Kelet-Magyarország, 2001. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-20 / 142. szám

2001. június 20., szerda Kfetet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Menekültek d V Györke László 1 /Menekültek világnapja. Ilyen is van. Talán nem véletlenül, hisz a népvándorlások legú­jabb korát éljük. Hazánkat még egy-két éve is csak mint tranzitországot érintette ez a probléma, hiszen a többség nem nálunk akart letelepedni. Persze a hatóságoknak, elsősorban a határőrségnek, nem kevés gondot okoztak, hiszen határsértőként fog­ták el őket, és vagy sikerült a tolonce- gyezmény alapján visszaadni a menekülte­ket, vagy sem. Ha nem, akkor gondoskodni kellett elszállásolásukról, míg döntést nem hoz a hivatal. Persze az sem ritka, hogy a visszatoloncoltak újra megjelennek a zöld­határon. A Nyírbátori Határőr Igazgatóság közösségi szállását alaposan ki kellett bőví­teni az utóbbi években, olykor nem volt súrlódásmentes a sok-sok náció összezárá- sa, sokszor adtunk hírt kitörésről, szökésről. A közösségi szállás ugyan nem börtön, de mert korábban sokan nem tértek vissza eltá­vozás után, szigorítani kellett. Tavaly az egész év folyamán 1728 határ­sértést regisztráltak a nyírbátoriak, ami 26 százalékkal volt több, mint 1999-ben. Nem kell nagy jóstehetségnek lenni, hogy ki­mondjuk: a tavalyi rekord az idén minden bizonnyal meg fog dőlni. Volt olyan, hogy egy hét leforgása alatt - nem is olyan ré­gen - három nagyobb határsértő csoportot is elkaptak. Természetesen az embercsem­pészeket, akik egyre szervezettebbek, nehe­zebb kézre keríteni, de a perbe fogottak száma is gyarapszik rendesen. De vajon minden határsértő menekült-e? Mert, ugye, annak is megvannak a szabá­lyai, hogy ki számít valóban menekültnek. Nos, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala Menekültügyi Igazgatóságának a világnap alkalmából nyilvánosságra hozott adataiból azt a követ­keztetést lehet levonni, hogy sokan „csak" a szegénység elől menekülnek. Az idén öt hónap alatt hetven országból összesen 3100 menedékkérő érkezett. Közülük azonban csak hatvankilencet is­mertek el valóban menekültnek, százhuszon­ötén pedig úgynevezett befogadott! védel­met kaptak. Több mint másfél ezer külföldi kérelmét elutasították, számos esetben azért, mert az eljárás időtartama alatt eltűntek. Becsületes kiszolgálás és bírság Az oktatási és egészségügyi intézmények üzleteit vizsgálta a fogyasztóvédelem Lefler György Nyíregyháza (KM) - Iskolai és kórházi büfék, boltok. Az el­lenőrzés adatai egyértel­műen azt mutatják: a hely­zetüknél fogva kiszolgálta­tottabb fogyasztói réteg ér­dekében megtartott vizsgá­latok indokoltak voltak. Ez rövid summázata a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közigaz­gatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének a közelmúlt­ban megtartott ellenőrzéséről, amely az iskolai és kórházi büfé­ket, üzleteket vette célba. Lejárt mérlegek- Az ellenőrzött 23 kereskedelmi egységet tizenhárom egyéni vál­lalkozó, hat gazdasági társaság, míg egyet-egyet a helyi polgár- mesteri hivatal, illetve maga a kórház működteti. Vizsgálati megállapításaink alapján az el­lenőrzött üzletek 80 százaléká­ban, a vendéglátó egységek több mint 70 százalékában tártunk fel hiányosságot, szabálytalanságot. Az iskolai büféknél lényegesen kevesebb problémával találkoz­tunk, mint a kórházak területén üzemeltetett kereskedelmi egy­ségeknél - kezdte Varga Ilona fő­tanácsos.- Gyakori szabálytalanság­ként szerepelt az élelmiszerbol­tokban: az üzletkörbe nem tarto­zó áruértékesítés, a lejárt mérő­eszközök (hitelesítetlen mérle­gek) használata, az árkiírás hiá­nya. Gyakran megsértették az élelmiszerekre vonatkozó előírá­sokat, több helyen hiányzott a nyitva tartási időt feltüntető táb­la, illetve a vásárlók könyve. A vendéglátó üzletekben (büfék­ben) sok helyen nem készítették el a termékek kalkulációját, avagy azt nem tartották az előál­lítás helyén, miként a helyszí­nen forgalmazott áruk származá­sát sem tudták igazolni. E helye­ken is több olyan áruféleséggel találkoztunk, amelyek forgalma­zása nem tartozik az üzletkörbe. Kettő helyett négyet Tizenhét üzletben végeztünk próbavásárlást, arra törekedve, hogy a nagyobb értékű vásárlás­sal a számolást és a mérést is el­lenőrizhessük. Az eredmény: két élelmiszerboltban összesen 70 fo­rinttal, egy büfében 120 forinttal számoltak többet az eladók, míg egy vidéki vendéglátó üzletkörű egységben az árkiírás teljes hiá­nya miatt nem állt módunkban próbavásárlást végezni. Megne­vezés nélkül, egy nyíregyházi kórházi büfében a 904 forint he­lyett 1024 forintot fizettünk. A 120 forintos vásárlói megkárosí­tást az okozta, hogy a két darab téli szalámis szendvics helyett „figyelmetlenségből” négy darab került felszámításra. A hatályos rendelkezés szerint a vendéglá­tásban nagyméretű táblán köte­les a vállalkozó az ételek és ita­lok fogyasztói árát jól láthatóan feltüntetni. A vizsgált üzletek 30 százaléka nem tett eleget e köve­telménynek, többnyire a nagy táblát egy A/4-es papírlap he­lyettesítette. Több vállalkozó nem rendelkezett egyáltalán, avagy szabályszerű nyersanyag­összetétel- nyüvántartással, nem lehetett megállapítani az előállí­tó nevét, a kalkuláció készítésé­nek időpontját. Például az emlí­tett büfében a vállalkozó nem tudta igazolni 4 kilogramm pári­zsi, 5,2 kilogramm olasz szalámi, 4 kilogramm Zala felvágott, vala­mint nyolc féle sütemény szár­mazási helyét. A vállalkozót 80 ezer forint pénzbírsággal sújtot­tuk. Hatvanezer forint bírságot fi­zetett az a kereskedő, aki a man­darin számolásánál 184 forint helyett 220 forintot számolt fel. Mindemellett a Bt. olyan árukat értékesített, amelyre nem volt engedélye, például presszókávét, melegszendvicset, főtt virslit, hamburgert, cukrászsüteménye­ket. A méréshez hitelesítetlen mérleget használtak, de az ártá­jékoztatás is sok kívánnivalót hagyott. Ötvenezer forintra bün­tettük egy vidéki iskola büféjé­nek üzemeltetőjét, mert rendsze­resen elmulasztották a nyugta­adást, a számtalan szabálytalan­ság egyikeként említhető, hogy ottjártunkkor a szakképzetlen „barátnő” vitte az üzletet, a vál­lalkozó betegsége miatt. Egy nyíregyházi kft-nek 200 ezer fo­rint fogyasztóvédelmi bírságot szabtunk ki a feltárt szabályta­lanságok, a jogosulatlan keres­kedés miatt. A vizsgálat során 15 szabálysértési határozat szüle­tett, összesen 496 ezer forint pénzbírságot szabott ki a fo­gyasztóvédelmi felügyelőség, egy esetben éltek figyelmeztetéssel. Gyakran ellenőriznek Az mindenképpen pozitív ta­pasztalata volt a vizsgálatnak, hogy az üzletekben dolgozók egészségügyi nyilatkozattal, vagy egészségügyi könyvvel, munkaszerződéssel rendelkez­tek. Az értékesítés és raktározás higiénés feltételeit maradéktala­nul betartották. Tekintettel arra, hogy a vizsgálat alá vont üzletek oktatási és egészségügyi intéz­ményekben működnek, az illeté­kes ÁNTSZ ellenőrzései e terüle­ten jóval gyakoribbak, mint más kereskedelmi egységeknél - zár­ta Varga Ilona főtanácsos. [hírek □ Országjárás A Rétközi Ifjúsági és Kultu­rális Egyesület tagjai június 25-től tizenkét napos millenniumi kerékpáros emléktúrán vesznek részt, összesen 1200 kilométert leke­rekezve. Ibrányból indulnak hétfő délelőtt 9 órakor és július 6-án délután érkeznek vissza. □ Vigadozó Péter-Pál A naptárban egy­más mellett jól megférő Péter-Pál napi vigas­ságot rendez Nagykálló-Harangodon június 23-án, szombat délután a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ. A sokszínű rendezvény fél kettőkor, kenyérsütéssel és főzőver­sennyel indul. ÉLETKÉPEK Az öregember meg a lova Oláh Gábor Látom észrevette ezt a hor­padást a homlokomon, mond­ta az öregember. Még kis va- karék gyerek voltam, akkor szereztem. Már az istállóban ráültem a ló hátára, hogy itat­ni menjünk a vályúhoz. A ló repült ki az ajtón, én meg a szemöldökfába belevertem a fejemet. Vérzett, sokáig éleszt­gettek, nagy volt a riadalom. Nem a ló tehetett róla, hanem én, mentegeti még most is a lovat. Utoljára akkor látott or­vos, meg amikor soroztak a katonaorvos, büszkélkedett. Volt időnk, vártmik a busz­ra, hát folytatta. Permetsze- rért jöttem be a városba, sie­tek haza, mert vár a lovam. Rácsodálkoztam. Tudja, világ­életemben két dolgot szeret­tem nagyon, a lebbencslevest meg a lovakat. Na, meg ami­kor legény lettem, a szép lá­nyokat is, kacsintott felém. Azért én sem voltam ám akár­ki, bizonygatta. Szép szál szőke legény voltam, baju­szom kisodorva vágott jobbra, balra. Ostoros fiúként kezd­tem, majd apám halála után itt a városban taligás fuvaros lettem, az ötvenes évek elején meg az iparban a nagy építke­zéseknél tengelyeztem. Mert a kanásznak a fiából kanász lett, az ostoros embernek meg kocsis volt a gyereke. Az ura­ké meg úrfiúnak született. Még csípős volt az idő, vasalt csizmában jártam, amikor enyhült már, a saját bőrömből szabattam, azt nyűttem, neve­tett. A szénatartóban vackol- tam, ráfeküdtem az egyik fü­lemre, a másikkal meg taka­róztam. Szívemnek legszebb muzsika a lószagú istállóban mindig a szénát és a répát ro­pogtató lovak prüszkölése, és dobbantása volt. Vagy amikor a lovak farkának csápolása, orrcimpájuk remegése hallat­szott. Mindig pompás lovaim voltak, név szerint fel tudnám most is sorolni őket. A mosta­ni a Nyalka 7 éves, 250 ezerért kérték, de nem adnám 750 eze­rért sem. Mert mit csinálnék a pénzzel, nézegetném, számol­gatnám. Sohasem sajnálom tő­le az abrakot, fényes is a sző­re. Még früstök sem volt, de már csutakolom a kényesked­ve nyihogó állatot. Hallgatom a mai gyereke­ket, mindenük az autó. De mit lehet azon szeretni. Most is ha hazamegyek, a lovam megis­mer, nagyokat horkangat a já- • szolban, várja mikor megyünk az udvarra, sétára. Olyankor vigyáz rám, nem fut el, néha letérdel, hogy üljek fel rá. Hazafelé a vonaton rég lá­tott barátom fiával utaztam. Az apjáról kérdeztem. Van egy lova - mondta - azt eteti, gondozza, munkára nem fogja. Beszélget a lóval, van úgy, hogy az istállóban alszik. Ki érti ezt? Azt hiszem, talán én már értettem. Aranylakodalmukat ünnepelték a napokban Helli Mihály és felesége, Kvadrics Magdolna. Két lányuk, vejeik és öt unokájuk köszöntötte a házaspárt Nyíregyházán Amatőr felvétel Élet a jándi konténerben Jánd (M. K.) - Az idei márciu­si áradás komoly károkat okozott Jándon is. Lakatos Zoltán és családja egyike azon Virág utcaiaknak, akik lakásában hosszan és maga­san állt a víz. Az 1984-ben épült házban a par­kettát összenyomta, az ajtókat, a kéményt tönkretette. A lakásba nem lehetett visszaköltözni, így éltek a felkínált lehetőséggel, s beköltöztek az óvoda udvarán el­helyezett konténerekbe. Mint a családfő elmondta, a konténer­ben működik az áramszolgálta­tás. Tény, hogy amikor napköz­ben kint 20-25 fokos meleg volt, bent mint egy 10 fokkal mele­gebb. Tisztálkodási, vízvételi le­hetőség a konténer közelében megoldott. A szomszédos udvar­ban van olyan vizes blokk, ahol zuhanyozási lehetőség is biztosí­tott. Ezt több család veszi igény­be, a Virág utcából kiköltözöttek közül. A család már nem veszi igénybe a felkínált napi meleg ételt, inkább a személyenkénti 600 forintos vásárlási utalványt, ami a 6 gyerek járandósága alap­ján napi 4800 forint. Gyakran be­látogatnak az 5-6 kilométerre lé­vő vásárosnaményi üzletekbe. Ott nagyobb a választék, s igye­keznek olcsóbb termékeket vásá­rolni. Ebből készítik el a család számára az ételt. Akik a konté­nerekben kaptak elhelyezést, úgy vélekednek, hogy idén nyár végére talán új házuk lesz. \ kórházi büféknél gyakori a sorban állás

Next

/
Oldalképek
Tartalom