Kelet-Magyarország, 2001. november (61. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-16 / 267. szám
2001. november 16., péntek Kelet*» Magyarország KISLÉTAI KÖRKÉP /7 Nyírségi kiadás 0 Stagnál Kislétának a rendszerváltás évében 1635 lakosa volt, 1998-ban 1817, tavaly pedig 1825. Az idén azonban ez a tendencia megszakadt, hiszen jelenleg 1809-en lakják a települést. 0 Teleház A kislétai teleház (Pócspetri központtal) évek óta nyújt a gyerekeknek a számítástechnikai oktatásban segítséget, a felnőttek a munkakeresésben kaphatnak fontos információkat, a továbbtanulók pedig szakdolgozataik elkészítéséhez kapnak lehetőséget. Hétszáz éve lakott írásos emlékben Kisléta nevét először 1322-ben említik mint birtokot. Puszta személynévből jött létre a falunév. A személynév - Leta-Letha - szláv eredetű, az óljut ó (kegyetlen) tő származéka. A Kis- előtag - mint általában - megkülönbözető jelző. A XIV. században a Bárhoriaknak, az 1600-as években pedig a Barkóczy családnak - elsősorban a község északi és déli területén - és a Lőwy családnak volt itt jelentősebb birtoka. Az 1700-as években négy nagyobb birtokos kezén volt a község határának jelentős része. Ezek közül történelmi jelentőségű a Jósa család. Jósa István a nyírbátori minorita templom egyik oltárát emeltette. Jósa Miklóst 1887-ben az osztrákok kivégezték, fia a Dunántúlra, Csepreg várába menekült. Itt született dr. Jósa István, aki 50 évig (1787-1837) vármegyei főorvos volt. Ebből a fél évszázadból három étvizedet Kislétán élt, innen irányította a megye egészségügyét. Nevét az általános iskola 1984-ben vette fel. Öregek otthona Májusban benépesült j a kislétai öregek otthonának második épü- j lete az átalakított és felújított téesz-irodá- j ban, ahol tizenketten laknak kulturált körülmények között. A képen: ebéd után az | otthon társalgójában HIRDETÉSEK KORMÁNY ARMANDNAK 3. születésnapja alkalmából Sok boldogságot kíván apa és anya SZULICS BÁLINTNAK Nyíregyházára Születésnapod alkalmából sok szeretettel köszöntenek szüleid, nővéred és nagyszüleid. Tizenötmilliót nem lehet kigazdálkodni A működési forráshiányt a szükséges felénél kevesebbel enyhítette csak az állam Esős november Kislétán A szerző felvételei Györke László Kisléta (KM) - A volt társközségekre jellemző, hogy nem nagyon tudják magukat utolérni. Valahogy így van ezzel Kisléta is, ahol minden évben egyre rövi- debb az a bizonyos takaró. Míg tavaly 15 millió volt a működési forráshiány, az idén már 25 millió. Az „önhikis” pályázaton ugyan sikerült 10 millió forint kiegészítő támogatást nyerni, a különbözeiét aligha lehet kigazdálkodni. Kis lépések- A működésben ugyan sokat segít a tízmillió - mondja Borók Lászlómé pénzügyi főelőadó -, annál viszont komolyabb hiányról van szó, mint amit ki lehet gazdálkodni. Ráadásul az összeg csak augusztus végén érkezett meg a számlánkra. Ilyenkor aztán rangsort vagyunk kénytelenek felállítani, hiszen a béreket, segélyeket, az energiadíjakat ebben a sorrendben ki kell fizetni. Tehát nem marad más hátra, minthogy a dologi kiadásokon faragunk le, elmaradnak karbantartások, tatarozások. Létszámot ugyanis már nem lehet csökkenteni. Hosszú évek óta vajúdik a pedagógus bérlakások kérdése. Erre nagy szükség van, hiszen a rossz tömegközlekedés miatt kijáró pedagógust nem nagyon tudtak foglalkoztatni. Az idén - pályázaton nyert támogatással ez a probléma megoldódni látszik, hiszen egy lakást már vásárolt az önkormányzat, a másik lebonyolítása pedig folyamatban van. Az idén fejezték be a polgármesteri hivatal tavaly megkezdett felújítását, mely irattári helyiséggel és egy tágas tárgyalóval is bővült. Bár az idősek bentlakásos otthonának második épületét már tavaly átadták, valójában májusban népesítették be az otthont az idősek. A volt téesz- iroda épületének felúj ítása-áta- lakítása összesen 11 millióba került, melyből 7,6 millió forintot pályázaton nyertek. Ma már teljes a létszám az otthonban. Kosarat kaptak- Minden évben lépünk egy kicsit - teszi hozzá Magyarné Lő- rinczi Julianna jegyző. - Nagyobb fejlesztést nem is igen bírna el az önkormányzati kassza, hiszen az önerőt produkálni kell. Jövőre konyharekonstrukcióra pályázunk, mert most ez a legégetőbb feladat. Kisléta gesztorsága mellett Nyírbogáttal, Nyírgelsével közösen szeretnék megvalósítani a szennyvízberuházást. Mivel a nyírbátori tisztítóra csatlakoznának, a laikus azt hihetné, hogy pályázatuk zöld utat kap. Nem így történt.- Természetesen nem adjuk fel - mondja a jegyző asszony -, jövőre újra benyújtjuk pályázatunkat, hisz a tervek elkészültek, melyekért az önkormányzat 2,6 millió forintot fizetett ki. Szeszélyes bevétel- Kisléta alapvetően a földből él - mondja Rimócziné Babják Julianna falugazdász. - De csak négy nagyobb mezőgazdasági vállalkozás van a községben. Ez a „nagyobb” is csak azt jelenti, hogy 50-60 hektár saját és 20-30 hektár bérelt földön gazdálkodnak. A többi egy-két hektáros nadrágszíjparcella. Vagy annál is kisebb.- A mezőgazdaságban - veszi át a szót Borók Lászlóné -, pedig egy kiemelkedő évet több rossz követ. így fordulhatott elő például, hogy tavaly 3,4 millió forint iparűzési adót fizettek, míg az idén csak 925 ezret. Ez az aránytalanság az önkormányzat gazdálkodását is befolyásolja. A községben összesen 41 vállalkozó fizet iparűzési adót, ezeknek azonban a többsége csekély árbevétel után. A kis önkormányzatok nagy gondja, hogy alig van saját bevételük, ráadásul az állami normatívákat is alaposan meg kell toldani, ha az intézmények működőképességét meg akarják őrizni. Jolika néni és a nyugdíjasklub Nagy Jánosné, Jolika néni hetvenöt éve ellenére igen agilis, mozgékony. Lakása ajtaja, ha képletesen is, mindig nyitva áll azok előtt, aki tanácsot, segítséget kérnek. Jolika néni negyvenhárom éve özvegy. Vaján született, ide jött férjhez 52 éve. Természetesen már tősgyökeres kislétainak érzi magát. Volt tanácstitkár, majd a téesz könyvelője. A közösségért mindig szívesen dolgozott, az emberek már akkor megszerették, nem volt hát kérdés, kit válasszanak meg a helybeli nyugdíjasklub elnökének. Fia Máriapócson dolgozik, de itt lakik a faluban. Négy unoka és két dédunoka aranyozza be Jolika néni idős napjait. Egyik unokája, Katalin Tiszabercelen tanul virágkötészetet, ha befejezi az iskolát, hazajön.- Nagyon szépen dolgozik - teszi hozzá. Természetesen a többiekre is büszke és egyformán Jolika néni nagyon szereti őket. Amikor a klub tevékenységéről kérdezem, megélénkül. Ma már 51 tagja van a szervezetnek, ketten nemrég léptek be.- Szinte nincs olyan rendezvényünk, melyen ne venne részt Pénzes Sándor polgármesterünk - teszi hozzá. - November 16-án például személyesen osztja szét azt a könyvet, mely nemrég jelent meg Öt év a nyugdíjasok szolgálatában címmel. Arról nem beszélve, hogy jelentős támogatást is kapunk. Augusztus 24-én például vacsorát adott polgármesterünk az óvoda ebédlőjében az öregeknek. Talán az egyik legjelentősebb eseményünk volt júniusban Tiszado- bon a megyei találkozó. Kétszer voltunk egy-egy napra Hajdúszoboszlón, egyszer a nyíregyházi strandon. Ezekhez a kirándulásokhoz az önkormányzat biztosította a buszt. Ez is bizonyítja, hogy Pénzes Sándor szívügyének tekinti az idős emberek sorsát. Annak viszont nem örülünk, hogy a igen rossz szociális helyzetben lévők nyugdíjkiegészítési kérelmét fél év alatt válaszra sem méltatták az illetékesek. December 14-én klubrendezvényen köszöntik Hajdú Józsefet és Csehi Annát házasságkötésük ötvenedik évfordulója alkalmából. Létminimum Kislétán jelenleg a jogszabályok alapján 452 gyermeknek jár kiegészítő családi pótlék, azaz a gyermek- védelmi támogatás havi 4 ezer forintja. Ez a szám hűen kifejezi azt a tényt, hogy a településen élő családok igen nagy hányadában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 18 310 forintot, azaz a nyugdíjminimumot. De vannak számosán, akik az igen alacsonyan meghúzott határ fölé csak néhány forinttal kerülnek. Rajtuk segített az ön- kormányzat az egyszeri iskolakezdési támogatással. A településen jelenleg 57- en részesülnek szociális segélyben, ezek közül 38 az úgynevezett aktív korú nem foglalkoztatottak járadéka. Ez a nyudíjminimum- nak mindössze 70 százaléka, azaz 12 817 forint. tS>S>\ \A, Aé.T*. Jósa-napok és szoboravató a kislétai iskolában A kislétai általános iskola a község nagy szülöttjének, dr. Jósa Istvánnak, a megye első főorvosának nevét viseli. Szeptemberben - hagyományteremtő céllal - első ízben rendezték meg a Jósa-napokat. Az egész hetes rendezvénysorozat része volt a gyerekek körében nagy tetszést aratott olimpia, a német nap, melyen étel- készítés és kóstoló is szerepelt. Természetesen ekkor rendezték meg a körzeti németversenyt az „Európai nyelvek éve 2001” keretében, melynek lebonyolítására pályáztak. Egy napot a kézügyességnek szentelek: töklámpástól üvegfestésen át a kosárfonásig sok kézműipari „remekmű” született. A hét talán legjelesebb eseménye azonban a végére maradt: ekkor avatták fel dr. Jósa Istvánnak, az iskola névadójának domborművét, Gömbös László szobrászművész alkotását, melyet a tanintézet jótevője, Pákozdi Kálmán, az Újpesti Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója leplezett le. Balogh Andrea, az iskola igazgatója dióhéjban feleleveníti az ősz többi eseményét is: a szüreti felvonulást mazsorettekkel, néptáncosokkal, a Talán Teátrum vendégszereplését, azt, hogy harmadikok lettek a N. A. P. diákolimpia körzeti váltójában, megemlékeztek az aradi vértanúkról. Nemsokára, november 23-án lesz a tátikaverseny, 30-án pedig cirkuszba készülnek. Aztán már lassan itt a Mikulás, majd a karácsony, melyre nem lehet elég korán elkezdeni a felkészülést. A domborműavatáshoz a negyedikesek álltak díszsorfalat
