Kelet-Magyarország, 2001. október (61. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-06 / 234. szám
2001. október 6., szombat KeM«fii^ai!QCS29f HÉTVÉGE /8 KM-TARLAT Tanít és fest Kerülő Ferenc 1940-ben született Bujon, kenyérkeresete Gávavencsellőhöz kötötte, itt tanított - a falu lakossságának nagy része tanítványa volt -, ma is ők a leghűségesebb műteremlátogatói, és nem utolsósorban mecénásai. 1961-ben végzett a szegedi Tanárképző Főiskola rajz szakán, azóta tanít és fest. Nap mint nap megkísérli a küzdelmet a színekkel és formákkal, ezek képi ritmusával, hogy elmondhasson valamit az örök emberi eszményekről, a változás természetéről, a falu letűnőben lévő, de fájdalmasan szép világáról. Tanyán Nemzedékek Balatoni délután Elek Emil reprodukciói MÚZSA J J f ■*' J'ú’ fii J'j i./JuVj'u’iú .. ‘J « Ady Endre Október 6. Őszi napnak mosolygása, Őszi rózsa hervadása, Őszi szélnek bús keserve Egy-egy könny a szentelt helyre, Hol megváltott - hősi áron - Becsületet, dicsőséget Az aradi tizenhárom. Az aradi Golgotára Ráragyog a nap sugára, Oda hull az őszi rózsa, Hulló levél búcsucsókja; Bánat sír a száraz ágon, Ott alussza csendes álmát Az aradi tizenhárom. Őszi napnak csendes fénye, Tűzz reá a fényes égre, Bús szivünknek enyhe fényed Adjon nyugvást, békességet; Sugáridon szellem járjon S keressen fel küzdelminkben Az aradi tizenhárom. Az én életem már nem rólam szól Egyedülálló, rákos nő, egy gyerekkel hálás szívvel elfogadna használt mosógépet Szőke Judit A kutyák mintha meg akarnák enni az idegent. A lánc mögül fülsiketítőén csaholnak, csak a szilva csillapítja le őket, amire újabban rákaptak. Féltik a gazdájukat. A hirtelen támadt nyalakvós külterületi csendben beljebb tessékelnek. Alig tudom elhárítani a szegénység miatti restellkedést. A csokinak örülnek, de a filctollaktól csillan fel igazán a szem. A kicsinek mindene a festés, a rajzolás. Anyukájának meg mindene a gyermeke. Anyuka nagybeteg, épp egy éve komoly műtétet hajtottak rajta végre, kemoterápiában is részesült, parókát is hordott, de szerencsére pillanatnyilag jól van. A parányi házban tűzhelyen melegítik a vizet a fürdéshez, a fizikai megerőltetéstől eltiltott nő a húszliteres teli fazekat, mert nem hajolhat, a vállán viszi a fürdőszobáig. Ha ezt gyors egymásutánban többször megteszi, be is melegszik a gőztől a tenyérnyi helyiség. Amikor a műtét után hazajött, még sokáig ötéves gyermeke vált a segédből főszereplővé, pucolta a krumplit, a zöldséget, mosogatott. „Édesanya, visszajöttél?” Az asszony, akinek kedvence Radnóti, a műszaki rajz, a sport és a zene, építészmérnökségről, régészkedésről álmodott, igen szabatosan, (már) meglehetősen hideg fejjel sorolja élete főbb állomásait. Elöljáróban elég legyen csak annyi: nem így tervezte... Lecövekelt az egészségügy mellett, érdeklődését szakvégzettséggel tetézte. Felvették az orvosira is, de nem kezdte el. Angolból középfokú nyelvvizsgát szerzett. Fiatalon ment férjhez, de tévedés volt. A férje, egy józan bolond, bezárta a lakásba, féltékenykedett rá, állapotosán össze-vissza verte - elvesztette az ikreket. Azt mondták, nem lehet többé gyereke. De ebbe sohasem tudott belenyugodni. Aztán egy napon összesodródott egy másik férfival. Szerelőt kellett keresni, s amikor a név és cím meglett, a csengetésre egy kicsi lány tipegett az ajtóhoz. Meglátta a fiatal nőt és felsikol- tott: édesanya, visszajöttél?! Ez a gyerekre szenvedélyesen, az őrülésig vágyó nőnek épp elég volt ahhoz, hogy élete újabb tizenkét hosszú, kemény évére elkötelezze magát. De arról akkor még fogalma sem volt, mi vár rá. A szive nagyot dobbant: itt árvák vannak, szükség van őrá. Egy három gyerekkel magára maradt férfinél, aki keményen ivott? Már nem bánom, hogy nem tudok az lenni, aki akarok Előbb csak együttéltek egy lakótelepi lakásban, elvonóztatta, amikor delirált, gyógyította. Három műszak (hajnali indulás, kempingkerékpárral egy másik városba, este vissza) három örökbefogadott gyerek mellett, más hiteleinek a fizetése, egy öttagú család egyedüli eltartása... hagyom, hogy sorolja. Épp a napokban volt a házassági évfordulójuk. De nem volt se pezsgős vacsora, se virág. A férfit nem érdekelte, hogy a felesége, gyerekeinek pótanyja a hullafáradtságtól nem tud a munkára koncentrálni, s félő, hogy elveszti az állását... Pedig így lett. Ha bosszantották a gyerekek, levette a derékszíját és csattogtatni kezdte: na, szót fogadtok?! Az asszony hol munkanélküli segélyen volt, de nem sokáig bírta otthon, hol újból elhelyezkedett. Minden lemondás ellenére terhes lett, de a kisbabát már új lakásba vitte. A dolgát, amire a lelkiismerete és morális érzéke kötelezte, elvégezte, a háromból két gyerek, akiket taníttatott, nagykorú lett, rá nem volt már szükség, a férje mellett az élet pedig kibírhatatlanná vált. Az apa az első perctől kezdve nem volt kíváncsi, a gyerekére - munkahelyi baleset következtében meghalt. A nevelt gyerekek - úgy érzi legalábbis - az örökségből, ami egy akkora nagyobb OTP-s lakásból állt, kijátszották, alig kapott valamit (a kapcsolat közöttük különben teljesen megszakadt). A kevéskéből vette ezt a házat, imádott gyermekével - cserépkályha, palackos gáz, víz az utcában, szedett-vedett bútorok, minden használt, ócska, más a hétvégi házába se tenné be. Az agyonhasznált plüssjátékok is ugyanúgy betöltik a tisztüket. De nekik ez a minden, nyugodtak voltak és talán boldogok. A nő 98-ban elment egy átfogó szűrővizsgálatra, s nemcsak a megelőzés szándékával, voltak alhasi panaszai, komoly fájdalmai, kapdosta a csillapítókat. Találtak valamit, s a diagnózis mellé kapott tanácsokat és gyógyszereket, mígnem egy nap bevitte a gyereket az óvodába és azt Betölti a tisztét mondta: nem biztos, hogy érte tudok jönni. így is lett. Mentő, órákig tartó műtét. Kivették sok egyéb mellett a méhét is...- Nem hagyhattam el magam, ez nem az én műfajom. Túl akarom élni, pedig nem voltam túlélő tanfolyamon, de élni akarok. A más gyerekeit felneveltem, hát akkor a sajátomra ne volna erőm és időm?! Engem is keményen neveltek gyerekként, de felnőttként, nőként sem kaptam az élettől sok jót. Már az sem fáj, ha ütnek. Pedig én senkit ki nem használtam. Az viszont bánt, hogy a nevelt gyerekeim rám se néznek. Az egyetlen saját gyermekem segített abban, hogy úgy ahogy felgyógyuljak, hogy ne szégyelljem még a szegénységet és a betegséget sem. Az ő nevének a jelentése: győzelem, diadal. Érted, ugye?- Hazudnék, ha azt mondanám: így terveztem az életem. Tanulni szerettem volna és még fogok is, nem adom fel. Voltam klinikai halálban, szép volt, jó volt, békés volt, de nem kérek belőle többet. Valamiért visszajöttem a küszöbről. Már tudom, miért. A munkaügyi központon és a családsegítőn kívül nem támogat senki. Tudod, mi már csak a vágyam? Fürödni, rendesen. Naponta háromszor, illatos, meleg vízben, ami a csapból jön, csak úgy... - mondatról mondatra elsimulnak arcán az ideges redők. A tekintetet megfogja a nyakában csúszkáló feszület. Lecsap a pillantásra:- Nem vagyok templomba járó, de hiszem, hogy van Isten. Ettől a tudattól könnyebben érzem magam. Szívesen dolgozna Kettejük összes bevétele ötvenezer forint, háromféle OTP- tartozás és a gázpalackok ára (elfogy kettő egy hónapban), azonnal lejön belőle, aztán ott a villanyszámla, a gyerek térítési díja. Busszal járnak, mivel is mással?, van, hogy egy órát várnak a megállóban a városból hazafelé, de a kicsi úszni és táncolni is jár. Riportom főszereplője dolgozhatna, dolgozna is, de hiába talpal. A frissen sepert járda mellett ütött-kopott virágcserép. Két bokor paprika rendez benne növekedési versenyt - az egyik haragos zöld, a másik üde.- Télen eltettem a magot, tavasszal meg beültettem. Az meg ott mellettük - bök rá néhány, a fény felé nyomuló zöld száracs- kára, mandarin. Kórházi emlék. Nyekken a kapu, zavartan motyogok, hátha a cikk hatására, szóval, hogy akad segítség, talán.- Á, dehogy, nem reményke- dek. Feladtam egy ingyenes hirdetést: egyedülálló rákos nő egy gyerekkel örömmel fogadna használt mosógépet, azt ne hidd, hogy valaki is mozdult. Már nem bánom, hogy nem tudok az lenni, aki akarok. Az én életem nem rólam, hanem a gyermekemről szól. * A riport szereplője valóságos személy, aki hozzájárult neve közléséhez és fotója megjelentetéséhez, azonban a szerző úgy találta, a további adatokkal, tényekkel együtt ezek elterelnék a figyelmet a lényegről, ezért hagyta az ismeretlenségben. Nevezetességeink Nyíregyházán a Bethlen Gábor utca 22. szám alatt egy régi műemlék jellegű épület szépült meg nemcsak kívülről, hanem belülről is. Két szolgálati lakást alakított ki a tetőtérben a Zombor és Tsa kivitelező cég. Az épületben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőrség Nyomozó Hivatala kapott elhelyezést. A munkákra mintegy nyolcvanmillió forintot fordítottak Elek Emil felvétele
