Kelet-Magyarország, 2001. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-06 / 130. szám

2001. június 6. Kdét« KÉPES KRÓNIKA 16. oldal Utazik Kevés hivatásos modell vállal olyan szép hosszú hajat, mint a nyíregyhá­zi Borbély Kitti (25). Lehet, hogy ezért is hívják rendszeresen Németországba divat- bemutatókra, mint most is Elek Emil felvétele További képek: A legnagyobb torta Rostock (MTI) - Minden valószínűség sze­rint a világ legnagyobb epertortáját sütöt­ték meg a hét végén a németországi Ros­tockban. A 10,8 méter átmérőjű, 90 négy­zetméteres sütőipari remeket Mecklen- burg-Elő-Pomeránia tartomány mezőgaz­dasági minisztere, Till Backhaus szegte meg vasárnap. A tortát abból az alkalom­ból sütötték, hogy fennállásának nyolcva­nadik évét ünnepelte tartomány legna­gyobb epertermesztő gazdasága. Válogatós Talán ebből szép fátyol lesz a fejemre Amatőr felvétel MEGÉR EGY MOSOLYT Az állatorvos megbetegszik, elmegy hát a körzeti orvoshoz.- Mi a panasz? - kérdezi a doki.- Ja, kérem, így könnyű! A legöregebb 110 éves Innsbruck (MTI) - Hétfőn töltötte be 110. életévét Ausztria legöregebb polgára, Ernst Vietoris innsbrucki egyetemi tanár, aki 1891. június 4-én Radkersburgban látta meg a napvilágot. Tiszteletére szerdán ünnepséget rendeznek egykori munkahe­lyén. Vietoris élete során mint­egy 80 tudományos munkát je­lentetett meg, főleg a matemati­ka témakörében. A stájerországi születésű aggastyán a melki ben­cés gimnáziumban érettségizett, majd 1920-ban szerzett diplomát a bécsi egyetemen. 1925-ben a Rockefeller Alapítvány ösztöndí­jasaként három szemesztert végzett az amszterdami egyete­men. Hazájába visszatérve előbb Bécsben, később pedig az innns- brucki egyetemen tanított - áll az APA jelentésében. Technotánc Két lány táncol a technozenére a hamburgi Generation-Move rendezvényen, amely a berlini Love Parade kicsinyített utánzata EPA-feivétei Kolumbusz korábban fedezte fel Amerikát? Róma (MTI) - Amerikát Ko­lumbusz nem 1492-ben fe­dezte fel, hanem titokban már legalább hét évvel ko­rábban, valamikor 1485-86 között. Erre a következtetés­re jutott Ruggero Martino olasz újságíró-történész hosszú ideig tartó kutatásai­nak eredményeképpen. Ruggero szerint, mint azt a Corriere della Serának elmond­ta, amikor Kolumbusz elindult Pálosból az Indiák felé, már tö­kéletesen ismerte az utat és azt az időt is, amelyet igénybe kell venni, hogy elérje az Újvilágot. Horkoló britek London (MTI) - Csaknem min­den harmadik brit ébren tölti az éjszaka egy részét ágypartnere horkolása miatt - derült ki egy 10 ezer főre kiterjedő brit horko­láskutatási felmérésből. Az alvászaj főképp Londonban súlyos probléma, ahol a lakosság 2 százaléka annyira erősen hor­kol, hogy még szomszédai is szen­vednek tőle. Ami a szigetország egészét ületi, a párok 15 százalé­ka panaszkodik a másik fél hor­kolására, az 50-54 év közötti há­zaspárok 3 százalékát pedig kü­lön hálószobákba kényszeríti az orri-száji harsona. A felmérés szerint a brit városok közül Bir­minghamben veszekednek a leg­többet házaspárok horkolás mi­att, míg Manchesterben elsősor­ban az ital, illetve a lerészegedés az éji zajkeltés legfőbb bűnbakja. Mert nem ez volt az első útja. Korábban már egyszer, de lehet, hogy többször is járt ott III. Ince pápa megbízásából, Lorenzo de Medici támogatásával. Állítását két dokumentummal támasztja alá. Az egyik egy tér­kép, amelyet az isztambuli Top- kapi múzeumban őriznek. Piri Reis, a török flotta admirálisa készítette 1513-ban az akkor is­mert világról. A térképnek azon­ban csak az a része maradt meg, amely az Atlanti-óceán keleti és nyugati partjainál fekvő terüle­teket ábrázolja. A térképhez az admirális jegyzeteket is írt, ame­lyekben felsorolja, milyen isme­retanyagokat használt fel elké­szítéséhez. Közöttük volt egy ko­rábban Kolumbusz tulajdonában lévő térkép is. Az Újvilággal kapcsolatban Piri Reis a követ­kező megjegyzést írta. Ezeket a partokat az Antiliya partjainak nevezik. Az arab éra szerint 890- ben fedezték fel. (A Gergely-nap- tár szerint ez 1485-nek felel meg). És úgy hírlik, hogy egy Kolum­bus nevű hitetlen genovai volt a felfedezőjük. Piri Reis azt is pa­pírra vetette, hogyan mondott csődöt Kolumbusz első kísérlete arra, hogy hajókat szerezzen a spanyol királyoktól. A másik dokumentum a ró­mai Szent Péter-bazilikában elte­metett III. Ince pápa sírfelirata, amely így szól: Növi orbis suo aevo inventi gloria. Ami azt je­lenti, hogy az ő pápasága alatt valósult meg az Újvilág felfede­zésének dicsősége. A pápa 1492. július végén halt meg, néhány nappal azelőtt, hogy Kolumbusz elindult Ameri­ka felé. Aztán, amíg a felfedező a tengereket járta, IV. Borgia Sán­dor lépett a pápai trónra és az ő segítségével a spanyol uralkodók kisajátították az Újvilág felfede­zését és a korábbi dokumentu­mokat eltüntetve megváltoztat­ták a tényeket. Hárommillió vizeletivó Peking (MTI) - Kínában több mint 3 millióan isszák rendszeresen vizeletüket - az egészségükre. A vizeletivás jótékony hatása ré­vén meghosszabbítja az életet. Háromszáz szakértő vett részt Senjang északkelet-kínai város­ban egy háromnapos országos konferencián, amelyen a vizelet­ivás gyógyászati hatásaival fog­lalkoztak. Csu Csin-fu 58 éves mérnök arról számolt be, hogy 13 éves kora óta kortyolgatja a saját vizeletét és azóta kiváló egészségnek örvend. Az öncirku­láció Csu Csin-fuéknál családi hagyomány: ősei közül is sokan előrehaladott kort éltek meg a vizeletterápiának köszönhetően. Oltás Alzheimer-kór ellen Párizs (MTI) - Áttörés ígérke­zik a mindeddig gyógyítha­tatlannak elkönyvelt Alzheimer-kór történetében. Egereken végzett sikeres tesztek után a napokban kezdték meg az idősebb korosztály körében pusztító, teljes elbutulással járó betegség leküzdését célzó első védőoltás embereken való hatá­sának kipróbálását hat fran­ciaországi klinikán és több nyu­gat-európai kórházban. A fran­cia sajtóban széles nyilvánossá­got kapott a lakosság öt százalé­kát - mintegy 300 ezer embert - érintő kór kiküszöbölésére irá­nyuló kísérletsorozat híre. A be­tegek túlnyomó többsége 65 éves kora után találkozott a végzetes kórral, a legfiatalabb páciensnél azonban, 28 éves korában diag­nosztizálták a betegség jellegze­tes tüneteit. Idén januárban látott napvilá­got a Journal of Neuroscience hasábjain a NIEHS amerikai tu­dományos kutatóintézet elemzé­se, amely szerint a béta-amieloid fehérje lerakódása nem követ­kezménye, hanem kiváltó oka az elváltozásnak. A folyamat során a béta-amieloid - ismeretlen ok­ból - rátapad az agy egy megha­tározott receptorára, s megaka­dályozza, hogy az továbbíthassa azokat a jelzéseket, amelyek sze­repet játszanak a tanulásban és az emlékezésben. Dale Shenk amerikai kutató, aki munkatársaival genetikailag módosított egereken tanulmá­nyozta az Alzheimer-kór leküzdé­sének lehetőségeit egy évvel ez­előtt tette közzé a kísérletekről szóló tudományos jelentését. Az amerikai kutatócsoport megfi­gyelései szerint a megváltoztatott génállományú egerek szervezeté­ben kitermelődtek a béta-amielo­id fehérjék, az állatokba befecs­kendezett gyengített béta-amileod vakcina hatására azonban a fo­lyamat megállt, sőt visszafejlő­dött. A kezelés során azt tapasz­talták, hogy a védőanyaggal be­fecskendezett állatokban kiala­kult az immunitás a fehérje ká­ros lerakódása ellen, visszasze­rezték tájékozódó képességüket, azaz memóriájukat. Az állatok szervezetéből eltűntek az agymű­ködés akadályozó anyagok. Bemutató Halle Berry amerikai színésznő férje, Eric Benet társaságában érkezett Swordfish című filmjének bemu­tatójára Los Angelesbe a hét elején EPA-felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom