Kelet-Magyarország, 2001. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-10 / 108. szám

2001. május 10., csütörtök Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Retúrjegy Balogh József a A M. legérkeztek. Még csak a múlt hét végén indultak útnak, s már itthon is vannak. Mind a hat győri és tizennyolc mosonma­gyaróvári roma, akik Strasbourgban akartak menedékjogot kérni, ám - így szólnak a hír- ügynökségi jelentések - a franciaországi vá­rosban senki nem karolta fel az ügyüket. Elhatározásukat a távozásukkor azzal in­dokolták, hogy a magyarországi rossz élet- körülmények miatt akarnak letelepedni Franciaországban. Arra számítottak, hogy Krasznai József segít nekik is, viszont a szó­szólóban keserűen csalódtak. Strasbourgban ugyanis senki nem várta őket, és amikor a pénzük elfogyott, a szál­lást is el kellett hagyniuk. Már vasárnap két­ségbeesetten telefonáltak a rokonaiknak, hogy segítsenek nekik a hazautazásban. Itthonról akadt viszont valaki, aki segíteni szeretett volna: Pádár László, a győri Roma Kisebbségi Önkormányzat vezetője nem csak anyagi támogatás ajánlott fel, kocsiba ült és el is indult Franciaországba, hogy se­gítsen hazajönni a roma családoknak. Közben azonban a csoport vonatra szállt, és szerdán hajnalban meg is érkezett Ma­gyarországra. Azóta már azt is hírül vehet­tük, hogy a győriekhez egy négytagú mohá­csi család is csatlakozott, így természetesen nekik is vissza kellett fordulni az ígéret földjé­ről. A mohácsiak és a pápaiak újabb csalá­dokról is beszámoltak, de mi itthon is hallot­tunk néhány családról, akik az árvizes terü­letről szándékoztak Strasbourgba utazni. Lehet, hogy a győriek-mosonmagyaróvá- riak kiruccanásának ezúttal lesz valamilyen komolyabb visszatartó hatása. Meg annak a néhány kijózanító mondatnak, amit Győr '"rto'’0 ^-----1 tt: elhatá­n való se­kívánnak ításából, ádot ho- ilandiá- atértek, oltak. )ÚCSÚZ­S7nrialis*,a alni-i-A­I iiiutriiMUl Ul tiul, !,ü:l KJHty I! Ha a fiatalúr fej, akkor átengedem Ferter János karikatúrája I a cD % HÍREK □ Vendég * pénzügyminiszter Varga Mihály pénzügyminiszter avatja vasárnap a ti- szanagyfalui szennyvízcsatorna-hálózatot, eb­ből az alkalomból átadja a millenniumi emlék­zászlót is. A körzeti általános iskola tornater­mében 11 órakor kezdődik a ceremónia. □ Nyíregyházától Záhonyig Véradási le­hetőségek ma: MÁV Rt. nyíregyházi csomó­pont, vonatkísérő laktanya (8-12), Nyírség Ruházati Kft. (13.30-16), MÁV Rt. záhonyi vontatási főnökség, Tisza Szálló (11-15). □ Nyugdíjbiztosítás A Megyei Nyugdíj­biztosítási Igazgatóság kihelyezett ügyfélszol­gálatot tart ma a mátészalkai művelődési köz­pontban 9-14-ig és a vásárosnaményi műve­lődési központban 10-14-ig. Zsúfoltság, hosszú várakozás Egyes nyíregyházi szakrendelőkben csak előjegyzéssel fogadhatnak beteget KovAcs Éva Nyíregyháza (KM) - Több olvasónk Is panaszolta: a Megyei Jósa András Kór­ház egyes szakrendeléseire csak előjegyzéssel fogadják a betegeket, mégis állandó a zsúfoltság, a hosszú várakozás. Dr. Jeney Istvánt, a kórház szak­ellátásért felelős főorvosát kér­tük, mondja el, mi a már-már tarthatatlan helyzet, az állandó­suló tumultus, a hosszú várako­zás oka. A szándék jó- Elsősorban az, hogy a magyar egészségügy sajnálatos módon nem az egészségre épül, hanem arra, hogy a betegek ellátása mi­nél magasabb szinten történjen meg. A háziorvosok sem szak­mailag, sem anyagüag nincse­nek ösztönözve arra, hogy befe­jezett ellátást nyújtsanak, így olyan esetekben is szakrendelés­re küldik a betegeket, amelyek az alapellátásban is megoldha­tóak lennének. A társadalombiz­tosító a pluszszolgáltatásért, a magasabb szintű ellátásért a csa­ládorvosnak nem fizet. Ehhez jön még, hogy például a táp­pénzre vételt a legtöbb esetben szakorvosi leletekkel kell alátá­masztani, de gyakori az is, hogy a háziorvosnak a diagnózis megállapításához van szüksége szakorvosi leletekre.- Ezt a betegforgalmat kezelni kell. Az előjegyzés bevezetéséig spontán, ötletszerűen jöttek a szakrendelésekre a betegek, gya­kori volt a tumultus, a tömegje­lenet, a vidékről érkezők már fél nyolckor dörömböltek az ajtón. Az előjegyzés előkészítéseként statisztikai felméréssel próbál­tuk meg kideríteni, az év- és napszakok, illetve egyes szak- rendelések forgalmát.- A változtatás, az előjegyzés bevezetésének oka: szerettük volna elkerülni a tumultust, kie­gyensúlyozottá tenni a rende­lést. Cél volt az is, hogy egyenle­tes kapacitással használjuk ki a műszereket, foglalkoztassuk az embereket. Nem volt mellékes, hogy rendelőintézetünk a 70-es években épült, újabb fejleszté­sekhez nem jutottunk, bővítési lehetőségeink végesek. Pedig az új épület átadása óta forgalmunk közel a tízszeresére nőtt, átalakí­tás, fejlesztés nem történt. Elju­tottunk egy olyan helyzethez, amelyet másképp, mint az elő­jegyzés bevezetése, kezelni nem A szakrendelők zsúfoltsága csak nehezen csökkenhet lehetett. Azzal, hogy a hozzánk érkezőknek konkrét időpontot adunk, nemcsak a várakozási időt akartuk csökkenteni, de ki­használjuk a teljes kapacitást is. Minden szakmának telefonos, személyes diszpécserszolgálata van, aki pedig nem akar telefon­ra költeni, bejelentkezhet szemé­lyesen is. Kritikus pontok □ Az elégedetlenkedő levelek, pa­naszok, a szemmel látható zsú­foltság mégis azt igazolják, a rendszernek vannak kritikus pontjai.- Sajnos ez igaz. El kell ismer­ni, hogy vannak zsúfolt helyek. Az ideggyógyászati szakrendelé­sen például a plusz négyórás rendelés bevezetésével is csak három hétre sikerült a várako­zást leszorítani. Két orvosi állást is meghirdettünk, nincs jelent­kező. A csontritkulás szakrende­lésen újabb műszereket állítot­tunk be, előszűrést végzünk, és csakis a pozitív esetek kerülnek a szakorvos elé, de így is csak egy hónap alá tudtuk csökkente­ni a várakozást. A szemészeti fo­lyamatos zsúfoltság mérséklésé­re sajnos nincs további mó­dunk. Jelenleg öt orvos naponta több mint 250 beteget lát el. Se­gítség legfeljebb az lehetne, ha az emberek nemcsak a mi rende­léseinket, hanem a város külön­böző pontján található optikai szakrendeléseket is igénybe ven­nék. Az alapeseteket ott is meg lehetne oldani, a szemészeti szakrendelésre így csak a bonyo­lultabb esetek kerülnének. Szemorvosaink egyébként figye­lembe veszik a beteg állapotát, a sürgős eseteket azonhal megold­ják, a szemüvegre azonban ma is egy hónapot kell várni.- A zsúfoltság elkerülését, a tehermentesítést szolgálják a ki­helyezett szakrendelések is. Megkerestük a megyei kórház Sipeki Péter felvétele felvevőterületéhez tartozó váro­sok polgármestereit, felajánlot­tuk az együttműködést olyan rendelőintézetek létrehozására, ahol helyben, folyamatos lehetne a betegfogadás. A helyi önkor­mányzat adná az épületet, fizet­né a fenntartás költségeit, mi pe­dig szakembert, a szükséges mű­szereket biztosítanánk. Tiszavas- váriban ez már így működik, Ti- szalökön és Űjfehértón tervez­zük ezt. Átszerveztük a megyei szűrőszolgálatot is. A tüdőszű- réshez kapcsolódva nőgyógyá­szati rákszűrést, csontsűrűség­mérést illetve ultrahangos diag­nosztikát is végzünk. Módosítot­tuk a szakorvosi szolgálatot, a vidéki terhestanácsadást és szakrendelést. Mindezt azért, hogy a várakozás minél rövi- debb legyen. Véges lehetőségek □ Azt ne is reméljük, hogy a szakrendeléseken a várakozás megszűnik?- Arra várni, hogy azonnal, a beteg igénye szerint minden probléma egyszerre megoldódik, komoly hiba lenne. A lehetősé­gek ugyanis végesek. Ki kell mondani azt is, hogy a szakren­delések iránti óriási igény oly­kor mesterséges, nem indokolt. A betegek egy része gyakorta nem is egészségügyi, hanem szo­ciális problémák miatt keresi fel orvosainkat. Évi kétmillió beteg A Jósa András Kórház szak­rendelőiben 1999-ben közel kétmillió, összesen 1 millió 936 111 személy fordult meg. A növekedés évről évre átlagosan nyolc-kilenc száza­lék. Ebből is következik, hogy bár szinte minden másod­percet kihasználnak, egy-egy betegre átlagosan tíz-tizen­öt percnyi vizsgálati idő ju­tott, jut. V oltak olyanok, akik a játék idején kettesé- vel-hármasával vitték a lapot, sőt egy idősebb hölgy rendszeresen ötöt vásárolt. Szóval, észreve­hetően több Kelet-Ma- gyarország fogyott. Mivel mindig akad későn ébre­dő, emiatt néhány pél­dányt mindig visszatar­tottam, hogy ők sem szen­vedjenek hiányt. Hálál­kodtak is. Korábban ma­gam is beneveztem. PiszAr István, hírlapárus N em tudom, hogy anyuék beküldték-e a sorsolásra a játékszel­vényt, miként azt sem, hogy egyáltalán játszot- tak-e. Nem láttam, hogy nyirkáltak volna. A Kelet- Magyarországot rendsze­rint meg szoktuk vásárol­ni, én főleg a fiatalok ol­dalát szoktam, olvasni, sőt, örömmel veszem, hogy a hátsó oldali képen több ismerősöm is szere­pelt már. Makara Tünde, KÖZÉPISKOLÁS R endszeres olvasójuk vagyok, a reggelt min­dig a Kelet-Magyarország átböngészésével kezdem. Jó ötletnek tartom a játé­kokat, a mostani autónye­reményt is. Igaz, hogy nap közben már sem ne­kem, sem a feleségemnek nincs annyi ideje, hogy azt nyirkálással töltsük, így nem vettünk részt a játékban, de drukkolok, hogy jó helyre kerüljön az autó. Maczali József, MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ T udok az autó sorsolá­sáról, a Kelet-Ma­gyarország legújabb autós játékáról, amelyet most a Carmo Suzukival együtt hirdettek meg. Állandó ol­vasójuk vagyok, úgy gon­dolom, hogy a mai kor már igényli az ilyen nagy értékű játékokat, de én mégsem emiatt tartok ki a lap mellett. Örülök, hogy a megyénkben vala­ki, a szerencsés gazda­gabb lesz egy autóval. Nagyné Fazekas Katalin, középiskolái tanár T ermészetesen részt ve­szek a Kelet-Ma­gyarország mostani autós játékán is, miként a ko­rábbiakon, s mi több, én szeretném megnyerni azt a helyes kis Suzukit! Más­különben nem nyirkáltam volna tíz kerek napon át a kis kockákat. Ám, félre téve a tréfát, az ilyen nagy értékű sorsolások nélkül is szeretem az új­ságot, hiszen régi előfize­tője vagyok a lapnak. Kupferschmidt Józsefné, köztisztviselő MEGKÉRDEZTÜK: ÖN BENEVEZETT A KELET-AUTÓ SZOMBATI SORSOLÁSÁRA?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom