Kelet-Magyarország, 2001. augusztus (61. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-31 / 203. szám

2001. augusztus 31., péntek 3. oldal Kelet** HÁTTÉR Nyitott hatar Balogh József Nem tudom, erről a címről kinek mi jut eszébe. Biztosan van, akinek az unió tagál­lamai, ahol úgy lehet átmenni egyik ország­ból a másikba, hogy az ember észre sem veszi, nincs sem útlevélellenőrzés, sem poggyászvizsgálat, fék helyett a gázra kell lépni a jármű vezetőjének. Persze ez ránk nem vonatkozik, de ha átmentünk az osztrák határon, ahol egyszer ellenőriztek, azután már mi is mehetünk megállás nélkül az Atlanti óceánig. Nekem mégsem ez a határ jut eszembe a nyitottságról, hanem a mienk, amely kelet felől lesz majd hivatott védeni az unió országait, de bennünket addig is védeni kellene. l\/londom: kellene! Mert nem véd. Elég csak belelapozni például lapunkba, szinte nincs nap, hogy ne olvashatnánk a hírt: 28, vagy 32, vagy 51, mikor mennyi afgán, laoszi, vietnami, román lépte át illegálisan a határt. Még ennél is meglepőbb, mikor arról szerzünk tudomást, hogy autós­üldözés után találtak meg itt-ott teherautó­ba zsúfolva, vagy ilyen célra kiképzett Mercedesben éhhalállal küzdő illegális bevándorlókat, de az embercsem­pészeknek, a kocsiknak nyoma veszett. Ilyenkor azon töprengek, vajon mindig így volt ez, csak például a szocializmusban olyan hírzárlatot építettek be a tájékoztatás rendszerébe, hogy nem jutott el még hoz­zánk sem a határsértésekről szóló hír, vagy nem voltak ilyen hírek? A másik eshetőség az lenne, hogy ügyesebbek voltak a határsértők, s soha nem kapták el őket, így persze hogy nem lett hír belőlük. A har­madik meg az, hogy meglehetősen lezser vagy foghíjas a határvédelem. En erre tippelek. Mert sehogyan se fér a fejembe, miért van az, hogy egyik nap bemutatnak egy herkentyűt, amelyik éjsza­ka is kilométerekre lát, aztán másnap mégsem azt olvasom, hogy elfogtak ennyi­annyi embert a zöldhatáron, hanem hogy az ország belsejében vették üldözőbe őket. A hivatásos határőrök. Merthogy amikor sorkatonák, bocsánat, besorozott határőrök portyáztak, akkor nem volt üldözés. Már a határon elkapták a határsértőket. Szeptember De nehéz az iskola­táska... Ferter János rajza HÍREK □ Avatás A nyíregyházi Városi Galéria új kiállító helyszínét szeptember 4-én 10 órakor avatják. Az új Pál Gyula-terem Nyíregyházán, a Vay Ádám krt. 18. sz. alatt található. Az avatás alkalmából Pál Gyula-emlékkiállítás, és Gádor Magda Munkácsy-díjas szobrászmű­vész kiállítása nyílik. □ Egészségmegőrzés A „Szenvedélybe­tegekért" Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesület egészségmegőrző programja ke­retében előadást, majd ahhoz kapcsolódó csoportos beszélgetést szervez szeptember 4-én (kedden) 17 órától Nyíregyházán, a Vá­rosmajori Közösségi Ház klubtermében. Tej: fölösleges százmillió liter Akár fürödhetnének is az idei többlettejben a gazdák, akik a támogatásban bíznak Kőt Elek kállósemjéni gazda ellenőrzi a legelő gulyát: ő a minőségre törekszik Nyéki Zsolt felvétele Nyéki Zsolt Kállósemjén (KM) - Tejterme­lői panaszok röppentek fel Kállósemjén környékéről, az egyéni kifogások ágazati problémákat is felvetnek. A növendékkel együtt 50 szar­vasmarhát nevel a Kállósemjén- hez közeli Újfaluréten Fábián István gazdálkodó, s ekkora állo­mányra támaszkodva komo­lyabb fejlesztéseket tervezett évekkel ezelőtt. Családi bevétel- Úgy hat éve a megyei tejipari cég biztatásával egy tejház kiala­kításába kezdtem a tanyán, aho­vá még az ipari áramot is beve­zettem. Amikor már majdnem minden kész volt a tej összegyűj­téséhez, a felvásárló azt mondta: a mintegy 2 kilométernyi földút miatt ide nem küld tartályko­csit. Azóta kénytelen vagyok a kállósemjéni tejcsarnokba hor­dani a napi 240-260 liter tejet - utal első sebeire a gazda. Gond­jai ezzel nem érnek véget: azt is kifogásolja, hogy a Kállósemjén- ről és környékéről begyűjtött tej minőségét összekeverés után vizsgálják meg, és a sokszor csak két hét múltán megkapott ered­ményt nem igazán tudják vissza­ellenőrizni a tejtermelők.- A júliusban leadott tej után augusztus közepén kaptam meg a pénzt, literenként 31-33 forin­tot. Ennyiért nem éri meg mar­hát tartani, gondoltam is rá, fel­számolom az állományt, de ak­kor még ettől a kevés bevételtől is elesik a család, más munkale­hetőség pedig nem nagyon akad a környéken. Csak azt nem ér­tem: a Tejipari Hírlapban olva­som, hogy más megyékben a ha­sonló kistermelők 50-60 forintos felvásárlási árat is elérnek. Sze­rintem ügyesebben képviselik az érdekeiket, és az ottani felvásár­lók is jobban segítik a kisterme­lőket. A valamikori a Szabolcstej például literenként 50 fillér be­szállítói támogatást fizetett, de ez már régen megszűnt és más formában sem nyújtanak kezet ma már a kistermelőknek - véle­kedik Fábián István. Egyedi vizsgálatok- A minőséggel korábban nekem is rengeteg problémám volt, s mindenkit hibáztattam, ha keve­sebb árat kaptam a tejért. Há­rom éve azonban a család leült és úgy döntött: korszerű techno­lógiával folytatjuk a tejterme­lést, ezért a szakmai felkészülés mellett beszereztük az alapvető gépeket, berendezéseket. Megér­te, mert azóta a mi állomá­nyunktól származó tejet külön gyűjtöm és a jobb minőségért magasabb árat kapok - fejti ki véleményét Kát Elek, a. helyi tej­csarnok üzemeltetője, egyben napi 300 literes hozammal büsz­kélkedő gazda. Az átvételt érintő észrevéte­lekre reagálva elmondja: egyedi vizsgálatokat kér, amit fővárosi laboratóriumban végeznek el, te­hát objektív eredményt kap. Több pontban viszont egyetért az előtte szólóval: az ipar alapve­tő berendezésekkel, például gyorstesztek alkalmazásával se­gíthetné a minőségi tejtermelés elterjedését. Az agrárkormány­zatnak is nagyobb figyelmet kel­lene fordítania az ágazatra, mert itt már régen nincs akkora jöve­delmezőség, amekkora a ver­senyképesség megőrzéséhez szükséges lenne. Árulkodó a Tej Terméktanács július 26-ai elnök­ségi ülésén hozott határozat, mely leírja: az országban 100 millió liter többlettej piaci leve­zetéséhez FVM-támogatást kell kérni, e 2,5 milliárd forintra be­csült összeg nélkül könnyen elő­fordulhat, hogy szeptember 1-től a feldolgozóipar nem tart igényt erre a tejre. Minőségi kapaszkodó A probléma mély gyökerű: ha­zánkban ma már jóval kevesebb tejet iszik az átlagpolgár, csök­kent a kereslet az egyébként rendkívül egészséges élelmiszer iránt. Ezért mindenképpen foly­tatásra méltó például az iskola­tej akció, amivel az állam két le­gyet üt egy csapásra: közvetlen támogatásával enyhít az értéke­sítési gondokon, miközben a gye­rekek mindennap hozzájutnak a fejlődésükhöz szükséges tejhez. Többen panaszkodnak a tejter­mékek nagy mennyiségű import­jára, s azt javasolják: ne enged­jük be Magyarországra a tejala­pú külföldi áruféleségeket. Ez azonban már gazdaságdip­lomáciai területet érint, de azt látni kell: ha Magyarország meg­tiltja vagy korlátozza egy termék behozatalát, akkor külföldön ha­sonlóképpen járnak el a magyar árukkal szemben. Amin tehát a gazdaság egyik szereplője esetleg nyer, azon mások bukhatnak, ez a kérdés tehát összetett, ám a jö­vő mindenképpen az áruk egyre szabadabb mozgását hozza. A termelők a minőségbe kapasz­kodhatnak, utána pedig úgyis a szabadpiacon dőlnek el a dolgok, persze nem mindegy, ott hogyan jelennek meg a gazdák. Aranylakodalom Bétéri Sándor és felesége Beregszászi Katalin ötvenedik házassági évfordulóját tartot­ták a napokban Győrteleken. Az idős házaspárral együtt ünnepelt fiúk, Zoltán és neje, unokáik: Beáta és Zoltán, valamint több helyi barát Amatőr felvétel ÉLETKÉPEK Múlik a nyár Cserbakőy Levente _______________ V alamikor három évvel ezelőtt, ilyenkor augusztus vé­ge táján a vasúti töltés mellől átmentettünk a kertünkbe egy kis, borzas akácfa csemetét. Kutyaséltatás közben fedeztük fel ezeket az akác-süvölvénye- ket. A kis borzasba azonnal be­leszerettünk és megígértük ne­ki, hogy hamarosan kedvezőbb helyre fogjuk telepíteni, ahol majd megfelelő gondoskodás­ban fog részesülni. így azután a következő napon a kutyán­kat ismét arrafelé vittük és én a hónom alatt ott szorongat­tam egy nagyméretű reklám- szatyorba csomagolva az egy­kori hadseregből átmentett ro­hamásómat. Legelőször is a tő környékét egy félméteres körben megtisz­títottam az elszáradt avartól és egyéb gizgaztól és az oda do­bált üres flakonoktól, mű­anyag zacskóktól, poharaktól és az elszórt papírhulladéktól, amit az őszi és a tavaszi szelek odasodortak. A törzstől 25-30 centire elkezdtem a tő körbe- ásását. Úgy gondoltam, hogy a gyökérzetet egy jókora földlab­dával együtt a reklámszatyor­ban minden gond nélkül haza tudom vinni. Ez kisebb bonyo­dalmakkal sikerült is, mert a szatyor készítői valószínűleg ettől kisebb súlyra álmodták meg a fülek teherbíró képessé­gét. így hát az egész hóbele- vancot magamhoz öleltem és ilyen idillikus módon új, és immár végleges élőhelyére vit­tem. Az előre kiásott gödörbe beleöntöttünk egy vödörnyi vi­zet és abba tettük a kis fát föld­labdás gyökerekkel. Utólag most töredelmesen bevallom, hogy akkor semmit nem fogad­tam volna arra, hogy ez a fa életben marad. Azt magyaráz­tam, hogy a fák telepítésének klasszikus időszaka az ősz, és nem a rekkenő kánikulával já­ró augusztusi napok. De a ne­jem azt mondta, hogy bízzak benne, mert ő ebből majd egy szép fát fog nevelni. Ám az ele­jén úgy nézett ki, hogy az én holló károgásomnak van igaza. Az átültetés után a fa levelei petyhüdten csüngtek az ága­kon, még a naponkénti több­szöri locsolás sem tudta felélénkíteni. A rá következő tavaszon már csak egyetlen ágon hajtottak ki a levelek. Az egész fának olyan cseplesz ki­nézete volt. Az idén tavaszon meg lett metszve, a főága egy mellévert karóhoz lett kötve és rendsze­res locsolást kapott. Júliusra elérte a másfél méter magassá­got és tizennyolc virágot ho­zott, amelyeknek, sajnos, nem volt illatuk. Majd lesz a jövő tavasszal. Szilvaszüret Újmajorban Nyíregyháza (K. J.J - Június végén kezdődtek és a na­pokban fejeződtek be a kö­telező nyári szakmai gyakor­latok a nyíregyházi Lippai János Mezőgazdasági Szak- középiskola diákjai számára. Amint az intézmény alakuló tan- testületi értekezletén elhangzott, a lippaisok az újmajori és az apagyi tanüzemükben (egy osz­tály a szlovákiai Nagymihályban- Michalovce) fegyelmezetten, jó hozzáállással és kellő szakérte­lemmel végezték a legkülön­bözőbb feladatokat: a paprika, a paradicsom, az uborka zöld­munkáit, a különböző termé­nyek betakarítását. Az augusz­tus végi napokban - egyéb, szin­tén sürgető teendők mellett - el­sősorban a bőséges szilvatermést szedték le, de ha kellett, a do­hányfűzés próbáját is kiállták. Szorgalmukat, munkaszeretetü­ket a szaktanárok többnyire je­les minősítéssel értékelték, ami- bekerülve a naplóba - a 2001/ 2002. tanév első osztályzata lesz. Hagyományőrzés Nyíregyháza (KM) - Aktív és nyugállományú katonák, fiata­lok (közép-, főiskolások és egye­temisták), valamint más civilek számára, akik magukénak érzik a honvédelem ügyét, a honvéd hagyományokat, Honvéd Hagyo­mányőrző Klub alakul Nyíregy­házán a helyőrségi klubban (Színház utca 2., tel.: 42/504-375). Az első foglalkozás tervezett idő­pontja szeptember 24. 18 óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom