Kelet-Magyarország, 2001. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-23 / 119. szám

2001. május 23., szerda Eßfet*> HÁTTÉR 3. oldal Még úttörőkoromból emlékszem, milyen aprólékos gonddal állítottuk össze a riadó­láncot. A lényege a következő volt: az iskolá­tól legtávolabb lakó gyerek indul elsőként, ébreszti a hozzá legközelebb lakót, s így mennek együtt tovább, míg az egész osztály (bocs, raj) egyszerre megérkezik a suliba. Sósé próbáltuk ki „élesben", úgy ballag­tunk el a nyolcadikból, hogy csak szóban riogattak a riadólánccal. Még azt se tudtuk meg, miért is kellett volna csatasorban isko­lába rohannunk, ha szólnak. Hát így vagyok én lassan az Európai Unióval. Több mint tíz éve szinte a csapból folyik az EU, Mariska néni, Jóska bácsi már kívülről fújja a csatlakozás feltételeit, a be­tartandó normákat, a környezetvédelmi előírásokat, volt idejük megszámolni, hány csillag van a világoskék zászlón, csak azt nem tudja az ember fia, mennyiben jelent ez az egész változást az ő nyugodalmas, vi­déki életében. De azért gondolkodik. Mostanában pél­dául azon, hogy kinek is jó az, ha minket, magyarokat a csatlakozás után korlátozni akarnak a külföldi munkavállalásban. Már a franciák (pont ők ne?) is támogatják a szi­gorítást, így aztán most épp hét évig ne is álmodjunk mi arról, hogy az ő államaikban majd jobb keresethez jutunk, mint amit most adnak nekünk itthon - egyre több he­lyen pont ők. Aztán hosszan nézegeti a büntetővám­mal sújtott csiperkéjét a magyar, és megál­lapítja: paraszthajszállal sem rosszabb minő­ségű, mint a lengyeleké. Csakhogy ott pont uniós államok vették meg a gombapiacot, s bolondok lennének épp a maguk kereske­delmének akadályokat állítani. A csatlakozás után persze majd nekik is eladhatjuk föld­jeinket. Ebben nincs semmi különös, fordít­va is így van. Ha valaki most indul, még eléri a sevillai gépet, és estére már a saját villája teraszán gyönyörködhet a naplemen­tében, valahol Andalúziában. Ha most ebből valaki azt a következtetést vonná le, hogy ellenzem az EU-csatlako- zást, nagyot téved. Szó sincs rólal Csak azt szeretném, ha nemcsak kötelességeinket, hanem a jogainkat, lehetőségeinket, a vár­ható előnyöket is megismerhetnénk - belát­ható időn belül, lehetőleg még ebben az évezredben, és a saját bőrünkön. Hamarosan dübörög az úthenger Az árvíz nemcsak a lakóépületekben, hanem a térség közúthálózatában is kárt okozott Gyors javítás az árvíz után. A vásárosnaményi üzemmérnökség emberei Hegedűs Csaba igazgató tár­saságában Hetefejércsénél A szerző felvétele Lefler György Nyíregyháza (KM) - Szorít az idő: az elmúlt hét közepén kapták kézhez a terveket, és e hét keddjéig (tegnapig) már le is kellett adni az érin­tett cégeknek a pályázato­kat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht-hoz. Az igazgatóság nyíregyházi szék­házában gyakori vendég mosta­nában a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium egy-egy munkatár­sa. A korábbi elgondolások sze­rint május végén már az eddigi munka látványos része is megje­lenik, vagyis az árvíz sújtotta te­rületeken feltűnnek az útépítők. Mennyire tudták az előkészítés során tartani a szűkös határ­időket, és valóban megkezdőd­hetnek-e a munkák? - érdeklőd­tünk Hegedűs Csabától, a megyei Állami Közútkezelő Kht. igazga­tójától. 90 ezer tonna aszfalt- Köztudott, hogy az árvíz nem­csak a lakóépületekben, de a tér­ség úthálózatában is jelentős kárt okozott. A kormány az azonnali felmérés alapján össze­sen 5,1 milliárd forintot biztosí­tott a kárt szenvedett mintegy 200 kilométer állami, és 80 kilo­méter önkormányzati út felújítá­sára - kezdte az igazgató. - Első körben az állami utak rendbeté­telére hirdettünk pályázatot, a helyreállításra szánt 3,6 mil- liárdból előbb másfél milliárd fo­rint értékű munka végzésére, amelynek során 90 ezer tonna anyagot építenek majd be a nyertes fővállalkozók. Tíz - asz­faltgyártó és bedolgozó kapaci­tással egyaránt rendelkező - cég vitte el a terveket, s pályázott tegnapig. A pályázatok elbírálá­sát szerdától végzi igazgatósá­gunk, s hamarosan eredményt is hirdetünk, ily módon május vé­gén, június elején valóban elkez­dődhet az aszfaltozás a kezelé­sünkben lévő utakon.- így például a Mándok-Ló- nya-Tarpa közötti 23 kilométe­res, a Tiszaszalka-Beregdaróc közötti 17 kilométeres, a Bara- bás-Vámosatya közötti 2,5 kilo­méteres, a Barabás-Csaroda kö­zötti 9 kilométeres útszakasz, Márokpapi 2,5 kilométeres bekö­tőútja, Vásárosnaményban az ál­lomáshoz vezető 1,2 kilométer hosszúságú út kap új aszfaltborí­tást. A felsorolás természetesen nem teljes, és nem jelöl sorrendi­séget. Fontosnak tartom megje­gyezni, hogy a fővállalkozóknak feltételként szerepelt megyénk szakembereinek foglalkoztatása, a szóba jöhető alvállalkozókat a pályázatban külön listán mellé­keltük. Előnyt élveznek- Az állami úthálózat helyreállí­tásával szinte egy időben meg­kezdődhet az önkormányzati utak rekonstrukciója is, az elő­készítésre éppen most kapott társaságunk megbízást dr. Fó­nagy János közlekedési és víz­ügyi miniszertől. A határidő itt is azonos, vagyis szeptember 30- ig el kell készülnie az összesen 80 kilométert kitevő, másfél mil­liárd forintba kerülő útnak. Ez több mint félszáz önkormányza­tot érint, az egyeztetések már e héten elkezdődnek. A helyi vál­lalkozók alvállalkozókénti foglal­koztatása természetesen itt is előnyt élvez. Munkát kaptak- A 344 saját emberünk mellett április 1-jétől 100 közhasznú munkást, május 2-től pedig to­vábbi 250 közmunkást foglalkoz­tatunk. Előbbieket nyolc hóna­pon át tudjuk foglalkoztatni a megyei munkaügyi központ pá­lyázata révén, a fehérgyarmati és a vásárosnaményi kirendelt­ség erre a célra szánt 53 millió 668 ezer forintjából. Az árvíz súj­totta térségben élő közhasznú munkások az ár- és belvízkárok következtében megrongálódott út menti vízelvezető rendszerek tisztítását, a növényzet kaszálá­sát, átereszek, műtárgyak, föld­padkák fenntartását végzik. A 250 közmunkás öt hónapi foglal­koztatására a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium és a Közle­kedési és Vízügyi Minisztérium pályázata nyújtott lehetőséget. Az SzCsM több mint 75 millió­val, a KöVíM közel 20 millió fo­rinttal támogatja a foglalkoztatá­sukat.- Ez valamelyest javít a térség magas, 20-30 százalékos munka­nélküliségi rátáján is. A köz­hasznú és közmunkások mellett a szomszédos, a Borsod és Haj­dú Megyei Állami Közútkezelő Kht.-k is a segítségünkre vannak a gépeikkel együtt - zárta Hege­dűs Csaba. Közös beszédtéma Ferter János rajza HÍREK □ Tanulmányi kirándulás A Nyíregyhá­zi Népfőiskolái Egyesület tanulmányi kirán­dulást szervez május 27-én. Úticél a koroná­zási jelvények megtekintése az Országház­ban, valamint a gödöllői Grassalkovich-kas- tély meglátogatása. Indulás vasárnap reggel 6 órakor autóbusszal a zöld irodaház előtt (Nyíregyháza, Hősök tere 9). Ugyanitt a 213- as szobában lehet előzőleg jelentkezni. □ Véradás Szerdán a baktalórántházi re­gionális központban 9-14 óráig, a tiszaka- nyári védőnői körben 9-13 óráig és a szat- márcsekei művelődési házban 8-12-ig lesz önkéntes véradás. ÉLETKÉPEK Vizit Szatmárcsekén Szilvási Csaba _______________________ Most, ahogy autónkkal Nagyaron át Cseke felé robo­gunk, felidéződik bennem egy jó pár évvel ezelőtti kép. Egy érettségi bankett utáni dél­előtt, amikor nekem - ahogy most is -, nagyon csekenosz- talgiás hangulatom támadt, s nem volt nehéz a társaság töb­bi tagját sem rávenni a kis­vendéglőbe, a Gödörbe való kiruccanásra, a Fórizs Sanyi Fiat 500-asával jöttünk ugyan­itt Gyarmatról. Amíg a kisvendéglőben a csekei specialitás, a gömleves elkészül, magára hagyom a csapatot, elmegyek egy kicsit körülnézni, nosztalgiázni a fa­luban. 1950-51-ben (apámat, aki hivatalnok volt, s levente­oktató múltjával nem éppen a legjobb kádernek számított, ide száműzték). Csekében élt szűkebb négytagú családunk. Elhaladok a ház előtt, ahol egy nagygazdáéknál laktunk albérletben, s az iskola mel­lett, ahová az 1951/52-es tanév­ben jártunk a nővéremmel, s ahol a Dávid József igazgató és a Bakó Józsefné osztályfő­nök tanító által aláírt II. osztá­lyos félévi és év végi bizonyít­ványomat kaptam. Csirkeparittyázó kis osz­tálytársaim, Kendi Jóska, Boné Lali és a többiek, s a gyönyörű kicsi leánykák, a kis babalyánytyúkok jelennek meg előttem. A főúton aranyos köd száll le bennem a dib-dáb földi ba­jokra. Olyan boldog vagyok most, mint ötven éve az a hét­nyolc éves kukorékoló fiatal kis kakas volt itt. Hajdani vas­magyarok, báránybőr sapkás, bekecses, lajbis, rég a végte­lenbe röppent emberek kava­rognak ebben a ködben, mint a csókák a csónakfejfás teme­tőben. Apám kezének lecsün­gő kisujjába kapaszkodom. Tiszta, árnytalan lelki jóság és értelem tükröződik a tekinte­tében. Derűs, kedélyes, tiszta hangon mesél a Nyeldelbor- nyúról, akit ő talált ki. Aztán nővéremmel - ő a csikó, hosszú copfja a gyeplő - lo- vacskázunk az udvaron. Látom, ahogy este a csillag­oltó sötétségben botorkálunk, s a sár miatt a kerítésen tor­násszuk magunkat hazafelé. Azt mondják az okosok, hogy a falu névadója egy Cseke nevű erdőőr volt, de én tudom, hogy a helységnév - a Tisza valamivel alacsonyabb vízállására utalva -, a sekély, csekély szóból származik. Cseke, csóka, csikó, csárog- nak, csengettyűznek bennem a hangok. És csobognak, mint a folyó. Az én szent folyom. A Tisza. A szatmári Gangesz. Egyre népszerűbb Budapest (GfK Hungária) - Majdnem megduplázódott a mobiltelefonok száma egy év alatt. A háztartások 43 százalé­kában ugyanis összesen 3,5 millió készüléket használtak idén március-áprilisban. Ez azt jelenti, hogy az érintett háztartásokban átlagosan 2,16 mobiltelefont használnak. A múlt év hasonló időszakában a háztartások mindössze 24 százaléka csupán 1,9 millió mobiltelefonnal rendelkezett. Többek közt ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet legutóbbi kutatása. A kutatók a 15 éves és idő­sebb felnőtt lakosságot repre­zentáló 1000 főt személyesen megkérdeznek minden hónap­ban a mobiltelefonnal való el­látottságról. Mobiltelefon a vállalkozó vagy cégtulajdonos háztartás­fők családjának zömében talál­ható, de a szellemi szabadfog­lalkozásúak, alkalmazott dip­lomások családjának több­ségében is. Minél magasabb a háztar­tásfő iskolai végzettsége, an­nál nagyobb a handy-val ren­delkező családok aránya. Sőt, az érettségizetteknél és dip­lomásoknál már többséget al­kotnak. A háztartás havi nettó jöve­delme szerint a 90 ezer forint­nál kevesebbel rendelkezők alulreprezentáltak a mobilte­lefon szempontjából. Otven éve együtt Bittner János és neje, Morvái Mar­git a napokban ünnepelte Vásárosnaményban házasságkötésük ötvenedik évfordulóját. A házaspárt a nevezetes nap alkalmából négy fia, kilenc unokája és a családtagok köszöntötték Amatőr felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom