Kelet-Magyarország, 2001. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-08 / 132. szám

2001. június 8., péntek Kelet«!» HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Egyszer élünk Kállai Krisztina A minap kaptam kézhez a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem FIDÉV kutatócsoportjának kérdő­ívét. A négyoldalas teszt a frissdiplomás fia­talok munkaerő-piaci helyzetének felmérésé­re törekszik a pályakövetéses megfigyelési módszer segítségével. A kutatást végző cso­port a felmérés eredményét széles körben elérhetővé teszi, de elsősorban a pályavá­lasztók és az oktatáspolitika irányítói számá­ra kívánnak hasznos és igen fontos informá­ciókkal szolgálni a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését illetően. A kezdeményezés üdvözlendő. A kérdőív hatására magam is információ-gyűjtésbe kezdtem. A klváncsiskodás tudományos ala­pokat nélkülöz, így természetesen nem ke­zelhető statisztikai adatként, azonban az eredmény elgondolkodtató. A Debreceni Egyetem lehető legkülönbözőbb szakain végzett egykori évfolyamtársaimat kerestem meg, érdeklődve jelenlegi munkájukról. A válaszok megdöbbentőek. Nem egy kiváló képességű, jó eredménnyel végzett kortár­sam találta meg a boldogulását külföldön. Feltételezem, nem pusztán a kalandvágy és a nyelvtanulási lehetőség miatt voksoltak a külhoni munka mellett. Sokkal inkább dön­tő érv volt a magas kereseti lehetőség, vagy az az egyszerű ok, hogy itthon nem találtak képességeikhez és képesítésükhöz méltó munkát. Mások átképző tanfolyamon vesz­nek részt, esetleg a második diploma meg­szerzésén fáradoznak (már ha ezt anyagilag megengedhetik maguknak). A munkaügyi központok statisztikáját fi­gyelve szembetűnő az adat, miszerint egyre magasabb a diplomás munkanélküliek ará­nya. A sikerszakmák telítettek, hatalmas a túlképzés. Bizom benne, hogy a Közgazdaságtudo­mányi Egyetem vizsgálata, az eredmény megfelelő felhasználása hozzájárul majd a munkaerő-piaci kereslet-kínálat harmonizálá­sához, addig azonban továbbra is a szülőké és a pedagógusoké a felelősség, hogy meg­felelő információval lássák el a pályaválasz­tó fiatalokat a továbbtanulásra vonatkozó döntéseik meghozása előtt. Abban is, hogy felhívják az ifjúság figyelmét a döntés súlyá­ra, amely meghatározza egész további, az egyetlen életüket. HÍREK □ Pályázati tájékoztató A Nemzeti és Etnikai Kissebségi Hivatal a Roma Társadalmi Integrációs Phare Program keretében meg­valósuló jóléti innovációs projekttel kapcso­latban tart pályázati tájékoztatót június 11 - én 10 órakor a MTESZ székházban (Nyíregy­háza, Országzászló tér 7.) □ SM-klubfoglalkozás A nyíregyházi Sclerosis Multiplex klub évadzáró foglalkozá­sát június 12-én 14 órától tartja a szokásos helyszínen, a Körte utcában. Hiszik, megvalósulnak a tervek A költségek és a raktárkészletek csökkentése a válságkezelés fájó, de eredményes módja Tiszavasváriból a világ ötven országába jutnak el a gyógyszerek A szerző felvétele Nyéki Zsolt Tiszavasvári (KM) - Súlyos, évek óta nyomasztó terhek­től szabadul meg ebben az évben az ICN Magyarország Rt., a cég tiszavasvári gyárá­ban éppen ezért az idén már némi nyereségben is bíznak. A gyárban senki sem titkolja, rendkívül nehéz éveket tudnak maguk mögött, rengeteg megszo­rító intézkedésen vannak túl, de a vezetés és a dolgozói érdekvé­delem egyaránt elismeri: kény­szerhelyzetben volt a társaság. Eladó a gőz- Senkinek sem jó érzés, amikor több száz alkalmazottól kénysze­rülünk megválni, de most már előre kell tekinteni. A termelést és ezzel a megmaradt gárda munkahelyét sikerült stabilizál­ni, s ez szintén több száz ember életében sorsdöntő tény. Erről sem szabad elfeledkezni - igyek­szik felszámolni minél gyorsab­ban a letargikus hangulatot Vie- lenczei Vladimir vezérigazgató­helyettes, a gyár igazgatója. Dollármilliókban mérhető vesz­teség kiheveréséért küzd, és szá­mára a szakmai irányítással egyenértékű feladat a dolgozók önbecsülésének, hitének vissza­adása.- A gyár 40 hektáros területen mint egy önálló város éli az éle­tét: jelenleg 678 alkalmazott ke­resi a kenyerét a száznál is több épületben, bár némelyik pilla­natnyilag üresen áll. Ez a terme­lés visszaesésének a következ­ménye, de ezek jelentős tartalé­kokat is rejtenek magukban - vezet körbe az igazgató. Hamar kiderül mire gondol: a létszám- leépítés valamint a termelés- csökkenés miatt felszabaduló irodák, raktárak, csarnokok bér­beadásával bevételekhez juthat a cég. Gőz is lenne eladó: a gyár­ban működő kazánnak köszön­hetően télen energiából önellátó a gyártelep, de ha olyan befekte­tő érkezne ide, akinek munkájá­hoz szüksége van gőzre, egész évben állandósulhatna ez a kel­lemes állapot. Nagyon várják, hogy végre elérje a térséget az M3-as autópálya, mert ez növeli a befektetők számát és érdeklő­dését az ICN által kínált lehető­ségekre. Késztermékkel a piacon Ezzel tulajdonképpen ki is derül, a gyárigazgatót milyen megbí­zással nevezték ki másfél éve: a stabilizációs program érdekében csökkentenie kell a költségeket és a készleteket. Az ICN Magyar- ország Rt. 1999-ben ugyanis 18 millió, 2000-ben pedig 6,5 millió dolláros veszteséget szenvedett el, ami leginkább az 1998 őszi orosz gazdasági válságra vezet­hető vissza. A költségcsökkentés fájó (elbocsátás) és racionális (szabad épületek bérbeadása, bérmunka) intézkedésein lassan túljutott a cég, és az orosz piaco­kon rekedt, az ICN raktáraiba visszakerült készleteket is sike­rült lassan eladni az elmúlt két évben. Nyilvánvaló: ha kiürül a raktár, az is lendít a termelésen.- Évente 30 tonna morfin előállítására képes a gyár, de en­nek csak a harmadát használjuk ki, nincs elegendő alapanyag. Ezért hirdettük meg a gazdálko­dók számára a máktermeltetési rendszerünket, de tévhit, hogy csak alapanyag termelésére ren­dezkedtünk be - enged betekin­tést a profil részleteibe Velen- czei Vladimir. Igazolásképpen mutatja: 86 féle készterméket gyártanak, s ezek a világ ötven országába jutnak el. Számtalan hashajtó, vitamin, fertőtlenítő szer, görcsoldó, duzzanatcsök­kentő, érösszehúzó, véralvadás­gátló, szívritmus-szabályozó és más készítményük van forga­lomban. Az ICN Magyarország Rt. tavalyi 40 millió dolláros ár­bevétele fele-fele arányban kötő­dik belföldi illetve külföldi érté­kesítéshez, s ugyané? a megosz­lás az alapanyagot és a készter­méket nézve. Önbizalom ereje- Ennek tükrében tehát azt sem kell nagyon bizonygatni, hogy korszerű technológiát alkalma­zunk, és nagy figyelmet fordí­tunk a kutatás-fejlesztésre