Kelet-Magyarország, 2001. április (61. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-02 / 77. szám
2001. április 2., hétfő Keleti* égtáj 7. oldal HÍREK □ Lomtalanítás Gávavencsellő lakosai megszabadulhatnak a feleslegessé vált holmijaiktól, bútoroktól, ruhaneműktől. A gávai részen április 2-án, a vencsellői részen április 3-án tartanak lomtalanítást. Az akkumulátort is elszállítják, de jól láthatóan elkülönítve kell kitenni. □ Alapkurzus Harmincórás minőségbiztosítási alapkurzusnak ad otthont április 2. és 5. között az újfehértói Mályváskerti Általános Iskola. A minőségbiztosítási alapfogalmakkal óvodai, általános iskolai és középiskolai pedagógusok ismerkedhetnek meg. □ Fesztivál Második alkalommal rendezi meg a Dél-Nyirségi Iskolaszövetség a színjátszók fesztiválját az Újfehértó Városi Könyvtár és Művelődési Központ színháztermében április 4-én 9 órától. Jutalomutazás a Pöttyöstől Kemecse (KM) - Gyújtsd a Pöttyöst! címmel akciót hirdetett tavaly a Nut- ricia Magyarország Kft. az ország óvodásainak és alsó tagozatos diákjainak. A feladat az volt, hogy minél több Pöttyös Túró Rudi-papírt kellett összegyűjteniük a kicsinyeknek. A közelmúltban értékelték az akciót, amelyben igen jól szerepeltek a kemecsei fiatalok. A legjobb tizenöt csapat közé Kemecséről három együttes is bekerült: 2 óvodai csoport és egy második osztályos iskolai csoport. Jutalomképpen a napokban autóbuszos kirándulásra vitte Budapestre a gyermekeket a pályázatot meghirdető kft. A kirándulókat a főváros határában hoszteszek fogadták, s ők mutatták be Budapestet a gyermekeknek. A vendégek felkeresték Közép-Európa legnagyobb ócenáriumát, a Tropicariumot, ahol.páratlan szépségű látványban gyönyörködhettek. Többek között trópusi madarakat etettek, siklóval, óriáskígyóval játszottak, a legnagyobb élmény azonban mégis a cápák akváriuma volt. A házigazdák türelemmel magyaráztak el minden fontos tudnivalót a látnivalókról. A trópusi egzotikusságok után a Sárkányvár játszóházban szórakozhattak az ovisok és a diákok, majd jóízűen elfogyasztották az ajándékba kapott Pöttyös Túró Rudikat. A kemecsei pedagógusok és fiatalok lapunkon keresztül is köszönik a Nutricia Kft.- nek a felejthetetlen napot, valamint a figyelmességet, a kedvességet. « Táblatörlés Székre is szüksége van Maroda Mónikának, az érpataki elsős kisdiáknak a táblatörléshez M. Magyar László felvétele f Utazás a szőnyegen Bár csak egyszerű szőnyegről van szó, s nem a repülési tudományáról híres varázsszőnyegről, mégis csodálatos élményeket köszönhetnek neki a nyírpazonyi Színi Károly Általános Iskola 2/b-s tanulói. Gyakran leterítik ugyanis a tanteremben, s azon ülve hallgatják társuk mesélését. Olyankor kitágul számukra a világ, s képzeletben beutazzák, bebarangolják az egész mesebirodalmat. A tanító nénijük, Szűcs Zsuzsa is tart „szőnyeges” foglalkozásokat, hiszen így kötetlenebbül beszélgethet a diákokkal M. Magyar László felvétele Sétálók váltották fel a vályogvetőket Pályázatot nyújtanak be játszótér és kézilabdapálya kialakítása érdekében A mocsár helyén kialakított park a szerző felvétele M. Magyar László Érpatak (KM) - Agyagbánya csúfította hosszú évtizedeken keresztül Érpatak központját, azonban ez ma már a múlté. A helyén ugyanis szabadidős parkot avattak fel tavaly. Egykoron a község egyik legnépszerűbb helye lehetett az agyagbánya, hiszen ott vetették a vályogot a település építendő házaihoz, azonban az idő eljárt felette. A modern kor építészete már nem igényelte az agyagot, s magára maradt a bánya. A település rendezése érdekében döntött úgy az érpataki önkormányzat, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával, illetve a bányarekultivációs alaptól nyert pályázati pénzzel felújíttatja a területet. A terület felújítása 27,5 millió forintba került. Mint Kóczon Pál polgármester lapunknak elmondta, a füvesítés mellett 1900 cserjét és fát ültettek el a szabadidős parkban, amelyben egy hold nagyságú jóléti tavat is kialakítottak egy félszigettel. A tó vizének utánpótlására egy ötven méter mély kutat fúrtak, de a környék csapadékvizét is befogadja a meder. Az önkormányzat tervei szerint a halasí- tás tavasszal lesz. Tovább folytatják a terület fejlesztését is ebben az esztendőben. Az Ifjúsági és Sportminisztériumnak nyújtanak be pályázatot egy játszótér és egy kézi- labdapálya kialakítása érdekében. A park közelében lakik a 78 éves Prekupcsák Jánosné, aki roppant boldog, hogy eltűnt az agyagbánya.- A lakásomtól éppen ráláttam arra a mocsaras, nádas területre, ahová a döglött állatokat is dobálták. Mondtam is egyszer a polgármesternek azt, hogy nem kell nekem segély az önkormányzattól, egy kérésem van csupán: szép legyen az a terület. Mondanom sem kell, boldog vagyok, hogy a kérésem teljesült. Itt voltak az unokáim Budapestről, tetszett nekik is a park, ám azért szomorúak voltak, mert nem láttak a tóban halat. Itt a házam közelében is van néhány kis fa, azokat én gondozom. VÁNDORBOTTAL, HÁTIZSÁKKAL Régi emlékek a királyi telken A Dessewffy-kastély épületét jelenleg az Agrogép használja M. Magyar László felvétele Nyírtelek (DM) - Nyírtelek létrehozói egy olyan fát ültettek, melynek nem volt gyökere. 1952-ben - az akkori rendszer koncepciója szerint - a korábban Nyíregyházához tartozó tanyákból egy községet, s annak központját kellett kialakítani. A választás Királytelekpusztára esett, amit először Dózsatanya, később Sőrekút, majd Nyírtelek néven anyakönyveztek. Fontos postaút A lakóhelyet Király falu (villa Királ) néven 1213-ban említik először. A név arra utal, hogy királyi birtokon jött létre. Bár a település többször elpusztult, az itt élők, vagy idekerültek szorgalma mindig újraélesztette. Későbbi birtokosai közül kiemelkedtek a Báthoriak, a Csákyak, a Ló- nyayak, s végül a Dessewffyek. Elpusztította a tatár, a muszka, megfordult itt a török, rendelkezett „hajdújoggal”. Fontos postaútként összekötő szerepet játszott Erdély és a Felvidék között. A Tokaji út mentén a középkortól állt az a kocsma, mely korában lóváltóhelyként is működött (ma már csak a helye található). Az igazi fejlődését a nagymúltú Dessewffy család megjelenése hozta. Templomok, köz- és gazdasági épületek létesültek. Lelkes adakozók A település jelentős hitéleti múltra tekint vissza. 1638-ban például egyházmegyei zsinatot tartottak itt. 1860 körül épül fel az egyhajós ferenc tanyai kápolna. 1880-ban szentelik fel a ma is működő (műemlék jellegű) királyteleki római katolikus Szent Anna templomot. Dessewffy Gyula és felesége, báró Sennyei Anna emléktáblája hirdeti az adakozók és építtetők érdemeit. A templomkert udvarán található a XVIII. század közepén készült Szentháromság szobor, mely valószínű a Dessewffy család eperjesi birtokáról került ide. Áthelyezés után szintén itt talált otthonra Szent Vendelnek, a munkácsi vasöntödében készült életnagyságú fémszobra. 1935- ben a grófi család adományából a királytelekszőlősi részen is felépül a templom, ennek udvarán kapott helyet az első világ- háborús hősi emlékmű. Sajnos, a történelmi viharok nagyon sok régi épületet elsodortak. Még ma is látható (bár jelentősen átalakítva) az 1800-as évek elején épült klasszicista stílusú kastély, az ún. (kiskastély) tiszttartói lakás, az iskola, a magtár, a lovarda. Gyűjtik a tárgyakat A külterületek is őriznek még a régi épületekből, Varjúlaposon a vasöntödét (ma betonüzem), az intézői lakást (ma levéltár), Be- legrádon a szeszfőzdét (ma per- litüzem). A tárgyi emlékek összegyűjtése is elkezdődött a nagyközségben (az Ifjúsági Háznál találhatók), érdemes lenne elgondolkodni azok méltó, a történelmi múlthoz illő helyre való áthelyezésükről. Szilágyinapok Nagykálló (Szabó Csaba) - A gyermekek késztetése, felkészítése az irodalom, a művészetek sze- retetére, fontos feladata a pedagógusoknak. Ebben a szellemben dolgozott már a múlt században Szilágyi István, Nagykálló szülötte, aki itt kezdte iskolai tanulmányait, majd Debrecenben bölcsészeti, jogi és teológiai ismereteket szerzett. Arany Jánosnak volt tanulótársa és barátja. Később Nagyszalontán és Máramarosszigeten iskolaigazgató lett. írói, nyelvészeti munkáiért a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.- Az ő nyomdokain haladva, a róla elnevezett általános iskolában már hagyomány minden évben a Szilágyi Napok megrendezése, amely most április 2- től április 6-ig tart. Ennek keretében hirdették a pályázatot Petőfi Sándor versei gyermekszemmel címmel négy korcsoportban, irodalmi és képzőművészeti kategóriában. Ebben a gyerekek kifejthették gondolataikat, véleményüket Petőfi egy-egy verséről írásban vagy illusztrációk formájában. Április 2-án a Föld Napja környezetvédelmi kiállításon és vetélkedőn négy fős csapatok mérik össze tudásukat.
