Kelet-Magyarország, 2001. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-17 / 165. szám
2001. július 17., kedd 3. oldal m HÁTTÉR NÉZŐPONT Ágyak, érdekek Kovács Éva Sok a kórházi ágy vagy kevés, netán éppen elegendő? Ember legyen a talpán, aki a kérdésre manapság válaszolni tud. Az, hogy a kívülállónak, úgymond a betegnek nehéz eldöntenie, a kérdésre igent mondjon-e vagy nemet, valójában érthető. Ő nem irányítója, hanem alanya az egészségügynek, rá csak annyi tartozik, hogy ha beteggé válik, legyen számára hely a kórházban, ahová lefektethetik. A laikus tudatlansága tehát magyarázható. Sokkal nagyobb probléma, és semmiképpen sem elfogadható, hogy mind gyakrabban úgy tűnik, az a látszat keletkezik, hogy maguk a szakemberek, az illetékesek sem minden esetben nevezhetők hozzáértőnek, pedig nekik igazán annak kellene lenniük. Példa, s ha úgy tetszik, bizonyíték erre az a vita, amely a közelmúltban az ágyszám- leépítéssel kapcsolatosan is az egészségügy minisztere, valamint a legnagyobb kormányzópárt parlamenti koalíciója között kialakult. A konfliktus lényege, a fő vitatéma az volt, kinek a joga a csökkentésről dönteni? Megteheti ezt saját hatáskörben maga a miniszter is, vagy köteles egyeztetni a frakcióval, illetve a pénzügyminisztérium illetékesével is? A felhördülés hatalmas volt, a konfliktus a két fél között azonban elcsitult. Egyes hírekből most kisejlik, valójában mi volt a vita oka. Állítólag az, hogy sok egyéni képviselő a kórházak bizonytalan helyzete miatt önmaga jövőbeni képviselőségét is bizonytalannak érezte, veszélyeztetve látta új- raválasztási esélyeit. Úgy gondolta, ha a miniszteri döntés miatt éppen az ő választókerületében építenek le ágyakat, halasztanak el nagy értékű műszervásárlásokat, akkor az ott élők ezt az ő számlájára írják, az ő tehetetlenségére fogják, emiatt hiába indul jövőre a képviselőségért, nem választják majd újra, s a következő ciklusban már nem ő, hanem valaki más ül majd a gyönyörű kupolák alatt. Mit mondhat erre a polgár, az egyszerű ember? Hja kérem, ha ez a szempont, akkor már minden érthető. Akkor nem számít a szakma, a köz pénze. Akkor maradjon minden úgy, ahogy most van. HÍREK □ Festik a piaccsarnokot Hétfőtől szűk egy hónapig belső tisztítófestés miatt zárva tart Nyíregyházán a Búza téri piaccsarnok. Természetesen mindez nem befolyásolja a piac külső, szabadtéri elárusító helyeinek, illetve a Rákóczi útra nyíló üzlethelyiségeknek a nyitva tartását. □ Vér a Volánnál Véradásokat szervez megyeszerte a Magyar Vöröskereszt: ma 8-13-ig a Szabolcs Volán Rt. dolgozóit a nyíregyházi Petőfi téren várják, 8-12-ig a kékesei orvosi rendelőben, 13-16-ig a kisvárdai véradó állomáson fogadják a donorokat. □ Kerámia-kiállítás Hagyományos és modern kerámiák címmel a hónap végéig megtekinthető Endrédiné Gyarmati Judit fazekasmester kiállítása a nyíregyházi Városi Művelődési Központ fogadószintjén. Az élet a gyanakvást igazolja (2.) A környezetvédelmünk sokáig élvezte viszonylagos szegénységünk előnyeit A magyar lakosság zöme az Amerikából diktált modellt követi megváltozott fogyasztásszerkezetnek a negatív hatásait. Az EU tagság egyik oldalról jelentős környezetvédelmi előnyökkel jár a bevezetett szigorítások miatt, a másik oldalról viszont rontanak is majd állapotainkon a csatlakozással járó változások. Például a tranzitutakként megépítendő autópályák az országot szigetekre szabdalják és így a természetvédelem számára rosszabb feltételeket teremtenek. Végbe megy az, ami eddig jórészt a szegénységünk következtében elmaradt: a szigetesedés eredményeként csökken majd a biodiverzitás, a természet biológiai sokfélesége. Valószínűleg annak sem tudunk majd ellenállni, hogy ha megépítjük azt a hiányzó csatornahálózatot, amelyet az EU direktívák elvárnak tőlünk, akkor az ezzel kapcsolatos építési tevékenységből származó gazdasági növekedésnek lesz egy jó adag negatív környezeti hatása. Feltúrjuk ugyanis a földet 2-3 méter mélyen, pár ezer kilométeren keresztül, le fektetjük majd helyenként a pvc-csöveket, amelyeket 30 év múlva föl kell szednünk és veszélyes hulladékként ártalmatlanítanunk kell. Új gondok előtt- Ráadásul a magyar lakosság zöme az Amerikából diktált modellt követi majd, amely arról szól, hogy a javak fogyasztása nélkül nincsen prosperáló gazdaság, amelybe beilleszkednek ezek a nagy áruházláncok, bevásárlóközpontok, tönkretéve a belvárosi kis üzleteket. A vége egy olyan fajta átalakulás lesz nálunk is, amely Nyugat-Európában az utóbbi száz év során végbement, s amelyet már egyre többen nem tartanak normálisnak, fenntarthatónak. Arról szól ugyanis, hogy a termelékenység növekedése fölöslegessé teszi a munkaerőt a gazdaság termelő szektoraiban: mezőgazdaságban, iparban. A szolgáltató szektor ennek egy jelentős részét nem lesz képes fól- szívni, így aztán ebből számtalan szociális probléma keletkezik - munkanélküliek, hajléktalanok, drog-, és alkohol fogyasztók számának növekedése - amiket a társadalom nem tud megfelelően kezelni. Mire megérkezünk abba a stádiumba, amelyben végre a jövedelmek oldaláról is meglennének a reális lehetőségeink, hogy ezt a fogyasztási modelleket kielégítsük, addigra nálunk is kiderül, hogy ez az út járhatatlan.- Úgy tűnik tehát, hogy ez a váltás az egyik konfliktusból a másikba vezet. Nevezetesen a sok szennyezést termelő nem hatékony, úgynevezett szocialista gazdasági modellből míg átjutunk az e tekintetben nagyon hatékony nyugat-európaiba ez utóbbi a fogyasztás oldaláról lesz fenntarthatatlan. Addigra ugyanis eljutunk abba az állapotba, hogy az energiától kezdve az alapanyagoBalázs Attila illusztrációja kig minden nagyon drága lesz, miközben a magyar társadalom tovább fokozza a most is értelmetlenül nyugatot követni próbáló magatartását (lásd mobiltelefon jelenség), miközben hamarosan ott sem lesz fenntartható, mert csődbe jutott ez a fogyasztás központú életmód. □ A nagy kérdés, hogy mennyire lehet olyan bölcs fogyasztót nevelni ma Magyarországon, aki egy értékesebb, s fenntarthatóbb fogyasztási szerkezetet gondol, amikor a jólétéről kérdezik, s nem a zsebében lapuló pénz jut az eszébe. Első az ember- Most volt a kezemben egy könyv, ami azt állítja, hogy a XX. század az ipari forradalom azaz a termelékenység forradalmának évszázada volt, s arról szólt, miként lehet egy főre jutóan minél több terméket létrehozni. A munkaerőt próbálja minél jobban megtakarítani. Úgy tűnik, hogy a XXI. század meg arról szól majd, hogy miként lehet minél kevesebb anyag és energia bevitellel kielégíteni az emberek szükségleteit. Ne azzal takarékoskodjunk hát, amiből sok van: vagyis az emberrel. Belőle pontosan annyi van - mindig is annyi lesz -, amennyit el kell látnunk élelemmel, életlehetőségekkel. Azzal takarékoskodjunk hát amiből kevés van, mert a Föld véges, miközben egyre többünknek kell megélnünk rajta! Galambos Béla Nyíregyháza (KMJ - Az európai uniós csatlakozási tárgyalások legutóbbi fordulójában derogáció (kivétel, bizonyos előírások elhalasztott bevezetésére) nélkül sikerült lezárni a korábban a legproblémá- sabbnak hitt környezetvédelmi fejezetet. Kerekes Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Állam- igazgatási Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetének igazgatója számára egy csöppet sem volt meglepő, hogy az EU ezt a fejezetet végül is elfogadta. A professzor ezzel kapcsolatban kifejtette véleményét a Kelet-Magyar országnak.- A Világbank és az EU szakértői is meglepődtek, amikor fölvetettük nekik, hogy nem olyan rettenetes nagy a lemaradásunk környezetvédelem területén, mint ahogyan azt mi is gondoltuk önmagunkról az elején. A magyar természetvédelmi szabályozás és a természetvédelmünk helyzete például jobb, mint az EU átlaga. Előny a hátrány- A fejletlenségünk bizonyos értelemben rengeteg környezetvédelmi előnnyel járt, jár. A magyar kormányzat időközben rádöbbent, hogy amiket kérni akartunk derogációként, annak a nagy része fölösleges. Mire ugyanis belépünk az EU-ba, már eliminálódik, hiszen összeomlott a gazdaságnak az a része, amelyik nagy mértében környezetszennyező volt, ami pedig helyette született az környezetkímélő, vagy közelíti az európai sztenderdeket. □ Ami a jövőt illeti meglehetősen nagy problémák állnak még előttünk.- A nagy gond szerintem az, hogy tíz éven át élveztük a viszonylagos szegénységünknek, az alacsony egy főre jutó GDP-nkhez kapcsolódó alacsony fogyasztásunknak a kedvező környezetvédelmi hatásait. Ennek vége van. Sajnos eljutottunk abba a stádiumba, amikor „élvezhetjük” a Azzal takarékoskodjunk, amiből kevés van, mert a Föld véges és egyre többünknek kell megélni rajta. Kerekes Sándor T axis vagyok, ebben a szakmában tudomásul kell venni, hogy gyakran három óra hosszát is várakozni kell a felmelegedett autóban, vagy a tűző napon. Legyen nyár vagy tél, el kell viselni az időjárás viszontagságait. Tulajdonképpen csak hozzá kell edződni. Ehhez pedig volt elég időm, mivel tizenhét éve vagyok a szakmában. Mészáros Károly, TAXIS N agyon rosszul bírom a meleget, s folyton orvoshoz kell járnom, mert rendszeresen szédülök miatta. A strandolás igazán fel tudja frissíteni az embert, szívesen vennék is egy hideg fürdőt, de ilyenkor nagyon sokan vannak a strandokon és ez eltántorít. Helyette a hűvös szobámat választom. Rampelt Andalúzia, TANULÓ A pékség kemencéje kétszáznegyven fokon ég, ezért bent 45-50 fok van. Ezt a hőséget pedig nehezen lehet elviselni, de el kell fogadni, hiszen a munka velejárója. Igaz, hogy ventilátorok kavarják a levegőt, de ettől sem jobb a helyzet. Az elvesztett folyadékot úgynevezett védőitallal: szódavízzel és tejjel pótlom. Horváth József, PÉK E n még valahogy csak kibírom ezt az időjárást, de a zöldséget, gyümölcsöt megviseli a magas hőmérséklet. Az árut ezért gyakran locsolom, és mindenből csak any- nyit hozok, amennyit el lehet adni. Naponta 9-10 órát töltök a zöldséges stand ponyvája alatt, ahová bizony beszorul a meleg. Ilyenkor egy jó hideg ásványvíz tud felüdíteni. Istenes János, ZÖLDSÉGES N yár van, amihez hozzá tartozik a nagy meleg. Muszáj kibírni. Ez az igazi nyaralóidő, ez való a turistáknak. Ilyen hőségben gyakran sétálgatok, mert a lakásban még melegebb van, mint kint. Útközben betérek az unokámhoz, aki fagyizó- ban dolgozik, ott egy kis nyalánksággal próbálom frissíteni magam. Henzsel János, NYUGDÍJAS MEGKÉRDEZTÜK: HOGY BÍRJA A HŐSÉGET?
