Kelet-Magyarország, 2001. augusztus (61. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-18 / 193. szám

2001. augusztus 18., szombat KéfetW HAZAI TÁJON 4. oldal HÍREK □ Zenés ébresztő Augusztus 20-án az orosi falunap zenés ébresztővel kezdődik. Délután az ünnepi köszöntő után kenyér­szentelés következik, majd a Mandala Dal­színház mutat be szemelvényeket történelmi darabokból, ezután táncbemutató lesz, amit futballmérkőzés követ. Este hatkor megvá­lasztják Oros szépét. □ Menetrend A Szabolcs Volán Rt. hely­közi és helyi járatai szombaton szabadnap, vasárnap munkaszüneti nap, hétfőn a hét el­ső munkanapját megelőző munkaszüneti nap, kedden a hét első munkanapja szerint közlekednek. A tanszünetes munkanapokra meghirdetett járatok augusztus 28-ig közle­kednek. □ Leénykélvineum Azoknak az egykori diákoknak és tanáraiknak a jelentkezését vár­ja a Művészeti Szakközépiskola, akik a Beth­len és Búza utca sarkán működő Kálvineum- ban töltött évekről rendelkeznek valamilyen tárgyi emlékkel. Ezekből szeptember végén kiállítást rendez a szakközépiskola. Jelentkez­ni Drevenyák Juditnál (Nyíregyháza, Búza u. 1. vagy az 500-883-as telefonszámon) lehet. Mezőgazdasági földhasználat Nyíregyháza (KSH-Dajka János) - Orszá­gosan a földhasználatban a gazdasá­gi társaságok súlya kismértékben emelkedik, a szövetkezeteké és egyé­ni gazdálkodóké csökken. Az egyéni gazdálkodók 2000-ben a termő- terület felét használták. A megyében vi­szont az országossal ellentétben az egyéni gazdaságok szerepe tovább erősödik. A me­zőgazdasági tevékenységet folytató gazda­ságok által használt területnek már 85 szá­zalékát ők hasznosítják. A földhasználat tagoltságát, a birtok­szerkezetet az egyéni gazdaságok körében a szétaprózottság, a gazdálkodó szerveze­teknél a kis- és közepes gazdaságméret jel­lemzi. Egy egyéni gazdaságra átlagosan 2,7 hektár terület jut, a gazdálkodó szerveze­tek átlagos területe pedig 272 hektár, 40 százalékkal kevesebb, mint országosan. Kistérségek szerint vizsgálva az egyéni gazdaságok átlagos birtokmérete 2,1 (kis- várdai) és 4,1 (fehérgyarmati), míg a gaz­dálkodó szervezeteké 65 (nagykállói) és 570 (nyíregyházi) hektár között változik. A megye gazdálkodói legnagyobb terüle­ten gabonaféléket termelnek, e növénycso­port foglalja el a vetésállomány héttizedét. Ezen belül 60 százalék a kukorica és 40 szá­zalék a kalászosok vetésterületi aránya. A többi szántóföldi növény közül legnagyobb területen, a vetésterület 12 százalékán nap­raforgó termelésével foglalkoznak. A cu­korrépa és a burgonya termelése évek óta folyamatosan csökken, éppen úgy mint a takarmánynövényeké. TÜSKÉS SAROK A mozdulat hatalma Száraz Ancsa _______________________________________ A fiatalember buszra várt, s közben jó­ízűen majszolta szalvétába csomagolt szendvicsét. Rekkenő hőség volt, így sem ő, sem a vele együtt várakozók nem bán­ták, hogy alig néhány perc után megérke­zett a 8-as, amire éppen hogy csak felfér­tek. A kihúzott ablak mellett állt meg, majd azzal a lendülettel, amivel felszállt, a megmaradt zsömlét és szalvétát kidobta az ablakon. Szerencsétlenségünkre most zaj­lik Nyíregyházán a Város és Faluvédők Országos találkozója, így több száz szak­ember is láthatja, felelőtlen és hanyag vá­roslakók hogyan teszik tönkre azt, amiért nap mint nap dolgoznak hozzáértők és a szépet szerető helyiek egyaránt. Ez a város büszke arra, hogy az élet számos területén élen jár és példát mutat. A hozzánk látoga­tók megcsodálják a virágos parkokat, elvi­szik a rendezett terek hírét, és örömmel térnek vissza Váci Mihály „szőke városá­ba”. Miért van szükség arra, hogy sok em­ber küzdelmes munkáját egy kézmozdulat­tal tegye tönkre valaki? Valaki, aki bizto­san nem is