Kelet-Magyarország, 2001. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-21 / 169. szám
2001. július 21., szombat Kelet« HÉTVÉGE 9. oldal A HÉT SZTORIJA Oly távol van, s mégis közel KovAcs Bertalan Bereg vármegye egykori centruma, az országgyepütöl kőhajításnyira fekvő Beregszász a legmagyarabb ukrajnai város. A beregszásziak jövőbe vetett hitét jelzi, hogy sanyarú sorsuk ellenére immáron európai hírű szín- társulatot is képesek életben tartani. Szerencsére, mára a határ minden eddiginél átjárhatóbb lett, s külön öröm, hogy nem csupán a művészek és a felnőttek, hanem a gyermekek számára is megadatott egy más világra való rácsodálkozás lehetősége. Harmadik csoport A Csernobili Gyermekszövetség nevű szervezet idén már harmadik ízben hozott hazánkban kevés híján húsz beregszászi emberpalántát, akiket ezúttal is az aranyosapáti iskola látott vendégül. - Nevében képzőművészeti alkotótábor a miénk, ám valójában ennél többről van szó - fogalmaz a vendéglátók nevében Kozma Károly igazgató, aki nem győzi dicsérni tanárait, akik egy emberként álltak a kirándulásokkal, strandolással, diszkóval és persze sportolással is színesített tábor ügye mellé. Pedig, mint a kárpátaljai gyermekek vezetője, Szűcs László utal rá: nem volt túlságosan reménykeltő az indulás, hiszen a több mint harminc(!) megkeresett anyaországi település közül egyedül az aranyosapátiak válaszoltak. Sőt, nemcsak írtak, hanem azonnal a falujukba invitálták a beregszásziakat. Az általunk oly sokat szidott magyar viszonyokhoz szokott embernek nagyon is távolinak tűnik a földrajzi értelemben amúgy közeli Beregszász, ha Apáti unikumok: a számítógépek és a dúsan terített asztalok A szerző felvétele Szűcs Lászlót hallgatja. Kiderül, a gyermekek válogatásánál elsődleges szempont, hogy van-e útlevele, s csak olyan ifjú jöhet szóba utazóként, aki legalább már egyszer zokszó nélkül eltöltött néhány napot a családjától távol. - A gyermekeink két dologra csodálkoznak rá nagyon. Az egyik a számítógép, a másik, s ez a nagyobb: az itt elfogyasztott étkek ízgazdagsága, változatossága - említ egy-két tábori „unikumot” a férfiú. Akiket most nem tudtak elhozni, azzal vigasztalják: majd jövőre sorra kerülnek. Az aranyosapátiak hagyománnyá nemesítették a nyári vendéglátást, mi több: idén a gyermekszövetség segítségére sietett egy cívis városbéli egyesület is. Ok e hónap végén tizennyolc beregszászi gyermeket látnak majd szívesen Mogyorócskán. Egymástól is tanulnak Mivel a kárpátaljai nebulókkal együtt a helyiek is táborlakóknak számítanak, az apró emberkék egymástól is sokat tanulnak, de leginkább az apáti pedagógusok - odaát javarészt ismeretlen - oktatási-nevelési módszerein csiszolódnak. - Egy kívülálló első perctől kezdve nem tudja megkülönböztetni a beregszászi gyermeket a helyitől - állítja Pálfi Andrásáé igazgatóhelyettes, aki hangsúlyozza: - A mi gyermekeink különben is hozzá vannak szokva a vendéglátáshoz. Legnagyobb gondunk, hogy idén az üyenféle táborozást nemigen segítették pályázatokkal az alapítványok és a szakminisztériumok. Tavaly a Soros mellett a Mobilitás alapítvány is adott pénzt, A szakmai munkában nagyon sokat köszönhetünk Zimányi Alajos képzőművésznek, aki a technikák széles tárházába vezeti be nagyon gyermekcentrikusan a kicsiket. Kollégáimmal együtt igyekszünk évről évre változatosabb, a korábban megszokotthoz képest egy kicsit másmilyen programot kínálni. Idén öten vettünk részt a Lépésről, lépésre elnevezésű pedagógiai továbbképző programon, amely új színt hozott a tábor életébe és nagyon felfrissítette a táborlakók mindennapjait. Az alkotmányosság konok védője Hajdani közéletünk kiemelkedő egyéniségei: Szikszay Pál, szabolcsi alispán (2) Szikszay Pál KM-reprodukció Margócsy József Az 1901-1906 között volt szabolcsi alispánról, Szikszay Pálról lesz szó. Hasonló nevű édesapja Gáván szolgabíró, ott született 1844. augusztus 3-án. Édesanyja is gávai, Mikecz Zsuzsanna. Sárospatakon, Kassán tanul, ügyvéd lett. 1868-tól a megyeszékhely Káliéban praktizál. 23 éves korától a megyei közgyűlés választott tagja. 1877-től ő a megyei tiszti főügyész - a már nyíregyházi megyei székhelyen. Kortársi nyüat- kozatok szerint kiemelkedő szakmai sikerei, széles körű műveltsége, puritán életvitele tették méltóvá, hogy őt választották meg a régi megyei gyakorlattal pályázókkal szemben nagy szótöbbséggel. Nyíregyházán a reformátusok tevékeny presbitere, 1893-tól főgondnoka. - Ügyvédi oklevele birtokában - adóját kettőzve számítva - a megyei viri- lisek első harmadában olvasható a neve. Elvakultság nélkül Főügyész korának nagy megyei „próbája” a hírhedt eszlári vér- vád-per, a nyíregyházi főtárgyalás. Erről olvasható a Borovsz- ky-monográfiában: „Örök érdeme a vármegyei közigazgatásnak, hogy a jobbról-balról követelőző elvakultság és szenvedély közepeit meg tudta őrizni a közbékét és rendet, egy minden oldalról fenyegető katasztrófától.” /497./ 1901-ben választják meg alispánnak, igen nagy szótöbbséggel, br. Feilitzsch Berthold főis- pánsága idején. Már 61 éves, amikor a „nemzeti ellenállás” vagy az „alkotmányvédő harcok” néven kiéleződött a megye ellentéte a kormánnyal. Az alispán vezette a megyei törvényhatóság ellenkező-védekező harcát - a sikerig. Röviden összefoglalva: az 1905- i képviselőválasztáskor a szabadelvű kormánypárt 30 éves uralma megszakadt: az ellenzéki függetlenségi párt győzött. A király mégis a szabadelvű Fejér- váry Gézát bízza meg kormány- alakítással. Itthon 1905. január 12-én az elnöklő főispán ismerteti a miniszterelnök bemutatkozó leiratát. A közgyűlés alkotmány- ellenesnek ítéli a helyzetet, Fe- jérváryékkal szemben bizalmatlanságának ad kifejezést. További hivatali működése ellen tüta- kozik, a kormányt támogatásban nem részesíti - erről levélben küldenek értesítést. Az ülésen 40 tagú alkotmányvédő bizottságot alakítanak „a kormánynak netán törvényellenes intézkedéseivel szemben egységes állásfoglalás” képviseletére. Intő szózat- A főispán benyújtotta lemondását, a kormány nem válaszol neki. így Feüitzsch a rokonszenvét hivatali passzivitással fejezi ki, nem vesz részt a gyűléseken: ott Szikszayé az elnöklés feladata. Az október 10-i ülésen felolvassák a miniszterelnök „Intő szózat” című leiratát, mely óva inti a megyét: ne akadályozza az adók befizetését (illetve azok továbbítását a kincstárnak), sem az újoncok bevonultatását: az üyen intézkedéseket a kormány megsemmisíti. A közgyűlés válasza: Szabolcs vármegye nem szorul arra, hogy törvénytiszteletet és hazafiságot a kormánytól tanuljon; tütakoznak autonómiájuk folyamatos megsértése ellen.- 1906 januárjában a miniszterelnök ismételten utasítja az alispánt rendeletéinek végrehajtására. Erre az alispán: őt a szolgálati fegyelem csak a megye szolgálatára kötelezi. így viszont életbe lép a megtorlás: letütja a megye minden alkalmazottjának fizetését, állásukat megszűntnek tekinti, kormánybiztost küld rendcsinálási szándékkal. - Erre indul 1806 januárjában a megye példátlan szolidaritási összefogása: a megyei lakosság 342 ezer korona 20 fillért fizetett be az alkalmazottak folytatólagos fizetésére. Tíz személy 10-20 ezer koronát fizetett be, 73 személy 1-6 ezer koronát, száznál többen ennél kevesebbet. Név szerint szerepel három 10-50 ill. 60 filléres támogató is. A január és áprüis közötti négy hónapra nem érkezett ellátmány. Ennek az összegnek ötszöröse a felajánlás, tehát egy évnél tovább is bírták volna a helytállást. Jótékony cél A király hamarább fáradt bele á harcba: áprüis 4-én kiegyezett az eUenáüási koalícióval, ápr. 10-én már ki is utalták az elmaradt négyhavi illetményt. A zivataros idők elmúltával itt úgy intézkedtek, hogy mindenki azonnal visszakapja befizetett pénzét. A szokásos kamatokat összegyűjtve alapként kezelik: ebből emlékkötetben jelentetik meg a történteket, a maradék összeget pedig jótékony célra fordítják. így került kiadásra a megyei főlevéltáros összefoglalásának 1907-re elkészült kötete: „Az alkotmány- védelem Szabolcs vármegyében, 1905-6.” címmel, Inczédy Lajos munkája. Szikszay, immáron 62. életévében befejezte közszolgálatát. Az elismerő szavak meUett még kifejezőbb a megye hálája, kivételes határozata. A szokásos nyugdíj összegénél 25%-kal magasabban, teljes fizetését kapja tovább a visszavonuló Szikszay. Buji birtokán majd 1928-ban adják át neki az államfő kitüntetését: a kormányfőtanácsosság odaítélését.- Még a családjáról: első feleségétől, Mikecz Erzsébettől négy gyermeke született. 1881-ben elváltak, 2. felesége, Gergelyffy Anna egy év múlva már meghalt tbc-ben. Majd újra együtt éltek első feleségével 1929-ben bekövetkezett haláláig, gyermekeik, unokáik körében. Felesége Bú- jon, 1935-ben halt meg. Legnagyobb fiuk révén unokájuk, az 1920-ban született Sz. Pál minden évben fáradhataüanul keresi fel elődeinek sírját, a régi udvarháznak azonban már a nyomát se találja... VENDÉGSOROK Hagyományőrzés, de hogyan Mindazonáltal nekem meg az a vé- leményem Marcus Por- ticus Katóval ellentétben, hogy a hagyomány- őrzés reggel kezdődik. Helyzete ma Magyarországon hasonlít a focihoz. A szakemberek szerint az utánpótlásnevelésnél keU kezdeni. Meg kell tanulni lőni, fejelni, cselezni és mindent gyorsan, - a hagyományőrzés is üyen, és gyermekkorban kell rászokni. Akit az apja vasárnap kézenfogva elvitt a templomba, azt ma nem térítik meg a ma még ismeretlen Csu- csunda szekta tagjai. Akit délután meg kivitt a meccsre, az még ma is annak a csapatnak szurkol. Ha pecázni jártak, az a fiú ma is is ennek a szenvedélynek hódol. A hagyomány leglátványosabb * * A szerző Ybl-díjas építész, a megyei Építész Kamara elnöke. eleme az épített környezet. Mindenki büszke, aki létrehozásában közreműködött, mert a ház építőjét és korát reprezentálja falun és városban. A város soha nincs kész. A nőtt településen együtt él a múlt és a jelen, a folytatva megőrzés és a korszerű. Eldugult városok A városok túlnépesednek, és a motorizációtól eldugulnak Mégis sokan lakói akarnak lenni ennek a hangyabolynak, a házak felmagasodnak, mindenki elad, vesz, az utcák szintjén a szolgáltatások, üzletek eléd állnak a járdán is. A városi hagyomány védendő, értékét a folyamatos változások között kell megőrizni. Sok rétege van: az utcák struktúrája, szövete, a légterek, arányok, növényzet, egyes stílusteremtő, műemlék, házak , és csak a helyi karaktert jelentő homlokzatok, kerékvetők, kapuzatok. A téri szerkezettől a tárgyi emlékekig széles a skála. A történelmi belvárosok házai zártsorúan összeépültek, kapualjakon lehetett bejutni udvaraikba. Az utcai lakásokban ma már nem jő lakni, a zajtól, a bűztől, de üzleti célokra a földszint kiváló. Nosza minden ablakból ajtó lesz, kirakat, lépcsők indulnak járdáról, és megváltozik a régi utcakép. A nyüáske- retezések, lábazatok elvesztik szerepüket, cégfeliratok, reklámok takarják el a szemöldökdíszeket, párkányokat. Eger nyomán sok város a kapualjakból induló gyalogos forgalommal, a tömbök belsejének feltárásával csinált üzletutcákat. Nálunk még a fusiban kókány- olt garázsok vigasztalan látványa fogad a legtöbben. Persze ez is keU, de a föld alatt - majd egyszer. Nem könnyű a sok érdek összeegyeztetése, a hagyomány folytatása más léptékben, más értékrendben. Gipszoroszlánokat rendel A hagyományőrzés reggel kezdődik, de nem mindegy, hogy hogyan. A szépasszony kikészíti magát a tükör előtt, hogy tetsszen környezetének. Szépítőszerei Givenchy, Loreal és Astor márkák. Aztán felöltözik Christian Dior divatja szerint Kookai kiegészítőkkel, és elindul hódítani. De nincs rajta rizsporos paróka, sem abroncsos szoknya. Szemén kontaküencse van jó esetben, amikor a telefonjait bonyolítja és beszél a vállalkozókkal épülő vülájukról, és gipszoroszlánokat rendel, meg ballusz- tereket, barokk oszlopfőkkel. Afféle XIV. Lajos, a Napkirály korabelieket. Pedig gyermekkorát Tarpán töltötte, nagyszülei még ma is ott laknak, esztergált oszlopos, deszkarédelyes tornácon tanult meg járni. Műemlékként tiszteljük A piros ház Nyíregyházán lépcsőház püonjaival a Körút mentén városi tornác, a népies ámbi- tus megfelelője. Fedett öbleibe az eső elől beállhatsz, buszra várva, fagylaltot nyalva. Térfalain, mint otthon a lakásban a mienk, itt a ház nagyszüleinek fényképe néz ránk Bukrán Edit kerámiaképeiről. Akik példái mai házainknak mívességükkel, kultúrájukkal, amelyeket műemlékként tisztelünk. Álljon itt okulásul, hátha valaki nem ismeri már fel őket. 1. lépcsőház: Nyíregyháza: evangélikus templom, 2.: Tákosi templom és harangláb, 3.: Zsurki harangláb, 4.: Tiszadob, András- sy-kastély, 5.: Nyíregyháza, református templom, 6.: Csenger, református templom, 7.: Túristván- di, vízimalom, 8.: Csarodai templom, Nagykálló, volt megyeháza, 9.: Szatmárcseke, temető, Kölcsey sírjával, 10.: Nyírbátor, református templom, 11.: Nyírbátor, minorita templom , 12.: Tuzsér, Ló- nyai-kastély. Nézzük, utódaik melyikre hasonlítanak.... Kulcsár Attila
