Kelet-Magyarország, 2001. augusztus (61. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-28 / 200. szám

2001. augusztus 28., kedd HATTER 3. oldal NÉZŐPONT Munkakedv Nyéki Zsolt H ivatalos kimutatások szerint éves átlag­ban mintegy negyvenezer ember vár mun­kára Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ez a fájdalmas tény, mármint a munkanélküli­ség magas aránya évek óta az egyik legerő­sebb fegyverünk a befektetők csábításában. Ellentmondás nincs, hiszen amikor a megye és a megyeszékhely vezetői itthon vagy kül­földön arról beszélnek, hogy egyelőre itt nem pezseg annyira a gazdaság, mint a Dunántúl néhány pontján, akkor rögtön hozzátehetik azt is: akad viszont rengeteg szabad munkaerő. Ebből ugyanis Dunántú­lon van egyre kevesebb. Hosszú évekig ez az érv sem hozott iga­zán látványos eredményeket, a multinacio­nális vállalatok, a nagy nevek (Audi, Suzuki, Opel, Philips, IBM és mások) csökönyösen ragaszkodtak a nyugat-magyarországi terü­letekhez. Aztán a lassú víz partot mosott a Tiszához közelebb is, s a vállalkozások óva­tos próbálkozásba kezdtek „Európa hátsó udvarán", azaz a keleti szegletben. Kimon­dottan a szabad munkaerőre számítottak, hiszen ahol több ezer embert szipkáztak el az előbb említett világcégek, ott egy kisebb (de azért egyáltalán nem kicsi) élelmiszeri- pari társaságnak már jóval kevesebb esélye maradt munkást találnia a szalagsorok mellé. Egyre többen vettek, építettek tehát gyá­rat az elmaradottként emlegetett megyénk­ben, meghirdették a munkalehetőséget, s a kiajánlások alapján joggal hihették: lesz mi­ből válogatni. Dolgos emberből akad is bő­ven, de az árnyoldalakat is be kell világíta­ni. Egy Pécs helyett Vaját választó üzem például idén annak rendje-módja szerint je­lezte: nála 181 embernek akad munka. A munkaügyi szervezet kirendeltségei oda is irányították a kért létszámot, ám a 181 -bői 100 orvosi igazolással érkezett, mondván: nem dolgozhat. Kicsit magas tűnt az arány, de még ezzel nem ért véget a lemorzsoló­dás, mert a munka megkezdése után né­hány nappal már csak 31 ember maradt a cégnél. Az újabb kiközvetítési eljárás a vál­lalkozónak időveszteség, míg az ilyen mun­kakedv hírének felröppenésén a sokat pa­naszkodó térség bukhat, de nagyot. Meglepetés Ferter János rajza :ek □ Olcsó vásár A Magyar Vöröskereszt Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete új fel­ső ruházati és használt ruha akciós vásárt szervez augusztus 28-29-én 9-től 17 óráig Nyíregyházán, a Bujtosi Szabadidő Csarnok­ban. □ Jogásznapok A IV Sóstói Jogász Napo­kat szeptember 7-8-án rendezik Nyíregyhá­za-Sóstón, a Park Hotelben. A két nap alatt plenáris és szekcióülések, valamint fakultatív program várja a résztvevőket. □ Már érvényesek A Volán tájékoztatása szerint, a 2001. szeptemberére megváltott helyi és helyközi tanulóbérletek már augusz­tus 27-től használhatók utazásra. Hajó­javítók A Tiszalöki Vízlép­cső-üzem sójaterén egy kétszáz tonnás folyami uszályt ja­vítanak. A tizenkét millió forint értékű munkát a Szol­noki Vízügyi Igaz­gatóság megrende­lésére októberre fe­jezik be Elek Emil felvétele Még mindig jó a fantomcég... Beszélgetés dr. Berényi László csoportvezető cégbíróval a gazdasági társaságokról Sipeki Péter felvétele Balogh József Nyíregyháza (KM) - Kereken egy év telt el azóta, hogy a korlátolt felelősségű társasá­goknak egyről hárommillióra, a részvénytársaságoknak tíz­ről húszmillióra kellett emel­ni törzstőkéjüket. Ez a lépéskényszer is hozzájárult ahhoz, hogy megnőtt a csak papí­ron létező vállalkozások, az úgy­nevezett fantomcégek száma. Dr. Berényi Lászlóval, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Cégbíró­ság csoportvezető bírójával arról beszélgettünk, mi a bíróság ten­nivalója a bármilyen okból fan­tommá vált cégekkel? Soron kívül- A cégbíróság hivatalból törli az ilyen cégeket. A főszabály szerint ha a cégbíróság tudomást szerez arról akár hivatalból, akár más bejelentésre, hogy a cég sem székhelyén, sem telephelyén nem található, illetve a cég képvisele­tére jogosult személyek tartózko­dási helye ismeretlen, akkor a bí­róság törlési eljárást köteles le­folytatni. A törlési eljárás egy cégbírósági végzés meghozatalá­val indul, ezt nem kell kézbesíte­ni sem a cégnek, sem a képviselő­jének, sem a tagoknak, azt a bírói végzés meghozatalát követően cégközlönyben teszi közzé, ezu­tán 30 napon belül lehet bárki ré­széről bejelenteni a cégbíróság­hoz azt, hogy a cégnek hol van is­mert telephelye, vagy fióktelepe, vagy képviselőjének az ismert lakcíme. Amennyiben a bejelen­tés beérkezik, ez a törlés elleni kifogásnak minősül, erről soron kívül határoz a cégbíróság és ha új adatot közöltek, akkor a törlé­si eljárást megszünteti, ha nem, akkor az első cégközlönyben megjelent végzést követő 30 nap után a második hivatalbóli közzé­tételre kerülő végzés meghozata­lát rendeli el a cégbíró. A törölt cég elveszíti jogképességét, per­képességét, és a továbbiakban bí­Dr. Berényi László róság vagy más hatóságok előtt jogalanyként nem járhat el. □ Mennyi ügyet bonyolít a cég­bíróság megyénkben?- A legutóbbi lezárt hónap ada­tai alapján az 1082 beérkező érde­mi ügy mellett 153 törvényességi felügyeleti eljárást kellett lebo­nyolítani cégbíróságunknak. A 153 törvényességi felügyeleti eljá­rásból kilenc volt a - hivatalbóli törvényes eljárás megindítása, nyolcvan esetben kellett felügye­leti intézkedést hozni. Felügyele­ti intézkedésként a cégbíróság írásban figyelmezteti a céget a törvényes működés helyreállítá­sára, illetve 50-től 500 ezer forin­tig terjedő pénzbírsággal sújthat­ja a gazdasági társaságot, felfüg­gesztheti a tevékenységét vagy végső fokon megszűntnek nyilvá­nítja a céget és végelszámolót je­löl ki a képviselő helyett. □ Nem praktikusabb egy cég­nek, ha nem a végelszámolást, vagy a felszámolást választja, ha­nem egyszerűen letagadja saját magát? Külön adatbázis- Amennyiben a vagyonkimentés igazolható, akkor az új társaság­gal, illetve a vagyonkimentést végrehajtó tulajdonosokkal, kép­viselőkkel szemben a hitelezők érvényesíthetik igényeiket. Itt azonban a hitelezőknek kellene ismerni az új felelősségi szabá­lyokat, az új jogi szabályozást és lehetőséget, azonban nagyon ke­vesen élnek vele, meg a rendszer sem támogatja őket azzal, hogy külön adatbázisa van az APEH- nek, a KSH-nak, és a cégbíróság­nak és a felszámolási eljárás is egy külön adatbázist jelent, ahol a felszámolóbiztos lelkiismeretes­ségétől függ az, hogy végigjárja a korábbi vagyonkiementés lehető­ségét, vagy megkeresi a felelősö­ket. Ez ellen született az a szabá­lyozás a jelenlegi csődtörvény­ben, hogy a felszámolási eljárás során hitelezőnek csak az tekint­hető, aki a tartozás 1 százalékát befizeti. A hitelezők nagy része az eredménytelen felszámolási el­járásokra figyelemmel nem haj­landó felvállalni azt, hogy befi­zesse ezt az összeget, ezáltal a fel- számolási eljárások gyakran tényleges hitelezői igények nél­kül fejeződnek be, csak az állam, az állami szervek vagy a kötelező igénybejelentések találhatók meg a felszámolási aktákban. □ Hallani olyan furcsaságokat, hogy a keleti határainkon tucat­számra alakulnak gazdasági tár­saságok, aztán nyomtalanul el­tűnnek. Mi ebből az igazság? Piramisjáték- Nem ritka, hogy egy-egy 40-50 fős busznyi turista érkezik ha­zánkba keleti szomszédunktól, akik kettesével, hármasával beté­ti társaságokat hoznak létre az erre szakosodott ügyvédeknél, il­letve könyvelőirodában, majd bevásárolnak, visszaigénylik az áfát és hazautaznak. Nem adják le a következő évi mérleget, s to­vábbi adatszolgáltatási kötele­zettségüknek nem tesznek eleget. Kérdés, hogy ezek a cégek fan­tommá válnak, vagy csak úgy kell értékelni őket, hogy tevé­kenységüket nem üzletszerű kö­zös gazdasági tevékenység folyta­tására hozták létre, hanem alka­lomszerűen kívánnak gazdálkod­ni. Ez azt jelenti, hogy egy év múlva ismét bejönnek, bevásárol­Számokban Országos adatok szerint ez év márciusában 338 ezer gazdasági társaság volt, s 19 ezer kérelem állt elbírásálás alatt. Felszámo­lás alatt állt 12 180, végel­számolás alatt volt 11 200 cég. A megszűnt és cégjegy­zékben közölt cégek száma 1989 január 1-től 2001 ja­nuár 1-ig összesen 123 800. nak, az áfát visszaigénylik, majd a következő évben hasonló mó­don járnak el. Ezekkel a cégekkel szemben az időközbeni cégbírósá­gi intézkedés nem vezet ered­ményre, de az EU-csatlakozással összhangban meg kell szoknunk, hogya külföldiek a magyarokkal azonos módon hozhatnak létre hazánkban gazdasági társaságot. Ez lehet szélhámosság, lehet pi­ramisjáték, mi ezt nem vizsgál­juk, a szabályosan előterjesztett kérelemre meghozzuk a bejegyző végzést. Épülnek az új házak Tákoson a tavaszi árvíz óriási károkat okozott. A település 159 lakóházából 140-et kellett lebontani, s közel 120 épül újjá, köz­tük a képen látható is. Talán itt folyik a legdi­namikusabban az új­jáépítés az Épker Kft. jóvoltából, hiszen már több mint húsz házat átadtak, s tíz család be is költözött Balázs Attila felvétele i

Next

/
Oldalképek
Tartalom