sejti, müyen szomorú a sorsa egy eldobott zsömletöredéknek. Rézüstben, szabad tűzön fő a lekvár A szatmári hétvége ezúttal Penyigén „tetőzik” a Szenke-parti nagyvásáron Penyige (KM - BJ) - Még nem jutottunk túl a millennium­záró augusztus 20-a köré szervezett ünnepségeken, máris itt a kővetkező prog­ramsorozat egy különleges újdonsággal a szatmári hét­végére. A különlegességet ezúttal Penyi­ge lakossága szolgáltatja, még akkor is, ha a négynapos rendez­vény utolsó napjára hívják-vár- ják az érdeklődőket. Az első na­pot, augusztus 23-at Túristvándi, a Túr-part foglalta le, ahol dél­előtt 11 órától halászléfőző-ver­seny, halászati bemutató lesz, es­te pedig a Mandala Dalszínház előadásában láthatják az érdek­lődők A padlás-t. Ciberebál A péntek és a szombat (24-25-e) Szatmárcsekéé, itt ezen a két na­pon rendezik az immár hagyo­mánnyá vált szilvalekvár-főző versenyt. A pincecsárda udva­rán tartandó programot a térség turisztikai látványosságainak bemutatása egészíti ki, este pe­dig ciberebálon szórakozhatnak a vendégek. Vasárnap az a Penyige fogadja az érdeklődőket, amelyik eddig ugyan aktív részese volt minden szatmári rendezvénynek, most saját portáján mutatkozik be Szenke-parti nagyvásár címmel ellátott rendezvényén. Mint Körösi Miklósné polgár- mestertől megtudtuk, hajnali öt­kor kezdődik a program: ekkor lehet benevezni arra a horgász­versenyre, amelyik fél hattól fél kilencig tart. Utána kezdődik a A szatmárcsekei asszonyok itt még cinkét főztek, a jövő héten szilva rotyog majd az üstökben vásározók kipakolása, a főzőhe­lyek elfoglalása, majd kilenckor megnyílik a nagyvásár. Míg fő az étel, délelőtt 10 órakor átve­szik a megyezászlót, utána a vá­sár egész ideje alatt a Szatmári Népi Színjátszók Fesztiváljának műsorában válogathatnak a ven­dégek. Sürvedéstől felidézik a ré­gi falusi esték hangulatát. Egész nap lovas kocsik állnak a vendé­gek rendelkezésére, így juthat­nak el a helytörténeti gyűjtemé­nyekhez, s a kilenc Szenkébe ful­ladt kislány sírjához a temetőbe. Korántsem csak ennyiből áll majd augusztus 26-án a penyigei Szenke-parti nagyvásár. Sokak­nak lesz újdonság a kenyérsütés, majd a szilvaaszalás. Habart leves szilvából A kisült kenyér után vesszőből font kasokon aszalják a gyümöl­csöt, ám ezt nem csak nézni le­het, az előző napi aszalásból kós­tolni is lehet, s közben megtanul­hatja mindenki, hogyan készül az aszalt szilvából a habartleves. Penyige főképp a szüvájáról híres, ezért furcsa lenne, ha nem láthatnák a vendégek a lekvárfő­zést. Mégpedig a szatmári táj magas cukortartalmú nemtudom szilvájából, amely igazi bioter­mék, a népi gyógyászat gyógy­szerként is ajánlja gyomorprob­lémákkal küszködőknek. Ehhez a lekvárhoz - így tartják Penyi­gén - nem kell cukor, nem kell zselésítő anyag, csupán jó szilva, rézüst, tüzelő, barátok és talán a legfontosabb: a jó piac, hogy a szatmári ember e mostoha gyü­mölcse által növelhesse bevéte­lét, javíthassa családja életkörül­ményeit. Ehhez is kell a sok vendég. ARCKÉP Kovácsné Mátyás Eleonóra titkárnő Nyírbátor (KM - K. É.) - Ko­vácsné Mátyás Eleonóra, a nyírbátori polgármesteri hiva­tal munkatársa Encsencsen született, ott járt általános is­kolába, majd mivel legkedve­sebb barátnőjétől nem tudott és nem is szeretett volna meg­válni, egyeztették a továbbta­nulást, és mindketten a fehér- gyarmati közgazdasági szakkö­zépiskolába jelentkeztek. Kovácsné Mátyás Eleonóra az érettségi bizonyítvány mellé Kovácsné Mátyás Eleonóra Kovács Éva felvétele gyorsgépíró és könyvelő szak- képesítést is kapott, így számá­ra viszonylag könnyű volt az elhelyezkedés. Első munkahelyéül rögtön a végzés után, 1992-ben a nyír­bátori polgármesteri hivatalt választotta. Kezdetben helyet­tesitőként dolgozott, több mun­katerületen is kipróbálhatta magát. Később munka mellett ismét tanulni kezdett, a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főisko­la környezetgazdálkodási sza­kán szerzett diplomát. A polgármesteri hivataltól azonban továbbra sem vált meg, kedvelte, s kedveli ma is ezt a munkahelyet.- Sok ember megfordul itt, van aki csak kérdez, van, aki a hivatal vezetőivel, legtöbbször a polgármester úrral kíván be­szélni. Bizony sokszor van szükség nagy-nagy türelemre, megértésre, hiszen akik hoz­zánk fordulnak, tőlünk remé­lik a segítséget is. Kovácsné Mátyás Eleonóra nemcsak munkahelyén, de a magánéletben is megtalálta számítását, örömét. Vadvirág a kifutón Tiszatelek (KM) - Divatbemuta­tóval egybekötött zenés, táncos műsort szervezett a napokban a tiszateleki Vadvirág Egyesület. Először óvodás és iskolás lá­nyok, fiúk mutatták be saját ru­hájukat, illetve a Nyírségi Ruhá­zati Szövetkezet kollekcióját. A legfiatalabb „manöken” három és fél éves volt. A tündéri apró­ságok után az iskolás lányok be­mutatójában főként a nagyma­mák és a nagypapák gyönyör­ködtek. Sűrűn villantak a csillo­gó ruhák és a fényképezőgépek. A támogatók jóvoltából értékes ajándékokat sorsoltak ki a tom­bolahúzásnál. Az estet diszkó zárta. A rendezvény sikerén fel­buzdulva a közeljövőben egy vi­dám, hagyományőrző műsort szerveznek néptánccal, fonós já­tékkal - ígérte Kazai Béla, a Vadvirág Egyesület elnöke. Szolid, simulékony színek a múzeumban A holtáig tanuló jó pap tör­ténete az ismeretelsajátítás labirintusában néha meg­döbbentő formát ölthet. Vélt vagy valós beavatottként legalább hármunkra érvényes a szólelemény, hiszen nemcsak a Jósa András Múzeum kiállítást előmozdító igazgató-helyettesé­nek, férjének, és e sorok írójá­nak vezetékneve egyezik a hol­táig tanulóval, hanem a tarta­lomra is igaz: minden jelenlévő élménnyel gazdagítva tanult va­lamit. Elsősorban azt, hogyan kell úgy megnyitni egy kiállí­tást, mint ahogy azt a nagy ki­rálynak galambot vivő lelemé­nyes leány tette. Trogmayer Ottó szegedi múzeumigazgató úgy va­rázsolta elő a színes szavakat, hogy a felsorolás után mindnyá­jan úgy éreztük, látjuk a hold­sárgát, a bíborvöröset, a búzaka- lász-kéket. Maradjunk - helyhiány miatt - az alapszíneknél. Legyünk őszinték: elkelt a segítség. A se­A hét közepén nyílt meg a Jósa András Múzeumban Szűcs Árpád festőművész kiállítása Sipeki Péter felvétele lyem-pasztell XIX. századi poin- tillista mesterei, Chevreul, Seu­rat, a teoretikus hajlammal is megáldott Paul Signac és mások példaértékű befogadókat feltéte­leztek, akárcsak Szűcs Árpád. Az idézett festészeti eljárás igénybe veszi a néző szemét, lel­két, feltételezett művészettörté­neti ismereteit és néha taktilis ingerek kielégítésére is csábít. A képalkotás folyamata megannyi rejtély, kihívás és végső soron az alkotó szándékának felismerése. Szűcs Árpád nem alkalmazza a vizuális provokáció oly sok­szor elcsépelt fordulatait. Színei szolidan simulékonyak, mint az egybefolyó várótermi suttogá­sok. A fegyelmezett képsík érin­tések, amelyek magukban rejtik a fölépítendő-látványépületet, egy soha véget nem érő ma­gáneposz kalligráfiái. így érthe­tő, hogy a letisztult, klasszikus értékeket fölvállaló intézmény fedele alá szólította a kortárs művészt. Talán követendő az egykori párizsi művész és képke­reskedő, Tinguely apó műpárto­lása, amely nyomán a szinkron­értékek az utókorra szálltak. A Jósa András Múzeum fölvállalta a voksolás súlyát, döntéséért majd számot ad. Nekünk, látoga­tóknak megmarad a várakozás izgalma, és ha sűrűn felkeressük a patinás termeket, a nagy szá­mok törvénye alapján nem ma­rad el a reveláció sem. Papp D. Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom