Kelet-Magyarország, 2001. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-09 / 107. szám

2001. május 9., szerda Kelet« GAZDASÁG 11. oldal HÍREK □ Tartalék A nemzetközi tartalékok állomá­nya 12,53 milliárd euróra nőtt április végére, az egy hónappal korábbi 12,19 milliárd euróról - tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden. A nemzetközi tartalékok állo­mánya tavaly év végén 12,07 milliárd eurót tett ki, egy évvel korábban még csak 11,38 milliárd, míg 1999 áprilisában 8,19 milliárd euró volt. □ Olcsóbb Kedd délben hordónként 27,89 dollár volt az északi-tengeri Brent könnyűolaj júniusi szállításra a londoni Nemzetközi Olaj­tőzsdén (IPE), 30 centtel olcsóbb, mint a pén­teki zárásban. Kedden 3 centes áremelkedés­sel nyitott a legközelebbi határidő az IPE-n. □ Eladja A brit-amerikai Vodafone mobilszol­gáltató eladja az osztrák tele.ring vezetékes és mobilszolgáltatót az amerikai Western Wire­less International vállalatnak. Osztrák távköz­lési berkekben már hosszabb ideje keringtek találgatások a Vodafone szándékáról, hogy megválik a 100 százalékban birtokolt te- le.ringtől. A Vodafone közölte: az értékesíten­dő nettó eszközérték kevesebb mint 1 száza­lékát teszi ki a saját nettó eszközértékének. Bizakodó elnök Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Ukrajna Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével hatá­ros, de Magyarország minden pontján segítjük az ukrán partnereket kereső vállalkozókat. Székfoglalónak is beillő szavaival erre hívta el a figyelmet Szentpéteri Bertalan, a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkamara Ukrán- Magyar Tagozatának elnöke. A magyar-uk­rán gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, mint feladatra bizakodóan tekint, s ez nem csak az elnöki tisztséggel járó kötelező opti­mizmus részéről. Korábban évekig teljesített kereskede­lem-diplomáciai külszolgálatot Kijevben, így személyes tapasztalatai alapján állítja: az ukrán vásárlók erős nosztalgiával gon­dolnak a Magyarországról származó termé­kekre, s főként az magyaros ízvilágot meg­testesítő élelmiszer-ipari termékeket hiá­nyolják. Ilyen áru iránt élénk a kereslet, de üzletet már csak a legszigorúbb minőségi követelmények teljesítésével lehet kötni - hangsúlyozta Szentpéteri Bertalan. Az el­nök sokat vár a közeledő Kelet-Nyugat Expo kiállítástól, ahol kísérőrendezvényként ötö­dik alkalommal szervezik meg a magyar­ukrán üzletemberek találkozóját. Az elnök: Szentpéteri Bertalan Nyéki Zsolt felvétele Exporttilalom Budapest (MTI) - A múlt év őszén elrendelt kukorica exportstop a termelőknek eddig mintegy 3-3,5 milliárd forintos kárt okozott - mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára kedden Budapesten. A MOSZ a termelők védelme érdekében a ku­korica exportkiviteli tilalom azonnali felol­dását követeli a kormánytól. A termelői ér­dekképviselet szerint indokolatlan a tilalom további fenntartása, mivel a hazai igények kielégítése felett még mintegy 400 ezer ton­nányi kukorica exportálható az országból. Tóth István úgy számolt be arról, hogy kedden reggel a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára levélben jelezte a MOSZ-nak: vizsgálják a tilalom feloldásának esetleges lehetőségeit. Amennyiben az exporttilalom továbbra is fennmarad, úgy a magyar ter­melőket az elkövetkezendő egy-másfél hó­nap alatt még további 1-1,5 milliárd forintos kár érheti. A MOSZ titkára szerint emellett a környező országok természetes piacait is elveszíthetik a magyar termelők az exportti­lalom miatt, ezért mielőbb szükséges felol­dani a kiviteli tilalmat. Nyúlugrásnyira az összefogástól Egyre több nyuszi kerül piacra az integrációs rendszerhez kapcsolódott telepekről A korszerű nyúltartásra Nyíregyháza-Rozsréten is akad példa Sipeki Péter felvétele Nyíregyháza (KM) - Mint az agrárágazat többi szektorá­ban, a nyúltenyésztésben is az összefogás, az integráció teremtheti meg a rég várt jö­vedelmező gazdálkodás alap­jait. A nyúltenyésztési ágazat a '90-es évek végére válságba került: a zö­mében kistermelői nyúltelepek az alacsony felvásárlási árak és megfelelő technológia hiányában veszteségesek lettek, s a vágó­nyúl minősége is romlott. Az áttörés éve A helyzet megváltoztatására az országban az elsők között a deb­receni Juráskó Kft. Debreceni fe­hér nyúl tenyésztőszervezet dol­gozta ki és vezette be a nyúlter- meltetési integrációs program­ját, amelyet a Debreceni fehér nyúl fajtára alapozott. Az integ­rációs program alapvető célja a kistermelői és a vállalkozói szin­tű telepek összefogása, szakmai tanácsadása és az értékesítés megoldása volt. A társaság nyúltenyésztési in­tegrációját 1998-ban vezette be Hajdú-Bihar megyében, de a várt áttörést a 2000-es év hozta meg, mert az ágazat ekkor részesült megfelelő állami támogatásban. Ennek megfelelően a cég az integ­rációs programot továbbfejlesz­tette és kidolgozta annak gyakor­lati alkalmazását is, melynek kö­szönhetően a szakminisztérium­tól integrátori elismerést kapott. Képzés, receptúra Az integrációhoz csatlakozni mi­nimum 20 anya folyamatos ter­melésben tartásával lehetséges - ez az a határ, ahol a hobbinyúl- tartás elválik a gazdasági hús- nyúltermeléstől. A társaság in­tegrációs szerződést köt a gaz­dákkal és ellátja őket a termelés­hez szükséges eszközökkel, tar­tás-technológiai leírással, a ter­melés nyilvántartásához szüksé­ges ketreclapokkal, tenyésztési naplóval. A tenyésznyulakat a cég telep­helyén veszik át. A folyamatos és gazdaságos termelés érdekében minden partner számára felkínál­ják a lehetőséget a szükséges to­vábbképzéshez, a termelőket sa­ját receptúra alapján készített nyúltáppal, almaecettel látják el és a megtermelt vágónyulat ga­rantált áron visszavásárolják. Apadó kistermelés A 2000-es évi áttörés meghozta a nyúltermeltetési integráció sike­rét, s a társaság összesen négy megyére (Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj- Zemplén, és Heves) terjesztette ki integrációs tevékenységét, s az integrációba jelentkezők szá­ma egyre növekvő tendenciát mutat. A cég által tavaly felvásá­rolt vágónyúl összmennyiségé- nek mintegy 40-45 százaléka az integrációs partnerektől szárma­zott, a fennmaradó részt a kister­melők állították elő, de utóbbi kör beszállítása csökkenő rész­arányt képvisel. Ebben az évben az intégráció további bővülésével számolnak a debreceni cégnél. A minőségi húsnyúl termelését vállaló, szer­ződött termelők gazdálkodási biz­tonságát szolgálja, hogy 345 Ft/kg minimál garantált árat kapnak. Az integrációról minden hónap első keddjén előadást tartanak a debreceni telephelyen illetve in­formációkkal szolgálnak a terüle­ti szervezők: Mikulás Tamás (Nyíregyháza) Karácsony Árpád (Nyírbátor). SZÉCHENYI TERV X. Tudnivalók sikeres pályázathoz Nyíregyháza (KM) - A cikkso­rozat első két részében átte­kintettük a Széchenyi Terv pályázatainak közös fő voná­sait. Ezt követően hét rész­ben az egyes programok pá­lyázatainak főbb (de koránt­sem az összes) egyedi jelleg­zetességét, koncepcionális meghatározóit vizsgáltuk. A cikksorozat jelen részében a pá­lyázáshoz szükséges néhány to­vábbi fontos tudnivalóra hívjuk fel a figyelmet. 1. / A vissza nem térítendő tá­mogatások elérhető maximális mértéke - megfelelő összegszerű limit mellett - a projekt bekerülé­si költségének százalékában van kifejezve. Mi a számítás alapja? Általános szabály, hogy az ÁFA nélküli bekerülési összeg. Azon­ban az adott pályázat ezt még to­vább szűkítheti, felsorolva a fi­gyelembe vehető költségnemeket, vagy kizárva bizonyosokat (pl. gyakran az ingatlan megszerzé­sét, amin a fejlesztést meg kíván­ják valósítani.) így alakul ki az a vetítési alap, ami a lehetséges, százalékban meghatározott támo­gatás számítási alapjául szolgál. 2. / Számolni kell azzal, hogy a pályázat elbírálásánál nem feltét­lenül a kért, a lehetséges maximá­lis mértékű támogatást ítélik meg. Előre kell nyilatkozni arról, hogy a pályázottnál alacsonyabb támogatás mellett is kész és ké­pes-e a pályázó megvalósítani a projektet. 3. / Speciális hozzáértést igé­nyel a beruházási, fejlesztési tevé­kenységet magában foglaló pályá­zatok készítése. Ugyanis ez est­ben, szinte mindig, a pályázati út­mutató szerinti üzleti tervet kell készíteni, és a pályázat egyik fon­tos elbírálási szempontja, hogy a fejlesztés révén keletkező hoz­záadott értékből (vagy más mérő­számból, pl. tényleges energia­megtakarításból) mennyi idő alatt térül meg a beruházás. Aki nem járatos e kérdésekben, job­ban teszi, ha szakértőhöz fordul. 4. / A pályázatoknál mindig be kell mutatni a projekt megvalósí­tásának tervezett finanszírozását. Ennek két fix eleme mindig van: az egyik a pályázott állami támo­gatás, a másik a minimum 25% saját erő. Az ezen túli pénzügyi forrásokat is hitelt érdemlő mó­don igazolni kell. Ez leggyakrab­ban banki hitel, ahol legalább hi­telígérvénnyel kell rendelkezni egy banktól. Azonban hitelígér­vényt csak megfelelő üzleti terv­vel, hitelképességgel és fede­zetnyújtással lehet szerezni. Te­hát akár csak részlegesen szere­pel bankhitel a források között, akár maga a pályázat kamattámo­gatást biztosít, először bankkal kell megegyezni, s csak utána le­het pályázni. (Viszont a bankkal eleve érdemes közölni, hogy ka­mattámogatásra kíván pályázni a hitelkérelmet benyújtó.) 5./ A vissza nem térítendő tá­mogatások esetében bankgaran­ciára van szükség. (Kivételek a RE jelű pályázatok, és az EN-1 esetében a magánszemély pályá­zata. Ez utóbbi esetben viszont eleve felhatalmazást kell adni a lakásra szóló esetleges jelzálogbe­jegyzésre.) A bankgarancia rész­ben az esetleges csődre biztosíték, másrészt pedig arra, hogy a pá­lyázónak büntetőkamattal növelt visszafizetési kötelezettsége kelet­kezik, ha nem teljesíti a pályázat elnyerés esetén megkötendő tá­mogatási szerződésben foglalta­kat. A részleteket a jogszabályok és ennek alapján maga a támoga­tási szerződés tartalmazza majd. A bankgaranciát is érdemes még a pályázat benyújtása előtt letár­gyalni a bankkal, és beszerezni, még akkor is, ha a bank garancia ígérvényt esetleg csak a támoga­tási szerződés megkötésekor kell becsatolni. 6. / Mindezekből tehát az is adó­dik, hogy a pályázatban a forrás- összetétel egyes elemeit hitelesen igazolni kell (a saját erőt is). 7. / Jó eleve tisztában lenni az­zal, hogy az állami támogatást mindig utólag folyósítják. Kamat- támogatás esetében a megfizetett kamat után, vissza nem térítendő támogatást pedig a kollaudált számlák alapján, a pályázat elbí­rálásakor jóváhagyott támogatá­si százalékban, arányosan (de ma- ximáltan) utólag. Ha a projekt nagy, valamint műszakilag és pénzügyileg szakaszolható, akkor szakaszonként, utólag történhet a támogatás folyósítása. Mindene­setre a pályázónak arra kell felké­szülnie, hogy- a projekttámogatás szerző­dés szerinti megvalósításáról részben jelentési kötelezettsége van, részben ellenőrzésre szá­míthat, legalább egyszer, a pro­jekt lezárásakor,- és az állami támogatást tud­nia kell megelőlegeznie a projekt megvalósítása során. Zeiss-lézer Az üzleti életben - szerencsére - elő­fordul, hogy a profitorientált szemlé­let mellett olykor az önzetlen segít­ségre is jut figyelem és persze pénz. Nemrégiben a Carl Zeiss Hungária Optikai Kft. közel 10 millió forint ér­tékű szemészeti lézert ajándékozott a mátészalkai kórháznak. A műszert német vezetők élén Heinz Dürr, a Carl Zeiss és a Schott csoport Felügyelőbizottságának elnöke és Michael Kaschke, a Carl Zeiss cso­port igazgatója adta át. E készülék a szürke- és zöldhályog gyógyításánál alkalmazható, s e típussal eddig csak Budapesten dolgozhattak az orvosok Nyéki Zsolt felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom