Kelet-Magyarország, 2001. augusztus (61. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-10 / 186. szám
Ferter János karikatúrája 2001. augusztus 10., péntek KtletW HÁTTÉR 3. oldal 1 NÉZŐPONT A megye. mint áru- áwtíf Kovács Éva 43.... Nyár van, néha talán túlzott mértékben is. A hőmérséklet jó ideje közelít az elviselhetetlenhez, ami azért mégiscsak megbocsátható akkor, ha arra gondolunk, a nyaralók, a turisták számára éppen az a jó, a leginkább megfelelő idő. Utazóból szerencsére bőven jut a mi megyénkbe is. Aki Nyíregyháza utcáit, a megye nevezetes helyeit járja, egyre gyakrabban találkozhat a kezében térképet, fényképezőgépet szorongató időssel, fiatallal. Messziről jöttek, velünk ismerkednek, ránk kíváncsiak. Nem mindegy hát, hogyan fogadjuk őket, milyen arcunkat mutatjuk nekik. A megyeszékhelyen kihelyezett információs pultok az első lépések egyikét jelenthetik, hiszen nemcsak információt szolgáltatnak, útbaigazítanak, de egy kedves mosollyal, apró kis figyelmességgel marasztalják is a hozzánk érkezőt, bebizonyítják neki, jól tette hogy ide látogatott, sőt, jobb utazási célpontot nem is választhatott volna! A napokban a Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet igazgatója mondta egy nyíregyházi sajtótájékoztatón: a lengyel-magyar barátság immár legendásnak minősíthető, s annak, hogy például a közeli híres fürdőhelyen, Hajdúszoboszlón lassan több a lengyel vendég, mint a más országokbéli összes többi, az is oka, hogy a Lengyelországból érkezők ott úgy érzik: minden miattuk van, minden őértük történik. Lengyel feliratok, szívélyes fogadtatás, figyelmes kiszolgálás kell ahhoz, hogy a másutt is meglévő értékek közül éppen a szoboszlóira kíváncsiak a legtöbben közülük. A kormány jelentős összegekkel támogatja a turizmust, ezzel is demonstrálva, tisztában van azzal, hogy az ágazat a magyar gazdaság húzóerejévé válhat. /\ mi megyénk is igyekszik kihasználni mindeh lehetőséget. Lelkes szakemberek és amatőrök munkálkodnak azon, hogy az ország e legtávolabbi, de egyik legszebbnek is joggal nevezhető megyéjébe csalogassák az idegeneket. A nyírbátori Szárnyas Sárkány rendezvényétől a Tiszadobi Zongorafesztiválon át a túristvándi vízimalom mellett tartandó gasztronómiai fesztiválig terjedő skála bizonyítja: van keresnivalónk e területen is. Önarckép készül HÍREK □ Véradás Ma Kemecsén, az általános iskolában 8 és 13 óra között szervez véradást a Vöröskereszt. □ Műsoros divatbemutató A Tiszateleki Vadvirág Egyesület divatbemutatóval egybekötött zenés, táncos műsort szervez augusztus 11-én 18 órai kezdettel a tiszateleki kultúr- házban. Lesz tombola, diszkó, büfé és sok-sok zene, tánc neves előadók közreműködésével. □ Kondicionáló torna A Városmajori Közösségi házban a nyári szünet után újraindul a kondicionáló torna hétfőn, kedden és szerdán 18 órai kezdettel. Meghálálták a türelmet Fontos, hogy a gyerekek dolgos családban nevelkedjenek fel Ezt a kordonos uborkát már roma és nem roma emberek gondozzák Nyéki Zsolt felvételei Nyéki Zsolt Nyíribrony (KM) - Sok polgár- mester dörzsöli a homlokát, hogyan is tudná munkához juttatni a településén élő hátrányos helyzetű embereket. Érdemes szétnézniük Nyíribronyban, ahol jó receptet találtak a probléma megoldására. Éppen egy hete indult megyei terepszemlére a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács (MTT), hogy tagjai személyesen szerezzenek tapasztalatokat néhány fontos program pillanatnyi helyzetéről. Az első állomás Nyíribrony volt, ahol a roma kisebbség példaértékű foglalkoztatásának titkaiba pillanthattak be.- Három éve indítottuk azt a programot, amely kimondottan a településünkön élő 38 cigány család megélhetési gondjainak enyhítését célozta meg. Béreltünk 18 hektár földet, amelyen az első évben dohány, káposzta, lucerna és kukorica termesztésébe vágtak az érintettek - említi a kezdet időszakát Papp Béla polgármester. » ..................... A megélhetés alapjairól sikerült gondoskodni. Papp Béla Nem tagadja: millió problémával kellett megbirkóznia, akár anyagi természetű, akár emberi vonatkozású kérdések merültek fel. Az eredményes együttműködés megvalósításához rendkívül nagy türelemre és toleranciára volt szükség, ahogy a polgármester mondja: nemcsak a pénzt, a bizalmat is meg kellett előlegezni. Millió gond után A kezdeményezést ma már megélhetési alapokat megteremtő programként emlegetik, ami azt hangsúlyozza: a segítség nem ideig- óráig tartó. Az önkormányzat közhasznú társasága jelezte: örömmel vásárolná fel a konyhájának szükséges alapanyagokat, így jött az ötlet, hogy a kht.-ban dolgozó cigány embereket megtanítsák a keresett növénykultúrák termesztésére. S ha már szervezett formában ez jól megy nekik, miért ne próbálkoznának meg otthon, a saját kiskertjükben is burgonya, uborka és más zöldségfélék gondozásával. Piaci alapokon Előbb tehát a közös munka indult el, ehhez a hivatal a helyi kisebbségi önkormányzattal együtt pályázott és nyert 700 ezer forintot a Magyarországi Cigányokért Alapítványtól. A támogatást teljes egészében a gazdálkodás megszervezésére fordították, de a települési önkormányzat több alkalommal is megelőlegezte a mezőgazdasági munkákkal járó költségeket. Megérte, ezt azonnal láthatták az MTT tagjai, akiknek rögtönzött bemutatót és kóstolót tartottak a vendéglátók. A rekeszekben gyönyörű káposzta, burgonya, karalábé, karfiol, hagyma és uborka árulkodott szakértő kezekről, míg a kihelyezett ülés résztvevőinek asztalán dinnyeszeletek és frissen főtt kukoricacsövek állták ki az ízpróbát. Az értékesítést egyre inkább piaci alapokra tudjuk helyezni, hiszen a felvásárlásba a vállalkozói kör is bekapcsolódott, jövőre pedig már szerződéssel vághatunk az uborkatermesztésbe - említi a piaci háttér fontosságát Papp Béla. Na meg azt az örömöt, amit a leadásnál szüleiket elkísérő gyerekek szemében látni - meghatározó, hogy dolgos családban nevelkedhetnek fel, s Így lesz követendő példa előttük.- Tiszteletet érdemel az az eredmény, amit a nyíribronyi emberek elértek, s más településeken is nyugodtan követhetik példájukat - összegezte a látottak alapján a tanács tagjainak véleményét Helmeczy László, az MTT elnöke. A becsületes munka nagyon fontos - tette hozzá de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a roma kisebbség hosz- szú távú felemelkedését a tanulás, a képzés alapozhatja meg. Mivel a legutóbbi felmérések szerint a megye közel 580 ezresre becsülhető lakosságából mintegy 78 ezer tartozik a roma kisebbség soraiba, a területfejlesztési tanács külön programot dolgozott ki a cigányság felzárkóztatására. Munka és tanulás- Nyugalom és segítőkészség jellemzi az egymás mellett élést Nyíribronyban, s a foglalkoztatási program során romának és nem romának egyformán munkát kínáltak - erősíti meg az eredményeket Bódi Barna, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke. Elismeri a polgármesteri hivatal nemes szándékát, például azt, hogy az óvodában a gyerekek után fizetendő étkezési hozzájárulás 150 forint, holott más helyeken ez az összeg már 300 forinthoz közelít. Itt a cigány gyerekek óvoda után kijárják az általános és középiskolát, sőt, főiskolai hallgató is kikerült már soraikból. Most az a célunk, hogy azt a kevés embert is bevonjuk a foglalkoztatási programba, akik eddig távol maradtak, de a jó példa láttán készek részt venni a közös munkában - teszi hozzá Horváth László, a kisebbségi önkormányzat képviselője. Játszópark Komlódtótfalu (MK) - Sokak számára meglepetésként hatott a hír, hogy Komlód- tótfalun játszóparkot vehettek birtokba az elmúlt héten a falu gyerekei. Akik pár héttel korábban jártak arra, egy rendezetlen, gazos területet láthattak itt. A képviselő-testület támogatta Szabó Árpád polgármester kezdeményezését. A közhasznú munkások bevonásával megkezdték a tereprendezést. Több vállalkozó konkrét anyagiakkal is segített. Sérülésveszély nincs A júniusban megkezdett rendezést követően elkészült a terv. Szerény összeg állt rendelkezésre. Különböző prospektusokat átnézve, a máshol látott ötleteket elemezve alakult ki a végső elképzelés. A különböző játékkészítő kft.-k ajánlatai és a helyi térbeli lehetőségek (és az anyagiak) adtak okot a gondolkodásra. A tulipán ott szerepel Komlódtótfalu öröklött motívumai között, ezeket igyekeztek a játékoknál is alkalmazni. Van közkifo- ' lyó is. Itt ivóvízhez juthat a parkban szórakozó, de mód nyílik arra is, hogy a játékteret körbefogó zöldterületet legyen miből öntözni. A gyereklétszám még nem teszi lehetővé óvoda működtetését helyben, így a környező települések valamelyike jöhet az ezt igénylőknél számításba. A játszóparkban kicsik és nagyobbak egyként találhatnak játszásra való alkalmatosságot. A játékok alatt homok van, így a sérülésveszély minimális. A nyári szünetben szinte egész napon át használják a játékokat, az itteniek központi terévé vált a játszópark. A játékpark Fitnesztábor Vásárosnamény (N. L.J - Országos fitnesztábor kezdi meg működését szombaton, augusztus 11-én a vásárosna- ményi Tisza-parton, az egykori úttörő tábor helyén. A csinosak és a csinosodni vágyók augusztus 20-ig örülhetnek a táborozásnak. A táborvezető Já- vorszkiné Temesi Éva, a vásáros- naményi szakközépiskola testnevelő tanárnője lesz. Budapestről, Győrből és Pécsről is várhatók táborlakók. Külföldön is ismert tanárok és foglalkozásvezetők is szerepelnek majd a programban. Az országos rendezvény előzménye az, hogy tavaly nyáron Vásárosnamény ban megalakult a Tánc és Fitnesz Sportegyesület, amely hagyományt akar teremteni, vagyis rendezvénysorozatra készül. Az egyesületnek debreceni és nyírbátori tagja is van. Külön figyelmet érdemel, hogy az egyesület közreműködésével augusztus 20-án 17 órától a gergelyiugomyai Tisza- parton fitneszbemutató lesz. a mm mm m jr mi" mm mm m ÉLETKÉPEK Az anyám Oláh Gábor (jyermekkoromban nálunk havonta kétszer volt a kenyér ünnepe. Különösen emlékezetes volt augusztusban, amikor beérett az élet - akkor még így neveztük a búzát, gabonát - s az előcsépelt búzából őrölt lisztből sülhetett az új kenyér, az Isten áldása. Nekünk nem volt kemencénk, a faluban sem volt pékség még, így hát a szomszédba jártunk kenyeret sütni. Úgy emlékszem, előtte való este anyám elkészítette a kovászt, hajnalban dagasztott, szakasztott. A kovászt mifelénk párnak, vagy élesztőnek is nevezték. Ezt a kenyér sza- kasztáskor a sütőteknő oldaláról levakart kovászból nyerte anyám. Volt sütőteknőnk és disznóvágáshoz használt sózó- teknőnk is. Teknővájó cigányoktól vettük, valóságos művészei voltak a szakmának. kenyere A kovászt beáztatta, a maradékot vászonszütyőben a pára- szárasztóra tette, s csak a következő sütéskor vette elő. Amikor a beáztatott kovász megkelt, megfelelő arányban liszttel összekeverte, ahogyan mondta, vegyítette, majd 6-8 óráig állni hagyta. Hajnalban felkelt, megnézte a kovászt, s ha az repedezni kezdett, dagasztani való vizet készített, sót olvasztott bele. Egyszer apám valahonnan forrásvizet hozott, anyám szerint ez volt az igazi, sokáig emlegettük is. Mire a só a langyos vízben felolvadt, anyám kitakarta a kovászt és a tésztával elkeverte. Drága, eres kis ökleivel előbb csendesen, majd egyre szaporábban dagasztani kezdett. Homloka gyöngyözött, ilyenkor könyökével törölte azt meg. Mire az utolsó lisztcsomók is elsimultak, több mint egy óra is eltelt. Ezután összegombolyította, meglisztezte, sütőkendővel letakarta a tésztát. Úgy két óra múlva kezdődött a szakasztás, ami abból állt, hogy újból meggyúrta a tésztát, oldalról - oldalra fordította, majd a forma elnyerése után kendővel bélelt gyékény szakasztó kosárba tette. Közben apám a kemencét fűtötte. Az sem volt ám kis tudomány. A rossz fűtés tönk- retehette az eddig végzett munkát. Mert vagy nem sült meg a kenyér, vagy csak a felső héja égett, s az alja meg sza- lonnásan maradhatott. Ha a kenyér nem égett, a bele szívós és nem morzsolódott, jó ízű, napok múlva sem savanyodott, akkor jó volt. A miénk mindig ilyen volt. Kenyérfogó lapáttal apám szedte ki a kenyeret a kemencéből. Az alját megütögette az öklével, ha az egész kenyér megrendült, elismerően bólintott, s késsel keresztet vetett a tetejére. Olyan jó kenyeret és kenyér- lángost amilyet anyám sütött, azóta sem ettem.
