Kelet-Magyarország, 2001. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-21 / 143. szám

2001. június 21., csütörtök Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Az élbolyban Marik Sándor Göteborgban az Európai Tanács első íz­ben tűzött ki csatlakozási dátumot annak a célnak a megfogalmazásával, hogy a legfel­készültebb tagjelöltek már tagországként vegyenek részt a 2004-es európai parla­menti választásokon. Mivel Magyarország az élboly tagja, mi számítunk is erre. Persze lehetnek még meglepetések a demokratikus folyamatban: most is egy néhány nappal korábbi írországi népszavazás elutasító eredménye ellenére jelentették ki Svédor­szágban, hogy az Európai Uniónak 2002 végére készen kell állni új tagországok be­fogadására. Vajon, ha Magyarországon ma lenne a népszavazás, honfitársaink megszavaznák-e, hogy lépjünk be? Jó, hogy van még idő a referendumig; ma még aligha lehetne biz­tosra menni az eredményt illetően. Annak ellenére, hogy a közvélemény-felkészítő program megyénkben is zajlik. Emlékszünk az Európa Napokra Nyíregyházán, Csenger- ben, Záhonyban - igazán rangos vendé­gek, államtitkárok, nagykövetek, szakértők mondták el, mire számíthatunk. Európai in­formációs pontok, tájékoztató irodák mű­ködnek országszerte, megyénkben is. Mind több civil szervezet nyer a Külügyminiszté­rium pályázatán, s próbálja tudatosítani a hozzá közel állók körében: mit hoz az Unió. A megyei közgyűlés Külkapcsolatok és Eu­rópai Integrációs Bizottsága mégis aggódik - vélhetően joggal. Ha valaki ugyanis arra keresné a választ, konkrétan miként érinthe­ti majd a csatlakozás az egyes polgárokat, cégeket, önkormányzatokat, már lényege­sen kevesebb kapaszkodót találna, főkép­pen az esetleges kedvezőtlen hatásokról. (Például a nullakulcsos áfa eltörlése, amely egyértelmű áremelkedést okozhat több köz­szükségleti cikknél.) Még arról is több és rendszeres információ kellene, hogy milyen jövőbeni fejlesztéseket, rekonstrukciókat, átalakításokat, minőségi rendet, marketin­get, gazdálkodást célszerű alakítani ahhoz, hogy jól meg tudjunk felelni az európai ki­hívásoknak. Találó erre a kifejezés: „nagy várakozással várunk saját sorsunkra". A 2002-2004-es dátumok ismeretében most már nemcsak a felsőbb szinteken kell erősíteni. HÍREK □ Az év embere Nagy sikert aratott az el­múlt hét végén Rakamazon megtartott juniális. Hagyományként, immár negyedik alkalommal megválasztották az Év emberét is. A fiatal város eme kitüntető címét az idén Filetóth Jánosné, a Remény Nyugdíjasklub elnöke érdemelte ki. □ Új kirendeltség Gávavencsellőn, a pol­gármesteri hivatal tőszomszédságában új, hat munkahelyes kirendeltséget építtet a Ra- kamaz és Vidéke Takarékszövetkezet, amely­nek átadását még ez év végére tervezik. A gávai és a vencsellői részen meglévő két épületet a helyi önkormányzat vásárolja meg a szövetkezettől. Asszonyok a férfiöltözőben A demokráciának kétnemű képviselet jár - mind az országos, mind a helyi politikában Lévai Katalin; a női érdekek érvényesülése elégtelen a szerző felvétele Szőke Judit Budapest (KM) - A közélet szereplőivel szembeni elvárá­sok jelentősen megváltoztak az utóbbi időben. Sok min­dent igényel tőlük a társada­lom. Azt, hogy aktívan ve­gyenek részt minden döntés­ben... De mi van, ha a közszereplő, a politikus, a képviselő története­sen nő, feleség, anya? Vannak-e egyáltalán női országos és helyi politikusok? Milyenek ők? Lévai Katalin szociológust, egyetemi docenst, a téma kitartó kutató­ját, az Egyenlő Esélyek Alapít­vány elnökét annak apropóján kérdeztem, hogy hamarosan napvilágot lát az a tanulmánya, mely a politikus nők típusai­ról szól. Másképp politizálnak? De előbb nézzük a női politizá­lást! Az 1996-os amerikai elnök- választás egyik legtöbbet idézett vonása, hogy Clinton lényegében a nőknek köszönhette megvá­lasztását. Az amerikai nők aktí­vabb szavazók, mint a férfiak, egy párt népszerűsége körükben akár döntő is lehet. Hazánkban is érzékelhető lehet ez a jelenség, hiszen a népesség egészében több a nő, a választópolgárok kö­zött pedig még nagyobb az arányeltolódás a javukra. A nők szerepét gyengíti a választások egy adata: a gyengébb nem tagjai között az átlagosnál többen van­nak azok, akik biztosan nem mennek el voksolni. Ha mégis el­mennek szavazni, akkor hajla­mosak pillanatnyi érzelmeik alapján dönteni. A női választó- polgárok megnyerése azért még­is a választási kampány egyik fontos eleme lehet a pártok szá­mára. Hetven interjút készített fér­fiakkal és nőkkel egyaránt. Arra volt kíváncsi, igaz-e, hogy a nők másképp politizálnak. A nők mielőtt politikusságra adják a fe­jüket, megkérdezik családjukat, klasszikusan a férj véleményét. Ellenben a férfiak szuverének (vagy azt mutatják/azt hiszik). A Debatőr (vitatkozó) politi­kusnő (néhányan vannak ma ilyenek) a politikai és a szakmai vitákban is gyors észjárású, ügyes érvelő, jó előadó. Minden­ről önálló véleménye van, jó fel­lépése mellé imponáló szaktudás párosul. Léteznek Pártkatonák, akik gépiesen ismétlik, amit kül­dő szervezetük, nincs önálló íté­letük, viszont férfiasán alkal­mazkodók. Nincs sok a Nagy­asszony típusból sem, ő az, aki ügyesen használja ki azt a vá­gyat, ami egy letűnt, békességes kor eszményét idézi. Az egykori úri Magyarország nosztalgikus viszonyainak asszociációját, an­nak külsődleges hatáselemeit - sajnálatos, de sikerrel - alkal­mazza. A hagyományos női sze­rep, a majoránnás bableves a su­gallat. Ez bevált fogás. A Szürke Ló nem képvisel női ügyeket, de elég sokat szenved, tevékenysége közelről látszik, kiváló a háttér­munkában, nem vállal semmi összeütközést. Esélyek és egyenlőség Az egyetemi oktató hangsúlyoz­za: a feminizmus, az esélyegyen­lőség nem szitokszó, nem bűn bevinni a nőiséget, nőiességet a köztudatba. A lányok-asszonyok dolga lenne, hogy képviseljék az esélyegyenlőség ügyét. Ezt vál­lalni és felemelni a norma szint­jére, az ő feladatuk. Amikor a parlamentben megszületnek a törvények, célszerű azt megvizs­gálni, milyen hatással lesz az a férfiakra, s milyennel a nőkre. A női érdekek elégtelen érvényesü­lésének, mint problémának egyik oka az, hogy az informá­ciók nálunk (zárt) férfiöltözős hangulatban áramlanak, a dön­tések is ekképp születnek. A közéleti, politikai szerepvállalást nálunk még mindig a „parancs­noki” szereppel azonosítják, erre a nők nem alkalmasak. Sikeres női közéleti figurának azt tekin­tik, aki úgynevezett „házvezető­női” pszichológiával hozza a döntéseket, s úgy irányít, aho­gyan az otthoni élet rendje meg­kívánja. A nők részvételéről a politikai döntési mechanizmusokban első­sorban az ad hiteles képet, mi­lyen arányban találhatók nők a parlamenti képviselők, a polgár- mesterek, az önkormányzati képviselők, a kormányzati szer­vezetek vezetői, tagjai között. Az előző választások arról tanús­kodnak, hogy nőtt ugyan a nők aránya, általában tíz százalékot meghaladó (az EU-tagországok- ban 13-14), ami nem rossz. De ha a dánok, a hollandok és a néme­tek harminc százalékát tekint­jük, akkor szerény. A politika csúcsaitól lefelé haladva egyre nagyobb számban kerülnek be nők a különböző választott testü­letekbe. Divatos jelszó Az esélyegyenlőség divatos jel­szó, hát hangoztatják. A gyakor­lat szerint alig van összefüggés a pártok programja, kampánya és a jelöltállítási gyakorlat között. Az eredmény: továbbra sincs olyan képviselőnő, aki mandátu­mát kifejezetten annak köszön­hetné, hogy női programmal, a női választókat megszólítva ju­tott volna a parlamentbe. Pedig az egynemű, férfipolitizálás nem egyenlő a demokráciával. Annak ugyanis - állítja Lévai Katalin - kétnemű képviselet jár. Női képviselet megyénkben A megyei önkormányzati ta­gok száma 48. Ebből nő: 8. A nyíregyházi önkormány­zati tagok száma 35. Ebből nő: 4. Az MSZP megyei parlamen­ti képviselőinek száma: 11 Ebből nő: 2 Az MSZP megyei önkor­mányzati képviselőinek szá­ma: 12 Ebből nő: 1. A Fidesz megyei parlamen­ti képviselőinek száma: 5, nincs köztük nő. A Fidesz megyei önkor­mányzati képviselőinek szá­ma: 13. Ebből nő: 1. Az MSZP-nél működik és működni fog a választásokon is a kvóta (a nők és fiatalok arányára vonatkozó kötelező előírás). Mivel fontosnak ér­zik, hogy az eddigieknél több nő képviselje nemük érdekeit és a párt politikáját, mind a listán, mind az egyéni körze­tekben növelik számukat. A Fidesznél az alkalmasság és nem a nemhez tartozás a fő szempont, nincs és nem is lesz direkt kvóta. Ennek oka nem a negatív megkülönböz­tetés. Azt azonban remélik, hogy minél több hölgytagja lesz a képviselőcsoportnak. MEGKÉRDEZTÜK A ZENE ÜNNEPÉN: MILYEN ZENÉT SZERET HALLGATNI? V an egy beteg gyerme­kem, aki roppant szereti a zenét, különö­sen a ritmusos számokat. Az a tapasztalatom, hogy a beteg emberek még in­kább rajonganak a mu­zsikáért, jót tesz a lel­kűknek, megnyugtatja őket. Én leginkább a régi slágereket hallgatom szí­vesen, a magyar nótákat, de a mai modem zenére is vevő vagyok. El szok­tam járni koncertekre is. Krizsanovszki Miklósné, BETEGÁPOLÓ N agyon sokféle zenét szeretek, de legjob­ban talán a jazz-t kedve­lem, azon belül is az úgy­nevezett acid-jazz-t, amely e muzsika moder­nebb felfogású előadását jelenti. Emellett szívesen hallgatom a keleties hangzású, egzotikus ze­néket, különösen vizsga- időszakban jelent jó ki- kapcsolódást. De mond­hatom, hangulattól füg­gően minden zenére fogé­kony vagyok. Ördögh László, EGYETEMISTA O tthon és a kocsiban hallgatok afféle hát­térmuzsikát, többnyire a rádióból diszkózenét, de a magnó is gyakran be van kapcsolva. Egy éve férjhez mentem, a pá­rommal és a barátaink­kal néha azért el-elme- gyünk egy-egy szolidabb diszkóba, táncolni. Szere­tem még a régebbi ma­gyar sikerszámokat is hallgatni, a komoly zene viszont sohasem tudott lekötni. Viliásné Liptai Melitta, fodrásznő M ondhatom, egész nap zenét hallgatok, merthogy a szakmám au­tóvillamossági szerelő. A munkaidő alatt pedig vé­gig szól a zene a rádió­ból, ma már több csator­na szinte csak zenét su­gároz. A mai dob­hártyaszaggató zenékből öt perc bőven elegendő, én inkább a régebbi nagy együtteseket hallga­tom: a Pink Floyd, a Dire Straits, a Queen muzsikáját. Tokaji László, VILLAMOSSÁGI SZERELŐ A lapvetően szeretem a zenét. Fiatalabb ko­romban néhány együt­test részesítettem előny­ben, mint például az örökzöld Beatles-t, Bee- Ges-t. Ma inkább, függet­lenül az előadóktól, a jó számokat kedvelem. A slágerzene mellett az operaslágerek is kedve­sek a fülemnek, a három tenor előadásait imádom. A munkám megengedi a háttérzenét, szól is az egész nap. Vargámé Bakó Éva, KOZMETIKUS k

Next

/
Oldalképek
Tartalom