Kelet-Magyarország, 2001. december (61. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-12 / 289. szám

2001. december 12., szerda Kefett* Magyarország HÁTTÉR /3 0 Régiségvásár Ezen a hétvégén is lesz régiségvásár a nyíregyházi Hatzel téren. Szombaton és vasárnap is várják az ér­deklődőket. 0 Karácsonyi hangverseny A Nyíregyhá­zi Főiskola Mozaiktermében karácsonyi hangversenyt tartanak december 12-én, szerdán délután hat órai kezdettel. Fel­lépnek az Ének-Zene Tanszék kórusai, együttesei és szólistái. 0 Csók képei A nyíregyházi Városi Ga­lériában Csők István festőművész alko­tásaiból nyílik kiállítás ma, december 12- én délután fél háromkor. NÉZŐPONT Katonának alkalmatlan Fullajtár András Ha békeidőben nem kell, a háború­ban jó lesz golyófogónak - mondta nagy­apám viccesen arra, akit a faluban nem soroztak be katonának valamilyen egész­ségügyi ok miatt. Szégyellte is a család, hogy a fiuk még katonának sem kell. Nem beszélve az eladósorban lévő lányokról, akiknek in­kább imponált a bakaruhába öltözött le­gény. Ez a szemlélet már a múlté, ma­napság inkább sikk kikerülni a katonasá­got. Ám ettől sokkal elszomorítóbb, mi­szerint a legutóbbi - őszi - sorozáson a behívott fiatalok mintegy 51 százalékát találták egészségügyileg alkalmatlannak. Ezzel szemben a nyugati reguláris hadse­regeknél átlagosan 30 százalék az egész­ségügyi alkalmatlansági arány. A Központi Statisztikai Hivatal felmé­rése szerint 1973-tól 1998-ig nagyjából nyolcszorosára nőtt a katonai szolgálatra alkalmatlan sorkötelesek aránya. Ez önmagában nem meglepő, hiszen tudjuk, hogy rohamosan romlik a népes­ség egészségi állapota, s csökkentették a honvédség létszámát. Viszont az már na­gyon is elgondolkodtató, hogy vezető ok az elmezavaroké. Aránya az említett idő­szakban közel tízszeresére nőtt!- Az elmezavar kifejezés félreérthető - magyarázza egy professzor. A fiatalok többségénél főként pszichés zavarokról van szó, közülük is elsősorban a dep­resszió és a korábban nem is ismert pá­nikbetegség számának növekedése, gya­koribb felismerése járult hozzá a statiszti­ka ilyen fokú romlásához. Sőt mi több, időközben kiterjesztették az alkalmatlan­ságot a személyiségzavarokra is. Okkal. Ezek ugyanis nem betegségek, csupán a személyiség fejlődésének sajátos formái. Ai igha van, aki vitatná, hogy a túlérzékeny, a hisztérikus, az önértékelési zavarokkal küszködő, vagy szélsőségesen ingadozó hangulatú, indulatkitörésre, ne­tán öngyilkosságra hajlamos személyiség kezébe nem szabad fegyvert adni. Még akkor sem, ha önként kéri. Stílusos mankó Ferter János rajza Ha egyszer a besenyők összefognak... A régi Thuránszky-tanyán található Molnár Ákos huszárfőhadnagy sírja és családi kriptája Ladányi Tóth Lajos Besenyőd (KM) - Elszorult a torka Lóránt Csillának, amikor pecsét került a pe­csétjére: bekerült az Orszá­gos Címernyilvántartásba a fantáziáját és keze munkáját tükröző alkotása. A helyi képviselő-testületi ülésről hazatérve Csilla édesap­ja közölte: felvetődött, hogy illő lenne egy címert tervezni a te­lepülés számára. Mivel a tanítói és számítástechikai diplomával rendelkező hölgy alapvetően sze­ret rajzolni, belemélyedt a heral­dika rejtelmeibe, hozzálátott a cí­mer elkészítéséhez. Bizsergető érzés- Két régi besenyődi pecsét- nyomatot használtam fel: a har­cos besenyő, a református temp­lom, az ekevas és a csoroszlya jelzi a község hovatartozását. En­nek alapján készült el a zászló. Amikor megláttam, bizsergető érzés fogott el - árulta el Csilla, aki jelenleg a budapesti Műsza­ki Egyetem közoktatási vezető n ................ A helybeliek szimpatizálnak a besenyőmúlt kibontásával. Lóránt Csilla szakának hallgatója levelező ta­gozaton, mégpedig a harmadik diplomájának megszerzése remé­nyében. Amikor nyáron telefo­non keresték Kálmándi Istvánt, a polgármester nyomban hozzá irányította az Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaságának munkatársát.- Bóta László főtitkár kezde­ményezésére értesítették a bese­nyő népcsoporttól származó tele­pülések vezetőit. Ők tovább passzolták a labdát a helytörté­nettel foglalkozó személyeknek, így esett a választás rám. Mivel nagyon érdekel a téma, a megyei levéltárban rendszeresen felbuk­kanok, keresem az írásos emlé­keket. A legújabb kutatási ered­mény az, hogy egy Besenyődhöz tartozó tanyán temették el az 1848-as szabadságharc egyik huszárfőhadnagyát, Molnár Ákost, akinek a régi Thurán­szky-tanyán található a sírja és a családi kriptája. A besenyő népcsoporttal roko­nítható helységek képviselői nemrégiben Budapesten találkoz­tak, ahol külön-külön bemutat­ták lakhelyüket. Abban marad­tak, hogy törekednek a minél szorosabb kapcsolattartásra, jö­vőre pedig a Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyőn egyeztetnek. Iskola épülhet- Azt szorgalmazzák, hogy könyvformában ismertessük a település történetét. Részemről ennek nincs akadálya, a kutató­munkában az önkormányzat, az egyház és az általános iskola egyaránt segítséget nyújt. A mi­nap a falugyűlésen éreztették a helybeliek, hogy szimpatizálnak a besenyőmúlt kibontásával, hi­szen ezáltal megpezsdülhetne akár az idegenforgalmi élet is. Az összejövetelen eldöntötték, Csilla édesapja, Lóránt Miklós 1963 augusztusa óta tanít a besenyő­di Móricz Zslgmond Általános Iskolában a szerző felvétele hogy tavasszal egy háromtanter­mes iskola épülhet a községben. Lóránt Csillának sokrétű az elfoglaltsága: tanít, osztályfőnök a harmadikosoknál, vezeti a kör­nyéken ismert és elismert Szi­várvány Színjátszó Kört és az is­kolai énekkart, harminc bese­nyődi diákkal rendszeresen úsz­ni járnak Nyíregyházára, másfél éve a Kenéz András karnagy ál­tal vezetett baktalórántházi vá­rosi vegyeskórusban szoprán­ként énekel, mindeközben lelke­sen kutatja a település múltját, amihez kellő biztatást nyújt a be­senyők nemzetközi méreteket öl­tött összefogása. Húszán kötődnek egymáshoz Romániából hat, Szlovákiá­ból négy, hazánkból pedig tíz település kötődik szorosan a besenyő népcsoporthoz: Bars- bese (Románia), Bencenc (Szlovákia), Bés (Rom.), Be- sence (Baranya), Besenyőfa­lu (Rom.), Besenyőd (Sza- bolcs-Szatmár-Bereg), Bese- nyőpetőfalva (Rom.), Besenyő- telek (Heves), Besenyszög (He­ves), Besnyő (Fejér), Bűzás- besenyő (Szlo.), Csernabese- nyő (Szlo.), Hontbesenyőd (Rom.), Kisbesnyő (Fejér, Er­csi része), Ládbesenyő (Bor- sod-Abaúj-Zemplén), Mári- abesnyő (Pest, Gödöllő része), Rinyabesenyő (Somogy), Szir- mabesenyő (B.-A.-Z.), Újbes- nyő (Szlo.), Zsitvabesenyő (Rom.). Arany­lakodalom Családi körben ünnepelte nemrégiben házasságköté­sük ötvenedik évfordulóját Tóth András és Dajka Erzsébet Amatőr felvétel ÉLETKÉPÜK y/fJ'j 7rí S '/'jfffj JWw ■a Szilviával a vonaton Bállá László E, igymással szemben ülünk a Csapról Magyarországra in­duló vonat fülkéjében. Az úti­társnőm fiatal teremtés, amo­lyan húsz év körüli. Bemutat­kozunk egymásnak - őt Szil­viának hívják - és megállapít­juk, hogy Budapestig együtt utazunk. Ő ugyanis ott van férjnél. Különben most szüleit volt meglátogatni egy Csap környéki faluban. „Hanem az a vietnami olyan nehezen en­gedett el erre a két napra is!” - panaszkodik nekem. Szilvia ugyanis, mint megtudom, Pes­ten, a Lehel téri piacon árul, a vietnami pedig annak a bó­dénak a tulajdonosa, amelyből ő ingeket és más textilkészít­ményeket forgalmaz. A munkaadója tulajdonképp jóravaló ember, ki lehet vele jönni. Csak akkor dühös, ha nem fogy az áru. „Azt hiszi, rajtam múlik. De tehetek én róla, ha nem jönnek a vásár­lók? Ilyenkor gorombáskodik, kiabál. De ezt ki kell bírni.” Megkérdem, tud-e már a viet­nami magyarul. „Tud, de na­gyon - feleli Szilvia. - Ha erő­sen begurul, vietnamiul kiabál velem. Én nem értem, de így még jobb. Van a piacon három bódéja. Reggel megjelenik, megnézi, rendben van-e min­den. Azután elmegy, alszik dé­lig. Akkor megint bekukkant, és este eljön a pénzért.” Min­dezt olyan magától értetődően mondja. Nincs a hangjában szemrehányás vagy irigység a becsöppent idegen iránt, aki­nek ilyen fene jó dolga van: egész nap henyél, Szilvia meg dolgozik, mint a ló. Szilvia ilyen. Természetesnek veszi mindazt, ami vele történik. Mert hát mi minden volt már fiatal életében! Ezekről is be­szél, jólesik neki, hogy a sor­sáról elmondhat egyet-mást. Most, hogy hazalátogatott Kárpátaljára, volt egy kelle­metlen találkozása. Szembejött vele Zoli. Most mit mondjon neki? Megkérdik egymástól: „Hogy vagy?”, mindketten azt felelik: „jól” - és mennek to­vább. De hogy mit éreztek köz­ben...! Ez a Zoli az otthoni sze­relme. De Szilvia anyja nem akarta, hogy összeházasodja­nak. És igaza volt, mikor azt mondta, hogy Magyarországra kell férjhez menni. Otthon mi­hez kezdtek volna? Zoli mate­matikát tanít, de hónapszámra nem kap fizetést. S ha kapna is? Mit ér az a kis semmi pénz? És ő mihez kezdett vol­na az érettségijével? Ha el is helyezkedik (az is nehéz!), mennyit kereshetett volna? A vietnami pedig, ha gorombás­kodik is, tisztességesen fizet. A férje hivatalnok, nem kap túl­ságosan sokat, de a kettejük jö­vedelméből szépen elvannak. „No és a férje? Hogy élnek a férjével?” - érdeklődöm. És a válasz: „A, nagyon derék em­ber. A pesti nagynéném keres­te ki nekem, özvegy. Huszon­egy évvel idősebb nálam, de az nem olyan sok. Hogy szerelem? A, nem! De tessék mondani: szerelemből meg lehet élni?” Hát igaz, nem lehet - gondo­lom magamban, és közben el­töprengek rajta: bizony, olyan korban élünk, amely az embe­reket elűzi otthonukból (talán a vietnami sem jókedvéből jött el a hazájából), elszakítja sze­retteiktől, a sors játékszerévé teszi őket. Cudar idő. Kitüntetés a legjobb toborzónak Budapest (KM - Ny. Zs.) - A „Honvédelemért” kitüntető cím I. osztályú fokozata birtokosának mondhatja magát immár Rezső- fi István, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Munkaügyi Köz­pont igazgatója, mig munkatár­sa, Bariba László, a munkaügyi szervezet Nyíregyházi Kirendelt­ségének vezetője a II. osztályú fo­kozat tulajdonosa. A napokban vették át az elismerést a Honvé­delmi Minisztériumban, ahol a tárca vezetői köszönetüket fejez­ték ki a megyében végzett ered­ményes toborzó munkáért.- A részletes indoklás szerint azután döntött a tárca a kitünte­tés mellett, miután az éves összegzésből kiderült: Sabolcs- Szatmár-Bereg megyében ismer­tettük meg a legtöbb embert a hivatásos katonai szolgálat lehe­tőségével, s a legtöbb jelentkező is innen került ki. Az idén ren­dezett valamennyi állásbörzén­kén tájékoztatást adtunk a kato­nai életpályáról, s folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a toborzó­irodával. Az elismerés éppen ezért a megyei munkaügyi szer­vezet valamennyi dolgozóját egy­formán illeti. Vizsgáztak Nyíregyháza (KM) - A Gazdasági Minisztérium rendelete értelmében a gáz­szerelő vállalkozóknak rend­szeresen kell szakmai vizs­gát tenni. Az Építőipari Ipartestület szervezésében - a nyíregyházi Inczédy György Szakközépiskola és Szakiskola gyakorlati lebo­nyolításával - a napokban negyvenen adtak számot si­keresen tudásukról a Duna- gáz illetékesei és az általuk felkért szakemberek előtt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom