Kelet-Magyarország, 2001. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-19 / 116. szám

2001. május 19., szombat Kelet# HÉTVÉGE 9. oldal HOGY MIK VANNAK A pénz nem minden Nyéki Zsolt- Az első beszélge­tésre október vé­gén este érkeztem Nyíregyházára: teljesen besötéte­dett, esett az eső és nagyon hideg volt - szöges ellen­tétben a kedves, meleg fogadtatás­sal. Az üzlet vilá­gában sokan nem is hiszik, hogy amikor százmil­liós, milliárdos befektetésekről esik szó, mekkora jelentőséggel bír a mérlegelésben, hogy milyen a személyes benyomás, az emberi hozzáállás, a kapcsolat. Az előbb említett késő őszi didergős, hűvös időjárás és a vendéglátók figyelmessége, udvariassága között nagy volt a kontraszt. Ez nagyon sokat nyomott a latba, amikor arról dön­töttünk: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye- székhelyén, és nem máshol építjük meg a kelet-magyarországi gyárunkat - árul el kulisszatitkokat a Nyíregyházán akkor már nagyon várt, igazi multinacionális nagyvállalat egy évvel ezelőtti megtelepe­déséről Peter Baumgartner. A Flextronics International közép-kelet- európai régió igazgatója készségesen be­szél más megközelítésből az egy esztende­je nem csak Magyarországon és nem csak Európában jegyzett lépésről. (Azt azonban mindjárt érdemes tisztázni: az itthon is­mert, Baumgartner néven működő autó- kereskedéshez nincs semmi köze. Ugyanis amióta az amerikai multi magyarországi befektetéseiben részt vesz, számára fárasz­tó faggatásokhoz vezetett a névrokonság, sőt, egy alkalommal csendesen azt is meg­kérdezték tőle: nem tudna egy Renault megvásárlásában segíteni?) Húsz év az elektronikában Nos, a 43 éves igazgató Ausztriában szüle­tett, a mai napig ott él családjával, s ez csak annak természetes, aki egyáltalán nem ismeri a nemzetközi vállalatok műkö­dését, lüktetését. Egy ilyen szintű cég ve­zetésének tagjai ugyanis hihetetlenül so­kat utaznak, több ország még több gyárá­ban vár rájuk munka, s bármikor előfor­dulhat, hogy hosszabb időre szóló kikülde­tést követel meg a cég érdeke. Peter Baumgartner tehát őrzi erős gyökereit, bár a beosztásával járó feladatok rendre elszólítják, kilométerek ezreit gyűrte már le földön, de főként levegőben. Lassan húsz éve jegyezte el magát az elektronikai iparral, és harmadik éve csatlakozott az amerikai multinacionális vállalathoz. Napjai túlnyomó többségét Európa különböző pontjain tölti, a leg­többször azonban Ausztriában és Ma­gyarországon lehet utolérni. Az elmúlt évek során a sógorok mellett felértékelőd­tünk, s itt nyugodtan használhatjuk a ki­rályi többest: a négy dunántúli gyár után Kelet-Magyarország is a befektetői figye­lem középpontjába került. Nyílt a templomajtó- Nem elég, ha a befektetéshez adottak a feltételek! A beruházónak éreznie kell azt az emberi segítőkészséget, amelyre a közös munka során is számíthat! - szögezi le Baumgartner úr. (Azt is a nyíregy­házi gyáravató első évfordulójához köze­ledve tudtuk meg: amikor a tiszántúli városok feltérképezésével megbízott Mé­száros Gyula igazgató még egyedül tár­gyalt és gyűjtötte az ajánlásokat, az egyik késő estébe nyúló beszélgetés után a város­házával szemközti templomban szerette volna összegezni benyomásait. Ahogy átért a Kossuth téren, éppen zárták volna Isten házának kapuját, de kérésére újra nyüt a zár - na az a tíz perc türelem, amit a templomszolga tanúsított egy későn jövő idegen iránt, az is benne van a város sikerében.)- Egy olyan cég, amelyik az összes kon­tinensen jelen van, s amelyik csak Euró­pában száznál több gyártótelepet működ­tet, könnyedén épít fel egy újabb üzemet bárhol. Egyet azonban sehol sem nélkülöz­het: mindenütt jó partnerekre van szüksé­ge - tudjuk meg Peter Baumgartnertől, hogy egy óriási és sikeres vállalat mire tart igényt. A hét közepén Nyíregyházáról sokat beszélt a budapesti sajtóklubban, itt is példaként említette a most induló gyár­bővítést: két-három hónap alatt szeretnék felépíteni az újabb csarnokot. Peter Baumgartner Nyéki Zsolt felvétele Műhely az egyházi tudományoknak Lerakták a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola alapkövét Nagy István Attila Pénteken ünnepélyes külsőségek között lerakták a nyíregyházi Szent Atanáz Görög Katolikus HittudomáT nyi Főiskola új épületének alapkövét. A létesítményt szeptemberben kezdik építe­ni, s bő egy év múlva át is adják. A Görög Katolikus Hittudomá­nyi Főiskolát és Papnevelő Inté­zetet 1950-ben alapította dr. Du­dás Miklós hajdúdorogi megyés­püspök. Ez volt a város első fel­sőfokú oktatási intézménye, amely eredetileg csupán a görög­katolikus papképzést szolgálta. A meglehetősen zord körülmé­nyek között indult intézmény azóta folyamatosan működik, és egyenletesen fejlődik. 1990-től a levelező tagozaton megkezdődött a hittanárképzés, 1992-től pedig a Bessenyei György Tanárképző Főiskolával közösen elkezdték a hittanár-tanár szakos képzést. Regionális feladatok Ez a két tény jelzi, hogy bizo­nyos arculatváltás következett be az intézmény életében: már nemcsak kispapok tanulnak a fő­iskolán, hanem világiak, köztük nők is, akik a hitoktatásban, il­letve a lelkipásztori munkában kisegítőként kívánnak dolgozni. Ugyancsak jelentős esemény, hogy 1989-től a határainkon túli görögkatolikus egyházmegyék magyar nyelvű papnövendékei is tanulhatnak az intézményben, akik megyéspüspökük rendelke­zése szerint a papképzés teljes, korábban öt-, most hatéves ide­jét itt töltik. A főiskola így a re­gionális feladatokon túl nemzet­közi küldetést tölt be azzal, hogy magas szinten segíti a szomszé­dos ruszin, román és szlovák nyelvű egyházmegyék papneve­lését, ezzel együtt biztosítja eze­ken a területeken a magyar nyel­vű papság utánpótlását és a ma­gyar nyelvű görögkatolikus kö­zösségek fennmaradását. A főiskola új épületének látványterve Balázs Attila felvételei A főiskola életének és műkö­désének fontos állomását jelenti, hogy 1995. május 26. óta a római Szent Gergely Egyetem (Gregori- ana) Pápai Keleti Intézetének affiliált intézménye lett. Ez azt jelenti, hogy azok a hallgatók, akik a magasabb követelmé­nyeknek mindenben eleget tesz­nek, hatéves képzésük végén egyetemi szintű diplomát kap­nak. Ez a bakkalaureátus, ami az egyházi egyetemeken az első Zénón Grocholewski bíboros akadémiai fokozat. A növendé­kek ezzel a diplomával bármely katolikus egyetemen a második tanulmányi ciklussal, a licenciá- tus megszerzésével folytathatják tanulmányaikat. Kétszáztíz papot adott A főiskolának alapítása óta eltelt 50 esztendő alatt 349 beiratkozott hallgatója volt, és eddig 210 gö­rögkatolikus papot adott a ma­gyar egyháznak. Ezenkívül 27 itt végzett pap működik a szomszé­dos országokban. Az elmúlt évti­zed elején 30 növendékük volt, az évtized közepétől 60-70 kispap és 15-20 világi. A főiskola előtt álló legfonto­sabb távlati terv az önálló egye­temmé válás, ennek volt első konkrét lépése a római affüiá- ció. Rómában a Katolikus Neve­lés Kongregációjánál már folya­matban van a második egyetemi fokozat, az aggregáció intézése. Ha ezt megkapják, akkor a főis­kolának joga lesz kétéves szako­sított képzést indítani, amely már önálló tudományos kutató munkára készít fel. Ennek a cik­lusnak a végén a hallgatók licen- ciátust kaphatnak, amely a har­madik akadémiai fokozat, a dok­torátus megszerzésére jogosít. Minden remény megvan arra, hogy a főiskola révén a keleti egyházi tudományok művelésére olyan teológiai műhely alakul ki városunkban, amely nemcsak hazánkban, de a környező orszá­gokban is egyedülálló szerepet tölthet be. Évek óta tervezik az új főisko­la építését, amihez most terem­tődtek meg a feltételek. Szigorú kritériumok Nyíregyháza Város Önkormány­zata a Bethlen Gábor u. 13-19. számú telken 4000 négyzetméter építési telket ajándékozott a főis­kolának, ahol egy közel 2500 négyzetméter hasznos alapterü­letű modem oktatási központot akarnak építeni. A tervet Balázs Mihály építész, műegyetemi do­cens készítette. Az egyházmegye évek óta készül az új főiskola építésére. A tudatos takarékos­kodás eredményeként van bizo­nyos tartalék az építés elkezdé­séhez. A pontos költségekről még nem lehet beszámolni, mert még nem történt meg a kivitelezés pályáztatása és a közbeszerzési eljárás. A költségek ötszázmillió fo­rint körül lesznek a bútorzat és egyéb berendezések nélkül. Ar­ra számítanak, hogy állami forrásokból komoly segítséget kapnak. A Szent Atanáz Görög Katoli­kus Hittudományi Főiskola új épületének alapkövét Zénón Grocholewski bíboros, a vatikáni Katolikus Nevelés Kongregáció­jának prefektusa áldotta meg. Beszédét a következő gondolattal fejezte be:- Kívánom, hogy a polgári tár­sadalom azon túl, hogy elismeri az akadémiai fokozatokat, le­gyen teljesen biztos abban, hogy ebben az intézményben a tanul­mányok valóban ugyanolyan magas szinten folynak, mint a legjobb állami egyetemeken, és hogy ezeket szigorú tudományos kritériumok és a lehetséges leg­modernebb módszerek és eszkö­zök vezetik. VENDÉGSOROK A „vállalkozó főiskola" jellemzői Balogh Árpád A magyar felsőoktatás át­szervezésének alapján (in­tegráció) az intézmények olyan kihívásoknak kell, hogy megfeleljenek, ame­lyek összhangban vannak az európai országok felsőokta­tásának képzési célkitűzései­vel, programjaival. E kihívások három legfontosabb eleme: a globalizáció, a tudásala­pú gazdaság, a virtuális (infor­mációs) forradalom. Mindhárom elemnek fontos része az oktatás/felsőoktatás. Azok az intézmények, amelyek a jövőben képesek lesznek a kihí­vásokra adandó válaszok gyors megadására, továbbra is piacké­pesek maradnak és lesz fizetőké­pes kereslet is a képzésük iránt. A lehetséges válaszok: a képzési kínálat igényeknek megfelelő ra­dikális megváltoztatása, amely­nek következtében egy új alapo­kon nyugvó verseny indulhat meg a képzést folytató intézmé­nyek között. A fentiek csak ak­* (A szerző egyetemi tanár, a Nyíregyházi Főiskola rektora.) kor valósulhatnak meg, ha az in­tézményi működés alapvetően átalakul (szervezeti felépítés, kö­vetelményrendszer, minőség stb.) Azaz ki kell alakítani egy erős menedzsmentet, meg kell teremteni a széles financiális bá­zist, ki kell fejleszteni a vállalko­zói kultúrát, és az oktatást/kuta- tást ún. vállalkozói karok bázi­sán kell megvalósítani. Nagyon fontosnak tartom az elszámoltat­hatóság rendszerének kidolgo­zását és megvalósítását. Új lehetőség? Mire vállalkozzunk? Mindenek előtt arra, hogy a fenti követelményeknek tudjunk és akarjunk eleget tenni. Ennek megvalósítása nem könnyű feladat, mert oly mérték­ben rögződtek a korábbi évtize­dekben kialakult módszerek és szokások, hogy azok megváltoz­tatásához legalább annyi idő kel­lene mint amennyi alatt létre­jött. De erre nincs ennyi idő! Tudjuk, hogy a felsőoktatási in­tézmények is „terméket” állíta­nak elő, de nem futószalagon és robotokkal amit könnyen és ha­mar át lehet programozni, ha­nem olyan termékeket, akiknek a képzésében fontos szerepe van a személyiségnek, hovatovább az időnek is. Ezért örvendetes tehát az a kezdeményezés, amelynek mentén elindul(t) Magyarorszá­gon - a Nyíregyházi Főiskolán is - az Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzés (AIFSZ). A képzés ugyan csak 2 éves időtar­tamú és érettségi után kezdhető el, de felsőfokú szakképzettséget is adhat. Ez idáig leginkább a kö­zépfokú intézmények folytattak üyen jellegű képzést, melynek során középfokú végzettséget szereztek a tanulók. A felsőfokú AIFSZ kimenetet biztosító kép­zést a törvény szerint főiskolák és egyetemek is folytathatnak. Az utóbbi időben fontos válto­záson ment át az AIFSZ képzés. Ügy alakítják át az intézmények a képzési szerkezetüket és köve­telményrendszerüket, hogy az AIFSZ-ben szerzett ismeretek mintegy 30%-a beszámítható le­gyen a további főiskolai, illetve egyetemi tanulmányokba. Más­részt sokkal gyakorlatorientál­tabb lett a képzés, ami a főisko­lai jellegű képzéssel van össz­hangban. Könnyen biztosítható tehát az átjárhatóság. Nőtt a tár­sadalmi értékrendje is az utóbbi időben, helyesen. A főiskola „előszobája" A munkaerőpiac nemigen tudta hova tenni ezt a képzési formát. Azt mindenki tudja, hogy pl. egy mérlegképes könyvelő, vagy bár- müyen más szakképesítés mire jó. Azt, hogy az AIFSZ szakképe­sítés mire jogosít, még nem iga­zán elterjedt. Pedig ez felsőfokú szakképzettséget is biztosíthat, avagy egy „előszobája” is lehet a főiskolai képzésnek. Az első idők­ben általában csalódott (máshová fel nem vett) tanulók kerültek be a képzésbe. Ma már egyre von­zóbb, egyre több intézmény vál­lalkozik arra, hogy részévé teszi a képzési kínálatának. Vállalkozzunk továbbá arra, hogy időben, a felhasználók igé­nyeinek megfelelően megváltoz­tatjuk a képzés szerkezetét, biz­tosítjuk az átjárhatóságot és a többszintű kimenetet. Egyálta­lán nem törvényszerű az, hogy mindenki folyamatosan folytatja tanulmányait. Legyen megsza­kítható, később ismét folytatható és bővíthető. Vállalkozzunk arra, hogy kap­csolódjunk be a felnőttképzésbe, a távoktatásba. Egyre inkább szükségszerűvé válik, hogy fel­nőttkorban is rákényszerülünk új szakképzettség megszerzésére. Az is be fog következni, hogy az otthonunkban lévő számítógép segítségével látunk el munka­kört, illetve szerezzük meg az újabb képesítést (információs forradalom). Szeptembertől: diákhitel Ma még azt mondjuk, hogy mi­lyen az a képzés, amelyben a hallgató csak akkor látja az in­tézményt, amikor beiratkozik meg átveszi az oklevelét? Ez is előfordulhat kis túlzással. Ter­mészetesen a különböző képzési területek ezzel együtt egymástól nagyon eltérnek, és van ahol ez kivitelezhetetlen. Az itt leírtaknak a Főiskola minden tekintetben eleget tud ten­ni. Ezt igazolja az a tény is, hogy ebben az évben a főiskola által kí­nált képzési helyekre átlagosan 6,5-szeres volt a túljelentkezés. Saj­nos, ma még nem tudunk minden­kit felvenni. Könnyít a helyzeten viszont az az előny, mely szerint a költségtérítéses képzésekre felve­hetők számának meghatározását intézményi hatáskörbe utalták, to­vábbá szeptembertől diákhitel is igényelhető, amelynek segítségé­vel a képzés finanszírozható. Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom