Kelet-Magyarország, 2001. április (61. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-02 / 77. szám

2001. április 2., hétfő Kelet# HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Inflációs csúszás yf Sípos Béla _______________________________________ Csúszik a forint. Már évek óta havonta csúszik lejjebb és lejjebb. Legalábbis amióta kitalálták és bevezették a forint csúszó leér­tékelését. A szükség hozta ezt, s szerencsére a bőség tette lehetővé, hogy folyamatosan csökkenjen a csúszás mértéke. A magyar export versenyképessége fenn­tartásának következtében csúszik a forint a dollárhoz képest. Vagyis a gyártók, az ex­portőrök ezáltal nagyobb bevételhez jutot­tak, nőtt a termelésük, s egyszersmind több magyar termék jelenhetett meg a nemzet­közi piacon. A március végi 0,3 százalékról áprilistól 0,2 százalékra csökken a leértéke­lés, ennek megfelelően amennyiben újabb ütemváltozás nem lesz az idén, a forint leér­tékelésének mértéke a 2000-es 4 százalékról 2,7 százalékra mérséklődik. A szakemberek szerint a csökkentés nem befolyásolja nega­tívan a magyar export versenyképességét, mivel a termelékenység viszonylag gyorsan nő. (Csak zárójelben jegyzem meg: aki dol­lárban tartja a megtakarított pénzét, az nem igazán örül a „felértékelésnek".) Ez nagyon szép - mondhatnánk -, de mit jelent a mindennapi életben, az átlagember mit lát ebből. Egyet biztosan: a forint csú­szó leértékelésének csökkentése hozzájárul az infláció mérsékléséhez. Ez pedig már jól hangzik. Ám azt gyorsan tegyük hozzá ami szombaton hangzott el: a pénzügyminiszté­rium javaslata szerint a kormányzati inflá­ciós előrejelzést 2001 végére 6-7 százalékra szeretné módosítani a tervezett 5-7 száza­lékkal szemben. (A fogyasztói árak átlagos éves emelkedése 2000-ben 9,8 százalék volt.) Varga Mihály a prognózis megváltoz­tatásának szükségességét azzal indokolta, hogy a keresetek jóval az inflációt meghala­dó emelkedése révén nő a fogyasztói keres­let, s ez felfelé mozdította el a szolgáltatá­sok és az élelmiszerek árait. S mit monda­nak a gazdaságkutató intézetek? Többsé­gük 8-9 százalékra prognosztizálják az idei éves átlagos inflációt. A magyar gazdaság külső és belső megítélése jó. Ez némi alapot ad az elbiza­kodottságra, ugyanakkor különleges stabili­tást eredményez az a tény, hogy Magyaror­szág belátható időn belül tagja lesz az Eu­rópai Uniónak. Ehhez szükség van az inflá­ció csökkentésére is. A kör pedig itt bezárul. Laikus kalapácsvető Ferter János rajza HÍREK □ Pami Antal Imre Pami című könyvét ápri­lis 5-én, 16-tól 18 óráig dedikálja Nyíregyhá­zán, a Korona Cukrászdában. A művész az árvízkárosult iskolák megsegítését támogató esti gála műsorvezetője. □ Adásszünet A Tokaji adó karbantartási munkája miatt ma délelőtt 9.30 és 13.30 óra között szünetel az m 1, a tv2, az RTL Klub te­levízió, illetve a Kossuth, a Petőfi, a Bartók, a Danubius és a Sláger rádiók sugárzása. A tanulás esély Mozgásukban korláto­zott, sérült fiataloknak esélyt nyújt a tanulás. Különösen ha olyan modern, piacképes szakképzettséget sze­reznek, mint amilyen a gépíró-szövegszer­kesztő, számítógép­kezelő. Érettségizettek szoftverüzemeltető ké­pesítést is kaphatnak a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány nyíregyházi speciális szakképző iskolájában, ahová ezekre a szak­mákra még lehet je­lentkezni Balázs Attila felvétele ...hogy mindenkinek jusson gyógyszer Az országos tiszti főgyógyszerész a patikákról, az ellenőrzésről, az ellátás biztonságáról Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - Az egész­ségügy mindnyájunk ügye. Ezért is kíséri megkülönbözte­tett figyelem azokat az intéz­kedéseket, amelyeket e terü­leten hoznak az illetékesek. Többek között azt is, hogy ez év március 1-től Balázsné dr. Molnár Borbála az ország tiszti főgyógy­szerésze. Balázsné dr. Molnár Borbálát kinevezése után kértük beszélge­tésre.- Nagy kihívás számomra a feladat, hiszen a gyógyszerészi szakmának nagy szüksége van ar­ra, hogy sorsának alakulásába be­leszólhasson. Ennek érdekében szeretnék egyfajta építkezést el­kezdeni. Új egészségpolitika □ Az ország első számú gyógysze­részeként mi a legfontosabb felada­ta?- A tiszti főgyógyszerészi mun­kának nemcsak az ellenőrzés a fontos része, de abban a fontos, egészségpolitikai munkában való részvétel is, amelyet Mikola Ist­ván egészségügyi miniszter úr meghirdetett. Feladatom ugyan­akkor az ország teljes gyógyszerel­látásának felügyelete. Annak meg­teremtése, hogy a lakosság az ellá­tás valamennyi pontján mind tér­ben, mind pedig időben hozzájut­hasson a racionális és biztonságos gyógyszerellátáshoz. Balázsné dr. Molnár Borbála Kovács Éva felvétele □ Gondolom, nem véletlenül hangsúlyozza a racionalitást.- Valóban nem. A racionalitás ez esetben a gazdaságos és feltétle­nül szükségesnek tartott gyógy­szeres terápiát jelenti. □ Kinek gazdaságos? Meggyőződésem, mind­annyiunknak gondolnunk kell ar­ra is, hogy nemcsak mi, de család­tagjaink, rokonaink is megkapják azt a gyógyszert, amelyre szüksé­gük van. Felmerül a biztonságos gyógyszerellátás gondolata, igé­nye. A gyógyszerész feladata, hogy ezt a biztonságot megteremt­se, a beteg megkapjon minden olyan orvosságot, amire szüksége van. Az új egészségpolitika része­ként ugyanakkor a patikusnak feladata az is, hogy kivegye részét az egészségnevelésből, hogy gyógyszertárában ne csak a gyógyszereket, de a használatuk­kal kapcsolatos valamennyi tudni­valót, az életmóddal, egészséggel kapcsolatos felvilágosítást is meg­kapja a hozzá betérő, hogy a pati­ka egyfajta egészségnevelő köz­pont is legyen. Ha a beteg többet tud az orvosságról, az egészségről, akkor annak szedésében is körül­tekintőbb, gazdaságosabb lehet. □ Igaz-e, hogy a recepteket felíró orvosok, egészségügyi intézmények az eddiginél is szigorúbb ellenőrzé­sekre számíthatnak? Szigorú ellenőrzés- Igaz. Nagyon szép közös munka indult meg. Az egészségügyi mi­niszter, az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár és az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat együttesen teszi meg azokat az intézkedéseket, amelyekkel nemcsak az állam, de a lakosság jól járhat. □ Aki a híreket hallja, joggal gondolhatja, hogy az emlegetett összefogás célja nem más, mint az egészségüggyel kapcsolatos kiadá­sok drámai visszaszorítása.- Egy-egy jelenség néha való­ban utal erre. Tudni kell, hogy a rendelkezésre álló pénz kevés, s nekünk az a feladatunk, hogy ki­zárjuk a visszaéléseket, hogy a va­lóban rászorulók számára teremt­sük meg az ellátási biztonságot. Az egészségügyben jó ideje hiány és pazarlás egyaránt jelen van. Amíg egyik helyen szinte szórják a pénzt, a másikon a legszüksége­sebbekre sincs elegendő. Gyógyszerészkommandók Megkérdeztük a főgyógysze­részt arról is, igaz-e hogy gyógyszerészkommandók jár­ják majd az orvosokat, kórhá­zakat, miután az egészségügyi miniszter különösen fontos feladatnak tartja az ellenőrzést. Balázsné dr. Molnár Borbá­la: - Az ellenőrzések már zaj­lanak. Mint kórházi gyógysze­rész, láttam a problémákat, or­szágos tiszti főgyógyszerész­ként pedig az a feladatom, hogy igyekezzek megoldani ezeket. Az ellenőrzések során mi a szakmai térképet rajzol­juk meg, rámutatunk a hiá­nyosságokra, hibákra. A dön­tést, a retorziót minden eset­ben jogászokkal beszéljük meg. Akár jogszabályi válto­zást is kezdeményezhetünk akkor, ha általános, úgymond típusos hibára bukkanunk, s annak orvoslását a jelenlegi jogszabályok lehetetlenné te­szik. A szigorításra azért is szükség van, mert a TB-kassza máris hiányt mutat, s el akar­juk kerülni, hogy az ellátás­ban emiatt zavarok keletkez­zenek. ÉLETKÉPEK A fekete nyakkendő Ballá László _____________________ Tárgyak... Tárgyak, amelyek az ember életét kísérik, ame­lyek évekig velünk vannak, azután egyszer csak valahogy elmaradnak mellőlünk, s ha hosszú idő múlva eszünkbe idézzük őket, töprengünk rajta, hová is lettek. Némelyik oly­kor akkora erővel merül föl az emlékezetünkben, hogy vágyni kezdünk utána, szeretnénk megérinteni, de hiába kutatjuk fel a lakást, nincs és nincs. Va­jon mi történt vele? Én is gyakran gondolok egy ilyen egykori tárgyamra. Pedig jelentéktelen, kis semmi holmi volt. És erről tudom is, hogy mi lett a sorsa. Annak idején tudatosan hagytam el, úgy vél­vén, hogy már nincs szüksé­gem rá. De azóta is ott motosz­kál a fejemben. Vajon miért? Ez a tárgy egy fekete csokor­nyakkendő. Nagygimnazista koromban lelkészi pályára ké­szültem, és - kamaszos hóbort- már akkor igyekeztem olyan papos külsőt is mutatni. Szü­leim, kérésemre, varrattak ne­kem sötét öltönyt, fekete nyak­kendőt pedig magam fabrikál­tam hozzá. Mégpedig csokor­nyakkendőt, mert mint máig, már akkor is ilyet viseltem, kö­vetve apámat, akit mérhetetle­nül tiszteltem s mindenben igyekeztem a nyomdokaiba lépni. Akadt a házban egy szép darab fekete bársony, ebből si­került egészen csinos pillangót formálnom. Ez azután le sem került rólam. Az idők során alaposan megkopott, összegyű­rődött, de nem akartam meg­válni tőle. Azután egyszer csak eltűnt. Kerestem, de mindhiá­ba. Rövidesen azután az történt, hogy a faluból, ahol laktunk, beköltöztünk a közeli városba. Napok múlva várható volt a szovjet csapatok bejövetele, s apám, aki főjegyző volt, szóval exponált ember, nem tartotta tanácsosnak az állomáshelyén bevárni őket. Költözködés köz­ben, mikor a nagy tükörasztalt elmozdítottuk, ott találtam mö­géje beesve a fekete csokor­nyakkendőt. Ott is hagytam. Úgy véltem: agyonhordott, ki­szolgált darab. Közben kiürült a lakás. Egész eddigi ottho­nunkban nem maradt más, csak a nyakkendő. Olyan fur­csa volt, ahogy ott árválkodott egymagában az ürességtől ásí­tó szobában. Akkor nem gon­doltam, hogy többet nem sike­rül kitörölnöm az emlékeze­temből. Hát igen, mert a nyakkendő­vel együtt a felhőtlen ifjúságot is elhagytam. Ettől fogva kö­vetkezett az Élet, ádáz küzdel­meivel, némi eredményekkel és nagy kudarcokkal, elköve­tett hibák tömkelegével, az Élet, amelyre ha visszapillant a legtöbb magamfajta, útjának vége felé tartó ember, nem a vállát veregeti, hanem inkább korholja magát. S az én ese­temben az a nyakkendő vala­hogy szimbólummá lett. Nem kellett volna akkor otthagy­nom. Nem kellett volna oly sok ifjúkori ideálomtól eltántorod- nom. Találkozó menedzserek Nyíregyháza (KM) - Rendsze­res, kötetlen zártkörű találkozás­ra nyújt majd lehetőséget az klub, amelyet a megye életében meghatározó szerepet betöltő vállalkozások vezetői részére kí­ván létrehozni a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) megyei szer­vezete. A Nyírségi Menedzser Klub célja, hogy megfelelő színte­ret biztosítson a gazdaságot irá­nyító felső vezetők - menedzse­rek - számára a rendszeres talál­kozása, gondolataik kicserélésé­re méghozzá nyugalmas, ugyan­akkor kényelmes körülmények között. A klub tulajdonos szerve­zete az MTESZ - miként azt az el­ső körben mintegy 70 gazdálkodó szervezetet megkereső megyei el­nöke Tárnok István és ügyvezető igazgatója Losonczi László egy­behangzóan állítják - vállalja a klubélet megszervezését és irá­nyítását, gondoskodik a szakmai, kulturális és kötetlen progra­mokról, a klubtagok ellátásáról. A klub, amelynek médiatámo­gatója a Kelet-Magyarország Szerkesztősége, önszabályozó ci­vil formában kíván működni, választott testület irányítása mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom