Kelet-Magyarország, 2001. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-16 / 139. szám
2001. június 16., szombat Kelet« HÁTTÉR 3. oldal Nagy lendülettel nekirugaszkodtam, aztán azt vettem észre, hogy egyedül futok - nyilatkozta a héten az egyik újságban Demszky Gábor, a szabaddemokraták immáron csak volt elnöke, mert ugyancsak a héten lemondott erről a tisztéről. Hatodik elnöke volt az SZDSZ-nek, viszont első abban, hogy a legrövidebb ideig ő ült ebben a székben. Sokak szerint ez egy törvényszerűen bekövetkező fejlemény, hiszen - bár a decemberben elfogadott programját nyilvános bírálat nem érte pártjából - érezni lehetett a feszültség fokozódását hétről hétre mind erősebben. Pártbéli társaitól is lehetett hallani: Demszky légvárat épít s ennek legfényesebb bizonyítéka az volt, amikor elnökké ütése után nagy határozottsággal jelentette be, hogy le akarja győzni Orbán Viktort. Ezeken a hasábokon is megkérdőjeleztük tervét, hiszen pártja támogatottsága távolról sem adott okot ebbéli reményeire. Aztán még nagyobb megrökönyödést váltott ki sokak szemében, amikor gőzerővel beindította „kétfrontos harcát": távolságtartás a szocialistáktól, és a Fidesztől is. Meglehet, szándéka tisztességes volt, hogy tudniillik egyik pártnak sem lesz amolyan mini sza- telit pártja, hanem önálló életet kíván élni, meghatározó tényezővé válni a politikai palettán, - ám ez az elképzelés utópiának tűnt. Elfordultak tőle azok a közismert pártbéli személyiségek, akik pedig sokat tettek a liberális eszmék térhódításáért. Vad kirohanásai a szocialisták ellen már csak azért is visszatetszést keltett, mert munkaadó helyén, a fővárosi önkormányzatnál viszont éppen a szocialisták hatékony támogatásával végezhette munkáját. Újabb adalék ez a történet ahhoz, hogy feltartóztathatatlanul közeleg a választási hadjárat, mindenütt igyekeznek rendezni a sorokat. Egyik pártban új stílus, a másikban nagy támogatottságú miniszterelnök-jelölt, a kisebbeknél pedig előretekintő taktikázás: mindenki a porodon szeretne maradni, s ehhez keresik a megfelelő felállást. Ha ez az utóbbi változás is némi megnyugvást eredményez, akkor mi, a pártok sorain kívül élők is reménykedni fogunk: talán emberhez méltó lesz tavasszal a küzdelem a vok- sokért. HÍREK □ Drogellenes stratégia Az Ifjúsági és Sportminisztérium előadás-sorozatot szervez a kistérségekben a drogprobléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program keretében. Ennek jegyében hétfőn 10 órától a nyíregyházi Szarvas u. 1-3. szám alatti irodaház előadótermében rendeznek szakmai konferenciát, ahol Knoll Ilona és dr. Erdélyi Ágnes szólal fel. □ Minőségbiztosítás A napokban a MÁV Rt. Záhony-Port Igazgatóság öt nagyobb területi egységénél kerül sor a minőségbiztosítási auditálásra, melyet a TÜV Rheiland Europa Kft. szakemberei végeznek. A tanúsítás megszerzése az igazgatóság piacképességének további fejlesztését szolgálja. A jó király és a slampos diktatúra Könyvcsemege: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében Ladányi Tóth Lajos Nyíregyháza (KM) - Történetesen a hiánypótló mü minősítéssel is illethetjük Valuch Tibor friss könyvét, hiszen a XX. század második felének honi társadalomtörténetét ilyen részletességgel, összefoglaló módon még senki nem ecsetelte. » „Jelen munka az első kísérlet az elköszönő XX. század második felének magyar társadalmában végbement folyamatok, a mikro- és makrostrukturális változások összegzésére... Önmagában is nehéz feladat egy olyan korszak társadalmának a történetéről írni, ami sokak számára a közelmúltat, a megélt élet hétköznapjait, a személyes múltat is jelenti.” - írja a szerző a mű előszavában. Jóindulatú „fenyegetés" Valuch Tibor idestova húsz esztendeje nem él Nyíregyházán. Itt töltötte kamaszkorát, itt érettségizett, ide kötötte az első munkahelye, most pedig kötetbemutatón járt a szabolcsi megyeszékhelyen. Kiderült: „muszáj” volt megírnia a könyvet.- Amikor 1995-ben az ELTE Történeti Szociológia Tanszékére kerültem, Kovács I. Gábor tanszékvezetőm jóindulatúan „megfenyegetett”, hogy egyszer majd könyvet kell írnom az elmúlt fél évszázad magyar társadalomtörténetéről. Négy évnyi előkészület után mindennek 1999-2000-ben jött el az ideje. Nem volt más választásom - mosolygott hamiskásan a harminc- nyolc esztendős alkotó. - Több nehézséggel kellett megküzde- nem, hiszen egyidejűleg kellett megfelelni a monografikus feldolgozás és a tankönyv-írás követelményeinek. Sok részkérdésnek még nincs történeti összefoglalása, a kilencvenes éveket megelőzően pedig változó erősségű ideológiai befolyások, elvárások hatottak a kérdéssel kapcsolatos történeti és szociológiai munkákra. Számos vonatkozásban új megközelítéseket tartalmazó könyvében a személyi kultusz helyett a vezérkultusz fogalmát tartja helyénvalónak Rákosi Mátyás esetében.- Rákosi országlását a Kádárkorszak történetírása bélyegezte meg a személyi kultusz minősítéssel, holott az valójában vezérkultusz volt. Sokkal inkább Kádárt jellemezte a személyi kultusz, akinek egy viszonylag jól felépített - tudom, manapság csínján kell bánni ezzel a szóval - imázsa volt. A közvéleményben sokáig élt vele kapcsolatban a ,jó király” mítosza, ennek a fenntartása hozzátartozott a hatvanas évek közepétől kialakuló „slampos diktatúra” hétköznapjainak politikai gyakorlatához. A tőkék változatai Sajátságos a Valuch Tibor által taglalt társadalmi struktúra: elitek, vezető csoportok; értelmiségiek, közalkalmazottak, tisztviselők, szellemi foglalkozásúak; önállók, maszekok; a paraszti és falusi társadalom; városi munkásság.- Azért választottam ezt a megközelítést, mert a különböző foglalkozás-csoportoknak eltérő a presztízsük, és alapvető jelentőségük van a tőkefajták birtoklásának, hasznosításának. Az ötvenes-hatvanas években a párttagság révén jelentősen megnőtt a politikai tőke szerepe a társadalmi pozíciók megszerzésében. A hatvanas évektől fokozatosan előtérbe kerültek a kulturális tőkefajták, ennek a folyamatnak a keretében azok is bepótolhatták lemaradásukat, akiknek kulturális tőkehiányuk volt. A gazdasági tőke és a magántulajdon társadalmi rétegződésben betöltött szerepe a kommunista hatalomátvételtől a hatvanas évek végéig nagymértékben csökkent, majd a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójától a kisvállalkozások lehetőségeinek liberalizálásával mindez hatalmasat változott. Ebben a periódusban - miután a gazdasági mozgástér továbbra is korlátozott maradt - fokozatosan felerősödött a kapcsolati tőke jelentősége, a magánszektor élénkülése magával hozta a piaci szereplőkkel való intenzív kapcsolattartást, és a kilencvenes évek első felében, a privatizáció kezdetekor egyre többet ért az időben kapott információ. Vitát keltene- Az elmúlt években a magyar közvélemény számos csoportjában felértékelődött a Kádár-rendszer a maga többé-kevésbé kiszámítható társadalmi környezetének köszönhetően. Ebből kellett átlépni egy olyan teljesen új, nehezen megismerhető piaci viszonyok szerint szerveződő társadalmi szerkezetbe, ahol a korábbi megélhetési technikákat már egyáltalán nem, vagy csak részben lehetett alkalmazni. Példaként talán elegendő a mezőgazdaságra utalni, hiszen a szövetkezeti rendszer felszámolása együttjárt a háztáji és a nagyüzem korábban jól működő szimbiózisának megszűnésével is. Az elmúlt ötven esztendő magyar társadalomtörténetének számos tisztázásra váró és megvitatandó kérdése van. Őszintén remélem, hogy ez, a szándékaim szerint tárgyilagos hangvételű kötet hozzájárulhat a különböző problémák újragondolásához. Az egészséges falvakért Nyíregyháza (N. L.) - Az Egészségesebb Falvakért Közhasznú Egyesület a Miniszter- elnöki Hivatal által kiírt pályázaton 50 millió forintot nyert az elmúlt napokban. A pénzt Szabolcs, Hajdú és Szolnok megyében Az egészségesebb falvakért mozgalom keretében lehet felhasználni. A mozgalom célját a Magyar Vöröskereszttel közösen fogalmazták meg. Cél: az esélyegyenlőség biztosítása az egészséges életvitelre, az egészség mint érték megjelenítése az egyéni és a közösségi döntésekben, az egészségben megélt életévek átlaga növekedésének elősegítése. A szociális alapellátás és a romák helyzetének javítása is a célok közt szerepel. A három megyében az ön- kormányzatok és a civil szervezetek pályázhatnak szeptember elejétől. Bővebb felvilágosítást adnak a közhasznú egyesület nyíregyházi irodáján, a 42/504- 144-es telefonszámon. Valuch Tibor névjegykártyája Valuch Tibor 1963-ban született Tatán, 1981-ben pedig Nyíregyházán érettségizett a Zrínyi Ilona Gimnáziumban. A debreceni KLTE-n történelem-földrajz szakos tanári diplomát szerzett, utána levéltáros volt Nyíregyházán. 1991- től az MTA-OSZK 1956-os Dokumentációs és Kutatóintézetnek tudományos főmunkatársa. Az 1995/1996-os tanévtől rendszeresen egyetemi oktató, jelenleg az ELTE docense a Debrecenben élő kétgyermekes családapa. 1988-ban nívódíjjal illették Rekviem a parasztságért című történeti-szociográfiai könyvét. ötvenhatosok című művében PhD-értekezéseinek eredményeit adta közre. Az elmúlt másfél évtizedben tíz könyv szerkesztője, és több, mint nyolcvan tudományos közlemény szerzője volt. ÉLETKÉPEK A régi ház OiAh Gábor E, imlékszem magára, hogyne emlékeznék, az elsők között itt voltak, amikor a baj ért bennünket, fogadott a gazda. Látja már épül is az új ház. Az a régi ház vert falu volt, pitvar választotta el a szobát és a konyhát. Elmúlt már 100 éves is a nagyapám apjáék építették kalákában. Tudja mi volt a kaláka, ha tudja nem mesélem. Mondhatom újra kalákában épül a ház, de most egy nagyobb közösség építi. Azt mondják 57 négyzet- méteres lesz. Tégla lesz a fala. A réginek nád volt a teteje, ezt piros cserép fedi majd. Azon kis muskátlis ablakok voltak, ezeken széles, nagy ablakok lesznek Még fel sem épült a ház, de egyre többet veszekszünk az asszonnyal. A nyugtalanság igencsak megszaporodott bennünk. Máris kikötötte, hogy a tisztaszobába nem lehet csak úgy trágyás, sáros csizmával bemászkálni, meg bagóval bü- dösíteni. Akar a fene, mondtam, csak akkor megyek, ha majd vendégek jönnek. De hát kik jönnek már hozzánk. A régi lakáshoz volt nyári konyha, meg melléképületek, ehhez meg nincs. Most azon gondolkodom - kérdeztem is az építőket - hogyan pászíthatom majd a kamrát, meg az ólat ehhez a szép új házhoz, mert nekünk mindig számos állatunk is volt. Minek az már magának bátyám, mondta az építők vezetője. Üljön ki a kapu elé a kispad- ra, várja a pénzes postást. Olyan élete lesz, amilyen a grófnak sem volt. Mondtam is neki, hogy engem tart bolondnak, vagy maga az. Falusi ember dolog nélkül üljön a lócán, ki hallott még ilyet? Egy szó mint száz, szép lesz ez a ház, szebb mint a felsővégen a ko- máméké. Csinálunk olyan ház- szentelőt, hogy azt megemlegetik a faluban. Meghívom magukat is. Csak békesség lenne már az asszonnyal is, tért vissza a vitájukra. Nem hagy békén, hogy veszi ki magát, szép új házban ócska bútorok. Mondja, vegyük ki a takarékból a pénzt és vegyünk újakat. Én meg erre, ha kiköltekezünk, még koporsóra sem lesz pénzünk ha meghalunk. De hát a nagy eszem majd csak eligazít. Én is engedek, ő is, s a végén úgyis úgy lesz, ahogy ő akarja. Az ízért ne higgye, hogy olyan maradi vagyok, aki nem tud örülni az újnak, meg a szépnek. A régihez meg azért ragaszkodom, mert megszoktam, abban nőttem fel, meg abba hoztam az asszonyt is. Hej de szép lány volt! Mostanában sokat álmodom. Mindig az a régi ház tolul elő álmaimban. Valuch Tibor (jobbról) dedikálja kötetét a bemutatón közreműködő Galambos Sándor társaságában A szerző felvétele
