Kelet-Magyarország, 2001. augusztus (61. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-30 / 202. szám

2001. augusztus 30., csütörtök Kelet*» nyíregyházi polgár 7. oldal HÍREK □ Alapkőletétel Szeptember 4-én, ked­den délelőtt kerül sor a Lobogó utcai, állami támogatással épülő száztizennégy önkor­mányzati ifjúsági bérlakás alapkőletételére. □ Születésnap A város nevében ma köszöntik a nyíregyházi Szőcs Józsefet, aki jeles jubileumhoz érkezett: most ünnepli századik születésnapját. Fotókiállítás Az izraeli külügymi­nisztérium összeállításában Shai Ginott fo­tóművész képeiből látható kiállítás a vá­rosháza aulájában. A tárlatot hétfőn Ko­vács László, az Izraeli-Magyar Baráti Tár­saságok (képünkön jobbról) országos elnö­ke nyitotta meg Cservenyák Katalin felvétele A versek szerelmese Nyíregyháza (KM - Sz. A.J - Ebben az évben harmadik alkalommal rendez­ték meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Gyermek KI MIT TUD?-ot, ahol a versmondók között a nyíregyházi Pózer Nikoletta győzött. A versenyen az általá­nos iskolások vehettek részt, Nikinek így ez volt az utolsó lehetősé­ge az indulásra, szep­tembertől ugyanis a Zrínyi Ilona Gimná­ziumba jár. - Nem vol­tam még négyéves, amikor az Arany Laci­nak című verset sza­valtam az óvodában, kisiskolásként pedig a szüleim Tiszanagyfa- luból Nyíregyházára hoztak versenyekre. Amíg kisebb voltam, főként meséket mondtam, amikor ebből kinőttem, áttér­tem a versekre. A kedvenceim az állatok­ról szólók voltak, ma már inkább a haza­fias művek állnak hozzám közel. Sokáig színésznőnek készültem. Egyrészt, mert szerettem volna, ha minél többen megis­mernek, másrészt pedig úgy gondoltam, ha valaki olyan tevékenységgel foglalkozik, ami sokat jelent az embereknek, és ezt át is tudja adni, az mindenki számára fontos. Ma viszont már látom, hogy ezt más terü­leteken is megtehetem, ezért inkább a mé­dia világa felé kacsingatok. A versmon­dást azonban nem szeretném abbahagyni, sajnálom, hogy a fiatalok egy része olva­sás helyett inkább a tévé előtt ül - biztos vagyok abban, hogy nem tudják, mit ve­szítenek. A regények, novellák, versek se­gítenek abban, hogy színesebben lássam a világot, én ezért nem akarok lemondani róluk. Ha lehetőség nyílik rá, szívesen vennék részt ismét a KI MIT TUD?-hoz ha­sonló megmérettetésen, a verseny izgalma és a győzelem öröme semmihez sem hason­lítható. Hirdetés Sok szeretettel köszöntik születésnapja al­kalmából Szendrei Papát Biriben. Unokái: Gyuri, Reni, Jana, Roli, Ricsi Pózer Nikoletta A közös költségből kicseréltették a csatornát, most a lépcsőház festésére gyűjtenek A házban negyven család lakik, a többség szerény körül­mények között. Sok a munka- nélküli, nyugdíjas, így egyálta­lán nem mindegy, mennyi a kö­zös költség. A kisebb lakások 35, a nagyobbak 55 négyzetmé­teresek, ennek megfelelően a közös költség 1200 illetve 1400 forint. Szokatlanul alacsony. Főleg, ha azt vesszük, ebből öt­száz forint a Lakszövöt (mert­hogy szövetkezetiek a lakások) illeti. Hogy honnan a többi? A háztetőt bérbe adták a Westelnek. Hat éve áll itt az át­játszó, közben még két állomást is telepítettek ide. Az éves bérle­ti díj nyújtja a fedezetet a felújí­tásokhoz. Sokan irigykedve is mondják: jó nekik, van miből... Jutka néni pedig cáfol: másutt 4000-4200 forintot szednek ha­vonta - abból pedig már lehetne gazdálkodni -, ők csak annyival csökkentették a közös költséget, amennyi a bérletből befolyik. Egy lakásra vetítve évi 35 ezer forint. A CB-nek köszönhetik Eleinte sokakban keltett el­lenérzést országszerte, amikor a mobiltelefon-társaságok átját­szótornyokat telepítettek. Jutka néni azonban azt mondja: aki tanult egy kis elektrofizikát, nem ijed meg. Ö hosszú ideig CB-rádiózott - ennek is köszön­hetik a tornyot. Volt fenn a te­tőn egy antennája, segítségével zoológusokkal beszélt Kenyá­ban, vagy tengerjárókkal vala­melyik hajón, vagy éppenséggel kirándulókkal a János-hegyen. A westelesek érdeklődtek CB- sektől, hogy a környéken kinek volt jó a „terjedése”. így jutot­tak el Jutka nénihez. Rengeteg utánajárás előzte meg a szerző­déskötést, statikai vizsgálatok, mérések, építési engedély. A gondos előkészítés, körültekin­tő eljárás mindenkit megnyug­tatott: nem akarnak rosszat a háznak.- Ebben a házban olyan embe­rek laknak, akik nemcsak a la­kást tekintik magukénak, ha­nem a ház többi részét is - mondja végül Jutka néni. - Nem rosszak a panellakások, csak tudni kell bennük élni. Játszótéri merengés Nyíregyházán, az Arany János utcában lakom. Jelenleg gyerme­kemmel GYED-en vagyok, és sok más kismamához hasonlóan na­gyon szeretek a házunk háta mö­götti játszótéren tartózkodni a kicsivel. Üdülni sajnos mi nem jutunk el, ezért szinte egész nyáron, sőt egész évben (ha az időjárás enge­di) kint vagyunk. Több dolog is van, amit szeretnék szóvá tenni. Először is nagyon elavultak a pa­dok, igaz, hogy ezt már többször megreklamáltuk, de érdemi vá­laszt nem kaptunk. A forgókat nagyon szépen megjavították, de a környékén lévő két pad beton tartója már kidőlt, amelyik meg ép, azon az ember nem bír ülni öt percnél tovább. Tavaly mind­össze egy ilyen ülőalkalmatossá­got cseréltek csak ki, nem értjük a többire miért nem került sor. Nagyon szeretnénk, ha kihelyez­nének egy kosárlabdapalánkot, elsősorban a nagyobb gyereke­ket kötné le. Sajnos, itt is sok a kóborkutya, melyeknek nincs gazdája, vagy csak póráz és száj­kosár nélkül sétáltatják őket. De ha azt szóvá tesszük, még a gaz­da kiabál össze bennünket. Gon­dot jelen az is, hogy az autósok behajtanak a játszótérre. Ha rá­kérdezünk, azt mondják, ez szol­galmi út, és tábla sem tiltja. A betonrengeteg közepette örülünk a szép árnyas fáknak, csak néha meg kellene metszeni az ágakat és megpermetezni, mert nagyon tetvesek. Kérem, segítsenek a problémák megoldásában. G. ZoltAnné, Nyíregyháza Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) - Kevés há­látlanabb feladat van, mint a közös képviselőé. A fele­lősség nagy, a mozgástér ki­csi, a munkáért pedig a leg­ritkább esetben jár köszö­net. Annál több bírálat. Persze, sok függ a lakóközösség­től. Ha nagyjából hasonló gon­dolkodásúak, anyagi helyzetűek élnek egy „fedél” alatt, az együtt­gondolkodás is könnyebben megy.' Molnár Lászlóné (Jutka néni) hét éve közös képviselője a Jósavárosban az Ungvár sétány 5. szám alatti közösségnek. A nyugdíjas asszony szívvel-lélek- kel végzi munkáját. Azt mondja, sok-sok türelemre, toleranciára van szükség, majd hozzáteszi: nem szabad gazdag közös képvi­selőt választani, mert az nem ér­ti meg a szegényeket. Ami tőlük telik Az új redőnyök szebbé tették a panel egyhangúságát A kirándulók egyik legnagyobb élményét a kisvonat jelentette Lengyelországi kirándulás Nyíregyháza (KM) - A Nyír­egyházi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, szokásához híven, idén is ellátogatott az anyaországba. A már hagyományosnak számító program ebben az évben Dél- Lengyelországot vette célba, a kiránduláson részt vevő lengyel kisebbségiek, illetve a lengyel kultúrát és hagyományokat sze­rető utasok a Beszkidek gyönyö­rű vidékével, illetve kulturális emlékeivel ismerkedhettek meg. A háromnapos út alatt idegenve­zetéssel egybekötött múzeumlá­togatásokon vettek részt, meg­nézték Bóbrkán az Olajbányá­szati Múzeumot, majd Krosnón a lenyűgöző Petróleumlámpa Mú­zeumot is. Emellett a solinai víz­tározón tett hajókirándulással töltötték az időt, és az utazások sorának még mindig nem volt vége, hiszen ezt követően Cisna és Przyslup között, több mint egyórás kisvonatozás tette színe­sebbé a programjukat. Az út színvonalát emelte, hogy a szál­lás, egy, Cisna városától hat ki­lométerre fekvő, többszintes fa­házakból álló, közvetlenül a he­gyek lábánál fekvő területen volt, mely a maga meghittségé­vel és nyugalmával újra eszükbe juttatta, mit is jelent a természet közelsége. A társaság számára a legemlékezetesebb talán a Michovaban tartott szabadtéri malacsütés volt. Az est előreha­ladtával a természet is kegyeibe vette a kis csapatot, hiszen a kezdeti felhőszakadás a malac egyre erősödő, ínycsiklandozó il­latával együtt elillant, és átad­hatták magukat a kulináris élve­zeteknek. Ha támad egy ötlete, előbb egy kisebb közösségben „megszon­dáztatja”. Ha támogatják, egyen­ként mindenkit megkérdez, tájé­koztat. Jó előre elmondja, mi meddig fog tartani, mibe kerül, s arra nagyon vigyáz: csak olyan beruházást csináltat a házban, amelyre a közös költségből futja. Olyan itt nincs, hogy még külön kalapolnak. » ................. Nem szabad gazdag közös képviselőt választani, mert az nem érti meg a szegényeket. Molnár Lászlóné Klasszikus lakótelepi lakás az övék: távfűtéses panel. S mert egyiküknek sem mindegy, meny­nyi a havi rezsi, hát gondolkod­nak, hogyan lehetne csökkenteni a költségeket. Főként a fűtését. Jutka néni érdeklődéssel olvas el mindent, ami a panelprogramról szól, még előadásokra is eljár. Osztottak- szoroztak, és úgy vélték, a pályá­zat nekik csak álom. De amit tudtak, megtették. Két éve belép­tek a Nyitás-programba, felsze­reltették a költségmegosztókat. Az első télen többet fizettek, mint az átalánydíj lett volna, ta­valy viszont már több mint száz­ezret visszakaptak. A fűtési sze­zon megkezdése előtt ugyanis el­végeztették a panelhézag-szigete- lést, majd az ablakok, ajtók szi­getelését - utóbbit az E-Misszió Egyesület gumipanel-programjá- nak kösZöhetően jóval olcsób­ban. Javasolták ugyan nekik, hogy cseréltessék műanyagra a nyílászárókat, de idegenkedtek tőle - a fa mégis csak természe­tes anyag -, no meg sajnálták ki­dobni a még csak 25 éves ablako­kat. Ezen a nyáron pedig min­den lakásban redőnyt szereltet­tek az ablakokra. Mindezt közös költségből. Csak együtt Persze, ennek az egésznek csak úgy volt értelme, hogy minden család támogatja a terveket. Csak így lehet igazságos a költ­ségmegosztás is. A panelhézag­szigetelés 1 millió 120 ezer fo­rintba került, az ablakok, ajtók szigetelése közel 300 ezer, ehhez jött még negyedmillió, amiért tették rendbe a rosszul záródó, sérült ablakokat, ajtókat, s közel 1,4 milliót fizettek a redőnyö­kért. Utóbbi előnyeit máris élve­zik: a nyári kánikulában a lehú­zott redőnyök mögött kellemes, hűvös volt a szobák levegője. Ab­ban bíznak, télen sem fognak csalódni: ahogy most a meleget, a mínuszokban a hideget zárja ki a lakásból. Ennyit tudtunk tenni a há­zért, a szigetelésért - mondja Jutka néni. A tető rendben van, három éve kicseréltették a szennyvízcsatornát, ami koráb­ban folyton eldugult. A csatorna­csere ára már megtérült - azóta nem kellett szakembert hívni a dugulásokhoz. A közös költség terhére cseréltek erkélykorlátot, kaputelefont, hitelesíttették a hi­degvíz-órákat, a legfelső lakások erkélye fölé előtetőket szereltet­tek, azóta nem veri az eső az ab­lakokat, ajtókat. Most a radiáto­rok cseréjére spórolnak, s terve­zik a lépcsőház kifestését, a lift rendbe tételét. Táborozok A lakókörzeti művelődési há­zak és a részön­kormányzat tá­bort szervezett Mandabokorban, Felsősimán és Butykán. Ké­pünk Felsősi­mán készült Amatőr-felvétel PANASZLÁDA Amit tudtak, megtettek a hőszigetelésért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom