Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-15 / 216. szám
2001. szeptember 15., szombat 8. oldal KM-TÁR Gobelin-képek ivagy Judit 1977-ben szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskola gobelin szakán. Már az indulásnál látható volt pályájának magasba ívelése, amit jelzett a díj, melyet Szombathelyen, a Textilbiennálén kapott 1978-ban, első részvételekor. Munkásságának különböző szakaszai különíthetőek el: kezdetben figyelmét a rovarvilág felé irányította, ezek voltak munkáinak tárgyai. Ezt követték a gyümölcs- és virággirlandos, egzotikus madarakkal tarkított gobelinek. Nagy Judit alkotásain a míves megmunkálás mellett feltűnik és elkápráztat fantasztikus rajztudása. Mindegyik kész munkáját megannyi színes és leheletfinom rajz előzi meg. A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készült Himnusz-kapuk című műnél Nagy Judit ismételten egy lendületes, mondanivalóval teli munkát szőtt meg. Az előző munkához hasonlóan szintén évfordulóra készült Petőfi-emlékkárpit. Az alkotás középpontjában Petőfi Sándor alakja és munkásságának, főbb jellemvonásainak szimbólumai állnak pompei vörös alapon. Kulcsmondat Oldás és kötés SBtwpwwntntRW tt(mmuuww"ta,mnr LU i LU Petőfi-emlékkárpit MÚZSA Ady Endre Elhagyott a félelem Most dobtak el: zuhantott fáklya, Alvandó, vén fejem, Most már elhagyom az Istent is, Mert elhagyott a félelem. Rettegő szemeim ragyogtak, Mint téli csillagok, Most elhagyott engem már minden, Mert a félelem elhagyott. Nyitott sírokat léptem által Halálos éjjelen S fogaim sem vacognak többé, Mert elhagyott a félelem. Most már rosszabb vagyok, veszendőbb, Mint elcipelt halott. Jaj, jaj, nem érzem, hogy élek már, Mert a félelem elhagyott. Nevezetességeink Az első angolkisasszonyok 1929-ben érkeztek Nyíregyházára, ekkor kezdték meg a tanítást. Idővel a zárdán kívül elemi iskolája, felsőkereskedelmi iskolája és kollégiuma, valamint internátusa is működött a rendnek, mely építkezésekbe kezdett a városban. Nemcsak építettek, vásároltak is, így például a képen látható, villaszerű, előkerttel rendelkező házat, melynek eredeti tulajdonosa Komjáthy Kázmér volt. A korabeli társadalom kedvelt tagja ügyvédként dolgozott, városi képviselőként aktívan vett részt Nyíregyháza közéletében, a század első felében népszerű és elismert alakja volt a megyének és megyeszékhelynek egyaránt. Elek Emil felvétele Kovács Éva Az élet gyakran produkál furcsa dolgokat, kreál olyan történeteket, találkozásokat, amelyekre talán a leggazdagabb fantáziájú elme sem képes. Zolcsák Miklós görögkatolikus lelkész és Kelemen Erzsébet író-költő találkozása, házassága számomra az ilyesfajta történetek közé tartozik. Két olyan ember él együtt ebben a házasságban, akiknek élete nemcsak a munkához, de a hivatáshoz, a művészetekhez is szorosan hozzátartozik.- Soha nem gondoltuk, hogy erre a vidékre kerülünk - mondja a papiak kellemes szobájában Zolcsák Miklós, a határmenti település, Penészlek papja, akinek szavaiból kiderül: Nyírbogáton nevelkedett, később borsodi falvak lakója lett. Mátészalkán érettségizett, majd a tanárképző főiskolára jelentkezett. Két tanévet végzett el itt, amikor úgy érezte, nem ez az a pálya, amelyen boldogságra lelhet, amelyet örömmel végezhet. A Hittudományi Főiskolára adta be papírjait, s kezdte meg tanulmányait. Öt év után szentelték pappá. Papnak lenni- Kenézlőben lettem káplán. - emlékezik a kezdetekre. Hogy miért lettem a lelkek pásztora? Sokat gondolkodom ezen. Talán azért, mert vallásos nevelést kaptam, apám kántor volt, bátyám ugyancsak pap lett, s főiskolásként magam is felismertem az elhivatottságot, bennem is megerősödött a misztérium és a hit. Vallom a krisztusi tanítást: Nem ti választottok engem, én választalak titeket. Én már gimnazista koromban is rendszeresen jártam a pócsi búcsúba, ahol a Szűzanya képe és jelenléte mindig nagy hatással volt rám. Ügy látszik, ez a hatás főiskolásként még erősebbnek bizonyult, választásra késztetett. Papnak lenni mindig is erős kihívásnak számított, most talán méginkább az. Most nehezebben tudnak dönteni az emberek, a szabadság ugyanakkor sok csábítást is jelent, bizony gyakran szabadosságba vált, s a kritika olykor nemcsak kívülről, gyakran belülről is érkezik. Penészlek papja akár elégedett is lehet: az iskolások közül több mint hetvenen vesznek részt hittanoktatáson, a templomba azonban véleménye szerint kevesen járnak, ahogyan ő fogalmaz, 1100 lélekből mindössze 200-250. Zolcsák Miklósnak kispapko- ra óta különleges hobbija van, melyet nemcsak tehetségéből, hitéből adódóan azóta is sikerrel művel.- Tizenöt éve foglalkozom ikonfestészettel, melyet valaaz igével hirdetek, azt hirdetem kezem munkájával, a megfestett ikonokkal is. Az írás megnyugtat A törékeny feleség egyenrangú társként, nagy figyelemmel hallgatja férje szavait, s bár kezdetben nehezen áll rá, szívesen beszél önmagáról is.- Egyházi iskolába szerettem volna menni, bátyám Esztergomban, a ferenceseknél tanult, így a családi döntés úgy szólt, nekem is jobb lesz odamennem, hogy mi testvérek, együtt legyünk. Szerettem azt az iskolát. A versírással már általános iskolás koromban foglalkozni kezdtem, 1986 óta pedig rendszeresen írok verseket. írtam ifjúsági regényt, novellákat is, most éppen a képverseknek vagyok legnagyobb szerelmese. Arra a kérdésre, hogy rengeteg munkája mellett mikor jut ideje a költészetre, mosolyogva mondja a választ:- Jó kérdés, szinte nem is tudom. Vannak témák, amelyek szinte azonnal készek, egyszerre jönnek, ahogy mondani szokták, szinte kipatannak a fejemből, csak papírt, ceruzát kell vennem. Mások viszont lüktetnek, hosszú ideig, hónapokig, hetekig munkálnak bennem, változnak, csiszolódnak, folyton alakulnak. Ilyenkor nem érdekes semmi más, csak a vers, és az sem fontos, hogy azonnal kiírjam magamból. Évek múlva is előjönnek a mondatok, visszatérhetek rájuk. Engem az írás megnyugtat, számomra ez nem munka, sokkal inkább szükséglet, egyfajta lelki, szellemi felüdülés. Kelemen Erzsébet számára számtalan vers, két verses és egy novellás kötet, egy zenei tanulmány és egy - immár harmadik kiadásban megjelenő - ifjúsági A szerző felvételei regény jelenti az eddigi termést, no meg az ország számos pontján, Budapesttől Debrecenig megtartott számos könyvbemutató, költői est is, amelyeken mindig igen sok a hallgató, az érdeklődő.- A novellák iránt egyre nagyobb az igény, ami ez esetben és a gyakorlatban azt is jelenti, nem az író kopogtat műveivel, őt keresik és buzdítják írásra a kiadók.- A képvers nem más, mint vizuális költészet, s ma még kevesen foglalkoznak vele. Verseiből legfontosabbként a nemzet féltése, a magyarságtudat, a megmaradás és az erkölcs tanai csendülnek ki, de igen gyakran boncolnak etikai problémákat is. Közös kiállítás A képversek népszerűsége egyre nagyobb. Ezt bizonyítja, hogy mind gyakrabban hívják író-olvasó találkozókra, kiállításokra. Legutóbb Nyíregyházán, a Bessenyei Társaságnál voltak hallhatóak, no és persze láthatóak is művei, költeményei, de gyakori vendég debreceni, budapesti klubokban, tárlatokon is. Áprilisban például a Honvédelmi Minisztériumban férj és feleség együtt mutathatta be alkotásait: közös ikon-képvers kiállításra hívták meg őket. Kelemen Erzsébetnek nagy sikere van ifjúsági regényeivel, amelyek között a Tiván című egy pályázat nyomán született, a magyarság kezdetéhez nyúlik vissza, a halban, vadban gazdag Bodrogközben játszódik. Olyan fiktív cselekmény, amely ugyanakkor hiteles történelmi növény és állatvilágot ábrázol, miközben bemutatja az ősmagyarok szokásait, életét is. Igazi irodalom, bárcsak lenne több követője. Zolcsák Miklós mennyi művészetek között a legnemesebbnek tartok, hiszen témavilága és teológiája miatt semmi máshoz nem hasonlítható. Az ikonfestészet nem más, mint képpel festett teológia, amiben minden benne van, amit a hit, a vallás hirdet. Azt a világot vetíti előre, ahová az ember készül. Nemcsak műalkotás, szakralitás is, szentséget, kegyelmet, áldást közvetít. Legnagyobb örömöm, hogy mindehhez lelki hátérrel, családi segítséggel, tárgyi feltételekkel egyaránt rendelkezem. Kelemen Erzsébet S hogy mi lesz az elkészült ikonok sorsa? Talán mondani is felesleges: templomokat, oltárokat díszítenek. A lelkészfestő kezei közül ez ideig közel háromszáz ikon került ki. Legtöbbjüket elajándékozta, jópár pedig a család otthonában található.- Az ikonfestészettel szeretném megjeleníteni Istent, nemcsak magunkban, másokban is. Úgy gondolom, nekem ez kötelességem, hiszen tőle kaptam ezt a tálentumot. Amit a szószéken Ikonfestő pap, költő feleség Életük nemcsak a munkához, de a hivatáshoz, a művészetekhez is hozzátartozik
