Kelet-Magyarország, 2001. december (61. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-08 / 286. szám

2001. december 8., szombat «•WpWipfW 'w «««Rwitap J SpÄ _A*> jSaJU í»8$ ~/J HÉTVÉGE /8 TÁRLAT Búcsúkiállítás Egri Erzsébet és Orr Lajos szobrászmű­vész-házaspár búcsúkiállítással köszönt el a város művészetbarátaitól. A tárlat az el­múlt tizennégy év útkeresésének tárgyak­ban megfogalmazott dokumentuma. 1988 januárjában költöztek Antalbokorba. Vesz­prémet hagyták ott, mert részesei szeret­tek volna lenni egy új intézmény, a Mű­vészeti Szakközépiskola születésének. Eg­ri Erzsébet két nagyméretű pannójára na­gyon büszke. Az egyik a Zeneiskola vonós hangversenytermében található, a másik az ISOBAU Rt. tárgyalótermében. Készenlét Juhász Gyula Mikulás Tegnap este a cipőmet Az ablakba kitettem. Szegény cipő - kettő egy pár - Didergett a hidegben. Egyik kesely, másik fakó, Mind a kettő oly kopott, Mind a kettő olyan keshedt, Oly régen talpaltatott. Az egyiknek nincsen sarka, A másiknak orra nincs, Ütött-kopott szegény párák, Mind a kettő drága kincs. Együtt voltak háborúban, A békében úgyszintén, No meg a forradalomban, Ellenben is, úgy mint én. Együtt jártak hóban, fagyban, Esőben és lucsokban, Eredménnyel versenyeznek, Melyik rongyos még jobban? Reggel aztán csoda történt, A két cipőt elvitték, Bizonyosan megtalpalják, Várom őket mos is még. Lesz majd bennük dió, alma, Füge, cukor, tárca is, Lisztjegy, szénjegy, egy színházjegy S fényűzést bárca is! (1920) Veszélyes is a butácska óriás madár A strucc rúg akkorát mint a csikó, és akár egy csillogó karórára is rávág a csőrével Galambos Béla Az első csoport afrikai fe­kete strucc úgy 8 éve érke­zett meg a szomszéd várme­gyébe, az időközban híressé vált hajdúnánási farmra. Ez­zel a nánásiak megvetették e nagytestű, egzotikus és sok hasznú madár magyarországi tenyésztésének alapjait. Ma már Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben is több százra tehető a struccállomány. A megyébe az első - különben meglehetősen termetes: olyan jó két pulykányi - strucc j ércék da­rabját még 250 ezer forintért vet­te a tulajdonosuk, és a tojást 50 ezerért lehetett értékesíteni. Ma ugyanezeknek az ára 25 ezer il­letve 5 ezer forint, tehát az egy- tizede a hat-hét évvel ezelőttiek­nek. A struccnak egyébként min­den része értékes: a tollából ru­hadísz, a bőréből női táska és ci­pő készül, a tojását veszik te­nyésztési célra. Nem az eszemért szeretnek sipeki Péter felvételei késnek az „ürgék” néhány má­sodpercet, alaposan megbánhat­ták volna.- Arra is nagyon kell vigyáz­ni, hogy amikor az ember megy a karámon kívül, kellő távolság­ra lépkedjen. Ugyanis aki nem ismeri ezt az állatfajt, el sem tudja képzelni, hogy a begörbí­tett nyakát amikor rendesen ki­nyújtja, milyen távolságra képes odaütni. A karórát, fényes nyak­láncot, gombot egyenesen imád­ják és pillanatok alatt odaüt, mert nyilvánvalóan szeretné megszerezni magának annyira kíváncsi.- Hogy menyire óvatosan kell ezekkel bánni, mesélek egy má­sik sztorit. Akkor még olyan 40 kilogramm körüliek voltak a struccok, amikor a nyakán egy jó negyvencentis szakadás tör­tént az egyiknek, mikor be­leakadt a drótba. Azt varrtam, persze akkor még nem vittük be a kalodába, hiszen nem is gon­doltunk semmiféle veszélyre. Csak az öve maradt Húsa mint a borjúé Nincs annyi hús, amennyit ne tudnának eladni a magyar strucctartók. Legfőbb vevő a né­met piac. A BSE betegségtől, helytelen nevén kergemarhakór- tól való félelem miatt óriási az igény a vörös színű, ízében a borjúhúsra emlékeztető strucc- húsra, amelyben ráadásul na­gyon kevés a koleszterin, keve­sebb, mint a pulykamellben. Dr. Molnár Mihály Dr. Molnár Mihály hatósági főállatorvos mondhatni a kezde­tektől, vagyis szinte az első jöve­vények Magyarorságra érkezésé­től kezdve foglalkozik a struccok orvoslásával. A főállatorvos te­rületét képező megyei települé­seken is elég sokan foglalkoznak a madár tartásával, a 3-5 struc- cot tartótól kezdve egészen a 25- 30 darabos tenyészetig. Bár az elején izraeli szakirodalmat volt kénytelen szerezni és lefordíttat- ni, hogy tisztában legyen az állategészségügyi alapokkal, ma már óriási menyiségú saját ta­pasztalattal rendelkezik az egzo­tikus madáróriásokkal kapcso­latban is a Nyíregyházán élő ál­latorvos. A kakas védi a tojót Az ennél a madárnál is érzé­keny csibekort egy második kri­tikus időszak is követi az ivar­érettség időszakában. Ez az az idő, amikor a kakasok mutogat­ják az erejüket, farkukat ter­pesztve, szárnyukat kifordítva forgolódnak. Ilyenkor már kez­denek verekedni, amit gyakran sérülések követnek. Nem vélet­len, hogy az állategészségügyi törvény ezt az állatfajt veszélyes­sé minősítette, ezért aztán tar­tásához külön engedélyt kell kér­ni. Az ivarérettséggel kezdődik ez a veszélyesség, ami csak foko­zódik a párzás idején. A te- nyészérettséget úgy másfél éves korára éri el a strucc, ekkor már- különösen párzási időszakban- a kakas őrzi s védi a tojót. Hát bizony ez idő tájt csak nagyon óvatosan lehet megközelíteni az állatot, mert a csőrével vág, a lá­bával pedig rúg... Molnár főorvost nem kell so­kat nógatni, hogy néhány strucc- kalandját elmesélje: Felkötötték a nyúlcipőt- Egyik tenyésztőmnél Nagy­cserkeszen volt egy sérülés. Még­pedig az egyik tojónak a szár­nyát kellett amputálni és ehhez ki kellett az állatot a falkából emelni. Nekünk van ott egy ilyen kezelő kaloda, kifejezetten erre a célra alakítottunk ki, hogy ha bármelyikkel bármi probléma van, akkor abba a ka­lodába behajtjuk és akkor ott bárminemű állategészségügyi beavatkozást végre lehet hajtani. Na szóval próbáltuk kívülről ez­A csőrével vág, a lábával pedig rúg... pillanattól kezdve támadólag lé­pett föl. Ám az megunta a dol­got, már mint azt, hogy nem en­gedik őt a saját tojója közelébe, így aztán a vége az lett, hogy a két embernek fel kellet kötni a nyúlcipőt és a karámból guruló stüusban kellett egy szempillan­tás alatt kiugrani. Annyira ke­ményen rájuk támadt, hogy ha egy másik fickó hasonlóképpen járt. Tán etetés közben történt, hogy ugyanúgy mint az előbb említett esetben a ruhát pillana­tokon belül lerúgta a struccka- kas az illetőről. Hatalmas lába van, amellyel akkorát tud rúgni mint egy csikó. El lehet képzel­ni hogy egy másfél mázsás jó­szágban mekkora erő van. zel-azzal, hosszú rúddal így-úgy kiválasztani, nem ment a dolog. Végül is be kellet menni a kifu­tókarámba. Három ember be­ment, kettő próbálta távol tarta­ni a kakast, amelyik védi a to­jót, egy pedig igyekezett behajta­ni. Hát mit mondjak, legfeljebb öt-nyolc percig sikerült távol tar­tani a kakast, amelyik az első Beszorítottuk az egyik sarok­ba, s ott varrtam. Az egyik se­géd, amelyik egyik oldalról fog­ta a sérült tojót, csak egy rúgást érzett és a következő pillanatban a rajta lévő katonanadrágból csak a nadrágszíj maradt rajta, a nadrágot egy az egyben lerúg­ta róla a féltékeny kakas.- Ugyanebben a tenyészetben Nevezetességeink A nagykállói régi vármegyeháza Szabolcs legjelentősebb barokk műemléke. A magyarországi késő barokk építészetben ugyan szerény helyet, de különleges színt képvisel. A vármegyeháza építését 1769- ben kezdték el, s az épületet az egri érsek látogatásakor, 1780-ban adták át. Az épület hatása meglehetősen kiterjedt. Jelen van a kállósemjéni kasté­lyon és kápolnán, a biri kasté­lyon, a nagykállói római katoli­kus templomon, a nyíregyházi evangélikus templomon. Ä közelmúltban újították fel Elek Emil felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom