Kelet-Magyarország, 2001. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-10 / 159. szám

2001. július 10., kedd Ketett» HÁTTÉR 3. oldal Családi bérlet Nyíregyháza (KM - N. I. A.) - Megkezdődött a Móricz Zsig- mond Színház bérleteinek a megújítása a következő évadra. Az elmúlt évadban bérlettel ren­delkező nézők az idén elővásár­lási jogot élveznek, így ők már júliusban kiválaszthatják helyü­ket az új helyszínrajzok alapján. Az új bérlők augusztus 1-jétől vá­sárolhatják meg bérleteiket. Az igényeket a jelentkezések sor­rendjében tudják kielégíteni. A Kamaraszínpadra csak Kombi­nált bérlet váltható! Az idei évad újdonsága a Csa­ládi bérlet bevezetése. A nézők kedvezményes áron vásárolhat­nak nagyszínpadi előadást tar­talmazó bérletet, amely nem helyre szól. Ezzel a kezdeménye­zéssel a családok időbeosztásá­hoz szeretnének alkalmazkodni. Ez a bérletfajta minden egyes előadás előtt külön időpont­egyeztetést igényel, e bérletek érvényesítése a jegyirodában történik. Csoportok jelentkezése esetén ifjúsági és felnőttelőadásokra 50 fő fölött, gyermekelőadásokra 25 fő fölött adnak 1 díjmentes bérle­tet, illetve jegyet. Jegyek a bérle­tes előadásokra is válthatók! Pótjegy közvetlenül az előadás megkezdése előtt váltható, amennyiben a pénztárban hely­re szóló jegy már nem kapható. Mecánások Társasága A Móricz Zsigmond Színház a 2001/2002-es évadban szeretné létrehozni a Mecénások Társasá­gát. Az állami és önkormányzati támogatáson kívül szüksége van a színháznak egyéb anyagi forrá­sokra is ahhoz, hogy a koráb­biakhoz hasonló színvonalas produkciókat hozhasson létre a jövőben is. A Mecénások Társaságának éppúgy tagjai lehetnek termelő és gazdálkodó egységek, mint vállalkozók, vagy a kultúrát sze­rető, s rá áldozni is képes magán- személyek. A Mecénások Társa­ságának tagjai a színház székeit a nézőtéri alaprajzról névre szó­lóan maguk választhatják ki, s válthatják meg 50.000.- Ft/szék induló áron. Nevüket az adott helyen méltó formában feltünte­tik, a mecénási kör gyarapodásá­ról a reklámanyagokban folya­matosam hírt adnak. Mecénásaik részére az egész évadban jegyelő­vásárlási jogot biztosítanak. Minden évben rendeznek e prominens Társaság tagjai szá­mára egy exkluzív előadást, amely után a zártkörű estély le­hetőséget teremt arra, hogy ol­dott, baráti légkörben találkoz­hassanak a művészek és nagylel­kű támogatóik. M unkanélküli vagyok, de jelenleg tanfo­lyamra járok. így a vaká­ció alatt a két gyermeke­met, Esztert és Lászlót többnyire a nagymamára bízom. Rá bármikor szá­míthatok, mivel együtt lakunk. A fiam most egy építőtáborba utazott, így a nagymamának csak Eszterre kell felügyelnie. Ha a mami mégsem ér rá, akkor László vigyáz a húgára. Nagyör Lászlómé, MUNKANÉLKÜLI K ilenc és tizenegy éves gyermekeim vannak. Most még ott­hon vagyok velük, mert nincs munkám. Ez a problémám azonban ha­marosan megoldódik, így a lányaim egyedül lesz­nek a szünidőben. Tábor­ba nem tudom őket kül­deni a szűkös anyagiak miatt, de nyugodt szívvel fogom őket otthon hagy­ni. Nagyok már, tudnak magukra vigyázni. CZEVÁR TlBORNÉ, MUNKANÉLKÜLI N álunk idén nyáron együtt van a család, hiszen a feleségem egy­éves kisfiúnkkal, Gergő­vel gyesen van otthon, így a hétéves Zsanett szünidei felügyelete megoldódott. Tanár va­gyok, a nyár nagyrészét én is otthon töltöm. S mivel anyósommal és apósommal lakunk együtt, így négy szempár vigyázza a kicsik lépteit. Arra pedig nagyon fi­gyelni kell! Tóth János, tanár H áztartásbeliként ma­gam látom el gyer­mekeim felügyeletét. Egyikük allergiás, bár­mikor befulladhat, a má­sik pedig vesebeteg, így nagyobb odafigyelést igé­nyelnek. Szeretek velük foglalkozni, de szívesen dolgoznék is, hiszen hu­zamosabb ideje már ott­hon vagyok, és ez lel­kiekben megvisel. Azon­ban mindenhonnan elutasító választ kaptam. Hornyákné Farkas Margit, háztartásbeu A féljem is, és én is dolgozunk a nyáron, így a tizenegy éves Dá­vid és a tizennégy éves Brigitta egyedül van ott­hon. Nem kicsik már, de nem is nagyok, ezért fél­tem őket. Munka után mindig sietek hozzájuk. Anyukám Ukrajnában la­kik, így nem tudom rá­bízni a gyerekeimet. Anyósom hamarosan szabadságon lesz, ő szí­vesen lesz az unokáival. Varjasi Marina, fodrász NÉZŐPONT Legyen mit aratni Dankó Mihály \_ivilizáció, és annak minden következmé­nye, vagy háborítatlan természet? Napjaink egyik legsarkalatosabb problémája ez. Nem lehet büntetlenül csak elvenni. A Földanya kötényét annyiszor megtépázó embernek rá kellett jönnie, mennyire törékeny, mennyire kiszolgáltatott teremtmény is. A megyében több mint tízezer horgász hódol szenvedélyének. S ha figyelembe vesszük a családtagokat, az „engedély nél­kül pecázókat", igen jelentős számot képvi­sel ez a közösség. Ők azok, akik közvetle­nül, naponta szembetalálkoznak az építés­sel és a rombolással, születéssel és halállal. Megkönnyezve a ciánszennyezést, a pusztí­tó áradásokat, de mint örök reménykedők, bíztak benne, hogy újra talpra áll a szere­tett folyó, az életadó víz. A, i napokban a Mohosz Tisza-Szamos Ala­pítvány támogatásával hétezer nagy, előne­velt kecsegét helyeztek a Tiszába, Gergelyiu- gornyánál - szólt az örömhír. Megpróbáljuk tehát mesterségesen pótolni, amit a felelőt­lenség elpusztított. A másik információ: a ti- szalöki erőműnél, a zsilip felé eső részen két férfi a zajló folyóban gereblyézik. (A gereb- lyézés a halfogás egyik legbarbárabb mód­szere: a damilra erős hármashorgot kötnek, és hirtelen rántásokkal, beleakasztják az ép­pen arra úszó halak hátába, hasába, uszo­nyába.) Járja felénk egy mondás: vetni kell, hogy legyen mit aratnil Ha elveri a jég, ha kikaparja a varjú, ha elviszi a víz. Úgy ér­zem, hasonlóan kell gondolkodni a vizek gazdáinak is. Remélem, előbb-utóbb felülke­rekedik a józan ész. Furcsa ez a mi világunk. Egyre jobban az derül ki, hogy nagyobb figyelmet és ener­giát kell fordítani a megőrzésre, mint a te­remtésre. Visszatérve a horgászokhoz. A ter­mészetvédelmi szakemberek néhány holtá­gunk partján ritka növénykultúrát találtak, ezért a szépen „kiművelt" területet védetté nyilvánították, s megtiltották ott a horgásza­tot is. Csakhogy, gondoljunk bele, ha levo­nul az óvó figyelem, könnyen a garázdák prédájává válik a tó, s valószínű a védett növény se kapna kíméletet. HÍREK □ Véradás A Vöröskereszt megyei szerve­zete ma Napkorban a művelődési házban szervez véradást 8 órától 14 óráig. □ Megemlékezés Benczúr Miklósra, Nyír­egyháza 1848-as hősére, későbbi ország- gyűlési képviselőjére emlékeznek születésé­nek 180. évfordulóján, ma 14 órakor, a hely­őrségi klubban. A rendezvényt a Nyíri Hon­véd és a Megyei Honismereti Egyesületek kö­zösen szervezik. □ Ügyfélszolgálat A Területi Államháztar­tási Hivatal Családtámogatási ügyekben az alábbi helyeken várja az ügyfeleket: Fehér- gyarmaton keddi napokon 9 órától a polgár- mesteri hivatalban, Mátészalkán szerdai na­pokon 9 órától a Művelődési Házban. MEGKÉRDEZTÜK: KIRE BÍZZA NYÁRON GYEREKEIT? Kínai szakértők kertszemléje Nyéki Zsolt felvétele Magyar fák a császár sírjánál A gazdaság fejlődésének titka a nyitottság és a tanulás Nyéki Zsolt Újfehértó (KM) - Kínai szakér­tők járták nemrégiben az or­szágot, s megyénkben is megfordulva gyümölcster­mesztésünk technikai fogá­sait igyekeztek ellesni. Mint kiderült: ha nem is egy tál­ból, de bizonyos szempontból kö­zös kertből cseresznyézünk a kí­nai agrármérnökökkel, hiszen az elmúlt évben Magyarországról származó gyümölcsfákat ültettek el hazájukban. Megtanulni, amit lehet Nem is akármüyen helyen: a Kí­nai Nagy Fal és az időszámítás előtt 600 körül uralkodó Ming császár sírja közötti területen. Ide rengeteg turista érkezik a vi­lág minden tájáról, és erre a nagy forgalomra tervezték az új gyümölcsösök telepítését. Éppen ezért az értékesítés szervezésére voltak a legkevésbé kíváncsiak - szerencsénkre, mert ezzel nem nagyon büszkélkedhet a magyar gazdatársadalom -, sokkal in­kább érdekelte őket a termesz­tés-technológia minden egyes ap­ró részlete.- A lehető legkorszerűbb mód­szereket szeretnénk alkalmazni minden új telepítésnél, a hosszú utat is azért vállaltuk, hogy a műveletekből, a legújabb eljárá­sokból minél többet megtanul­junk - indokolta Yang Jian Wei, Peking Chang ping kerületi Mű­szaki Tudományos Bizottságá­nak vezető mérnöke, miért ke­resték fel az Űjfehértói Kutató Állomást. A császár sírja mellett új almáskerteket is létesítettek az elmúlt években, így e gyü­mölcsről valamint a meggyről hallgatták meg magyar kollégáik tájékoztatását. Előbb a piac A kínai gazdaság lélegzetelállító és több ország, így Magyaror­szág számára is baljós előjeleket tartalmazó növekedéséről szeré­nyen nyilatkozott a főmérnök. Hangsúlyozta: a világ legnépe­sebb (pülanatnyüag több mint 1,2 milliárd lakosúra becsült) or­szágában elsősorban a hazai el­látás adja a legnagyobb piacot, így a világ kereskedelmében csak az összes gyümölcstermés töredéke jelenik meg. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye almater­mesztői persze nagyon is jól tud­ják: a vüág 59 millió tonnára be­csült almatermésének 37 százalé­kát adja Kína, s bár ennek mindössze 6 százalékát dolgozza fel az ipar, ez is bőven elegendő a sűrítmény vüágpiacának felbo­rításához. A tanulmányút során azonban nem ezen volt a hangsúly, ha­nem a tapasztalatok cseréjén. A kínai vendégek elképzeléseiből megszívlelendő elemeket nyu­godtan átvehetne a magyar gya­korlat: ők a turisták nagy töme­gére, mint házhoz érkező vásár­lókra alapozva telepítik el gyü­mölcsöseiket. Előbb tehát a piacot térképe­zik fel, majd ehhez igazítva vá­lasztják meg a telepítés helyét, a gyümölcsfajokat és fajtákat - ez a helyes sorrend, amit nálunk még nagyon sokan fordítva al­kalmaznak.- Mi is a Ming császár sírjá­hoz illetve a Kína Nagy Falhoz érkező turistákra számítva fej­lesztjük a szőlőtermesztést, ala­kítjuk a kertet - erősíti meg a piac meghatározó szerepét Qiao Wei Hua, Peking Chang ping Ke­rület Sheng lu Kutatóintézeté­nek agronómusa. Rögtön hozzá­teszi: legalább ilyen fontos a ta­nulás, ő maga nemrég Japánban tanulta nyolc hónapon át az al­matermesztés fajtaspecifikus fortélyait, mert a gyümölcsös­ben, ahol ő is dolgozik, a japán Fuji fajta adja az új telepítés nagy részét. Hol tudhat meg a legtöbbet erről, ha nem a szár­mazási helyén? Japán után hozzánk Azt egyik kínai szakember sem tagadta: hazájuk gazdasági fejlő­désének alapja a nyitottság, az új ismeretek iránti fogadókészség. Tudniuk kell, mi történik a nagyvilágban, s ahhoz gyorsan alkalmazkodnak. A kertészetnél maradva elmondták: le akarják cserélni a hagyományos gyü­mölcsfajtákat piacosabbra, s az elmúlt években meghonoso­dott tömegtermelésről mindin­kább a minőség irányába moz­dulnak el. Ez nálunk is követen­dő szándék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom