Kelet-Magyarország, 2001. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-16 / 139. szám

2001. június 16., szombat Kelet« HÁTTÉR 3. oldal Nagy lendülettel nekirugaszkodtam, az­tán azt vettem észre, hogy egyedül futok - nyilatkozta a héten az egyik újságban Demszky Gábor, a szabaddemokraták im­máron csak volt elnöke, mert ugyancsak a héten lemondott erről a tisztéről. Hatodik elnöke volt az SZDSZ-nek, viszont első ab­ban, hogy a legrövidebb ideig ő ült ebben a székben. Sokak szerint ez egy törvénysze­rűen bekövetkező fejlemény, hiszen - bár a decemberben elfogadott programját nyilvá­nos bírálat nem érte pártjából - érezni lehe­tett a feszültség fokozódását hétről hétre mind erősebben. Pártbéli társaitól is lehetett hallani: Demszky légvárat épít s ennek leg­fényesebb bizonyítéka az volt, amikor el­nökké ütése után nagy határozottsággal je­lentette be, hogy le akarja győzni Orbán Viktort. Ezeken a hasábokon is megkérdőjeleztük tervét, hiszen pártja támogatottsága távol­ról sem adott okot ebbéli reményeire. Aztán még nagyobb megrökönyödést váltott ki sokak szemében, amikor gőzerővel beindí­totta „kétfrontos harcát": távolságtartás a szocialistáktól, és a Fidesztől is. Meglehet, szándéka tisztességes volt, hogy tudniillik egyik pártnak sem lesz amolyan mini sza- telit pártja, hanem önálló életet kíván élni, meghatározó tényezővé válni a politikai pa­lettán, - ám ez az elképzelés utópiának tűnt. Elfordultak tőle azok a közismert párt­béli személyiségek, akik pedig sokat tettek a liberális eszmék térhódításáért. Vad kiroha­násai a szocialisták ellen már csak azért is visszatetszést keltett, mert munkaadó he­lyén, a fővárosi önkormányzatnál viszont éppen a szocialisták hatékony támogatásá­val végezhette munkáját. Újabb adalék ez a történet ahhoz, hogy feltartóztathatatlanul közeleg a választási hadjárat, mindenütt igyekeznek rendezni a sorokat. Egyik pártban új stílus, a másikban nagy támogatottságú miniszterelnök-jelölt, a kisebbeknél pedig előretekintő taktikázás: mindenki a porodon szeretne maradni, s ehhez keresik a megfelelő felállást. Ha ez az utóbbi változás is némi megnyugvást ered­ményez, akkor mi, a pártok sorain kívül élők is reménykedni fogunk: talán emberhez méltó lesz tavasszal a küzdelem a vok- sokért. HÍREK □ Drogellenes stratégia Az Ifjúsági és Sportminisztérium előadás-sorozatot szervez a kistérségekben a drogprobléma vissza­szorítása érdekében készített nemzeti straté­giai program keretében. Ennek jegyében hétfőn 10 órától a nyíregyházi Szarvas u. 1-3. szám alatti irodaház előadótermében rendeznek szakmai konferenciát, ahol Knoll Ilona és dr. Erdélyi Ágnes szólal fel. □ Minőségbiztosítás A napokban a MÁV Rt. Záhony-Port Igazgatóság öt nagyobb területi egységénél kerül sor a minőségbiz­tosítási auditálásra, melyet a TÜV Rheiland Europa Kft. szakemberei végeznek. A tanúsí­tás megszerzése az igazgatóság piacképes­ségének további fejlesztését szolgálja. A jó király és a slampos diktatúra Könyvcsemege: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében Ladányi Tóth Lajos Nyíregyháza (KM) - Történe­tesen a hiánypótló mü minő­sítéssel is illethetjük Valuch Tibor friss könyvét, hiszen a XX. század második felének honi társadalomtörténetét ilyen részletességgel, össze­foglaló módon még senki nem ecsetelte. » „Jelen munka az első kísérlet az elköszönő XX. század második felének magyar társadalmában végbement folyamatok, a mikro- és makrostrukturális változások összegzésére... Önmagában is ne­héz feladat egy olyan korszak társadalmának a történetéről ír­ni, ami sokak számára a közel­múltat, a megélt élet hétköznap­jait, a személyes múltat is jelen­ti.” - írja a szerző a mű elősza­vában. Jóindulatú „fenyegetés" Valuch Tibor idestova húsz esz­tendeje nem él Nyíregyházán. Itt töltötte kamaszkorát, itt érettsé­gizett, ide kötötte az első munka­helye, most pedig kötetbemuta­tón járt a szabolcsi megyeszék­helyen. Kiderült: „muszáj” volt megírnia a könyvet.- Amikor 1995-ben az ELTE Történeti Szociológia Tanszéké­re kerültem, Kovács I. Gábor tanszékvezetőm jóindulatúan „megfenyegetett”, hogy egyszer majd könyvet kell írnom az el­múlt fél évszázad magyar társa­dalomtörténetéről. Négy évnyi előkészület után mindennek 1999-2000-ben jött el az ideje. Nem volt más választásom - mo­solygott hamiskásan a harminc- nyolc esztendős alkotó. - Több nehézséggel kellett megküzde- nem, hiszen egyidejűleg kellett megfelelni a monografikus fel­dolgozás és a tankönyv-írás kö­vetelményeinek. Sok részkérdés­nek még nincs történeti össze­foglalása, a kilencvenes éveket megelőzően pedig változó erőssé­gű ideológiai befolyások, elvárá­sok hatottak a kérdéssel kapcso­latos történeti és szociológiai munkákra. Számos vonatkozásban új megközelítéseket tartalmazó könyvében a személyi kultusz helyett a vezérkultusz fogalmát tartja helyénvalónak Rákosi Má­tyás esetében.- Rákosi országlását a Kádár­korszak történetírása bélyegezte meg a személyi kultusz minősí­téssel, holott az valójában vezér­kultusz volt. Sokkal inkább Ká­dárt jellemezte a személyi kul­tusz, akinek egy viszonylag jól felépített - tudom, manapság csínján kell bánni ezzel a szóval - imázsa volt. A közvélemény­ben sokáig élt vele kapcsolatban a ,jó király” mítosza, ennek a fenntartása hozzátartozott a hat­vanas évek közepétől kialakuló „slampos diktatúra” hétköznap­jainak politikai gyakorlatához. A tőkék változatai Sajátságos a Valuch Tibor által taglalt társadalmi struktúra: eli­tek, vezető csoportok; értelmisé­giek, közalkalmazottak, tisztvi­selők, szellemi foglalkozásúak; önállók, maszekok; a paraszti és falusi társadalom; városi mun­kásság.- Azért választottam ezt a megközelítést, mert a különböző foglalkozás-csoportoknak eltérő a presztízsük, és alapvető jelen­tőségük van a tőkefajták birtok­lásának, hasznosításának. Az öt­venes-hatvanas években a párt­tagság révén jelentősen megnőtt a politikai tőke szerepe a társa­dalmi pozíciók megszerzésében. A hatvanas évektől fokozatosan előtérbe kerültek a kulturális tő­kefajták, ennek a folyamatnak a keretében azok is bepótolhatták lemaradásukat, akiknek kultu­rális tőkehiányuk volt. A gazda­sági tőke és a magántulajdon társadalmi rétegződésben betöl­tött szerepe a kommunista hata­lomátvételtől a hatvanas évek végéig nagymértékben csökkent, majd a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójától a kisvállalko­zások lehetőségeinek liberalizá­lásával mindez hatalmasat válto­zott. Ebben a periódusban - miu­tán a gazdasági mozgástér to­vábbra is korlátozott maradt - fokozatosan felerősödött a kap­csolati tőke jelentősége, a ma­gánszektor élénkülése magával hozta a piaci szereplőkkel való intenzív kapcsolattartást, és a kilencvenes évek első felében, a privatizáció kezdetekor egyre többet ért az időben kapott infor­máció. Vitát keltene- Az elmúlt években a magyar közvélemény számos csoportjá­ban felértékelődött a Kádár-rend­szer a maga többé-kevésbé kiszá­mítható társadalmi környezeté­nek köszönhetően. Ebből kellett átlépni egy olyan teljesen új, ne­hezen megismerhető piaci viszo­nyok szerint szerveződő társadal­mi szerkezetbe, ahol a korábbi megélhetési technikákat már egyáltalán nem, vagy csak rész­ben lehetett alkalmazni. Példa­ként talán elegendő a mezőgazda­ságra utalni, hiszen a szövetkeze­ti rendszer felszámolása együtt­járt a háztáji és a nagyüzem ko­rábban jól működő szimbiózisá­nak megszűnésével is. Az elmúlt ötven esztendő ma­gyar társadalomtörténetének számos tisztázásra váró és meg­vitatandó kérdése van. Őszintén remélem, hogy ez, a szándékaim szerint tárgyilagos hangvételű kötet hozzájárulhat a különböző problémák újragondolásához. Az egészséges falvakért Nyíregyháza (N. L.) - Az Egészségesebb Falvakért Köz­hasznú Egyesület a Miniszter- elnöki Hivatal által kiírt pá­lyázaton 50 millió forintot nyert az elmúlt napokban. A pénzt Szabolcs, Hajdú és Szol­nok megyében Az egészségesebb falvakért mozgalom keretében lehet felhasználni. A mozgalom célját a Magyar Vöröskereszttel közösen fogalmazták meg. Cél: az esélyegyenlőség bizto­sítása az egészséges életvitelre, az egészség mint érték megjele­nítése az egyéni és a közösségi döntésekben, az egészségben megélt életévek átlaga növekedé­sének elősegítése. A szociális alapellátás és a romák helyzeté­nek javítása is a célok közt sze­repel. A három megyében az ön- kormányzatok és a civil szerve­zetek pályázhatnak szeptember elejétől. Bővebb felvilágosítást adnak a közhasznú egyesület nyíregyházi irodáján, a 42/504- 144-es telefonszámon. Valuch Tibor névjegykártyája Valuch Tibor 1963-ban szüle­tett Tatán, 1981-ben pedig Nyíregyházán érettségizett a Zrínyi Ilona Gimnáziumban. A debreceni KLTE-n történe­lem-földrajz szakos tanári dip­lomát szerzett, utána levéltá­ros volt Nyíregyházán. 1991- től az MTA-OSZK 1956-os Do­kumentációs és Kutatóintézet­nek tudományos főmunkatár­sa. Az 1995/1996-os tanévtől rendszeresen egyetemi oktató, jelenleg az ELTE docense a Debrecenben élő kétgyerme­kes családapa. 1988-ban nívódíjjal illették Rekviem a parasztságért című történeti-szociográfiai köny­vét. ötvenhatosok című művé­ben PhD-értekezéseinek ered­ményeit adta közre. Az elmúlt másfél évtizedben tíz könyv szerkesztője, és több, mint nyolcvan tudományos közle­mény szerzője volt. ÉLETKÉPEK A régi ház OiAh Gábor E, imlékszem magára, hogyne emlékeznék, az elsők között itt voltak, amikor a baj ért ben­nünket, fogadott a gazda. Látja már épül is az új ház. Az a régi ház vert falu volt, pitvar válasz­totta el a szobát és a konyhát. Elmúlt már 100 éves is a nagy­apám apjáék építették kaláká­ban. Tudja mi volt a kaláka, ha tudja nem mesélem. Mondha­tom újra kalákában épül a ház, de most egy nagyobb közösség építi. Azt mondják 57 négyzet- méteres lesz. Tégla lesz a fala. A réginek nád volt a teteje, ezt piros cserép fedi majd. Azon kis muskátlis ablakok voltak, eze­ken széles, nagy ablakok lesz­nek Még fel sem épült a ház, de egyre többet veszekszünk az asszonnyal. A nyugtalanság igencsak megszaporodott ben­nünk. Máris kikötötte, hogy a tisztaszobába nem lehet csak úgy trágyás, sáros csizmával bemászkálni, meg bagóval bü- dösíteni. Akar a fene, mond­tam, csak akkor megyek, ha majd vendégek jönnek. De hát kik jönnek már hozzánk. A ré­gi lakáshoz volt nyári konyha, meg melléképületek, ehhez meg nincs. Most azon gondol­kodom - kérdeztem is az építő­ket - hogyan pászíthatom majd a kamrát, meg az ólat ehhez a szép új házhoz, mert nekünk mindig számos állatunk is volt. Minek az már magának bá­tyám, mondta az építők vezető­je. Üljön ki a kapu elé a kispad- ra, várja a pénzes postást. Olyan élete lesz, amilyen a grófnak sem volt. Mondtam is neki, hogy engem tart bolond­nak, vagy maga az. Falusi em­ber dolog nélkül üljön a lócán, ki hallott még ilyet? Egy szó mint száz, szép lesz ez a ház, szebb mint a felsővégen a ko- máméké. Csinálunk olyan ház- szentelőt, hogy azt megemlege­tik a faluban. Meghívom magu­kat is. Csak békesség lenne már az asszonnyal is, tért vis­sza a vitájukra. Nem hagy bé­kén, hogy veszi ki magát, szép új házban ócska bútorok. Mondja, vegyük ki a takarék­ból a pénzt és vegyünk újakat. Én meg erre, ha kiköltekezünk, még koporsóra sem lesz pén­zünk ha meghalunk. De hát a nagy eszem majd csak eligazít. Én is engedek, ő is, s a végén úgyis úgy lesz, ahogy ő akarja. Az ízért ne higgye, hogy olyan maradi vagyok, aki nem tud örülni az újnak, meg a szép­nek. A régihez meg azért ra­gaszkodom, mert megszoktam, abban nőttem fel, meg abba hoztam az asszonyt is. Hej de szép lány volt! Mostanában sokat álmodom. Mindig az a régi ház tolul elő álmaimban. Valuch Tibor (jobbról) dedikálja kötetét a bemutatón közreműködő Galambos Sándor társaságában A szerző felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom