Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-03 / 205. szám

2001. szeptember 3., hétfő Eeie&w HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Temették a tanyákat # M. Magyar László ______________ IVIinden bizonnyal csak statisztikusok tud­nák megmondani, hogyan alakul megyénk­ben a tanyákon élők száma. Pontos adato­kat én sem tudok, azonban szerintem rossz jósnak bizonyultak mindazok, akik az 1970- es, 1980-as években azt hirdették, hogy ha­marosan megszűnnek ezek a települések, mert az ott élők beköltöznek községekbe, il­letve városokba. Mindezt arra alapozták, hogy a nagyvárosokban vannak a megélhe­tést jelentő munkahelyek, a lakótelepi laká­sok pedig vonzó családi fészkek. Megválto­zott azonban a gazdasági helyzet napjaink­ra. Munkahely nincs sem községben, sem városban, marad a földművelés. A lakására­kat látva sok ifjú dönt úgy, inkább tanyán vesz egy olcsóbb lakást. Ismerek fiatalokat, akik Rakamazról költöztek Paszabcsúcsra, s találkoztam már olyanokkal is, akik a zajos Debrecennek fordítottak hátat a Balkányhoz tartozó Finánctag kedvéért. Mivel a tanyák a múlt század végén mos­tohagyermekek voltak, a hátrányos helyzet napjainkban egyre jobban érződik sok he­lyen. Az önkormányzatok megtennének mindent a fejlesztések érdekében, azonban magukra a községekre is alig jutnak forin­tok, hát még az olykor 8-10 kilométer távol­ságra lévő tanyákra. Természetesen vannak előremutató lépések is, hiszen ősszel a Kál- mánházához tartozó Petőfitanya gázhoz jut. Vannak azonban még olyan tanyák a harmadik évezred elején, amelyeknek még az ivóvízellátása sem megoldott. Leginkább azokat hibáztatom a kialakult helyzetért, akik a múlt század végén már te­mették a tanyákat. Kötelességük lett volna mindent megtenni azért, hogy egyenlő fel­tételek mellett élhessen minden magyar ember. Nyugaton járva sohasem érezhet­tük, hogy városban, faluban vagy még ki­sebb helyen vagyunk. A betonút épúgy megvolt, mint a telefon, a bevásárlóköz­pont vagy a benzinkút. Nem hiszem, hogy valamilyen fórumon is dicsekszünk azzal, hogy a hazánkkal bővítendő Európai Unió­nak lesz majd olyan lakott települése a kele­ti végen, ahova szilárd útburkolat és vízve­zeték sem vezet. Formatervezett kagyló Ferter János rajza HÍREK □ Megbeszélés A Magyar Hadigondozot­tak Országos Nemzeti Szövetsége (Mahonsz) megyei tagozata legközelebbi összejövetelét szeptember 5-én 9.15 órától tartja Nyíregy­házán (a Luther u. 3. sz. első emeleti tanács­kozótermében). □ Újra táncolnak A Szabolcs néptánce­gyüttes gyermekcsoportja a szünet utáni el­ső foglalkozását szeptember 6-án 17.30 óra­kor tartja Nyíregyházán, a helyőrségi klub­ban. Művészeti vezető: Nyemcsók Pál. Veze­tők: Balassáné Simon Blanka és Sebestyén Mónika. Csökkent képesség, teljes emberség A Start Vállalat már több megyében ad munkát kétezer-hétszáz embernek Kovács Éva Balogh Zoltán „Kiváló Magyar Élelmiszer” véd­jegy viselésére jogosult. Nyíregy­háza közétkeztetéséből napi 6- 7000 adaggal veszi ki részét a vállalat. Gyártunk üdítőitalokat, működtetünk bolti kiskereske­delmi hálózatot is. Fontos tevé­kenysége a Startnak a varrodai Nyíregyháza (KM) - A ma már országszerte ismert cégről - a Start Rehabilitációs Válla­lat és Intézményeiről - keve­sen tudják, hogy 1988-ban néhány, manufaktúrában dolgozó, megváltozott mun­kaképességű dolgozóval ala­pította a Mozgáskorlátozot­tak Egyesületet. Ma pedig a megye cégei között a foglalkoztatottak számát alapul véve az első helyet foglalja el. A vállalat közel 2700 dolgozójának 87 százaléka megváltozott mun­kaképességű. Más megyékben is A cég ma már Borsod-Abaúj- Zemplén és Békés megye foglal­koztatási szempontból hátrányos helyzetbe került településein is működtet telephelyeket. Éves ár­bevétele meghaladja a 1,5 mil­liárd forintot.- A vállalat tevékenysége rendkívül sokféle - mondja Ba­logh Zoltán vezérigazgató, aki büszkén sorolja: A cég tulajdonában működik a megye legnagyobb nyomdája, számos nagy kereskedelmi cég - a Penny Market, a Metró, és a Spar - részére jódozott és vá­kuum sót, különböző ecetfélesé­geket szállítunk. Biológiai érlelé- sű ízesített többféle ecetünk a A foglalkozta­tottak számát tekintve a megyében az elsők vagyunk. A megváltozott munkaképességű dolgozóknak ad munkát, megélhetést a Start Rehabilitációs Vállalat Elek Emil felvétele munka, amelynek divatos termé­kei a német és francia piacon is megállják a helyüket. Vállala­tunk gyógycipőket, gyógyászati segédeszközöket és művégtago­kat is készít. A humánpolitikai üzemek a súlyosan egészségká­rosodottak részére biztosítanak munkát és kereseti lehetőséget, a faipari üzemek pedig elsősor­ban raklapokat és tartályládákat állítanak elő, míg a műanyag­üzemek az útjelző oszlopokon kí­vül nagyon sokféle műanyag al­katrészt készítenek. Mindemel­lett nagy gondot fordítunk az egészségkárosodottak rehabilitá­ciójára, a cégnél teljes műszakos fizikoterápiás szakrendelés mű­ködik, mely külső betegeket is fogad. Országos beiskolázással tízféle szakmára oktatjuk, saját kollégiumban fogadjuk azokat az iskoláskorú fiatalokat, akik egészségügyi problémáik miatt más intézményekben csak na­gyon nehezen tudnának szakmát tanulni. Ötszázmilliós fejlesztés- A vállalatnál az utóbbi évek­ben számos fejlesztést hajtottak végre, elsősorban munkahelyte­remtés területén, pályázati tá­mogatásokkal. Mára három me­gye - Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés- munkaügyi központjaival is kapcsolatot teremtettünk. Kü­lönböző pályázatok segítségével mintegy 500 millió forint értékű fejlesztést hajtottunk végre. Kü­lönösen figyelemre méltó az a megváltozott munkaképessé­gűek részére végrehajtott mun­kahelyteremtő beruházássoro­zat, amelyet Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hátrányos helyzetű tele­pülésein a megyei munkaügyi központok támogatásával valósí­tott meg cégünk. A baktakéki só­csomagoló üzem, az encsi varro­da, a kazincbarcikai fóliatasak- és reklámtáskagyártó üzem, a sátoraljaújhelyi nyomdaüzem, a semjéni spirálfüzetgyártás, az abaújszántói háztartási egészség- ügyi papírokat gyártó üzem, a szendrőládi hipókiszerelés és fla­kongyártás, a nyíregyházi nyom­daüzem rekonstrukciója, Csen- gerben bőrdíszmű és cipőfelső­rész-készítő üzem, Érpatakon ecetgyártás. Ugyancsak hasonló támogatá­sok keretében folyik jelenleg Bé­kés megyében a füzesgyarmati spirálfüzetgyártó üzem kialakí­tása, s nemrégiben írtunk alá a szerződést a gyulai önkormány­zattal a helyi szociális foglalkoz­tató működtetéséről. Kilencven új munkahely A napokban felavatott üzem­részben 90 új munkahelyet te­remtett a cég, mintegy 114 milliós értékben. A Szociális és Családügyi Minisztérium segítségével pályázatot nyúj­tottak be a Rehabilitációs Alap múlt évi maradványá­nak terhére. A pályázattal nyolcvanöt milliós vissza nem térítendő támogatást nyert a cég és sa­ját kivitelezésben valósította meg a beruházást. ÉLETKÉPEK Konferencia Fényeslitkén Genius loci Balia László A falut, ahol gyermekko­romban laktunk, elkerülte a vasút. A legközelebbi várost, Ungvári, lovaskocsival kellett megközelíteni. Ungvár... Rej­telmes, misztikus csengése volt akkor számomra e szó­nak. A Titokzatos Nagyvi­lág...! Ha másnak azt mond­ták: Párizs, New York, Tokió - nem hangzott ennyire ünne­pien. Ungvári utazások... Anyám korán ébreszt, s már az a haj­nali óra rejt magába valami nem mindennapit, fölemelőt. Azután: a két paripa, Bandi és Vilma patájának ütemes csattogása az országút köve­zetén furcsán visszhangzik a kora reggel csöndjében, s ez is olyan serkentő, távolba vi­vő. Megérkezünk. Gyalogséták a városban. Üzlet üzlet mellett (odahaza csak négy-öt van), emberek hömpölygő sokasága. A fé­nyes Korzó, s a talán még fé­nyesebb passzázs... Igen, a passzázs. Ennek az első emeletén rendelt anyám fogorvosa. Ide én is elkísér­tem őt, s hogy el ne unjam magam, az orvos kivezetett az erkélyre. Az a bizonyos, a passzázs fölé nyúló, kiugró erkély... Hogy a falusi kisfiúnak mi­lyen csodálatos élmény volt innen, felülről látni a várost. Alattam jönnek-mennek a fé­nyesen öltözött urak és dá­mák, alattam pompáznak a kirakatok. Bizony, nem gondolta az a kisfiú, hogy jóformán egész életét ebben a városban fogja leélni, hogy szinte naponta el­megy ez alatt az erkély alatt; hogy irigyelni fogja a hajdani gyereket azért, mert nem látta előre azt a sok viszontagságot, botlást, kudarcot, amelyen éle­te során át kell mennie. Igaz: jócskán hozott az élet örömöt, sikert is, de már olyan az em­beri elme, hogy a negatív tör­ténések hagynak benne mé­lyebb nyomot. S mikor itt, az erkély alatt meg-meglegyint a „genius loci”, a hely szelleme, arra gondolok: milyen más­képp lett volna, ha az a kisfiú, férfivá cseperedvén, egyszer­egyszer nem azon az úton in­dul el, amely - mint később ki­tűnt - nem vezet jóra. Ilyenkor fölfohászkodom az erkélyen állóhoz: „Haj, kisko- mám, milyen jó volna most a bőrödbe bújni, ismét gyerme­ki őszinteséggel csodálni azt, ami azóta mindennapivá, ba­nálissá szürkült, és újra in­dulni erről az erkélyről...” Fényeslitke (N. L.) - Vasúti mű­szaki szakemberek és beszállító műszakiak országos konferen­ciáját rendezik meg szeptember 4-én és 5-én a MÁV Rt. fényeslit- kei javítóbázisán. A vasúti vál­tók és a biztositó berendezések korszerűsítése lesz a fő téma. A konferenciát a Dr. Soulavy Otto­kár Váltóhajtómű Szakmai Klub szervezi és rendezi. A konferencia középpontjában lesz az a kiállítás, amelyet a nyíregyházi Trend MM Kft. ren­dez. A kis cég ügyvezetője, Si­mon József elmondta, hogy pá­lyaépítéssel, pályafenntartással és biztosító berendezésekkel kapcsolatos termelőeszközök, célszerszámok kifejlesztésével is foglalkoznak. Ezeket a MÁV már országosan használja a szintén nyíregyházi Kelet Vállber Kft. közreműködésével, illetve közve­títésével. A nyíregyházi cégek jó­voltából főleg a vasúti váltók hajtóműveit újítják fel. Nyíregy­házán már készültek olyan szer­számok és eszközök, amelyek használatával a pályaépítés és -fenntartás könnyebbé és gyor­sabbá tehető. Vendéglátás Külföldi vendégek a Sóstói Múzeumfaluban r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom