Kelet-Magyarország, 2001. augusztus (61. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-18 / 193. szám
Nagy István Attila felvétele 2001. augusztus 18., szombat Keleti MILLENNIUM 8. oldal Áldás a pápától II. János Pál pápa levélben küldte el apostoli áldását Magyarországra azon millenniumi ünnepség alkalmából, amelyet Nagyboldogasszony napján, a Szent Korona előtt tartottak szerdán Esztergomban. A katolikus egyházfő kiemeli: a magyar nép számára a II. Szilveszter pápa által adományozott ősi korona nemzeti önazonosságának, az ország ezeréves történelmének és kultúrájának a jelképe, amelyet nemzeti ereklyeként tisztel, és a Szent Korona elnevezéssel becsül meg. Ez a mély lelki tartalom segítse a mai nemzedéket, hogy a keresztény múlt hagyományaira építse értékes jövőjét - fűzi hozzá. II. János Pál szavai szerint a korona adományozása Szent Istvánnak Magyarország függetlenségét és az európai népekhez való csatlakozását eredményezte. A korona elnyerését István nem kitüntetésnek, hanem szolgálatnak tekintette. Mindig a rábízott közösség javát kereste korának körülményei között. Erre törekedett az ország megszervezésével és védelmével, saját törvény- könyv kibocsátásával, a világi és keresztény kultúra művelésével. A pápa példamutatónak nevezi Szent István családi életét, s utal arra, hogy a szent család hatása utódaikban is megmutatkozott: az Árpád-ház számtalan szentet és boldogot adott az egyháznak. isunej Somogyi Jolán népművész csu- héjból formálta meg a lovagló Szent Istvánt Ratkó József: Segítsd a királyt! ISTVÁN imája Mert látja isten az egész időt, jövőt, múltat, jelent egyszerre lát, lát téged is - halálod eltörölte, szemében élsz ezredévekig. Új életed nincs, élsz, ahogy velünk. Összevegyül sírásod, mosolyod, kisbaba-moccanásod, férfi-lépted. És néha látlak, mert Ö engedi. Élet és halál Ura, Istene, hálát adok, hogy Imrét nékem adtad, és örömömre megtartottad eddig. A Te irgalmad ajándéka volt, somost visszavetted végzésed szerint. Ót szerettem minden ember közül leghívebben, s magadhoz vetted őt. Adj neki boldog nyugalmat, Uram. Emelj magadhoz, bűnöst, engem is, vagy világosíts meg szándékod felől. Kisemmiztél, mert úgy tetszett neked. Magvam szakadván mégse panaszkodom, csak azt áruld el: müveddel mi lesz? Király nélkül a nép elözvegyül, elvadul Tőled, árva s nyughatatlan lészen újra világ végezetig, más nép cseládje lészen, ha nem segítsz. Keríts körül irgalmad köntösével, Uram, és ne veszíts el minket! Ámen. A millenniumi év, ame /I lyet most zárunk, nem J. Jl naptári esztendő, hiszen huszadik hónapja tart. Magyarország sajátosan két kiemelkedő esemény ről emlékezett meg: az ezredfordulóról és a magyar állam ezeréves fennállásáról. Az ünnepségek alkalmat adtak a mai Magyarország teljesítményének bemutatására és részben a múltba tekintettek. Megemlékeztek mindazokról a magyar szellemi és kulturális értékekről, amelyek az elmúlt évszázadokban az európai kultúrkört gazdagították. Összeállításunkban amely természetesen nem lehet teljes - kiemelkedő eseményeket gyűjtöttünk csokorba, bemutatjuk nemzeti jelképeinket és jeles hazánkfiait. Szent István koronája a jogarral és az országalmával Millenniumi arcképcsarnok Szent István Hunyadi Mátyás II. Rákóczi Ferenc Széchenyi István 1000 karácsonyán István fejedelmet királlyá koronázzák a II. Szilveszter által küldött koronával - ezzel Magyarország belép az európai államok sorába 1222 Az Aranybulla kiadása - lehetővé válik, hogy az ország vezető rétege beleszóljon az állam irányításába 1367 Nagy Lajos király megalakítja az első magyar egyetemet 1456 Hunyadi János vezetésével a keresztény Európát védelmező magyar hadsereg visszaveri a Nándorfehérvárt ostromló török hadat, melynek élő emléke a déli harangszó 1458 Hunyadi Mátyást a középkori magyar állam és az európai reneszánsz kultúra egyik legjelentősebb uralkodóját megkoronázzák - könyvtára, a Corvina a világ második legnagyobb könyv- gyűjteménye a vatikáni után 1606 Bocskai megköti a bécsi békét, amely lehetővé teszi a protestáns vallás szabad gyakorlását 1620 Bethlen Gábor főiskolát alapít Gyulafehérváron 1686 Budát felszabadítják a majd másfél évszázados török megszállás alól 1708 II. Rákóczi Ferenc fölszabadítja a szabadságharcban résztvevő jobbágyokat a földesúri kötöttségek alól 1825 Széchenyi István megalapítja a Magyar Tudományos Akadémiát, ezzel szimbolikusan elindítja az ország polgári átalakulásának korszakát 1835 Bolyai János - Loba- csevszkijjel egy időben - kidolgozza az ún. hiperbolikus geometriát, amely forradalmasítja a matematikát 1837 Vörösmarty Mihály színművével megnyitja kapuit a Pesti Magyar (később Nemzeti) Színház, a magyar nyelvi kultúra szentélye 1841 Elindul a Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hírlap, amely létrehozza a modern magyar nyilvánosságot 1844 Megjelennek Petőfi Sándornak a magyar és az európai romantikus lírai költészet egyik legjelentősebb költőjének első versei 1848 A polgári forradalom eredményeként az utolsó rendi országgyűlés megalkotja a feudalizmust felszámoló első, modern polgári Magyarországot megteremtő törvényeket 1849 Clark Ádám tervei alapján megépül a Lánchíd 1860 Madách Imre megírja a filozófiai költeményét a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotását, Az ember tragédiáját 1861 Jedlik Ányos hat évvel Siemens előtt villanyindítójában elsőként alkalmazza a dinamó elvet 1861 Semmelweis Ignác, a magyar orvostudomány legjelentősebb alakja, alapvető könyvében publikálja felfedezését a gyermekágyi láz okairól, és fertőtlenítéssel történő megelőzésének módjáról 1867 Osztrák-magyar kiegyezés 1875 Liszt Ferenc, a világhírű zongora virtuóz és zeneszerző az egyetemes zenekultúra egyik legnagyobb egyénisége lesz a budapesti Zeneakadémia elnöke 1886 Baross Gábor a Magyar Államosított Vasút megteremtőjét kinevezik közlekedési miniszterré 1891 Eötvös Loránd kifejleszti a torziós ingát, amellyel megmér- hetők a nehézségi erő változásai 1893 Puskás Tivadar, Edison munkatársa, a telefonközpont gondolatának első megfogalmazója Budapesten üzembe helyezi vezetékes hír- és műsorközlő berendezését, a rádió ősének tekinthető Telefonhírmondót 1896 Az európai kontinensen elsőként megnyílik a budapesti földalatti villamosvasút vonala 1906 Megjelenik Ady Endre irodalomtörténeti jelentőségű verseskötete, az Új versek 1906 Bartók Béla, a XX. századi magyar és egyetemes zenekultúra egyik legjelentősebb komponistája megkezdi a művészetére döntő hatást gyakorló népzene gyűjtését 1923 Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és zenepedagógus megkomponálja egyik fő művét, a Psalmus Hungaricust 1937 Szent-Györgyi Albert biokémikus Nobel-díjat kap a C-vita- min felfedezéséért 1945 Megjelenik Neumann János - a komputer atyja - írása a modern, nagy sebességű elektronikus számítógép kifejlesztése terén folyó munkálatokról 1949 Barcsay Jenő hatalmas mozaikterve bevezeti az európai képzőművészet élvonalába tartozó új stílusát, eggyé ötvözve a fi- gurativitást és az absztrakciót 1956 Forradalom a függetlenségért és a demokráciáért 1971 Gábor Dénes Nobel-díjat kap a holográfiái módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásért 1975 Rubik Ernő feltaláló megalkotja a logikai gondolkodás és háromdimenziós térszemléletet fejlesztő bűvös kockát 1982 Szabó István Mephisto c. alkotásával az Amerikai Filmakadémia díját nyeri el 1989 Magyarország elkezdi lebontani az osztrák határra húzott szögesdrótot 1990 Az első szabad választások Magyarországon 1998 Megkezdődnek a tárgyalások hazánk az Európai Unióba történő felvételről 1999 Hazánk a NATO tagja Kossuth Lajos Petőfi Sándor Deák Ferenc Semmelweis Ignác Ady Endre Liszt Ferenc Szent-Györgyi Albert Bartók Béla
