Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-15 / 216. szám
2001. szeptember 15., szombat Köteí«* HÉTVÉGI 9. oldal HOGY MIK VANNAK! Szerelem a drótpostán M. Magyar LAszló Nem mindennapi esküvő helyszíne volt a nyáron Sényő. A boldogító igen kimondásának különlegességét az adta, hogy az ifjú pár a számítógép segítségével az úgynevezett drótpostán ismerkedett meg, s a násznép is főleg olyan fiatalokból állt, akik amatőr művészként ezen az úton kötöttek barátságot. A drótpostagalamb ingyenes levelezős csatorna. Ide bárki bejelentkezhet, küldhet verset, novellát, s még a nevét és a címét sem fontos elárulnia. Tavaly tavasszal Szabó Csilla Anita, a sé- nyői községi könyvtár vezetője is küldött verseket a drótposta segítségével a hálózatra, s tagja lett az irodalom- és művészetbarátokat összefogó Bóbita népes családjának. A Bóbita-hírek között olvasta, hogy az egyik tag, Horeczky Zoltán CD-n szeretné megörökíteni a hálózatra került anyagokat, s erre a tervezett lemezre keres még festményeket és zeneműveket. Sok más fiatalhoz hasonlóan Csilla is írt Zoltánnak arról, hogy szokott festegetni. A budapesti fiatalember a fővárosi jelentkezőket fel is kereste, azonban vidékre - számára is megmagyarázhatatlan ok miatt, valamilyen sugallatra -, csak Sényőre utazott el egy kamerával.- Nyíregyházán a vasútállomáson találkoztunk először - eleveníti fel az eseményeket Csüla, aki immár hivatalosan a Horeczkyné Szabó Csilla Anita nevet viseli. - Mivel korábban még nem találkoztunk, a drótpostán megbeszéltük a jelet: egy kameraállvány lesz a hóna alatt. így is történt, az állványról ismertem fel Zoltánt. Otthon lefotózta a festményeket, s gyanús volt, hogy a képek mellett engem is sokat fotózott. A szüleimnek az első perctől kezdve szimpatikus volt, hiszen talpraesett, barátságos, segítőkész fiú. Az első személyes találkozás után havi rendszerességgel látogatott, végül ez év márciusában eljegyeztük egymást. A kapcsolatunk ösztönzőleg hatott rám, Zoltánnal való találkozásból született vers és festmény is. Ha belegondolok, nagyon sok apróságon múlt, hogy összekerültünk. Ha nem veszek számítógépet, ha nem írok verseket, ha nem használom a drótpostagalambot, ha nem festek, akkor most nem is ismerném Zoltánt. A drótpostagalamb révén barátságot kötött amatőr művészek korábban már találkoztak Sényőn egy nagyon jó hangulatú Bóbita-táborban, hogy megbeszéljék az említett CD anyagát. Csilla és Zoltán úgy érezte, illik meghívni a bóbitásokat is az esküvőre, hiszen egy nagy családot alkotnak. Az összefogást jelzi, hogy a menyasszony egyszerű vonalú, de mégis mutatós ruháját is egy bóbitás tervezte. A fiatalok esküvője július 7-én volt a községi házasságkötő teremben, azonban utána a csaA bóbitás esküvő a fehér sátor alatt ládi ház udvarán egy fehér sátor alatt megrendezték a bóbitás esküvőt is. Gitár és fuvola színesítette ezt a ceremóniát, s többek között Márai Sándor és Moldova György gondolatai hangzottak el a boldogságról, a férfi és nő kapcsolatáról. A jókedvű és vidám kerti parti után a vendégek nem sokáig élvezhették az ifjú pár társaságát, ugyanis Csilla és Zoltán kocsiba vágták magukat, s meg sem álltak nászútjuk helyszínéig, Vágáshutáig.- Az esküvő után sem szakadtunk el a bóbitásoktól, a drótpostagalamb révén továbbra is tartjuk a kapcsolatot. Szeretnénk egy házat venni Sényőn, ahol fogadhatnánk majd a bóbitás vendégeket is. Csilla és Zoltán Amatőr felvételek Ásványok szenzációs seregszemléje A Nyíregyházi Főiskola Kerengőjében ma nyílik a sok érdeklődőt vonzó kiállítás Dr. Göőz Lajos A Trianon utáni, megcsonkított Magyarországon nagyon kevés olyan bánya, ásványlelőhely maradt, ahol különleges, figyelemre méltó ásványkülönlegesség fordult volna elő. Manapság ez Erdélyben, a Felvidéken még gyakori. Volt egy kivétel, az 1970-es évek, amikor a csordakúti szénbányában mellit kristályok kerültek - a bányászok kutatókalapácsa révén - napvilágra, méghozzá világrekordokat döntögető gyönyörű, kávésbarna színű, szerves kristályok. Azóta csend volt a hazai ásványkülönlegességeket gyűjtők életében. Mint tudjuk, az elmúlt években ércbányáinkat bezárták, felszámolták a bányászatot Rudabányán, Recsken, a Mecsekben is. Rudabányai ritkaságok Mindezek ellenére az elmúlt években egy furcsa szenzáció kerítette hatalmába az ásványgyűjtőket. Méghozzá az 1300-as évektől művelt és ma már felhagyott Rudabányán, csodálatos kuprit kristályok ágas-bogas terA természet csodái az asztalon mésrezek, ezüst-higany-szulfo- halogenidek fordultak elő. Mind emellett még olyan ásványok is - így kolimit, iltisit - amelyek még világviszonylatban is hihetetlenül ritkán kerültek a gyűjtők kezébe. Elek Emil felvétele Az 500 magyarországi, eddig megismert ásványból Rudabányán 140 megtalálható, és hogy az 1980-as évek közepén bezárt bánya lelkes, hivatásos és amatőr kutatók számára ilyen szenzációval szolgáljon, ezt még álmunkban sem gondoltuk. Mindez a Miskolci Hermann Ottó Múzeum munkatársainak, elsősorban Szakáll Sándornak köszönhető. Ők mintegy 10.000 ásványmintát gyűjtöttek be erről a területről, és rendszerezték, és így tették világhírűvé most Rudabányát. A hazai kutatók mellett ebben a munkában neves külföldi kutatóhelyek, például az ausztráliai Museum of Victoria Melbourne, Carleton Egyetem Ottavából, a bécsi Természettudományi Múzeum, majd svájci, olasz kutatók is a meghatározásokban, anyag- vizsgálatokban részt vettek. Könyv született róla Ne feledkezzünk meg egykori nyíregyházi főiskolai hallgatóinkról sem, Pálinkás Lászlóról, hiszen az ő lelkes támogatása, szakszerű segítsége eredményezte a most megjelent, színes ábrákkal teli „Rudabánya ásványai” című könyv megjelenését, Szakáll Sándor munkáját. A főiskolán rendezett kiállításon számos, Rudabányáról származó ásványt, emellett Erdélyből, Szlovákiából, Ukrajnából, Oroszországból származó ásványokat, de még Honkongból származó gyöngyöket is láthatunk. Adásnyitány a Kölcsey Televízióban Nyíregyháza (KM) - Tegnap délután újabb televíziós lógó tűnt fel a megye nézőinek képernyőjén. A Kölcsey Televízió pénteken sugározta bemutatkozó adását. A program betekintést nyújtott az induló szerkesztőség műsorterveibe, eddig elkészült produkcióiba, megismerhettünk néhány szerkesztőt is. Nagy várakozással tekinthetnek ma este a képernyőre 18 órakor, amikor a Kölcsey Televízió Nyitány című műsorával jelentkezik. A program bemutatja a teljes stábot, a hétfőtől rendszeresen jelentkező műsorok nagy- ját, az együttműködő megyei tv- stúdiókat, hangot ad prominens személyeknek, valamint a társ médiák képviselőinek, és a leendő nézők várakozással teli véleményének is. A műsorban levetítik a Kárpátalján már díjat nyert egyik alkotásukat, és árvízi visszatekintőjüket is. A bő kétórás műsor szórakoztató betétek és a Kölcsey Televízióban minden este 20.15-kor kezdődő filmek előzetesei teszik színesebbé. A nyitó program után este negyed kilenckor, az Ez a fiúk sorsa című amerikai fűmet vetítik, Robert de Niro és Leonardo di Caprio főszereplésével. Keddenként az európai filmtermés darabjait, csütörtökönként pedig régi magyar filmeket láthatnak, ha beállítják a tv készüléküket az UHF 52-es csatornára, vagy az UPC hálózatának 2. csomagjában megkeresik a Kölcsey Televíziót, a (M)értékadót. Ismét vasárnap 10.00 órától filmmel együtt, valamint 18 órától egy új filmmel, amelynek címe Cobra, Michael Dudikoff főszereplésével. Hétfőtől már teljes műsoridővel, reggel 5.30 óra és 10.15 között, valamint délután 5 órától éjfélig látható a Kölcsey Televízió. SIKERES ÉLETÚT Akadémiai elismerés sportorvoslásért Budapest (KM - K. É.J - Tisza- csegén született, de tősgyökeres nagykállóinak vallja magát dr. Pucsok József, a Budapesti Sportegészségügyi Intézet professzora. Pucsok József 1946 óta élt a szabolcsi városban, ott végezte középiskolát is.- Kötődésem a vidékhez számomra máig egyértelmű, természetes. Nekem Szabolcs a hazám. Hogyan emlékszem Nagykálló- ra? Csakis a legnagyobb szeretettel. A református iskolába jártam, amelynek híre volt a környéken. Az ott zajló oktatás, az önképzőkörök, a kulturális élet máig hatással van nemcsak rám, szerintem mindannyiunkra, akik annak az iskolának voltunk a tanulói. Olyan pedagógusok tanítottak bennünket, mint a Toldi lányok, akiknek köszönhetően hatodikos korunkban már a János vitézt adtuk elő, fiatal diákként összegyűjtöttem a környék népdalait, sikerrel szerepeltem az országos Csipkefa énekversenyen. Azóta is szeretem a népdalokat, ha módom van rá, szívesen nótázok kicsit. Vagont Is rakott Aztán jött az államosítás, amely az iskolák életére, így a nagykál- lóira is jelentősen hatott. Egy dolog azonban változatlan maradt: az igényesség, a legmagasabb szintű oktatás, a ma oly sokat emlegetett tehetséggondozás.- Sokan vannak, akiknek köszönettel tartozom, akikre ma is szeretettel emlékezem: Magyari Pucsok József Amatőr felvétel Béla és Pál János tanár urakra, akik olyan kórust csináltak, amely a rádióban is felléphetett, de említhetem Tatos Istvánt, a csodálatos tornatanárt, aki maga is kitűnő tornász, futballista volt, aki a rendszeres testmozgás igényét ültette el bennem, Nagy Andrást, Tamáskovics Hajnalkát, akiktől életre szóló tudást, taníttatást kaptunk. Pucsok József számára természetes volt, hogy a gimnázium után továbbtanul, és az sem volt kétséges, hogy az orvosi egyetemen. Miért éppen Budapestre jelentkezett? Úgy gondolta, külföldön szerez majd diplomát, az előkészítő év alatt azonban úgy megkedvelte Budapestet, hogy idegen országba már nem kívánkozott.- Mi az egyetemen is összetartottunk, azt mondhatom, ilyen szempontból a kollégiumi élet a gimnáziumi évek egyenes folytatása volt. Ha nem volt pénzünk, vagont pakoltunk, havat lapátoltunk. Társaim nem gazdag gyerekek, hanem szorgalmas, talpig rendes vidéki fiúk voltak, akikből rajtam kívül is többen lettek professzorok. Bennünket, akik jól tanultunk, anyagüag is támogatott az állam, jó tandíjat adott. így fordulhatott elő, hogy nekem több volt a havi jövedelmem, mint szegény apámnak a fizetése. Bár a klinikai orvoslás jobban érdekelte, Pucsok József a diploma megszerzése után mégis kutatóorvos lett. A doppingellenőrző □ Mikor került hivatalosan kapcsolatba a sporttal?- Csanádi Árpád, akkori kedves barátom, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, elnök- helyettese volt, ő beszélt rá, jöjjek át a sportegészségügyre. Eleget tettem a kérésnek, azóta is megmaradtam ezen a területen. Hozzáfogtam a modern követelményeknek megfelelően újraszervezni a sportkutatást, bekerültem a nemzetközi doppingellenőrző testületbe, a doppingellenőrzés javarészt az én kezdeményezésemre kezdődött el Magyarországon is. Kutatásaim fő kérdése az volt, milyen hatással van a sport és a fizikai aktivitás az emberi szervezetre. □ A dopping azóta is fontos velejárója a sportnak...- Sajnos, ez igaz. A sportban nagyon sok pénz van, ezért a benne szereplők, a belőlük pénzt remélők mindenre hajlandóak. A pénz mellett szerepet kapott a politika is, hiszen az egykori NDK vagy a Szovjetunió sportolóinak teljesítményét a hatalom is árgus szemekkel figyelte, a dopping megengedett volt. Mára változott a helyzet, de a versenyfutás megmaradt. A dopping is fejlődik, ma már akár a géndopping is szóba jöhet, a jövő útja ez. Iskolát teremtett Pucsok József munkáját számos elismerés, cím és díj minősíti. Megkapta a Magyar Sportért Érdemérmet, az egykori professzoráról, Sós József professzorról elnevezett érmet, a Dalmady Zoltán Emlékérmet is. Két évvel ezelőtt Akadémiai díjban részesült, s ez év május 29-én pedig akadémiai doktori címét védte meg sikeresen, ráadásul a sportorvoslás területéről az intézetben egyedüliként! Iskolát teremtett, tanítványai között ma már kandidátusok, tudományos fokozattal rendelkező munkatársak vannak. Munkája mellett legfontosabb számára a családja. Joggal büszke három gyermekére, akik emberségben, tudásvágyban apjuk nyomdokaiba léptek, diplomát szereztek.- Elégedett vagyok az életemmel. Szeretem a munkámat, álmom, hogy tovább fejlesszem a sportorvosi intézetet, s hogy a kutatás hasznát mind nagyobb mértékben átvigyük a gyakorlatba. Új tisztségemben a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyeiek baráti elnökeként a szűkebb pátriáért is dolgozni szeretnék.