Kelet-Magyarország, 2001. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-05 / 155. szám

2001. július 5., csütörtök Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Kakasszóra 7^ ébrednek Fiám, ez pihenés! - győzködött jó apám. amikor már siheder éveimben munkára fo­gott, és a család korán kelős szombat-vasár­napokon ültetett, vetett, kapált, gondozta a kertet. A kertet, amelyben hol uborka, hol káposzta, hol meg dohány, majd gyümöl­csös adta szüleim fizetésének verejtékes kiegészítését. A telek az életszínvonal őrzé­sének szigorú terepe volt, és többnyire csí­rájában elhaltak kísérleteim, amikor én az egész heti tanulásra hivatkozva a földműve­lés helyett inkább a strandra vágytam az osztálytársaim után. Az az érvem sem jött be, ahogy az iskolai csapat edzőjének edzéstervére, az intenzí­vebb tréningre hivatkoztam - ilyenkor nyomták a kezembe a fejszét, irtókapát és vághattam ki egy-egy akácfát a birtok hatá­rában. Persze gyökerestől, ami aztán rende­sen megmozgatta az izmokat - aki csinálta már, tudja. Egy szó mint száz, jó pár év el­teltével a belém nevelt kitartásért, munkabí­rásért már hálás vagyok, de sokáig nehezen tudtam elképzelni, hogy a gazdálkodás egyszer még mint szórakozás, pihenés jö­het szóba környezetemben. Pedig egyre többször hallani, amint a bajban lévő vidék gondjainak enyhítésére a látványgazdasá­gok kialakítását ajánlják a szakemberek. Úri hóbort - legyintettem az első ilyen fel­vetésekre, de a napokban megyénkben já­ró skót és angol idegenforgalmi szakembe­rek is újfent megerősítették: ez bizony az! Az elmúlt években a turizmus sajátos oldal­hajtást nevelt: a városi élettől megcsömör- lött emberek autóba vágják magukat és a falu nyugalmát szomjazva pár napra pa­rasztházakba menekülnek. Kakasszóra éb­rednek, segítenek megfejni a kecskét, a gyereknek megmutatják, hogyan lehet ki­szedni a tojást a tyúkok alól; csak annyit dolgoznak, hogy el ne fáradjanak, közben megnézik a közeli tájházat, a kétszáz éves temetőt, a kastélyt, a folyópartot. Az ilyen turista pihen a tanyákon - és fizet a szállá­sért, az egész napi ellátásért. Neki felüdü­lés, a gazdának jó bevétel, amellyel kiegé­szítheti jövedelmét. HÍREK □ Technikáztak Kiválóan szerepelt a zá­honyi Árpád vezér Általános Iskola csapata az Országos Technika és Tudománytörténeti Vetélkedőn, Debrecenben. Az 5-6. osztályo­sok korcsoportjában az Adamóczky Viktória, Barabás Gabriella, Pályka Lilla alkotta csapat harmadik helyezést ért el. □ Vakációügyelet A nyíregyházi Család- segítő és Gyermekjóléti Szolgálat részlegei (Tas utca. Sarkantyú utca, Vécsey utca, Hu­szártelep, Roma Közösségi Ház) a szünidő minden napjára tartalmas időtöltést biztosí­tanak kicsiknek és nagyobbaknak. Még pót­vizsgára felkészítést is vállalnak. Még nehéz napok várnak ránk Helmeczy László az árvíz utáni újjáépítés tennivalóiról, amit nem akadályoz pénzhiány SZÁMOKBAN helyreállíthassák. Még nagyon nehéz napok várnak ránk. Ingóságok □ Immár hónapok óta tart a vita az ingóságok pótlásáról. Mi a helyzet most?- Nyilvánvaló, hogy abban a több, mint hatszáz házban, amely­nek újjáépítését elrendeltük, bú­torok és egyéb berendezések is voltak, amelyek szintén kárba vesztek. Teljesen ellentétes a gya­korlatias gondolkodással, hogy ezeket nem térítjük. Mit tud kez­deni egy család, ha ott áll egy felépített üres házban? Tudjuk, hogy körülbelül 300 millió forint adomány gyűlt össze pénzben. Ha azt mondjuk például, hogy min­den családnak juttatunk az indu­láshoz 200 ezer forintot, az 120 millió, erre akarjuk felhasználni az adományok egy részét. Azt mindenképpen el akarjuk érni, hogy helyben, az önkormányzati testületek döntsenek és minde­nütt egységes elvek alapján. Ter­mészetesen a megyei helyreállítá­si és újjáépítési bizottság, a tárca­közi bizottság tudomásával. □ Melyek most a fő feladatok?- Fontos a kárt szenvedettek érdekeinek képviselete. Rengeteg a tennivaló és folyamatosan sür­getni kell a munkát, csak így tart­hatjuk a határidőket. Az intézmé­nyek, közművek, utak helyreállí­tására is figyelni kell, miközben ütemesen javítják a gátakat. Gyorsítani kellene az árvízvéde­kezés során okozott mezőgazdasá­gi károk rendezését, amire van remény. Pénzhiány nem akadá­lyozza az újjáépítést. Megyei szin­ten tárgyalunk a szomszédos uk­rajnai, romániai illetékesekkel a megelőzésről, mert az csak együtt lehet eredményes. Segítjük a szakértői megbeszéléseket, hiszen kormányközi egyezmények ké­szülnek a hosszabb távú megol­dás érdekében. Reméljük, hogy a Beregben még a nyáron sorra ke­rülő „kihelyezett” kormányülés is további lendületet ad az árvíz­károk minél szélesebb körű ren­dezésének. Balázs Attila felvételei előfordulhatnak szubjektív dönté­sek. Ezért fontos, hogy helyben döntsenek, ott, ahol legjobban is­merik az ügyeket és ne egy sze­mély döntsön, hanem testület. Előfordul, hogy a tárcaközi bizott­ság akarja helyenként szűkíteni a juttatások körét, ami ellen min­dig szót emelünk. A kormányha­tározat ugyanis kimondja: min­den összedőlt és bontásra ítélt la­kóházat újjá kell építeni. Ha nem lakott Jó néhány vita van az árvíz nap­ján nem lakott épületek miatt. Valós példa, hogy egy jegyespár szülői segítséggel megszerzett há­zába az esküvő előtt még nem köl­tözött be, közben az árvíz elvitte a házat, s most hivatalos köntösben akadályozzák az újjáépítést. Volt olyan indítvány, amelyben arra akarták kényszeríteni az újjáépí­tett házba visszaköltöző családot, hogy vigye magával korábbi bér­lőit akkor is, holott nem akarta. A panaszok gyors intézésére szak­embereket jelöltünk ki, azzal a feladattal, hogy minél előbb adja­nak választ. A több, mint kétszáz panasz kétharmada egyébként a kárfelmérést vitatta. A pótfelmé­rések, utólagos statikai vizsgála­tok megtörténtek. Ám van ennél nagyobb gond is, ha átérezzük: az árvíz sújtotta területen több, mint 1700 ember ma sem saját ágyában alszik, s majdnem kétezer család­nak ezután kell időlegesen el­hagyni megsérült házát, hogy Nyíregyháza (KM - M. S. ) - Ép­pen félidőben vagyunk a márciusi nagy árvíz és az új­jáépítésre megjelölt szeptem­ber végi határidő között. Ed­dig rendszeres heti értékelé­sek voltak, ezúttal a teljes időszak áttekintésére kértük Helmeczy Lászlót. A megyei közgyűlés, egyben a helyreállítási és újjáépítési bizott­ság elnöke elmondta: az újjáépítés nagy feladatának legfontosabb ré­sze - hogy tető legyen minden ár­vízkárosult család feje fölött - szeptember végéig teljesíthető. Ez annak ellenére így van - hangsú­lyozta hogy egyaránt sürgetik a hivatalos szerveket és a kivitele­zőket is. Tulajdonjog □ Az árvizet követő századik nap táján már át is adták a kormány helyreállítási programja keretében újjáépített első lakóházat, ami nagy szó, mégis gyakoriak a pana­szok. Vajon miért?- Az újjáépítés két fontos rész­re osztható. Vannak teljesen nyü- vánvaló esetek: az árvíz olyan la­kóházat vitt el, amely jogi szem­pontból bizonyíthatóan rendben volt. Ezek esetében gyorsan lehe­tett dönteni, sokan hamarosan be is költözhetnek az új lakásokba. Szép számmal voltak azonban olyan házak is, amelyeknél nem volt rendben a tulajdonjog. Ennek oka lehetett feledékenység, régen zajló hagyatéki eljárás, családon belüli megállapodás, amelynek nem volt írásbeli nyoma és sok más, apró dolog. Rendezetlen jogi helyzetű lakást újjáépíteni pedig nem lehet, ki kell várni a megol­dást, ez esetekben a helyreállítás objektív okok miatt időben elhú­zódhat, hiszen amíg nincs jogerős Épül az új ház Tákoson építési engedély, a konzorcium nem kezdhet hozzá az építéshez. Számtalan esetben tapasztaljuk azt is, hogy az egyes állampolgá­rok saját ügyük rendezésével ön­magában elégedettek lennének, de ahogy a közmondás szerint a szomszéd rétje mindig zöldebb, most pedig szomszéd, az ismerős házának újjáépítése is kedvezőbb­nek hat. Ezeket a véleményeket nagyon nehéz kikerülni. □ Azt mondja tehát, hogy a panaszok általában nem megala­pozottak?- Nem, sőt ellenkezőleg, a pa­naszok nagy része alapos. Amikor emberek döntenek és ráadásul nincs két teljesen egyforma ügy, Helmeczy László Sérült inqatlanok száma: 2966 személyi tulajdonú 2775 önkormányzati 130 eqyéb 61 Lebontott inqatlanok száma 691 Meqkőtött szerződések 487 Meqkötött meqállapodások 1469 Meqkezdett építkezések 280 Megkezdett helyreállítások 319 MEGKÉRDEZTÜK: Ml A VÉLEMÉNYE A DOHÁNYREKLÁMOKRÓL? T öbb éve rendszeres dohányzónak számí­tok. Arra viszont ügye­lek, hogy ne vigyem túl­zásba a cigarettázást, hi­szen egy doboz körülbe­lül négy nap alatt fogy el. Tudom, a napi öt cigi is káros. A reklámban az volt a veszélyes, hogy a fiatalokat vette célba, mindenféle nyerési lehe­tőséggel. Ha ez a tévé­ben, újságban szerepel, akkor ez nem is olyan káros - gondolhatták. Lehóczki Bertalan, MOST ÉRETTSÉGIZETT N emcsak hallottam a cigireklámok tiltásá­ról, de nálunk a bolti ki­rakatból már be is kel­lett venni egy bizonyos cigarettamárka reklám­ját, a fényreklámot pedig a falról leszerelték. En­gem különösebben nem zavartak e reklámok, nem miattuk nem tud­tam még leszokni a ciga- rettázásról. Mindez a vő­legényemnek egyik nap­ról a másikra sikerült. Talán nekem is. Tassi Mónika, ÉLELMISZER-ELADÓ N agyon is helyeslem, hogy nem reklámoz­hatják a cigarettákat. Hatvanhét éves vagyok, csupán a katonaság két éve alatt cigarettáztam, azt a jófajta honvédcigit ötpercesnek hívtuk. Ab­ba talán még nikotin sem volt. Leszereltem, a Kossuthtól, Munkástól rosszul lettem, azóta elle­ne vagyok a cigarettá­nak. Arról nem is szólva, mennyi pénzbe kerül e káros szenvedély! Garai Mihály, BIOKERTÉSZ M ondhatom, szívem­ből örülök neki, hogy betiltották a cigireklámokat. Szinte minden újságból, főként a színesekből legalább egy oldalt a cigarettarek­lám foglalt el, a tévérek­lámokról meg ne is be­széljünk! Hiába írták oda kis betűkkel, hogy a do­hányzás káros az egész­ségre, nemigen volt foga­natja, mert a nagy kép­ről meg ordított: szívjad csak! Dienes Józsefné, NYUGDÍJAS N yugdíjas rendőr szá­zados vagyok. Ott­hon kevésbé, a munkahe­lyemen, nyomozóként annál inkább szívtam a cigarettát. Később aztán, az egyik ügyeleti nap le­tettem, s azóta sem vet­tem számba a bűzrudat, de így vagyok az alkohol­lal is. Ha egy dohányos­sal fogok kezet, már az is zavar. Egyszerűen nem szeretem a füstszagot. Örülök a júliustól beve­zetett tiltásnak! Zajácz András, NYUGDÍJAS

Next

/
Oldalképek
Tartalom