Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-08 / 210. szám
2001. szeptember 8., szombat HÉTVÉGÉ 8. oldal DSE2S Pál Gyula Kiállítóterem i íz évvel ezelőtt megszűnt a Pöl Gyula Kiállítóterem Nyíregyházán. Sok-sok terv és ötlet után ismét fogadja a látogatókat. A Kodály Zoltán Általános Iskolában ezentúl külön kiállítóterem viseli a nyíregyházi festőművész nevét. A Városi Galéria szomszédságában, az iskolában található hangversenyteremmel, a művelődési központtal együtt sajátos művészeti centrum alakult ki, amelyik hatékonyan szolgálhatja az alkotókat és befogadókat egyaránt. Tavaszi napsütés Munkába menők Meszelő asszonyok MÚZSA Somlyó Zoltán Szeptember Mitől oly terhes minden ősz s mért kábulunk el illatában? S ha lágyan perg a sok levél, mért látjuk, hogy ott a halál van? Ha szőlőgerezdhez nyúlunk, mért járja hő az ujjainkat? S az érett nő mért gyengül el, mint rózsa, mit a szél megingat? És mint a vágyó anyaméh, miért járunk szívig kinyílva? S miért cseng és mért mosolyog az érett körte, alma, szilva? Ezt kérdi öntudatlanul így őszidőn a gyötrött lélek. Bámulván csöndes betűit a kalendárjom levelének. S míg leterítve áll az ágy s a kályhának még lángja nincsen az ablakon az őszi fény beszáll s megcsúszik a kilincsen. S kopogtatás nélkül benyit az ősz, adója legjobb jónak; az érett magzatot hozó anya: a kilencedik hónap. A beregi üveg az embert dicséri A külföldiek után hamarosan a magyar lakásoknak is díszévé válhat a naményi üveg A gyémántcsiszoláshoz biztos szem, biztos kéz kell a szerző felvételei Szőke Judit- Magát nem sok mindenre tudnám haszhálni az üveggyártás során - jegyezte meg minden átmenet nélkül, miután megfogta a kezemet beszélgetés közben. Kissé megharagszom. Jó, elég kicsi a kezem, de ezt még nekem senki, de senki... Meghökkenésemet látva hozzátette: mint a nők zömének, magának is hideg a keze. Törékeny is ugyan, s vannak munkaműve-, letek, aminél ez erény, de például egy félig kész kelyhet nem lenne előnyös megfognia. Az uj- jakban futó erek és a finom bőrérzékelés összefüggései hatással vannak a kézzel készült, igen érzékeny termékre. Prímás sem lehet bárki... Apáról fiúra száll- Az üveggyártásban részt vevőknek a speciális tudáson kívül különleges képességekre is szükségük van. A férfiak esetében a formázásnál, a nőknél a gyémántcsiszolásnál. Dr. Nagy Lajos, a Bereg Crystal Kft. ügyvezető igazgatója, úgy látom, imádja a szakmáját, a munkáját, nem tudom, hogy van- e más dolog a vüágon, amiről ilyen szenvedéllyel, vitalitással tud beszélni, mint szerelméről, az üvegről. A budapesti üvegipari mérnök meglehetős gyakorisággal teszi meg a főváros- Vásárosnamény utat, s amikor megjegyzi: bizony, messze vagyunk, ezt nem a maga fárasztó autózására érti, hanem a külföldi partnerek látogatásának megszervezésére. Pedig belőlük meg szerencsére van bőven. Húsz országban vannak partnereik. És nem csak Európában. Egy budapesti és egy híres muranói cég közös tulajdona a kft., mely az elmúlt tíz év alatt komoly piaci kapcsolatokat épített ki és működtet. Húsz éve folyik Naményban üveggyártás, de ez az idő az ágazatban szokásos tradíció szempontjából semmiség. Több száz éves gyárak vannak a világban, maga a szakma pedig apáról fiúra száll. A beregi telephelyen háromszázan dolgoznak, a budapesti szakember - legalábbis úgy vettem észre - mindenkit név szerint ismer. Sétálunk a gyárban, egyik helyütt, a kemencék körül van vagy negyven fok, egy sarokból forró levegő vágódik ki, amarra fújnak (a gömb úgy engedelmeskedik, mint a szappanbuborék), erről huzat vág. Nyári kánikulában elviselhetetlen a forróság, nagy tételben fogy a szóda. A dolgozók negyven százaléka három műszakban dolgozik, a nyolcórások átlagkeresete bruttó 50-52 ezer forint. A szakma krémjének számító, teljesítményben dolgozó üvegfúvók, azok közül is a legjobbak, megkeresik a bruttó százat. Elfigyelem őket, ahogy félpucéran vagy csak úgy, gombolatlan ingben benyúlnak az izzó kemencébe, ügyesen, minden félsz nélkül, biztosan azért, mert ismerik egymást, kiemelik a tűzgömböt és már formázzák is, forgatják a levegőben, hűtik, hogy aztán a kollégának átadják. Mindenki tudja a helyét, a feladatát, meghatározott koreográfia szerint dolgoznak - tánc a forróságban. Csak egy ostoba kérdés tolakodhat az anyag és a lendület közé. A válasz fukar: nem, nem tüdő kell, hanem érzék a fújáshoz. Brigádok vannak, hiszen a manufaktúrában, legyen a technikai bármilyen fejlett is, a technológiára épített csapat a döntő. Baj van, ha valaki hiányzik (van ugye, almaszedési betegség, kukoricatörési nyavalya...). Nehezen pótolható, hiszen mindenki csak egy, legfeljebb két-három műveletet végez. De ahhoz ám nagyon ért. Híresek a megrendelők Itt keveredik a 21. század a klasszikus kézműiparral. Csak ajándék- és dísztárgyakat gyártanak és csak külföldre. Helyesebben eddig ez így volt. E hónap elejétől az egyik nagy bevásárló- központban nyitottak egy helyes kis üzletet, hogy szerény áron a magyar vásárlók is hozzájuthassanak olyan ólomkristály és fátyolüveg tárgyakhoz, amikhez Japánban, Amerikában bárki. A beregi munkások készítette termékek láthatók a nálunk is népszerű nagy lakberendezési áruház polcain, isznak belőle szakét, grappát, a nagyokból sört, Floridában védi a gyertya vagy a viharlámpa lángját. A megrendelők hozzák a forma- és színtervet, itt ez alapján készül, méghozzá (téli vágású!) bükkfából (itt tudom meg azt is, hogy a körtefa nem kormoz) a klisé és utána a kollekció megfelelő darabszámban és mehet útjára. Köztudomású, hogy az üveg igen törékeny. Szállításkor könnyen előfordul, hogy megsérül az áru. Ezért mindig „rá kell tartani” a mennyiségre. Ám a neves megrendelők majd mindegyike kiköti, hogy nem készülhet több. A fennmaradó darabokat be kell zúzni... Ez fájdalom egy üvegművesnek, de el kell fogadni, hogy a márkázott, védjeggyel ellátott munkák - az eredetiség nagy érték a piacon - nem egyszer számozottan készülnek. Egyik üveggyár sem adja csak úgy a másiknak a nevét... esetleg kivételesen. Nos, a beregi gyár termékeire bizony rá-rákerül idegen címke. De ez rang, bizalom, hiszen azt jelenti: a minőség garantált és elfogadott. A határidőket is betartják, úgyhogy jó az együttműködés, a szerződési fegyelemmel sincs baj. December 31-ig most is teljesen lekötött a kapacitásuk. Saját fejlesztésű termékkel is előrukkolnak néha (ez a gyár termelésének húsz százalékát teszi ki), ilyenekkel sikeresen szerepelnek a frankfurti vásáron. S hogy van-e üvegdivat? - érdeklődöm, miközben megnézzük a csiszolót, bekukkantunk a meóba, a savazó- ba, a közömbösítőbe, a mosóba. Szétmorzsolok egy maréknyi alapanyagot. A homokot Ukrajnából hozzák (tényleg teljesen fehér). Divat? Van, hogyne. Volt már kobaltkorszak, s most jön valami új. Ők azt készítik, amit kérnek. Valaki mindig kitalál valamit. A megrendelők igen hosszú távra gondolkodnak előre, szemet gyönyörködtető világkatalógusokat készítenek, a pénzügyi terveiket sem szokták gyakran módosítgatni. A hazai gazdasági változások ellenben nagyon nehezen tervezhetők, nem tudjuk, hogy alakul a minimálbér, mennyi lesz egy fél év múlva az energiaár. Ám a gyakori áremelés illetlen dolog a külföldi üvegpiaci szférában. Nyomottak a bérek, de a kft. nem teheti meg, hogy a gazdasági jelenségekhez rugalmasan alkalmazkodva árat emelgessen. A környező országokban a versenytársak kedvező közgazdasági körülmények között tevékenykednek, nehéz velük versenyezni. Ha már itt tartunk, a vil- lanyfűtötte kemencéket is meg- gusztálom. Hogy takarékoskodjanak és kíméljék a környezetet, elsőként az országban átalakították az alapüvegolvasztó kemencéket - az olvadt üvegbe elektródákat vezetnek. Szerencsére a megyei területfejlesztési tanács felismerte ennek az előnyeit és anyagilag is támogatta a modernizálást. A fény felé emelkednek a végtermékek, a meósok figyelik, van-e buborék, karcolás, majd következik a gondos csomagolás és a címkézés: made in... Ez a designer álmodozik, ez a divatdiktátor befolyásol, ez a kereskedő szerződést köt, ez a kaMindig forró a levegő mion szállítja, ez a beregi üvegmunkás pedig elkészíti. Itt, messze Budapesttől és mégis milyen szép és mégis milyen távoli tájakon gyönyörködtetnek, szolgálnak idegeneket. Törékeny termék A vüág legrégebbi zöld színű vízcsepp alakú üveggyöngye ötezerötszáz éves. Még visszafordulok, megfogok egy ólomkristály pezsgőspoharat, a forgókerék motívum metszetei még egy másik kéztől és a szerszámtól langyosak. Ha ezt most leejteném, egytized másodperc és széttörne. Az igazgató olvas a gondolataimban:- Egy izzó üveggömbből egy óra munkával válik ilyen gyönyörűség. Húsz ember dolgozik rajta. Ez a beregi ember igazi dicsérete. Nevezetességeink A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség épületének helyére egykor a földbirtokos Király Sándor kétszintes épületet tervezett, de miután odatelepítették a város csendőr szakosztályparancsnokságát, átdolgozta a terveket. 1909-től a 2. világháború végéig működött ott a parancsnokság, számos átszervezéssel és ennek megfelelően több néven. A felszabadulást követően szakszervezeti hivatalok, kereskedelmi cégek, több évtizeden keresztül pedig a Zöldért kapott helyet a nyíregyházi Benczúr téren található épületben Elek Emil felvétele