is - emeli ki az igazgató a 20 tagú, vegyészmérnökökből álló kuta­tói csapat munkáját. Csak ebben az évben tíz új termék vár piaci bevezetésre, ebből hat már túlju­tott a törzskönyvezési eljáráson. A termelést megtekintve mutat­ja: a tablettagyártó üzem euró­pai színvonalú, és a raktár, ahol az anyagmozgatás számítógéppel vezérelt, sok világhírű gyárban megállná a helyét. A munkatár­sak szakmai felkészültsége jó, de az egész kollektívának jobban kell hinnie önmagában. Sok mú­lik a vezetőkön, mert nekik kell a jövőképet kialakítani a dolgo­zókban - fejti ki vezetői hitvallá­sát az igazgató. A munka ad hitet S hogy mit szólnak ehhez a gé­peken, szalagsorokon dolgo­zók? Feszült még a hangulat, nehezen múlik a megmarad­tak keserű szájíze, hiszen va- lamüyen módon ők is érintet­tek az elmúlt évek elbocsátá­saiban: családtagok, rokonok, barátok, ismerősök voltak kénytelenek búcsúzni.- A létszámleépítés törvé­nyesen történt, erre a munka­adói és a munkavállalói oldal is nagyon figyelt - ismeri el Szlomoniczki István, az Üzemi Tanács elnöke. A társai nevé­ben is mondja: tudomásul ve­szik a piaci problémákat, egyelőre óvatosan fogadják a vezetés optimizmusát, de sze­retnék hinni, hogy a tervek megvalósulnak. A megmaradt dolgozók kötődnek munkahe­lyükhöz és bizalommal töltötte el őket, hogy nemrégiben Petar Milankovic, az ICN Ma­gyarország vezérigazgatója személyesen tájékoztatta őket itt, Tiszavasváriban a cég jö­vőjét érintő kérdésekről. Az elküldött emberek tisztessége­sen megkapták a végkielégíté­süket, hetven embert vállalko­zóként továbbra is alkalmaz­nak, a többség pedig a februá­ri nagy elbocsátás idején felál­lított munkaerőszolgálati iro­dához fordulhatott - sorolja az érdekvédelmis. Hozzáteszi: leginkább az nyugtatja majd meg a kedélyeket, ha betaka­rítják a mákot és újra gőzerő­vel megy a munka a morfin­üzemben. ÉLETKÉPEK Lippai Ildikó Nevetés száz forintért A minap vonatozni kénysze­rültem és már előre bosszan­kodtam a kétórás zötykölődés miatt. Az egész napos munká­tól fáradt voltam és nyűgös. Morcosán beültem egy fülkébe. Nem akartam embert látni. Magamban morgolódtam, ami­kor megjelent egy furcsán haj­longó, szegényes rongyokba öl­tözött férfi. Egy cédulát nyo­mott a kezembe és kirohant. Érdeklődésemet felkeltette ez a különös jelenet, elolvastam hát, mi áll a papíron. „Születé­sem óta süketnéma vagyok, bármilyen adományt elfoga­dok.” Alig olvastam végig, megint bekocogott a férfi, kér­te vissza a lapocskát, de én egy száz forintost nyomtam a kezé­be. Egyébként bizalmatlan va­gyok a kéregetőkkel szemben, de úgy gondoltam, felesleges dolgokra is adtam már ki pénzt, akkor most miért ne. A férfinek felderült az arca és újabb meglepetés fogadott: mu­togatással megkérdezte, leül­het-e mellém. Én igent intet­tem és megkezdődött a társal­gás. Persze csak mutogattunk, nem is beszélgettünk fontos té­mákról, de rengeteget nevet­tem. Ez a szomorú figura ké­pes volt arra, hogy komikus hajlongásával és esetlen moz­dulataival kiráncigáljon a rossz kedvemből. Csak egy kis játék kellett hozzá. Talán nem is volt igazán sü­ketnéma. De nem is ez a lé­nyeg. Ezt az ágról szakadt ké- regetőt nem sokan engedték volna be a fülkéjükbe. Csupán a mosatlan rongyai miatt. Pe­dig aki képes egy másik em­bert szavak nélkül felvidítani, azt mindennek lehet nevezni, de koldusnak nem. Szegénység-reménység ^Külsőre olyanok, mint kor­társaik: szőkék, barnák, diva­tosan öltöznek, vagy slampo- sak. Ha többen együtt vannak, összehajolva sutyorásznak, vagy kihívóan hangoskodnak. De mégis mások. Mások, mert ott bent valahol mély sebet hordoznak: az elvesztett apa, anya emlékét, a kitaszítottság égető érzését, az elhagyó, fele­lőtlen szülők iránti gyűlöletet. Az állami gondoskodás stigma, de biztonságot jelent és távla­tokat ad. Lehetőséget egy tar­talmasabb életminőség megte­remtésére és felépítésére. Szegények ők, mert nincs családjuk. Az iskolából „ha­zaérkezve” nem az édesanyjuk törli meg maszatos arcocskáju­kat. az esti mesénél nem az édesanyjuk simogató hangja ringatja őket álomba. Csínyte­vés után nem az édesapjuk fél­tő haragja robban. Mégis gaz­dagok ők, mert érzéseik, szere- tetük, félelmeik, ragaszkodá­suk a fájdalom szálkáiban gyö­kereznek, és ezáltal tartósak és mélyek. Gazdagok ők, mert kénysze­rű sorstársai révén sok-sok testvér veszi őket körül, s nagy családjuk van. A nevelőknek mondott Kati nénik, Józsi bá­csik életre szóló példát adnak önzetlen szeretetükkel, gondos­kodásukkal. A gyermekotthon­ban mindig történik valami, nincsenek unalmas pillanatok. És segíteni is lehet a kisebbek­nek. Meg lehet nyugtatni őket egy mosollyal, egy cirógatás­sal, ha sírnak, ha éjszaka fel­riadnak, ha felborulnak az ud­varon a biciklivel. Emlékezete­sek az ünnepek, a születésna­pok, a karácsony, a sok-sok meglepetéssel, a finom enniva­lókkal, az ajándékokkal. És mi­lyen megható, amikor a más, önálló életet élő volt társak visszalátogatnak, karjukon a saját gyermekükkel és mutat­ják saját otthonuk fotóit. Ne­kik már sikerült saját, szerető családot alapítani, ez örömet jelent és reményt az utánuk következőknek. Szegények ők, mert kitaszí­tottak, de gazdagok ők, mert nincsenek egyedül. Megszűnt az ellentét Nyíregyháza (KM) - Nagyon fontos döntéseket hozott jú­nius 5-ei ülésén a Primom Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Vállalkozásélénkítő Ala­pítvány Kuratóriuma - közöl­te lapunkkal az alapítvány ügyvezetője Kovács István. Az első kiemelkedő jelentőségű döntés szerint a Primom Alapít­vány csatlakozik az új, 3 millió forintos, korszerűsített mikrohi- tel programhoz. A Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) ügyvezetőjének, dr. Bra­un Mártonnak és dr. Papcsák Fe­renc az MVA jogi képviselőjének a jelenlétében döntés született a Primom által eddig kezelt mikro- hitel források átadásáról az Or­szágos Mikrohitel Alapba. Ezzel a döntéssel megszűnt az éppen egy éve fennálló konflik­tushelyzet az MVA és a megyei alapítvány között, így elhárult az akadálya annak, hogy a Primom által már korábban el­nyert programokra a szerződése­ket aláírják, és további progra­mokban vehessen részt a szabol­csi vállalkozásélénkítő nonprofit szervezet. A kuratórium ezek után elfo­gadta az alapítvány Vállalkozói Központjának 2001. évi üzleti ter­vét. A harmadik napirendi pont keretében megválasztották Tor­ma József eddigi alelnök szemé­lyében a Primom Alapítvány Ku­ratóriumának elnökét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom