Kelet-Magyarország, 2001. december (61. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-14 / 291. szám

2001. december 14., péntek HÁTTÉR /3 0 Sztrájkolnak A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeum december 14-én, pénteken délelőtt 8-től 10 óráig, a sztrájk miatt zárva tart. 0 Nótáznak Gégényben A gégényi ön- kormányzat december 14-én rendezi meg az idősek napját 350 idős ember számára. Délután 4 órától a megyénk­ből elszármazott Bangó Margit cigánynó- ta-énekes szórakoztatja a közönséget. 0 Nyílt nap Adventi bazárt és nyílt na­pot tartanak december 16-án 10-14 óráig a nyíregyházi Waldorf iskolában. NEZ0P0NT 7^3 Pártvezérek ^ pizsamában Szőke Judit A fene se hitte, hogy ezek ennyien vannak! Egyik szemüveges a másik után, ugyanaz a szöveg ugyanazon egyen- szöveg után. Minisztériumi tisztségvise­lők, pártkatonák, buzgó profik szent féle­lemmel és olyanok, akik sürgősen erköl­csi alapot keresnek a fölényhez. Az egyik térfélen a „tényeket és hazugságokat" sor­jázzák az Orbán-kormány négy elveszte­getett évéről, a másik oldal ugyanezen számokat saját érvei védelmére citálja. A csuda se érti. Illetve érthető, hiszen gya­korlatilag is elkezdődött a kampány. Szerdán a parlament vitanapot tartott az országimázs központ tevékenységéről. Az egyik oldal védett, méghozzá emelke­dett indítékokkal, a másik szemrehányást tett milliárdok „elimázsolása" miatt - ala­pos, alantas okokra hivatkozva, mondván a kormány kezében van minden eszköz, még az erőszakhatalom is. Akinél a kor­mánypálca, az tudja, hogy mi kié legyen. Nyilván az övék. Azelőtt a miniszterelnöki lehetséges vétélytárs ellen indítottak hamarjában ala­pos gyanúval eljárást (beütött a mennykő a szorgos-dolgos kormánykampányba) eb­ben az egyébként következmények nélkü­li országban - ki és miért következik va­jon holnap? A fogcsikorgatva mosolygás, a minipártokkal flörtölés, a kiédesgetett koalíció, az elegáns pengeváltás még be­lefér az ilyenkor szokásos stílusba, de jaj a közgondolkodásnak, a közéletnek, ha a düh fog uralkodni az elit magatartásán, ha a hatalmi éhség csattogása lesz ismét a mérce! Kiábrándul belőlünk a Nyugat, mint tétova szerető, aki szemölcsöt fedez fel kedvesén, a legrosszabb helyen. ­M indkét tábor tagjai lelkes foglyai karrierjüknek - mi sem természetesebb. Én azt javaslom, hogy egy kora hajnali, pártonkívüli félórában, még pizsamában (ilyenkor elpuhul a glória), mint egy civil vagy mint aki megbukott (ezt az érzést gyakran kellene kóstolgatni, mindenkinek jót tesz) gondolják át az igazságokat! És ez nappal is jusson eszükbe! Ferter János rajza Még nem szolgáltatásarányos a szemétdíj Ha közös konténerbe gyűjtik a szemetet, nehéz megállapítani, ki, hány vödörrel tesz bele Amit lehet, újrahasznosítanak Sipeki Péter felvétele CSERVENYÁK KATALIN Nyíregyháza (KM) - A hul­ladéktörvény egyik legfonto­sabb eleme, hogy kötelező közszolgáltatás szintjére emelte a települési szilárd­hulladék kezelést. A veszélyes, a különleges hul­ladék kezelésére már korábban megszületett a törvény. A hulla­déktörvény megalkotásával az általános szemét is bekerült a körbe. Hogy kötelező közszolgál­tatássá tették, azt jelenti: az összes települési hulladékra ki­terjesztették, vagyis nemcsak a lakosságra nézve vált kötelező­vé, hanem az intézményeknél, irodaházakban, társaságoknál képződő szemétre is. 2003. január elsejétől minden önkormányzat köteles a szolgáltatást a törvény és rendeletéi szellemében elvé­gezni vagy elvégeztetni. Mind­ezekről Soltész József, a Város­üzemeltetési Kht. igazgatója tá­jékoztatta lapunkat. Mindenkinek kötelező Akikre a szolgáltatást kiter­jeszti az önkormányzat, kötele­sek igénybe is venni. Magyarán: nem lesz olyan, hogy valaki azt mondja, az ő háztartásában nem keletkezik hulladék, ezért nem is fizet díjat. Nyíregyháza ebből a szem­pontból már a törvény hatályba iépése előtt is jól áll: a közgyű­lés rendelete értelmében 1998 óta kötelező közszolgáltatás a hulla­dékszállítás. Eddig 3500 legális és 10 ezer il­legális hulladéklerakó országa voltunk. A törvény szelleme sze­rint abszolút mértékben csök­kenteni kell a hulladéklerakást. A fő irány az újrahasznosítás. A hulladéklerakás csak környe­zetvédelmi szempontból megfele­lő tálcákban lehetséges. Cél az újrahasznosítás Az elmúlt években lerakók építését támogatta a kormány­zat. Az igazgató úgy véli: nem kellően átgondolt módon. Hibás döntésnek tartja, hogy közeli te­lepülések (pl. Ibrány és Nagyha­lász) egymástól öt kilométerre hulladéklerakókat építettek, ami­kor az EU-ban és a szakmán be­lül is az az álláspont, hogy 25 ki­lométer sugarú körben csak egy regionális lerakót szabad építe­ni. Az új irány: a következő idő­szakban főként az újrahasznosí­táshoz igényelhető támogatás. Ma már csak 200 ezer lakost ki­szolgáló regionális lerakót támo­gatnak. Nyíregyházán 1985 óta szige­telt tálcába gyűjtik a város sze­metét. Kísérleti jelleggel 1996-ban indult a szelektív gyűjtés, 1998- ban csomagolóanyag újrahaszno­sító épült, főként papírfeldolgo­zásra. Csaknem az egész város területén külön gyűjtik az üve­get, és megépült a Korányi úti hulladékudvar is. A törvény egyértelműen meg­határozza, kik milyen feltételek­kel végezhetik a szolgáltatást, a hulladékgazdálkodást és -keze­lést egyaránt hatósági szintre emelte. Űj elem: előírják azt is, hogyan kell a díjat megállapíta­ni. Eszerint: 2003-tól kötelező fi­gyelembe venni a gyűjtés, szál­lítás, az elhelyezés, kezelés, ár­talmatlanítás költségeit, beépíte­ni mindkét tevékenység fejlesz­téséhez szükséges költségeit, a kialakított hulladéklerakó telep rekultivációjának költségeit és bizonyos hasznot. A fentiek figyelembevételével 2002-ben Nyíregyházán 383 mil­lió 400 ezer forint lenne az az összeg, amit a város lakosságá­nak szemétszállításért kellene fi­zetni. Ezzel szemben a kht-nak a díjból 213,5 millió forint bevéte­le lesz. Dönteni kellett: ha 2002-ben a valódi költségek alapján állapít­ják meg a díjat, az idei kétsze­resére kell emelni. Ha az elma­radt fejlesztéseket is bekalkulál­ják, közelítette volna a három­szorosát!- Azt mondtuk, maradjunk a 2000 decemberében született köz­gyűlési határozat szelleménél, amely a kétéves költségvetéssel egy időben két évre elfogadta a hulladékszállítási dijakat is - in­dokolt Soltész József. - Eszerint jövőre átlagosan 10 százalékos emelés lesz. Továbbra is megmarad a la­kásnagyság szerinti, helyiség­számra vetített szállítási dij, nem vezetik be a szolgáltatás­arányos díjat. S bár évek óta messze az or­szágos átlag alattiak a nyíregy­házi díjak, a döntésben van egy szubjektív elem is: szabad-e meg­terhelni a lakókat ilyen mértékű emeléssel, amikor sem a válla­lat, sem a lakosság nem készült még fel az új rendszer bevezeté­sére. Ha ugyanis meglépik ezt, a lakók egy részét aránytalanul megterhelik. Ma még nincs meg minden feltétele annak, hogy a visszahasznosithatót el tudjuk helyezni oda, ahol nem kell fizet­ni érte. Egy helyre gyűjtve min­den elszállítandó szemétnek mi­nősülne. A cég pályázott, és remény van 100 millió forint támogatás­ra, amelyből az egész városban gyűjtőszigeteket alakítanak ki. Ezeket kiválogatva díjat már va­lóban csak a kukában lévő ma­radék után kellene fizetni. Ezután már nyugodt szívvel al­kalmazhatja a cég a 2003-ban ha­tályba lépő díjszabást. Hány vödör?- Felvállaljuk azt is, hogy bi­zonyos mértékben alkotmányel­lenes amit teszünk, de nem tör­vényellenes! - hangsúlyozta az igazgató. - A lakásnagyság sze­rinti nem igazságtalanabb, mint a szolgáltatásarányos dij - véli az igazgató. - Ez figyelembe ve­szi a lakásban lakó személyek számát is oly módon, hogy aki egyedül él a lakásban, a legala­csonyabb díjat fizeti. Bármilyen szolgáltatásarányos díjat a lakos­ság ötven százalékánál nem le­het bevezetni. Társasházakban, ahol közös konténerbe gyűjtik a szemetet, nehéz megállapítani, ki, hány vödörrel tesz bele egy héten. ELETKEPEK 'j j j j jj j j:. /j'.t:I H ■ j-j. ^ ^ mmmmm Feketerigók karácsonya Makay Béla Ka karácsony előtt, amikor bereccsentett a szigorú tél, egy pár feketerigó a két kis­fiú udvarára is beröppent. Matyit és Krisztit azonnal a nagybátyjuk elbeszélésére em­lékeztették. Arra, hogy voltak olyan telek is, amikor ezek a madárkák lehullottak a fák­ról, mert se a tepertőt, se a magokat nem szedték fel. Mit tegyünk, mit adjunk nekik? - tanakodtak a gyerekek. S az apjuk tanácsára - aki arra is oktatja őket, hogy még a han­gyát is át kell lépni - almá­kat tűztek fel csonka ágak he­gyére. Nem is volt aggodalom az­nap, viszont öröm igen. Csip­kedték, zabálták az almákat. Hanem a rákövetkező éjjel kő­keménnyé dermedtek az al­mák a deres ágakon. Csak gubbasztottak a rigók. A fiúk pedig kétségbeesve álltak az ablak előtt. Másnapra azt találták ki, hogy korábban kelnek, mint a madárkák, és friss, langyos gyümölcsökkel cserélik le a korábbiakat. így is történt, napokon át. Még olyan mada­rak is jöttek, amelyek soha nem járnak itt nyáron. Hanem napok múlva elma­radoztak a madárkák. Mi van megint? - búslakodtak a gye­rekek. Nem tudták még, hogy az éhséggel együtt elmúlott a bátorságuk is. így hát nem nyugodhattak. Másnap éb- resztgetés és minden bibelő- dés nélkül keltek fel. És ekkor jött Tamás, a nagy fiú a szom­szédból. Ő jól tudta, hol ta­nyáznak a rigók. Lent a kert­aljai bokrosban. Oda vitték le az almákat. Szántáson, gurda- lyoson kellett átgázolniuk. Ki­pirosodott az arcuk, miközben jókat nevettek botladozásai- kon. S egy-két nap múltán el­jött az ő karácsonyuk is. Fe­nyőfájukon színek és ízek tö­mege pompázott. De ők, úgy hiszem, szívük melegével most is a feketerigók deres bokrait látták maguk előtt. Ajándékozás titokban Nyíregyháza (KM) - A nyír­egyházi Családsegítő és Gyer­mekjóléti Szolgálat Sarkantyú utcai központjában a kará­csony előtti munkanapokon vár­ják azokat, akik karácsonyfa- díszeket vagy meglepetésaján­dékokat szeretnének készíteni az ünnepekre. Azok a gyerekek is mehetnek iskola után, akik valódi megle­petések készítésére vállalkoznak, s ehhez otthon túl nagy a „nyil­vánosság”. Otven éve együtt Házasságkötésük ötvenedik évforduló­ját ünnepelték a napokban Ramocsaházán Mogyorósi Ferenc és neje, Pásztor Mária. A nevezetes eseményen a házaspárt a testvérei és a rokonság köszöntötte Amatőr felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom