Kelet-Magyarország, 2001. október (61. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-05 / 233. szám

2001. október 5., péntek Kelet m Magyarország HÁTTÉR /3 Az állatok után... Galambos Béla / Állítólag tegnap szerte a világon meg­tartották az Állatok Világnapját. Hogy tény­leg így van-e, pontosan nem tudhatjuk - tartok tőle, például India, Afganisztán, vagy Etiópia lakóit (hogy közelebbre ne tekin- sünk) abszolút hidegen hagyta a dolog. Bár az is könnyen meglehet, hogy a termé­szettel közelebbi kapcsolatban élő - rend­szerint tömegében szegény - népeket nem kell efféle emléknappal figyelmeztetni az állatairól való gondoskodásra. Minden­estere tény, hogy ezügyben azért esett ok­tóber 4-dikére az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének választása, mert ez a nap áz ál­latok védőszentje: Assisi Szent Ferenc halá­lának évfordulója. Az már az úgynevezett civilizációkban élők számára szóló felhívás, hogy az Álla­tok Világnapja nem csak hobbi és díszálla­tokkal való törődésre emlékeztet. Arra is mementóul szolgál, hogy az ember felelős­séggel tartozik valamennyi általa tartott és tenyésztett haszonállat számára a tisztessé­ges körülmények biztosításáért. Ez utóbbi kijelentésben azért ott bujkál az abszurdi­tás, hogy ez a nagyobb becsben tartás a legtöbb háziállat egyedeinél nem tart az idők végezetéig, legföljebb csak mestersé­ges halálukig, vagyis a vágóhídra vitelükig. Am félretéve az érzelgős élcelődést, megmosolyogva a talptól fülig zöldeknek a realitásoktól való elrugaszkodását, bizony elgondolkodhatunk azon, hogy ebben az országban, ahol jelentős arányt képvisel a mezőgazdaság, alapvető érdekünk alkal­mazkodnunk e téren is a fejlett világ ten­denciáihoz. Az európai uniós csatlakozás követelményei között kiemelt helyen szere­pel a tenyésztés és a feldolgozás „barátsá­gosabb" körülményeinek a megteremtése, amely az állategészségüggyel, valamint az élelmiszer-biztonsággal együtt végül is a termékeink világpiaci értékesíthetőségének is a fontos feltételévé válik nem sokára. Tény, hogy emberségesebben kell bánni az állatokkal. Én abban reménykedem, ha ezt megoldjuk, utána majdcsak következünk mi emberek is. 0 Költözés A nyíregyházi nevelési ta­nácsadó október 1-jétől elköltözött, mun­katársaikat a jövőben a Krúdy köz 4-10. alatt találhatják meg a segítségre szo­rulók. 0 Mese és tánc A nyíregyházi Kölyök- várban ma mesemusical, versösszeállí­tás, táncos mulatság, este nyolctól pe­dig a nagyváradi művészek záróünnep­sége szórakoztatja a vendégeket. 0 Kiállítás Béres János festőművész al­kotásaiból nyílik kiállítás október 10-én este hat órától a nyíregyházi Helyőrségi klubban, a tárlatot dr. Sózerné Pápai Zsu­zsanna nyitja meg. Profi pénzvadászokra van szükség Száz térség- és területfejlesztési menedzser képzéséhez választják ki a jelentkezőket A vidékfejlesztés egyik új lehetősége a lovasturizmus Balázs Attila felvétele Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) - Vésze­sen kevés megyénkben a te­rületfejlesztéssel hivatássze­rűen foglalkozó szakemberek száma, ezért indokolt az újabb menedzserképzés meg­szervezése. Becslések szerint a „hivatá­sos” területfejlesztők száma me­gyénkben 40-50, míg az uniós csatlakozás pillanatában lega­lább 400-500 ilyen szakemberre lenne szükség. A lemaradás szembetűnő, ráadásul a sebesség- váltás mellett a képzés többszin­tűségére is ügyelni kell. Mind­kettőt szem előtt tartva hirdette meg legújabb programját a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Te­rületfejlesztési Tanács (MTT). Tanulva dolgoznak- Magyarország európai uniós csatlakozása után a területfej­lesztést a jelenleginél jóval na­gyobb támogatás segíti, de látni kell: a közösségi pénzalapokból csak azok a térségek részesülhet­nek, ahol képzett, felkészült szakemberek állnak készen a for­rás elnyerésére. Hazánk európai integrációját követően nagyobb lesz a tétje annak, hogyan készí­tenek pályázatokat, miként száll­nak harcba a pénzügyi forráso­kért, készek-e azt az előírások­nak megfelelően felhasználni, vagyis a térség fejlődését minden lehetséges módon elősegíteni - emeli ki Tisza András, az MTT munkaszervezete, a Megyei Fej­lesztési Ügynökség (MFÜ) veze­tő menedzsere. A tanács a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Munkaügyi Köz­pont támogatásával még 1998- ban indította el a kistérségi fej­lesztési szakemberek képzését. Ez egy három éves