Kelet-Magyarország, 2001. augusztus (61. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-07 / 183. szám

2001. augusztus 7., kedd Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Ezres egy verébért Dankó Mihály Lejárt az ereszalatti, vagy az odvas eperfák verébfészkeit dézsmáló falusi gyerekek ide­je. Most kapott igazán hangsúlyt az egykori magyar film címe: ,A veréb is madár". A madárvilág szürke eminenciásai ugyanis ad­dig „ugráltak", míg ők is kivívták maguknak a védettséget. Félre a tréfával, a Környezetvédelmi Mi­nisztérium újabb rendeletében kibővítette a védett állatfajok számát. Többek között most újabb öt madár is felkerült a listára. Talán a legnagyobb meglepetést a veréb je­lentette. A közhiedelem ugyanis inkább kár­tékonynak tartja a fecsegő kis tollasokat. Emlékszünk még a nagy kínai akcióra, mi­kor azt találták ki az okosok, hogy a veréb megeszi a termést, ezért el kell pusztítani. Mivel ember bőségesen állt az akciót szer­vezők rendelkezésére, addig tapsoltatták, zajongtatták őket, míg a kis jószágok hol­tan estek le a fáradtságtól a levegőből. Eb­ből is kiderül, hogy elsősorban az embertől kell megvédeni ezt a szapora, a jég hátán is megéllő fajt. Azoktól, akik céltáblának hasz­nálják a védtelen élőlényt, akik örömmel és „halálmegvető bátorsággal" pusztítják, pe­dig fontos szerepük van a természetben. Igaz, hogy megeszik a búzaszemeket, de a gyommagokat is, és rengeteg kártevőt el­pusztítanak. A listán szerepelnek még az „agresszív­nek" mondott hattyúk, a halgazdaságokat rémségben tartó kárókatonák, a sárgalábú sirályok, s talán a veréb után a másik meg­lepetés: a gyümölcskertek és szőlősgazdák esküdt ellenségei, a seregélyek. Bevallom, őszintén örülök ezeknek a döntéseknek. (Bár lehet, hogy a felsoroltak miatt sokan nem értenek velem egyet.) Elfogadom én a vadászatot, a horgászatot, a céltalan élet­kioltás ellen berzenkedem, amikor valaki csak kedvtelésből, szórakozásból öl. A törvényhozók döntésében jelentős sze­repet játszik az Európához való csatlakozás, hisz az Unió valamennyi társult országot kö­telezi a védett és kiemelten védett fajok iránti figyelemre és a rendelkezések szigorú betartására. Gyakorlatban ez azt jelenti: el­pusztításuk, fészkeik, élőhelyeik megzavará­sa szabálysértést és bírságot von maga után. (Mely veréb esetében ezer forint.) A törvény megszületett, most már a betartása a fontos. Fogásra várva Ferter János rajza HÍREK □ Ápolójelöltek kerestetnek Még jö­vő hét péntekig jelentkezhetnek az érettségi­zettek a nyíregyházi Zay Anna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola által indított ápoló, csecsemő- és gyermekápoló képzé­sekre. □ Véradás Lúgostól Gemzsélg A Ma­gyar Vöröskereszt megyei szervezete ma a nyírlugosi polgármesteri hivatalban 10-15- ig, a gemzsei új általános iskolában 8.30- 12.30-ig és a fényeslitkei kocsijavítóban 15-17-ig várja a donorokat. Újra szárnyak tövében az ötven éve végzett oktatók Balázs Attila felvétele Fél évszázad égi kötelékben Repülés nélkül nincs modern állam - állítja a nyíregyházi repülőtér egykori parancsnoka Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) - Nyíregy­háza, a megye, az egész ré­gió múltjában, jelenében meghatározó szerephez ju­tott és jut a repülőtér, de a jövőben még inkább a fejlő­dés alapja lesz. Leplezetlen elfogultság rejlik e szavak mögött, ez azonnal egyér­telművé válik, ha tudjuk: több mint ötven éve a repülőgépekhez nőtt emberektől ered a kijelen­tés. A mély érzelmi kötődés is­meretében sem vitathatja el sen­ki az állítás igazságtartalmát, hi­szen a tőke is egyre jobban a re­pülőterek közelében landol. Egykori parancsnok Az elmúlt hét végén azonban nem a pénz, hanem az érzelem volt az úr a nyíregyházi repté­ren, ahol az ország minden pont­járól érkezett repülősök gyüle­keztek. A sokat látott és sokat megélt embereket összekötötte a rajongásig szeretett repülés és a közös iskola. Ki Hajdúszoboszló- Farkashegyen, ki pedig Békés­csabán szerzett repülőgépvezető oktatói végzettséget motoros il­letve vitorlázó kategóriában - éppen ötven évvel ezelőtt.- Az Országos Magyar Repülő Egyesület indította a képzést, de nem sokkal később már a Ma­gyar Repülő Szövetség kötelékei­ben tanítottuk a fiatalságot a re­pülés alapismereteire - tekint vissza egy pillanatra a múltba Hargitai Ferenc, a találkozó egyik főszervezője, aki joggal érezhette otthon magát. Két évti­zeden át, 1956-tól 1976-ig ugyanis ő látta el a nyíregyházi repülőtér parancsnoki teendőit. Értékes szakma- és emberismeret birto­kában beszélt múltról, jelenről és jövőről. Űrben, sportban- Nagy repülős egyéniségek jöt­tek ki abban az időben az iskolá­ból, és segítették későbbi nagy nevek szárnypróbálgatásait. Kö­zülük sajnos, sokan már soha nem landolnak itt a földön, las­san gyarapodik a veszteséglis­tánk - idéz fel arcokat az egyko­ri parancsnok. A szépreményű iskolatársak között említi Pintér Jánost, akire valóban szép kar­rier várt, de a mai napig tisztá­zatlan körülmények között a MALÉV kapitányaként vesztette életét. Senki nem tudja ponto­san, mi történt, amikor Bejrút előtt nem sokkal a tengerbe csa­pódott egy TU-154-es fedélzetén. Háborús idők voltak, átszőve ku­sza politikai szálakkal, sokáig nem lehetett beszélni a tragédiá­ról, azóta pedig a feledés homá­lyába veszett .az ügy. Annál érdekesebb, hogy a le­zuhant kapitány fia Nyíregyhá­zán megtanult repülni és apja nyomdokaiba lépett. Egyébként gyakori jelenség, hogy a repülő­halált halt emberek családjából a következő generáció tagjai kö­zül valaki botkormány mögé ül. Visszatérve a most ünneplő ok­tatókra joggal büszkék elvégzett munkájukra: a magyar légierő­»........................ A világkereskede­lem egyre na­gyobb értékben veszi igénybe a légifuvarozás szolgáltatásait. Hargitai Ferenc ben rengeteg egykori növendé­kük teljesít szolgálatot, űrhajóst is adtak a hazának, de a sport berkeiben patinásán cseng Besenyei Péter vagy éppen Veres Zoltán neve is. Hírnév a levegőből- A polgári repülésnek is sok embert adott ez a megye, ma már elmondható, a MALÉV piló­táinak nagy része Nyíregyházán tanulta meg a repülés alapjait - mondja Hargitai Ferenc, aki 1982-86 között a magyar műrepü­lő válogatott edzőjeként is dolgo­zott. Tapasztalatból állítja tehát: a repülés az egyik legjobb országimázs formáló dolog. Elő­fordult, hogy az egyik nyugat-eu­rópai verseny előtt a közönség soraiból néhányan azt kérdezték tőlük: most ők akkor Bukarest mellől jöttek, vagy a bolgárokkal rokon nemzet fiai? A lerepült gyakorlat után már megtanulták Budapest nevét és pontosan tud­ták, hol is van Magyarország.- Egy modern állam elképzel­hetetlen repülés nélkül, hiszen meg kell nézni: a világ kereske­delmének értékben (tehát nem tömegben) vett 40 százaléka már légi fuvarozáshoz kötődik. A ma­gyar légtér rendkívül telített, percenként léptetnek be és ki gé­peket, tehát a légi irányítás már európai színvonalú. Most a légi forgalmat is ilyenné kell tenni, ehhez pedig korszerű fogadóbá­zisok sorára van szükség - szö­gezi le Hargitai Ferenc. Öröm­mel teszi hozzá: Nyíregyháza nagy gondot fordít repülőteré­nek korszerűsítésére, fejlesztésé­re. A város vezetése talán már érzi, tudja, hogy a repülős turiz­mus egyik központja lehet, fő­ként ha a Sóstóra támaszkodva megteremti a gyógyfürdőzés vi­lágszínvonalú feltételeit. A vendégek azt külön hangsú­lyozták: bár nem itt volt annak idején kiképzésük bázisa, itt fo­gadták őket a legnagyobb szere­tettel. A főiskolásokat is oktató Tréner Kft. pilótái köteléket re­pültek tiszteletükre, majd a ma­gasba emelkedtek mindenkivel, aki újra a felhők közé vágyott. Ez azért hűen jelzi: Nyíregyhá­zán őrzi a repülős tradíciókat. S zerintem a fiatalok nem nézik ezeket a napi sorozatokat, nem köti le őket a cselek­mény. Inkább a közép- korosztályt érdeklik. Őket leköti az álomvilág, lehet, az életük nem olyan teljes, mint a fil­mekben. Végeláthatatlan, értelmetlen történetek ezek, amelyeknek semmi köze a valósághoz. Ki van „csukva”, hogy Nyíregyházán ilyenek megeshetnének. Én a té­vében dokumentum- és természetfilmeket nézek szívesen. Királyfalvi Mariann TANULÓ S oha nem nézek szap­panoperát, egy kap­tafára mennek mind. A feleségem viszont imád­ja. Na, nem nézi mindegyiket, amit vi­szont kiválaszt, azt az elejétől a végéig. Hogy van-e valóságalapjuk ezeknek a történeteknek? Mivel nem nézem őket, nem is tudhatom. Igaz, amikor a feleségem be­kapcsolja a tévét, néha belepillantok. Szép me­sék: midenki szerelmes, mindegyikben vannak jók és vannak rosszak. Ennyi. Bíró Csaba SZEMÉLY- ÉS VAGYONŐR K ét szappanopera ér­dekel a tévében, egyik a Barátok közt, másik a Jó barátok. Ezek fiataloknak valók, érde­kesek. A brazil sorozatok színvonala nagyon gyen­ge. Úgy látom, a közép­korú családanyák nézik szívesen ezeket a soha véget nem érő sorozato­kat, talán azért, mert úgy érzik, a fiatalságuk­nak vége. Elábrándoznak a szerelemről, közben főznek, nézik a sorozato­kat. Természet-, művész- és dokumentumfilmeket nézek. Gombos Viktória főiskolai hallgató K i nem állhatom! A hideg futkos a háta­mon, amikor meghallom a szignálokat. Tudom, mikor melyik kezdődik, annyiszor „nyomják”, hogy már megismerem őket. A nagymamám vi­szont imádja. Amikor be­kapcsolja a tévét, ő ki­kapcsol. Csak a sorozat létezik, arra az időre megszűnik a környezet. Mondom: mama, én nem nézem! Nem baj, majd el­mesélem... Viccen kívül: imádom a nagyit, mert különben mindenben képben van. Jakab Szilárd SPORTOLÓ Ritkán nézek tévét, mert a munkám miatt későn járok haza. Egyébként nagyon szere­tem a sorozatokat, de idő hiányában nem tudnám követni őket. Nem is tu­dom, miért tűzik műsor­időre délután, amikor senki sincs otthon. In­kább a gyerekeknek szó­ló filmeket kellene ebben az időpontban sugározni, vagy lenne egy kis felké­szítés az iskolára... An­nak viszont örülök, hogy olyan sok jó gyermek­program van a város­ban. SONDOR TlBORNÉ PULTOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom