Kelet-Magyarország, 2001. április (61. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-25 / 96. szám
2001. április 25., szerda Kelet* A HIT VILÁGA 5. oldal HÍREK □ Búzaszentelés Április 29-én, vasárnap a nyíregyházi római katolikus társszékesegyházban a fél 11 órai misén búzaszentelés lesz. Szerdán, április 25-én délelőtt 11 órakor a „Szenvedők önkéntesei" nevű lelki közösség tagjai szentmisét és ünnepi igehirdetést tartanak a templomban. □ Anyák napja Műsorral kedveskednek az édesanyáknak a nyíregyházi görögkatolikus általános iskolában. Anyák napja alkalmával április 26-án és 27-én várják az iskola osztályai az édesanyákat. □ Mindszenty-zarándoklat Esztergomba látogat május 5-én egy zarándokcsoport Nyíregyházáról. Az utazással kapcsolatban érdeklődni lehet a római plébánián. □ Máriapócsi búcsúk Május hónapban több alkalommal rendeznek búcsút, illetve lelkigyakorlatot Máriapócson. A hónap elején, 4-6. között az anyák lelkigyakorlatát tartják, amelyet Obbágy Miklós és felesége tart. Ötödikén lesz a gyermekek, hatodikén pedig az anyák búcsúja. Húsvéti ajándék Nyíregyháza (KM) - Mintegy 15 fős különös kis „csapat” látogatta meg Nagycsütörtökön Nyíregyháza három egészségügyi és szociális intézményét (sóstói kórházat, a szociális otthont, valamint az Ungvári sétány mögötti szociális otthont). Egy magát megnevezni nem akaró kedves budapesti család 600 db családi méretű Károli Gáspár fordítású Bibliát és ugyancsak 600 db, az Advent Kiadó gondozásában megjelent E. G. White: Jézus élete című reprezentatív kivitelű könyvet osztott szét mintegy ezer személy között. Az 1200 kg súlyú könyvajándékot maguk az ajándékozók szállították mikrobusszal és személyautóval Nyíregyházára. Az anonim csapat tagjai az ajándékozó család számára adott minisztériumi engedéllyel, valamint a kórházi igazgató főorvos és a szociális otthon igazgatónőjének hozzájárulásával, a gondozók és ápolónők segítségével szobáról szobára járva, személyesen adták át a gondozottaknak a mintegy kétmillió forint értékű kedves ajándékot. A keresztény remény Közéletünkben gyakran halljuk azt, hogy az államnak semleges magatartást kell tanúsítania minden fontos társadalmi kérdésben, így például az iskolai oktatás, az abortusz, az eutanázia, az öngyilkosságban való segédkezés és a homoszexualitás területén. Ez azonban ateizmusra nevelést, magzatok, idősek és lelki válságba kerültek erkölcsi aggály nélküli megölését és a hagyományos családmodell szétverését is jelenti. A semleges állam eszméjének alapos vizsgálata arra az eredményre vezet, hogy az elképzelés következetes megvalósítása az ateizmus társadalomra erőltetésével egyenértékű. Meglepő, hogy keresztény körök részéről is gyakran egyetértő véleményekkel találkozunk a semleges állammal kapcsolatban, s azt megvalósítandó célként kezelik. A Semleges állam egyik legfőbb problémája az, hogy a bűn létét elhallgatja az állampolgárok elől, miközben Isten nemlétének bizonyításával adós marad. Az állam a semleges felfogásban tehát mindaddig ateista, amíg a keresztények elő nem állnak Isten létének tudományos, a felvilágosult racionalizmus számára is elfogadható bizonyításával. Ez a felállás azonban nem szükségszerű, s a semleges állammal szemben a korrekt állam megvalósítására való törekvés javasolható valamennyi felelősen gondolkodó ember számára. A korrekt állam célja olyan állami berendezkedés kialakítása, amely a fenti bűnök tényét az emberek elől nem kívánja elhallgatni, s a bizonyítás terhét (ti. hogy nincs Isten) az ateista oldalra helyezi. (A téma részletesebb kifejtését lásd az Altem-csoport részvételével zajló, 2001. június 15-17-i máriapócsi konferencián. Érd.: 42/585-020 vagy zarandokhaz@freemaü.hu Kocsis Tamás A Budapesti Közgazdaságtudomány Egyetem tanára Keresztútjárás Hagyománnyá váló keresztutat jártak virágvasámap a deme- cseri katolikusok. A mintegy százötven résztvevő gyönyörű időben, a római katolikus templomtól indulva a polgár- mesteri hivatal előtt elhaladva a temetőig, majd onnan vissza tette meg az utat. Jézus szenvedésére, kereszthordozására emlékezve imádsággal, énekléssel telt a mintegy két óra hosszat tartó menet Amatőr felvétel ___________________________ Az árvízkárosultakért tevékenykedtek Bodnár István Nyírbogdány (KM) - A hit és reményvesztett világban hitet és reménységet szeretne nyújtani az embereknek Angyalosy Zsolt és felesége Angyalosyné Gerliczky Katalin. Hitet a szenvedőknek, reményt a betegeknek és más rászorulóknak. Hivatásuk is erre jelölte ki őket: mindketten református lelkészek. Nyírbogdányban szolgálnak. A munkamegosztás kettős, míg a feleség az egyházközség lelkésze, addig a férj a nyírbog- dányi Sión Idősek Szeretetotthonának intézeti vezetője. Emellett Székely községben folyamatos helyettesítő lelkész. Nagy öröm volt a nyírbogdá- nyiak számára, amikor hat évvel ezelőtt megkezdte működését a szeretetotthon. Köszönhető ez annak is, hogy az egyház visszakapta a régi iskolát és az önkormányzat is segítette az intézmény létrejöttét. Ez még az előző lelkész, Rozsnyai István idejében történt. Az Angyalosy házaspár 1996-ban került Nyírbogdányba, ahol szorgalommal és elkötelezett lelkiséggel folytatták az elődök munkáját.- Lelkileg közel áll hozzám az öregekkel való foglalkozás, hiszen korábbi szolgálati helyeimen, Tyúkodon és Tarpán - mint mindenütt Beregben - sok idős ember él, és megtapasztalhattam ezt a munkát. Bölcsességet, figyelmességet lehet tanulni tőlük, és nem utolsó sorban a szeretet mindennapi megynil- vánulását. A Sión Idősek Szeretetotthonában 37-en laknak. Nagy öröm, hogy az intézmény tovább bővül, az új részleg júliustól további 17 főt tud fogadni. A kis létszámnak köszönhetően a hangulat családiás. Egy- és kétágyas szobák állnak rendelkezésre. Minden reggel istentiszteletet tartanak, és biblia órák is segítik a lakók hitéletét. Az intézmény ökomenikus, tehát más valláAngyalosy Zsolt a szerző felvétele súak is otthont kaphatnak benne. Lakói az egyházi diakóniá- ban, szeretetszolgálatban is részt vesznek, mostanában például takarókat készítenek leprás betegek számára. Hit és reménység. Ennek a két szónak a szellemében tevékenykedett Angyalosy Zsolt az árvíz idején. Reflektorfényben az egyházi iskolák Csermely Tibor Nyíregyháza - A közelmúltban a parlamentben tartottak tanácskozást az egyházi iskolák képviselői. Többen megfogalmazták - a miniszterelnök is megerősítette hogy az újraindult keresztény szellemű oktatás sikertörténet a magyar iskolaügyben. Amint a keresztény egyházak felkínálják az örömhírt a ma emberének, úgy a keresztény iskola tanárai az elkötelezett emberré formálódás eszközeiként kell hogy betöltsék hivatásukat. Talán nem járok messze az igazságtól, ha ezt a pedagógusi funkciót a gyakorlat oldaláról közelítem meg. Mert könnyű egy-egy tantestületi értekezlet szellemi izzásában, egy-egy tanári lelkigyakorlat mélységeket megmozgató lelkületében a jóra való szándékainkat elhatározni, de az' igazi próbatétel a mindennapok gyakorlatában ölt testet. Felelősek vagyunk: ismeretet kell nyújtanunk, szemléletet formálni, világlátást alakítani, magatartáskultúrát fejleszteni, képességeket kibontakoztatni. Hogy minderre képes legyek, szeretnem kell a rámbízottakat, s ha tisztelem személyiségüket, csak akkor lehetek szigorú és következetes. A nevelési kudarcok bénítanak, elkedvetlenítenek, kételyeket támasztanak. Ma tanárnak lenni bármely iskolában különlegesen nagy kihívás. A keresztény iskola pedagógusa több oldalú kísértésnek is ki van téve. Biztos tudását, gazdag ismeretét szilárd keresztény hitét sokszor a fensőbbségtudat gőgje nem teszi szimpatikussá. Szerénységét, jobbra törő -botladozó lépéseit, szeretetteljes emberi habitusát az ellágyuló szentimenta- lizmus veszélyezteti. Az egyházi iskolák tárgyi adottságai a megyénkben semmivel sem szerényebbek, mint bármely hasonló intézményé. Az iskolák birtokosai a nevelési programnak, kimunkálták a helyi tanterveket, minden erővel törekednek a miőségbiztosításra. Ha mindehhez hozzá tudja adni a keresztény iskola azt az életre szóló útravalót, amire az eszményi embernek szüksége van - minden esélyünk megvan, hogy valóban egy hosszú távú pedagógiai, emberformáló sikertörténetnek legyünk a tanúi. A közösség ereje tartja össze őket Nyíregyháza (KM) - Hamarosan tízéves jubileumát ünnepli a Jósavárosi Görögkatolikus Egyházközség énekkara. Tagjai különböző korú és foglalkozású férfiak és nők, fiatalok és idősek. Mintegy 25-en vannak. Az imádság, az együtténeklés kedvéért találkoznak hétről, hétre, a közösség ereje tarta össze őket. Elsősorban görögkatolikus énekeket tanulnak és énekelnek, de nemcsak a keleti egyház kincseiből merítenek, hanem római katolikus többszólamú műveket is előadnak, motettákat; Liszt, Bárdos műveiből is tanulnak. Világi többszólamú dalokat is szívesen énekelnek, és természetes, hogy egy-egy szalonasütés vagy bográcsgulyás mellett ritkaszép népdalokat és nótákat is hallanak, tanulnak egymástól. Főleg templomokban szoktak énekelni, legutóbb a máriapócsi bazilikában az ifjúsági búcsún hallhattuk őket. Eddig minden görögkatolikus kórustalálkozón ott voltak, tavaly a nemzetközi kórustalálkozón is részt vettek. A jósavárosi görögkatolikus templomban minden hónap második vasárnapján szoktak énekelni a vasárnap délelőtti ünnepi szent liturgián, de voltak már Nyírbátorban és több más környező város és falu templomában. A kórus vezetői: Szabados- né Majoros Gizella és Nagyné Czimbula Annamária. Ének-zene szakos felsőfokú végzettségű tanárok, és mindketten fontosnak tartják saját maguk és az énekkar képzését, fejlesztését.- Erkölcsi kötelezettségünknek éreztük, hogy segítsünk a bajba jutottakon. Már csak azért is, mert szatmári, beregi vidékre való vagyok én is, és ismerem az itt élők gondjait, problémáit. Ilyenkor kel el leginkább a segítség. Az árvízsújtottak megsegítése érdekében Nyírbogdányban gyűjtést végeztek, amelynek nyomán mintegy félmillió forint összegű támogatás jött össze. ( A demecseriek korábban az Erdélyi Egyetem javára is gyűjtöttek). De a demecseri lelkész más segélyszervezetek - mint például a Johaniták lovagrendje - adakozásának eljuttatásában is közreműködött. A Kárpátaljai területre is átlátogattak, vitték a segélyt Tisza- újlakra, Haranglábra. Angyalosy Zsolt a Nyírségi Református Egyházmegye főszámvevője, kollégáival ennek köszönhetően is segíteni tudtak. Ezúton is köszöni minden jóakaratú embernek a segítséget, amelynek az eljuttatásában ő is közreműködhetett. Konfirmáció Nyíregyháza (KM) - Kon- firmácó azt jelenti megemlékezés, megerősítés. A csecsemő, kisgyerek helyett az őt keresztvíz alá tartó felnőttek tesznek fogadalmat, hiszen ő még nem tudja ezt megtenni, nem is érti mi történik vele. Később, 12 éves korában ezt a fogadalmat ismétli, illetve erősíti meg az oltár előtt, tudva és értve, amit mond. Ezzel a gyülekezet tagjává lesz, s élhet az úrvacsorával. Nyíregyházán az evangélikus jegyzőkönyvek szerint 1820-tól van ünnepélyes konfirmációoktatás és -vizsga, amely akkor még tót nyelven folyt. 1833-tól magyar nyelven is lehetőség nyílt erre, amikor 27 magyar gyermek konfirmált. 1895-től már teljesen magyar nyelven folyt az oktatás. Nyíregyházán az evangélikus gyülekezetben minden évben április utolsó vasárnapján - az idén április 29- én - lesz ez a szép ünnepség, melyet több hónapig tartó oktatás előz meg. A kisdiákok komoly szinten ismerkednek meg a bibliával, énekeskönyvvel, az evangélikus egyház történetével, nem csupán lexiális tudást kapva, hanem lelki elmélyülésben is részesülve. Tudásukról konfirmációvizsgán adnak számot a szülők, keresztszülők, családtagok előtt. Pár éve hagyománnyá vált, hogy az 50-60 évvel ezelőtt konfirmáltak is ezen a napon újítják meg fogadalmukat, s járulnak az Űr szent asztalához a fiatalokkal együtt.
