép­kori eredetű, klasszicista stí­lusú templom műemlék jelle­gű. A 252 és 156 kilogrammos harangokat Szlezák László ön­tötte 1924-ben Budapesten Elek Emil felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom