Kelet-Magyarország, 2001. október (61. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-01 / 229. szám
2001. október 1., hétfő HÁTTÉR /3 NÉZŐPONT •.; Jt. Gyógyító útlevél Kovács Éva Hatszáz orvos nyugatra tart. A hírek szerint pályakezdőket és nyugdíjhoz közeledőket is összevetve ennyien vannak azok, akik eddig benyújtották a jelentkezésüket, úgy döntöttek, elegük van a hazai gyógyításból, inkább keresnek maguknak Norvégiában munkahelyet. Indulás előtt azért mindnyájan hagoz- tatják: tévedés ne essék, nem a betegeiket unták meg, hanem a nélkülözést, a fillérek számolgatását, a pénztelenséget. Azt remélik, ha elhagyják az országot, jobban járnak. Meggyőződésük, hogy anyagilag biztosan. Mint köztudott, tavaly óta él a lehetőség, amely szerint Norvégia szívesen fogadna magyar orvosokat, merthogy norvégból nincs elég. Azóta a két ország között megszületett az erről szóló megállapodás is, törvényileg tehát nincs akadálya a vándorlásnak, a külföldön történő munkavállalásnak. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy hazánk hivatalosan támogatja a munkaerő-vándorlás ezen formáját. Teszi mindezt akkor, amikor a statisztika szerint nálunk is mind nagyobb az orvoshiány. A számok arról beszélnek, hogy az ötszáz országosan szükségesből például mindössze 297 patológus dolgozik, s az 1300 anesztezológiai állásnak egynegyede minden erőfeszítés ellenére betöltetlen. /\ hazai egészségügy helyzete közismert, azzal nemcsak a döntéshozók, de az egészségügyben dolgozók, valamint a gyógyulni kívánók is teljes mértékben tisztában vannak. Ha csak a rendszerváltoztatás óta eltelt éveket vesszük alapul, akkor is egyértelmű: a probléma felismerése csak-csak, gyógyítása azonban igen lassan halad. Kormányok jönnek-mennek, az egészségügy előbbrevitélehez, színvonalának emeléséhez szükséges súlyos forintok mégsem kerülnek elő. Tüneti kezelés folyik, - vallják egyesek, de az igazi kór megszüntetése soha nem történik meg. Nem csoda tehát, hogy az orvosok úgy érzik: túl sokat tanultak, túl sokat dolgoznak ahhoz, hogy napi anyagi gondjaik legyenek. Ráadásul olyan területen, ahol hibázni egyáltalán nem lehet, ahol nemcsak a tudásra, de lélekre, türelemre is mind nagyobb a szükség. Kritika Ferter János rajza HÍREK 0 Szakorvosi előadás Méregtelenítés, vércsoport-specifikus táplálkozás címmel tart előadást dr. Olajos Judit onkoradio- lógus szakorvos a nyíregyházi Vasutas Művelődési Házban. Holnap 14 órakor kezdődik a program, amelyet az Idősek Akadémiájának keretében rendeznek. 0 Bezárt kiállítások A Jósa András Múzeum kiállításai technikai okok miatt kedden zárva tartanak. Közpénzből, megyei vállalkozókkal Elkészült az árvizes terület állami úthálózata, az önkormányzati utak kérésre késnek Balogh József Nyíregyháza (KM) - Tegnap - szeptember 30-án - lejárt az állami és önkormányzati utak helyreállítására kiszabott határidő, több, mint ötmilliárd forintot kapott Bereg erre a célra. Sikerült-e elvégezni a nagy munkát, elkölteni a nagy összeget - erről kérdeztük Hegedűs Csabát, a Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei Közútkezelő Kht. igazgatóját.- Az árvíz után született kormányhatározat természetesen a mi feladatunkká tette az állami utak helyreállítását, ami viszont szokatlan volt, hogy az önkormányzati utak helyreállításának feladatát is. Az állami utakra 3,6 milliárd forintot, az önkormányzati utakra másfél milliárdot kaptunk. Az árvíz utáni pillanatokban a járhatóság biztosítása volt a legnagyobb feladatunk,de közben elkezdtük a helyreállítás Ha Jő Idő volt... Az állami úthálózat - ha szombaton és vasárnap jó idő volt - teljesen elkészült. (Pénteken, a beszélgetés idején ezt még nem lehetett tudni). Ez 182 kilométer utat jelent. Ezen túl hatvan településen 108 kilométer burkolat helyreállítására, 48 kilométer járda, 75 kilométer földút építésére és 98 kilométer árokrendezésre kerül sor. terveztetését. Az volt a tárca és a mi szándékunk, hogy csak megyei vállalkozók vegyenek részt a munkában. Felderítettük a teljes megyei kapacitást, negyven kisvállalkozóval kerültünk kapcsolatba, akik közül 18 komoly értékű, százmilliós nagyságrendű munkát végzett. Ez rekordidő volt Hegedűs Csaba kiemelte: az árvízi útépítésnek más hozama is volt. Azok a kisvállalkozók, akiknek eszébe sem jutott volna, hogy ebben az iparágban próbálkozzanak, nyilvánvalóan nehezen is tudtak volna betörni, most lehetőséget kaptak rá, hogy a szakma megismerje őket. Ez azért fontos, mert állami köz- úthálózaton nem dolgozhat az, akinek nincs referenciája.- Nemigen emlékszem rá Munkában az aszfaltterítő gép mondja az igazgató -, hogy ilyen rövid idő, mindössze hat hónap alatt több, mint ötmilliárd forint értékű munkát kellett volna végezni. Ez nem jellemző a mi ágazatunkra még akkor sem, ha mondjuk egy hidat kell építeni, az is évekbe kerül az előkészítéstől a kivitelezés befejezéséig. Ehhez persze kemény helytállásra volt szükség. A cégünknél elrendeltem, hogy a műszaki dolgozók nem mehetnek október végéig szabadságra, dolgoztak szombaton és vasárnap is, mert az ajánlatkérések, a munkák versenyeztetése sok időt rabolt. De a kisvállalkozók is szerették volna kihasználni a helyzetet, magasabb ajánlatokkal álltak elő. Ezeket igyekeztünk leszorítani, nekünk annyi pénzzel kellett sáfárkodni, amennyit kaptunk.- Nyugodtan mondhatom, hogy ezzel 30 évet fejlődött Bereg. Lehet, hogy húsz év lemaradásban voltak, de most 30 évvel előrébb tartanak, mint normális körülmények között. Ott korábban nem volt komoly gépjárműforgalom, mert nincs ipar, nincs ami a forgalmat növelné, a közlekedési kormányzat forrás- elosztási politikája pedig természetesen az, hogy ahol nagyobb a forgalom, ott kell az utat építeni. Most szerintem nincs az országban olyan kis tájegység, ahol ilyen kiváló úthálózat lenne. Szólt Hegedűs Csaba a gondokról is, hiszen a polgármesterek rendre szóvá tették, hozzájuk miért nem jutott el az aszfaltozás, noha tudták a választ is. Azért, mert 3,6 milliárdból eny- nyit lehetett megépíteni.- Igyekeztünk legigazságosabban, legbecsületesebben, szakmai szempontok alapján dönteni, figyelembe vettük, hogy ahol jövőre szennyvízcsatornát építenek, ott csak utána szabad utat építeni és természetesen a forgalmi szempontokat sem hagyhattuk figyelmen kívül. Az állami és az önkormányzati utaknál nem csak ott történt beavatkozás, ahol víz alatt volt a terület, az árvizes védekezésnek egyéb hatásai is voltak. A védekezésben részt vett nehéz járművek károkat okoztak az utak állapotában, ezért nem csak a vízzel elöntött területek útjait kellett helyreállítani. Személyes felelősség- Az önkormányzati utak helyreállításért személyesen engem tett felelőssé a tárca - mondta arról a munkáról a kht A kht felv igazgatója, amelyik a legtöbb kritikát kapta -. Márciusban felmértük az önkormányzati károkat is, ennek alapján hozta meg a kormány azt a határozatot, hogy milyen mértékű beavatkozásra lesz lehetőségünk. Ebben az időszakban az utak még viz alatt voltak, nem volt látható, hogy a forgalom hogyan befolyásolja az utak állapotát. Vannak helyek, ahol a helyzet jobb, s vannak olyanok, ahol rosszabb a helyzet, mint azt az első felméréskor prognosztizáltuk. A másfél milliárd felhasználását a közben végzett felmérések befolyásolták. Ekkor újra jöttek a polgármesterek, főképp azokról a településekről, ahol az első felmérés alapján nagyobbnak láttuk a kárt, hogy miért kaptak kevesebbet. Ebben az esetben is a pénz szabott határt a felújításnak. Önkormányzati utak- Az önkormányzati utaknál nem tudtuk tartani a szeptember 30-i határidőt, de két-há- rom héten belül sem tudjuk befejezni a munkát. Most - ez is függ a szombati, vasárnapi időjárástól - 10 százalék körüli lemaradásunk van, ami kifejezetten az önkormányzatok, valamint a helyreállítási és újjáépítési bizottság kérésére történt, de Fónagy János miniszter úr is az mondta: ahol olyan magas házépítési forgalom van, mint Jándon, Táko- son, Gulácson, Gergelyiugornyán, ne akadályozzuk az építkezést, mert fontosabb, hogy az emberek feje fölött fedél legyen, de ha a házépítők levonulnak és az időjárás megengedi, még ebben az évben bevatkozunk. Ha nem sikerül, akkor jövőre fejezzük be. A pénz megvan rá, a kivitelező ugyanezen az áron végzi el a munkát, mert a szerződésben az is benne van. Nem járnak rosszabbul tehát ezek a települések, mert akkor kapnak új utat, amikor már a nagyobb forgalmon túl vannak. ELETKEPEK Fricl, a kandúr Bállá László Lakatoséknak nagyon jó macskájuk volt, a Cirmi. Rendes, tiszta és kiváló egerész. A kislányoknak, Zsuzsikának és Erzsikének kedvence. Szerette a ház ura, Lakatos Vince is, de az ő szívében Cirmi mégis csak egy kis csücsköt foglalt el. A nagyobbik hely benne még mindig a már harminc éve jobblétre szenderült Fricinek jutott. Hej, Frici, a legendás vörös kandúr, gyermekkorának a macskája! Az volt csak a nagy vadász! Egerek? Azokat az egész környéken kiirtotta. De a patkányokkal is szembeszállt, és rövid úton végzett velük. És imádta a kisgazdáját! Ha beteg volt, nem tágított tőle, ott feküdt az ágya végében napok hosszat. Ha ilyenkor éjszakára kitették, keservesen nyávogva visszakérezkedett, és vissza a beteg ágyára! Azután, mikor mégis ki kellett mennie, odamászott alvó gazdasszonya ágyára, igen halkan a fülébe nyávintott, hogy Vincét föl ne ébressze. Ilyen okos macska volt. Azt a régi Fricit nagyon jól ismerte Zsuzsika és Erzsiké is, annyit mesélt róla az apjuk. No, de Cirmi, a mostani macskájuk... Ez is nagyon kedves jószág volt, de gondot is okozott: minden esztendőben kölykezett. Azután mit lehet kezdeni a három-négy ivadékkal? Még jó, míg van kinek elajándékozni a kölyköket, azután nincs más hátra: jöhet a vizesvödör, hisz csak nem lehet macskafarmot csinálni a házból. A két kislány Uyenkor mindig megsiratta a kicsinyeket. Egyszer ki is könyörögték, hogy az egyik kis kandúrt hagyják meg. Most már két macskájuk volt. Azután Cirmi megint a világra hozott négy kölyköt. És az egyik milyen gyönyörű! Tiszta koromfekete. Zsuzsika esdeklően nézett az apjára: hagyják meg legalább ezt a csodaszép kedveskét. De Lakatos: nem és nem! Három macska egy házban! Ugyan! Hanem a kislánynak hirtelen nyomós érv jutott az eszébe: „Apu! Fricinek fogják hívni!” És lehet egy ilyen ajánlatnak ellenállni? így mentette meg a távoli előd - pontosabban annak a neve - a kis fekete jószág életét. Mikor fölcseperedett, nem is hozot szégyent a régi Fricire. Nagyon jó macska lett belőle. ^Bolondok ezek a Lakatosék! - mondogatták néha a szomszédok. - Minek nekik három macska? Hogy mit megesznek azok!” Ezek a hangok olykor Lakatos Vince fülébe is eljutottak, de nem bánta. Mindig átmelegedett a szive, ha kiállt az ajtóba és hangos szóval hívogatni kezdte a harmadik macskát: „Frici! Frici!” Bejárók Balázs Attila felvétele