program volt, amely 2001. december 31-én ér véget, s amelyben 19 térségi me­nedzsert képeztek ki és foglal­koztattak egyszerre. Még e prog­ram zárása előtt, 2001 novembe­rében újabb 40 ember OKJ-és képzése veszi kezdetét a már be­vált módon: a tanulással párhu­zamosan gyakorlati munkát is adnak a leendő térségfejlesztési menedzsereknek. Kevés az alkalmas A szakmai irányítás ezúttal is a Megyei Fejlesztési Ügynökség­re vár. A program egy 1 éves képzési és egy 2 éves foglalkoz­tatási részből áll, a képzés ideje alatt a teljes költséget, benne a béreket és járulékait a Munka­ügyi Központ fizeti, a foglalkoz­tatásnál pedig 80 százalékos fi­nanszírozást vállal a központ. Érdemes hangsúlyozni: ez a két program lehetővé teszi, hogy kistérségi szinten olyan felsőfo­kú végzettségű és területfejlesz­tési szakismeretekkel rendelke­ző emberek dolgozzanak, akik már az európai uniós normák­nak is megfelelnek. Az MTT azonban nem áll meg itt: a különböző területfejlesztési programok megvalósulásának iga­zi helyszínei ugyanis az önkor­mányzatok, s ezért fontos, hogy minden egyes településen legyen képzett szakember. A szomorú ta­pasztalat azt mutatja, hogy az Ön- kormányzatoknál ma még nagyon kevesen dolgoznak, akik alkalma­sak pályázatok elkészítésére, pá­lyázati projektek levezénylésére, pénzügyi elszámolására, egyálta­lán területfejlesztési programok megfogalmazására. Egy nyelven Az MTT és az MFÜ újból meg­kereste azt a képzési formát és hozzá a financiális hátteret, amellyel nem terhelve az önkor­mányzatokat éppen számukra gondoskodik területfejlesztési menedzserekről. A fent említett OKJ-és képzés keretében és első körben 60 ember számára hirde­tett falumenedzseri képzést októ­ber végétől, de sajnálatos módon még nem minden érintett önkor­mányzat küldte el pályázatát. A téma fontosságára tekintettel az MFÜ meghosszabbította a jelent­kezési határidőt, lehetőséget te­remtve a „későn ébredő” telepü­lések számára is. Az önkormányzatoknál dolgo­zó menedzserek teszik teljessé a területfejlesztés intézményrend­szerét, velük lehet megvalósíta­ni a hatékony munkát. Az egy­séges képzés teszi lehetővé, hogy e szakterület valamennyi szerep­lője a közös feladatok elvégzése során egy nyelvet beszéljen. A munkaügyi központ 190 millió forinttal járul hozzá a 40 ember felkészítéséhez. Sokan fektetnek tehát komoly energiát és pénzt a cél elérésébe, az önkormányza­toktól is elvárható a hasonló hozzáállás. Guberálók A guberálás nem hétköznapi munka az igaz, de akik ezzel fog­lalkoznak, azok napi rendszeres­séggel, lógás nélkül űzik az oro- si hulladéklerakóban. Koszosnak koszos ugyan, de melyik munka nem az - kérdezik vissza. Egyéb­ként is, délután kettőkor befeje­zik és egy otthoni alapos fürdés után éli mindenki a maga hét­köznapjait, ami már nem is ha­sonlít egy guberálóéra. Akik eb­ből tartják el családjukat esküsz­nek rá, jobb mint lopni, nap­számba vagy két műszakba jár­ni és átlagban ötvenezret min­denki keres vele havonta A város időseiért Nyíregyháza (KM - K. É.) - Nyíregyháza időseinek, nyug­díjasainak sorsa, támogatá­sainak módja volt a téma azon a tanácskozáson, ame­lyet szerdán a városháza dísztermében tartottak. Az idősek képviselői, a szociá­lis ellátás és az egészségügy fe­lelősei előtt Csabai Lászlóné pol­gármester hangoztatta: azért kez­deményezte az idősügyi tanács összehívását, hogy kiderüljön, mi az, amiben a város az itt élő öregek segítségére lehet, s mi, amiben a megyeszékhely öreg­jei segíthetnek a településnek. A továbbiakban a polgármes­terasszony az idősek lakhatási körülményeiről, a szociális ellá­tás lehetőségeiről tájékoztatta a résztvevőket. Mint kiderült, az elmúlt évben összesen 25 millió forintot fordított a város az idő­sek szociális támogatására, a jö­vőben szeretnék tovább növelni ezt az összeget, ezért igyekeznek felkutatni azokat, akik rászorul­nak a támogatásra, de valami­lyen ok miatt nem kérték azt. A klubok, egyesületek száma ör­vendetesen gyarapszik, ami azért szerencsés, mert a közössé­gek haszna és segítsége az öreg­korban az átlagosnál is többet ér. Nyíregyháza városa újabb, az idősek, rászorulók elhelyezésé­re szolgáló otthonok létesítését tervezi, s igyekszik mindent megtenni azért, hogy a tőle tel­hető legjobb módon támogassa a város öregjeit, s mindenki megtalálja az igényének, pénz­tárcájának megfelelő lakhatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom