Kelet-Magyarország, 2001. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-18 / 166. szám

Ferter János karikatúrája 2001. július 18., szerda Kelet« HÁTTÉR 3. oldal A idei kurtára sikeredett nyáron a Balaton­nál legalább tizenöt-húsz százalékkal többért esznek-isznak az emberek, mint tavaly (akkor sem volt olcsóság). Mivel a június időjárása „befagyasztotta" a balatoni pezsgést - a ven­déglátóknak maradt a júliusi és augusztusi főszezon, hogy „arassanak". Mondhatom, hogy a nemzet pocsolyáját körbevevő vendéglátókordon évről évre kö­vetkezetesen kizsebeli a gyanútlan nyaraló­kat, turistákat. Nem számit, hogy apad az egyre jobban szennyezett viz, döglik a hal, károsodik a környezet..., csak az a lényeg, hogy a szezon végére minél gyorsabban és gátlástalanul bekasszírozzák az elképzelt be­vételt. A egyszerű halandónak egy kiadós zöld­ségleves is meggondolandó ma a balatoni nyaraláson. Aki meg étteremben óhajtja megoldani a család étkezését a nyaralás alatt, annak alaposan bele kell nyúlnia a pénztárcájába. Egy négytagú család jó eset­ben 5-8 ezer forintból úszhat meg egy ebé­det, vagy vacsorát. A nosztalgiahelyeken, csárdákban még keményebb árak vannak. A strandolás sem olcsó: a sima lángost kétszá­zért dobják az ember elé, ha meg rákennek valamilyen ízesítőt, húszasával emelkedik az ára. A zöldségárak elképesztőek. A paprikát még darabra adják 50-70 forintért, a burgo­nya kilója 100-150 forint. A szegényes és si­lány gyümölcskínálat ellenére a nyári alma ki­lója 6-700 forint, már annak, aki megveszi. A felkúszott árak ellen semmit sem tehet­nek a nyaralók, így a vendéglátóhelyek, önki- szolgálók, üzletek, kisboltok viszonylag for­galmasak, bár a kereskedők minden évben azt mondják: ennél rosszabb évük sosem volt. A legnagyobb baj, hogy kevés az iga­zán jómódú vendég, a fizetőképes külföldi. Ez az árkalkulációt mindenképpen változé­konnyá teszi, ami azt jelenti, hogy egy-egy étkezés, szórakozás a legváratlanabb szám­lákkal járhat. A német turisták már váltottak, kilószámra veszik az olcsó húst (kilója jóval ezer felett) és a szállásukon főzőcskéznek. Figyelmeztetés HÍREK □ Véradás megyeszerte Ma a rakamazi egészségügyi központban 8-12-ig, az eper- jeskei gépesített rakodási főnökség oktató­termében 11-15-ig, a kölesei általános isko­lában 8-12-ig várják a véradókat. Eperjeské- re a rendező pályaudvar dolgozóit. Kölesére pedig a fülesdi lakosokat is invitálják a Ma­gyar Vöröskereszt munkatársai. □ Jogsegély-szolgálat Dr. Meskó Ferenc ingyenes jogsegély-szolgálatot tart ma 12 órától a gergelyiugornyai kultúrházban, 13 órától pedig a csarodai polgármesteri hiva­talban. □ A helyes életmódról A sóstói Szivár­vány Idősek Otthonában ma 15 órától dr. Olajos Judit főorvos tart előadást az érdeklő­dőknek a helyes életmódról. Munkaszünet húsvét vasárnapja A törvényes munkaidő általános mértéke a napi nyolc óra, beosztását a munkáltató végzi Két munkanap között legalább 11 óra pihenőidő jár Lefler György Nyíregyháza (KM) - Amekkora vita előzte meg a Munka tör­vénykönyve tervezett módosítását, most akkora szélcsend veszi körül a július 1-jétöl életbe lépett változásokat.- Egy kicsit úgy fest a dolog, mintha a meglévő problémák is elmentek volna nyári szabad­ságra, holott erről szó sincs! ­Mrenkó László kezdte Mrenkó László, a Kereske­delmi Alkalmazottak Szakszerve­zetének (KASZ) megyei titkára, akit a legfontosabb tudnivalókról kérdeztünk.- A Munka törvénykönyve mó­dosításáról tavasszal tartottunk felkészítést tisztségviselőinknek Hajdúszoboszlón. Ott hangzott el a kérés: a leglényegesebb változá­sokat csokorba gyűjtve jelenjen meg egy szakszervezeti tájékozta­tó. A KASZ ezen füzetecskéje el­készült, amelyet a szakszervezeti bizalmik mellett haszonnal for­gathatnak a munkáltatók is a ren­dezettebb munkaviszonyok érde­kében. A törvény ismerete és gya­korlati alkalmazása gátat szabhat a munkajogi perek elburjánzásá­nak. S hogy mikre érdemes figyel­ni?! Nos, valóban csak a legmar­kánsabb változásokra hívnám fel a figyelmet. Új, általános szabály: a mun­káltató és a munkavállaló a jóhi­szeműség és a tisztesség követel­ményeinek megfelelően, kölcsö­nösen együttműködve kötelesek eljárni, egymásnak minden jelen­tős tényről, körülményről tájé­koztatást adni. Pontosították a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó szabályokat. Vita ese­tén a munkáltatónak kell bizonyí­tania, hogy eljárása során nem sértette a hátrányos megkülön­böztetés tilalmára vonatkozó ren­delkezéseket. A fiatal (18 év alat­ti) munkavállalóra vonatkozó előírásokat akkor is be kell tarta­ni, ha nem munkaviszony kereté­ben foglalkoztatják. Négy és tizenkettő A törvényes munkaidő általános mértéke napi 8 óra. Ebből kiszá­mítható, hogy hetenként 5x8, ha­vonta 160-176 óra a teljes munka­idő. A ledolgozható idő megállapí­tásához az ünnepekre eső 8-8 órát minden esetben le kell vonni. Az előzőekben számított munkaidő alapul vételével a munkaidő leg­feljebb kéthavi (8 heti) keretben is meghatározható, sőt egyes ese­tekben a kollektív szerződés ezt 4 hónapra emelheti. A munkaidő beosztását a munkáltató végzi el. A név szerinti napi beosztást legalább 7 nappal korábban, egy hétre írásban kell elkészíteni. A beosztás szerinti és a ténylegesen ledolgozható munkaidő naponta a 12 órát, hetente átlagosan a 48 órát nem haladhatja meg rendkí­vüli munkavégzéssel együtt sem! A munkaidő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható, ám a napi munkaidő 4 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb ilyenkor sem lehet. A munkaidőkereten felül végzett munkát pótlékokkal együtt meg kell fizetni. Ha beosz­tása szerint kevesebb órát teljesít a munkavállaló, azt kereten kívül már ledolgoztatni nem lehet, de a teljes bért ki kell fizetni. Heti két pihenőnap A ledolgozott 6 óra után és min­den további 3 óra után - a munka­végzés megszakításával - mini­mum 20 perc munkaközi szünet jár. Két munkanap között lega­lább 11 óra pihenőidő jár. Ezt kol­lektív szerződés bizonyos esetek­ben 8 órára csökkentheti, de hangsúlyozom, csakis kollektív szerződés által. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg. A heti munkaidő 6 nap alatt sem lépheti túl a 40 órát, illetve rendkívüli munkavégzéssel együtt a 48 órás átlagot. Munka- időkeret alkalmazása esetén az egyik pihenőnap kéthetente ösz- szevonható. Egyes esetekben kol­lektív szerződés 6 havi összevo­nást is előírhat, de az összevonás alkalmazásakor is minden 6 nap munkavégzést követően egy pihe­nőnap kiadása kötelező! A munkáltató törvényesen bár­mely munkavállalót vasárnapi munkavégzésre kötelezheti, de havonta legalább egy pihenőna­pot vasárnap kell kiadni. Ami örömünkre szolgál: 2002-től mun­kaszüneti napnak számít az eddi­gi 10 ünnepnapon kívül a húsvét- és a pünkösdvasárnap is! Egyenlő munka és bér Az új munkaszerződés megkö­tésekor a munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni: a rá irányadó munkarendről; munkabérének alapbéren kí­vüli egyéb elemeiről; a bérfize­tés napjáról; szabadsága mér­tékéről és kiadásának szabá­lyairól; felmondási idejéről; és arról, hogy kollektív szerződés vonatkozik-e a munkaviszony­ra. Mindezek változásáról is 30 napon belül írásos tájékozta­tást kell adni. A 2001. július 1. előtt már munkaviszonyban állt dolgozó kérésére az írásos tájékoztatást 60 napon belül szintén meg kell adni a felso­rolt témákról. A törvénymódo­sításban újrafogalmazták a csoportos (10-30 főt érintő) lét­számleépítés szabályait, az érintett létszámba már beszá­mít a rendes felmondás mellett a közös megegyezéssel és a ha­tározott idejű munkaszerződés lejárat előtti megszüntetésével elküldött dolgozók száma is. Ugyancsak új szabályként ke­rült be az egyenlő munkáért egyenlő bér alkotmányos elvé­nek alkalmazása. Vita esetén a munkáltatónak kötelessége bizonyítani igazát. ÉLETKÉPEK Galambok spenótja Kállai János Hihetetlenül elszaporodtak a galambok lakótelepünkön. Mit szaporodtak? Szemtelened- tek, de el ám - és nagyon. Nem ismernek sem Istent, sem em­bert, azaz hogy nagyon is, mert egyáltalán nincs bennük féle­lemérzet. Ott totyognak a lá­badnál, ha sétálsz, s ha netán feléjük rúgsz, lomha szárny- lendítés, és folytatódik a tollas invázió. Meghonosodtak a be­tonrengetegben, megkedvelték az örökösföldi kukákat, a sza­naszét elhaj igáit kenyér- és kif­lidarabokat, az elhullajtott szo- tyolát, egyszóval mindent, ami mozgatható és ehető. Ránk telepedtek, és a maguk módján vélhetően immár szeretnek is bennünket. No, meg az álta­lunk termesztett zöldségfélé­ket, virágokat, erkélyládás biogazdálkodásunk mikro- terményeit. Itt élünk mi - idézgetem Jó­zsef Attila szavait -, s ide­günk rángó hálóként reagál a burukkoló légi deszantosok csapásaira, ami nemcsak a fo­gyasztásukban, hanem ürü­léknyomaikban is tetten érhe­tő. A mi házunk táját leggyak­rabban egy fehéres-iromba és egy éjfekete duó tiszteli meg (az előbb már említett módon és jelekkel). Általában korán érkeznek, nyilvánvalóan reg­gelizni. Először a sötét színű foglalja el az őrhelyet az er­kélyvason, majd melléhuppan a fehér-tarka. Egy darabig les­nek, bemérik a lehetőségeket, majd zsupsz: rá az alig kiserkedt metélőhagymás lá­dára, a spenót-ültetvényre. Ez utóbbi lehet számukra az iga­zi csemege, mert szinte kum- mányi zöld sem marad a föld­ben a gyors frühstück után. Én még csak szemet is huny­nék a kártétel fölött (sohasem akartam Popeye, a hős tenge­rész lenni, nem is lettem...), viszont a nejem mélységes fel­háborodással konstatálja a pusztítás tényét. De nem adja fel egykönnyen: vet másod­szor, harmadszor, amíg csak tart a magkészletéből, engem pedig különböző elriasztó praktikák kiagyalására ser­kent. - Lesd őket - biztat -, te úgyis korán kelsz, rázd nekik a karácsonyi csengőt, attól frászt kapnak! Hát, nem kaptak! Sőt, mint­ha tetszett volna nekik zenés produkcióm. Később különbö­ző zörgő-zizegő tárgyakkal rak­tam körül zöldövezetünket. Ez sem segített. Végső ötletként úgy döntöttem: magam öltö­zöm be madárijesztőnek, s kur­jongatok, dobolok, kattogok, ha megérkeznek hívatlan ven­dégeink. Pillanatnyilag úgy tű­nik, ez a trükk bevált. Egyik hajnalon még tettek néhány kí­sérletet, de megpillantva sze- dett-vedett hacukába öltözött figurámat, meghallva zajkon­certemet, elhúztak a világoso­dó égbolt magasába. Azóta nem láttuk őket, jóllehet spe­nótot sem. A legfrissebb vete- ményt ugyanis kiperzselte a kánikula. Vasvári Pálra emlékezünk Nyíregyháza (Reményi Mi­hály) - Fejér Pálként szüle­tett Tiszabüdön - 1826. július 14-én - 175 év­vel ezelőtt. Édesapja gö­rögkatolikus lelkész volt Nyírvasvári­ban. Nagyká­rolyban a pia­ristáknál járt gimnáziumba. 1943- ban került Pestre. A történelem érdekelte. Nagy hatással volt rá a francia forradalom. A Honderű­ben 1846-ban jelent meg az első cikke, de írt az Életképekben, a Pest Divatlapban is, 1848-ra kötet­nyi anyag gyűlt össze Történeti névtár cím alatt. A Kisfaludy Tár­saság pályadíját nyerte el Zrínyi, a költő életrajzával. Teleki Blan­ka grófnő, aki Leővey Klárával együtt leánynevelő intézetet ala­pított, meghívta a magyar és a történelem tanítására. Az 1848-as márciusi forradalom nagy napjainak egyik hőse lett. A Pilvax Kávéház vitáiban Petőfi és Jókai mellett ő szerepelt. A bizott­ság tagja lett, amely a 12 pontot megfogalmazta. Ő volt az egyik küldött, aki a nép nevében a Län­derer nyomdát lefoglalta. Szóno­kolt, mig a Nemzeti dalt és a 12 pontot kinyomtatták. Délután benne volt a bizottságban, amely a helytartótanácshoz ment. Ő volt az ünnepi szónok április 14-én, amikor a kormány Pestre érke­zett Batthyányval az élen. A pénz­ügyminisztériumban lett tisztvi­selő. A pesti egyetem történelem tanári állására nem nevezte ki Eötvös József. A szabadságharc­ban Rákóczi szabadcsapatot to­borzott. Egysége négy századot tett ki. Erdélybe Bánffyhunyadra vezényelték. Az abrudbányai mó- cok, a hegyi románok szembesze­gültek a forradalommal. A Gyalui havasokban lelte halálát. Ekkor 1849. július 13. volt, egy hónappal a fegyverletétel előtt. Egykori szülőfaluja felvette a nevét. Tisza- vasvári városi rangra emelkedett. Hűséggel ápolja emlékét. Vasvári Pál KM-illusztréció Aranylakodalom Közelmúltban ünnepelte 50 éves há­zassági évfordulóját Kriston Miklós és felesége, Tóth Borbála, három gyermekük és azok családjaik körében Amatőr felvétel Magyar kapzsiság

Next

/
Oldalképek
Tartalom