Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-22 / 222. szám

2001. szeptember 22., szombat Kelet« HÉTVÉGE 8. oldal Mai magyar kerámia D ebreczeni Zsóka és Felez Zoltán a mai magyar kerámiaművészet két jelentős alko­tója. Pályájuk első felében külön úton jár­tak, csak az anyag tisztelete és szeretete, a mesterség alapos ismerete, a magas tűzön égő, jó minőségű anyagok választékos hasz­nálata volt közös bennük. Hosszú évek együttes munkájával alakították ki plaszti­kai-kerámiai formanyelvüket. Debreczeni Zsóka finom, légies, érzéki alakítású plasz­tikája ötvöződött Pelcz Zoltán erőteljes, drá­mai, konstruktív formaképzésével. Néhány alkotásukat a nyíregyházi Képcsarnokban (Bocskai u. 5.) tekinthetik meg a kerámia szerelmesei. Sellő Fél akt Nyugalom Balázs Attila felvételei MÚZSA Petőfi Sándor Szeptember végén Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldéi a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takard el a bérei tetőt. Még ifjú szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam őszbe vegyül már, A tél dere már megüté fejemet. Elhull a virág, eliramlik az élet... Ülj, hitvesem, ülj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sírom fölibe? Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre Könnyezve borítasz-e szemfödelet? S rábírhat-e majdan egy ifjú szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet? Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd, Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt, Letörleni véle könyűimet érted, Ki könnyeden elfeledéd hívedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret! Költő, 1847. szeptember Tűzoltó leszel, s katona... A pedagógus ara szerencsére nem volt szédelgős, s ma sem kosarazná ki férjét Szállj, szállj fel magasra... Attiláék esküvője Amatőr felvétel Lefler György A New York-i World Ttade Center romjai alatt sokan lelték halálukat, köztük a mentést végző tűzoltók. Az áldozatok emléke előtt a ma­gyar kollégák is fejet hajtot­tak, így a nyíregyházi hiva­tásos tűzoltók is. A világot megrendítő szörnyű­ség, remélhetően a metropoliszt megfojtó porával együtt, végleg elült. A tragédiát megtartó emlé­kezetnek szabadulnia kell a ké­pektől: egy felderítő történetre, egy szelíd sztorira éhes most a lélek. Egy mosolyra, egy neve­tésre. S valóban, a nyíregyházi tűzoltólaktanyában a feszültség a saját kis történetek elmondásá­val oldódni látszik. Égő öl- Az ügyeletesnek nem árt vájt fülűnek lenni, másképp könnyen zavarba jöhet. Olykor ugyanis meglepő telefonhívások érkez­nek - mondja Dombrády László tűzoltó alezredes, parancsnok. - A múltkorában például egy telefonáló hölgy a legnagyobb tűzoltófecskendőnkről érdeklő­dött, merthogy neki borzasztóan ég az öle. Hát, mit lehet erre mondani?!- De nem nagyon volt szava Jánosnak sem, amikor az egyik nyíregyházi iskola udvarán egy macskát kellett leszedni a fáról - vette át a szót Attila. - Kivonul­tunk, létrát szereltünk, az egyik társunk felment a macskáért a létrán, a másik két tűzoltó pedig lent megtartotta azt eldőlés el­len. A cicust némi becézgetés után sikerült megfogni a létrázó- nak, majd oldalra kitartva megindult a kis cirmossal lefelé. Igen ám, csakhogy a macska ijedtében pisilni kezdett, alapo­san eláztatva Jánosunkat. Mon­dani sem kell, a gyerekek a lát­ványt legalább akkora tetszéssel fogadták, mint a megmentett macska földetérését. A következő történet már nem egy macska-, hanem egy kutya­történet. - Kint voltunk avartűz­nél, bevetésen - szól a következő történet. - A tűz eloltása után a tűzcsapból vizet vételeztünk, s a tűzcsaptól két házzal arrább la­kó tűzoltó társunk felajánlotta a csapatnak, hogy amíg a vizet vé­telezzük, addig bemegy a lakásá­ba, és hoz nekünk üdítőt. A kol­légánk bevetési ruhába ment be, ám a portán az történt, amire végképp nem számított: a saját kutyája rátámadt! Csak ádáz küzdelem után sikerült a kutyá­val megértetnie, hogy nem vala­mi földönkívüli lénnyel, egy ufo- nautával, hanem a gazdival van dolga. Az üdítő ily módon csak később érkezett meg. Egy másik alkalommal hason­lóan tarlótűz adott munkát. Ki­vonultunk, s láttuk ám, hogy va­laki megpróbált a lehetetlennel, a tarlótűz megfékezésével. Mint kiderült, a tulajdonos taposta a gyorsan terjedő tüzet. Az egyi­kőnk megkérdezte: bátyám, a magáé az a bicikli?! - Úgy látom, a vót! - vakarta meg tarkóját a gazda.- Új gépjármű-fecskendő érke­zett a tűzoltóságra, emiatt meg­változott a beállások sorrendje - kezdett egy másik történetbe Csaba. - Éjszaka riasztás volt, és ahogy kell, hamar a volán mögé penderedtem. Ülök ott magam­ban, és csodálkoztam, hogy sen­ki nem akar beülni mellém. Előbb azt gondoltam, hogy ennyire gyors vagyok, de aztán kiderült az igazság. Bizony, nem én voltam gyors, hanem rossz autóba ültem! Herbie, a Trabant- Jelzést kaptunk, hogy a Kos­suth utcán füstöl egy Trabant. Amikor kiérkeztünk, a Trabi va­lóban füstölt, de már nem a Kos­suth utcán, hanem a közeli kis utcában füstölgött magában. Le­locsoltuk, s csak azután tudato­sult bennünk az, amit egy szem­tanú később meg is erősített. Az autóban nem ült senki, a derék jószág zárlat következtében in­dult be, és a nagy forgalmú ut­cán keresztül hajtva állt meg azon a helyen, ahol rátaláltunk. A Trabi egyedül manőverezett, miként a bogaras Herbie - me­sélte Kuk János parancsnokhe­lyettes.- Mellesleg nekünk is van egy különleges Trabantunk, szép pi­rosra festve, az Ambrus Autóház ajándékaként. A Trabi vala­mennyi felvonulás, népünnepély résztvevője, legutóbb például fel­vezető kocsiként szerepelt a Nyírségi Őszön, a debreceni or­szágos Flórián-napi rendezvé­nyen, a hajdúszoboszlói egyesü­let születésnapi ünnepségén. Gyakran kérik a tűzoltóesküvők kellékének, rendszerint Trom- bival együtt. Trombi elefánt a já­tékos jelképünk, a jóravaló or­mányos jelmezében Tóth Albert főtörzsőrmester díszeleg. S több­nyire izzad, merthogy nagyon meleg ám az elefántbőr, különö­sen kánikulai időben. Albert füle pedig nem mozog annyira, mint az igazi elefántoké, amivel lehűtik magukat. Remek humo­rával és gyermekszeretetével mindig sikert arat a kicsik köré­ben a bemutatóinkon. Kosaras esküvő Emlékezetes esküvő volt a Ko­zák Attiláé 1998. március 28-án. Az akkor még sofőr, ma már szolgálatvezető az emelődaru ko­sarában állva, a nyíregyházi vá­rosháza erkélyének magasságá­ban fogadott párjával örök hűsé­get Gráféi Istvánné anyakönyv­vezető előtt. Mondani sem kell, hogy mekkora tetszést aratott az akkori tűzoltóparancsnok, Per­nyák Sándor ötlete, akit azóta a Megyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság helyettes vezetőjének ne­veztek ki. De nem emiatt léptet­ték elő. Az ifjú párt a levegőben az igenek kimondása után még föl­jebb emelték, s úgy harminc mé­ter magasan a Kossuth tér felett, a kosárban tettek egy kört, mi­közben a tömlőkből a nemzeti trikolór színei sugaraztak elő. A pedagógus ara szerencsére nem volt szédelgős, s ma sem kosa­razná ki eme kosaras ötlettel előálló férjét. A házasságuk tar­tósnak bizonyult, azóta megszü­letett a kisfiúk, Tamás, akinek kedvenc játéka a két szirénázó tűzoltóautó. Decemberre várják az újabb kisbabát. Csak az jöjjön... A tűzoltóságnál a riasztáshoz a korábbi szirénajelzést egy sokkal kellemesebbre cserél­ték. A fülsiketítő, a legtöbb embernek stresszt okozó siví- tást Presser Gábor és az LGT zenéje váltotta fel a lánglova­goknál, tegyük hozzá, eredmé­nyesen. Mert mennyivel kelle­mesebb a fülnek, ha megszólal a hangosbemondó: „Figyelem, figyelem, csak az jöjjön, aki bírja, aki tudja, hogy végig csinálja, csak az jöjjön, csak az jöjjön...” És tűzoltóéknál, ki az aki bírja, aki tudja, hogy végigcsinálja?! Erre Presser Gábor egy másik nótájával le­hetne felelni: „Mindenki, min­denki...” Trombi és a Trabi a szerző felvétele Nevezetességeink Újabb szép épülettel gazdago­dott a megyeszékhely: elké­szült a Felső-Tisza vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség új székháza a Kölcsey utcán (a korábbi Zöldért-székház he­lyén). A terveket az Axis Kft. készítette, a kivitelező a Nyír- Komplett Kft. volt. A műszaki lebonyolítást, a műszaki ellen­őri teendőket az Art-Vital Kft. végezte. A használatba vételi eljárás befejeztével - ami még az ősszel lezajlik -, az átköltö­zés után az irodaépületben, amelynek hasznos alapterüle­te 1200 négyzetméter, a felügyelőség méltó körülmé­nyek között folytathatja tevé­kenységét Balázs Attila felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom